Idén elkészült egy osztrák-német film Das finstere Tal (Sötétvölgy) címmel. Elég jó, szokatlanul eredeti, s ha az ember túllendül az első kacagásrohamon, elgondolkodhat a sztorin is egy kicsit.
Szóval alpesi-western, ahol a hazánkban jól ismert Tobias Moretti alakítja a völgyben terrorral uralkodó Brenner gazda legidősebb, a dolgokat napi szinten irányító fiát.
A helyzet csak 1585-től változott meg gyökeresen, amikor is a salzburgi érsek a württembergi sváb származású, latinos műveltségű, képzett, de ugyanakkor a protestánsokkal szemben nagyon kemény irányvonalat képviselő Martin Brennert (élt: 1548-1616) nevezte ki a seckau-i püspökség élére. Brenner püspök (Seckau püspöke 1585-1615) az 1590-es évektől kezdve a stájer rendek és az osztrák főherceg támogatásával tűzzel-vassal végrehajtotta az ellenreformációt Stájerországban. A lutheránus prédikátorokat katonasággal üldözte ki a stájer falvakból, az ellenszegülők otthonait felgyújtatta.
1593-1594-ben katonai kísérettel végigutazott az Enns-völgyében, a zsoldos katonaság a protestánsok üldözése ürügyén több falut is felgyújtott. Püspökük nevéhez híven, hiszen a német brenner kifejezés magyarul égetőt jelent
1600-ban pedig létrehozták az ún. Religions-Reformationkomissiont, amelynek segítségével kb. fél év alatt rekatolizálták egész Stájerországot.
Brenner püspök részletes életrajza a Hochdeutsch nyelvű Wikin:
Megemlítendő, hogy 1590 körülre a három belső-ausztriai tartomány (Innerösterreich: Stájerország, Karintia és Krajna összefoglaló elnevezése) népességének kb. 75-90 %-a protestáns lett.
Főként a falusi parasztság körében volt nagyon erős az új tan, de egyes városokban is elterjedt, a városi polgárság körében.
A protestantizmus gyors terjedésének nemcsak vallási, de társadalmi-gazdasági okai is voltak: a 16. században a parasztságra nehezedő feudális terhek igen súlyosak voltak, amit tovább súlyosbítottak egyes világi és egyházi földesurak és állami tisztviselők túlkapásai.
A parasztság naív gondolkodásában a protestantizmus a társadalmi-gazdasági igazságtalanságok megszűnésével kapcsolódott össze, a protestantizmustól egy feudális terhektől és kötelezettségektől mentes, igazságos társadalom eljövetelét is várták a hitelvi liturgikus elvárásokon felül.
Emellett a protestantizmus gyors elterjedéséhez egyes területeken pl. Felső-Stájerország magashegységi részein az is hozzájárult, hogy a katolikus egyház szervezete, a plébániák területi lefedettsége még a 16. században is igen ritka, hiányos volt. Gyakori jelenség volt, hogy 5-6 falu és emellett még számos hegyvidéki tanya tartozott egy plébániához. Ez volt a helyzet egyébként a Grimming környékén is, a Grimming környéki falvak Tauplitz, Espang, Irdning stb. a pürggi plébániához tartoztak. A katolikus papok képzettsége a 17. sz. elejéig igen kezdetleges volt, Biblia-ismeretük és teológiai ismereteik a nullához konvergáltak, vitakészségük úgyszintén, így nem csoda, hogy a teológiai vitákban rendre alulmaradtak az általában képzettebb, rátermettebb és olvasottabb lutheránus prédikátorokkal szemben.
Azért nem szabad a korabeli almgazdálkodásra és az alpesi magashegységi falvak életére úgy tekinteni, mint valami pásztoridillre.
Mielőtt a turizmus fel nem fedezte ezeket a településeket, bizony ezek voltak a korabeli Ausztria legszegényebb falvai.
Igen kemény, egyszerű életet éltek a hegyi falvakban lakó földművesek és pásztorok.
És mindezek mellett még az is gond volt egyes, a magashegységek szűk völgyeiben elzártan élő falvakban, hogy a közösség rendkívül zárt volt és a beltenyészet miatt egy idő után problémák léptek fel.
Pl. Stájerország bizonyos részein az osztrák, ill. az európai átlag fölött volt a szellemi fogyatékossággal született gyermekek aránya. Magára a problémára a XIX. sz. második felében világítottak rá osztrák orvosok és írók.
Ma már persze ez nincs így, a merev elzártság megszűnt, a különböző falvakból, sőt különböző vidékekről származók keveredése felgyorsult a magashegyi térségekben is.
Töredelmesen bevallom, hogy - bár az általános iskolában tanultam kottaolvasást - ez a kotta önmagában nekem semmit sem mond.
Hanganyag nincs hozzá?
Különben megkérdezhetem, hogy te is Ungarndeutsch vagy - esetleg részben osztrák ősökkel, mint én - vagy pedig egyszerűen érdekel az osztrák és német népzene?
Én kb. az utóbbi fél évben kezdtem el osztrák népzenét hallgatni a YouTube-on keresztül.
Sokat nem tudok a témáról, de a YouTube alapján úgy tűnik, hogy a népzene művelésében a tiroliak és a stájerek a legaktívabbak + esetleg még a felső-ausztriaiak.
No meg úgy veszem észre, hogy az osztrák népzenének is van egy autentikusabb és egy kommerszebb változata, ez utóbbi kvázi egyfajta "osztrák mulatós."
Ha van valami jó dokumentumod a témáról, tedd ide be, szívesen olvasnám.
Én úgy értelmezem, hogy nyáron az almon férfiak és nők is voltak fönn.
A férfi pásztorok legeltették az állatokat, míg a nők (Schwoagerin, tsz. Schwoagerinnen) a pásztorkunyhóban és akörül tevékenykedtek: rendben tartották a kunyhót, főztek, mostak, ill. szénát gyűjtöttek a szemelvényben említett módszerrel.
Ez a Schwoagerin egy érdekes szó, nem tudom, hogy nem-e a Schwagerin - sógornő nyelvjárási alakja, de nem vagyok benne biztos.
