Logikusan hangzik. Afrika túloldalán sincs árok, sőt, éppen egy hátság van kialakulóban a keleti felén, tehát mivel az a lemez két hátság között van, nem igazán tud mozogni, szóval azt gondolom, úgy lehet, ahogy mondod.
Az Atlanti-óceánban nincs olyan észak-déli árokrendszer, ahol az óceáni kéreg fogyhatna. Úgy tudom, Amerika és Afrika emiatt távolodnak egymástól. És ha ez úgy történik, hogy inkább Amerika mozog nyugatra, Afrika helyben marad, akkor a forró pont fölött nem nagyon mozdul el a kéreg. Bár így a hátságnak is mozognia kellene, ami nem tudom, mennyire lehetséges.
Vajon mi lehet az oka, hogy a Kanári szigeteknél nem alakult ki hotspot "gyöngysor" a szigetekből? Sőt, gyakorlatilag mindegyik sziget aktív vulkánokat tartalmaz, ellentétben pld. Hawai-val.
Túl fiatal még? Akkor meg az a fura, hogy nem sokkal aktívabb. A hotspotok a pályafutásuk elején sokkal durvábban ontják a lávát, aztán lecsendesednek. Mint pld a Reunion, amely a Dekkán elöntésével kezdte, aztán most meg szépen elpöfög a fedő alatt.
Döbbenetes mennyiség, és először úgy látszott, mindet gyarmatosították, de aztán kiderül Katalóniában is akad néhány - nem tudtam, hogy ott is vannak - bár, ha úgy vesszük azokat is csak bekebelezték országostul.
Ami a kanáriakat illeti, némelyik kihaltnak ítélt vulkán vadonatújnak látszik - talán a növényzet hiánya miatt. Én nem bíznék bennük.
Azért folyik ez rendesen. Ez még simán effúzív kategória. Nincsenek piroklaszt árak.
Azért lehet kissé sűrűbb, mert a magma egy ideig megrekedhetett olyan mélységben, ahol szilikátos, esetleg kalciumban gazdag kőzet vette körül. Mint ahogy az Etnánál is ez a helyzet, vannak is kalcit zárványok a lávájában.
Ha a spanyol geológusokat foglalkoztatja a téma, csak mintákat kell elemezniük a kitörési termékekből a válaszhoz. Elég sok mindent ki lehet következtetni.
Hm... "A kibocsátott kén-dioxid a légkörben kémiai reakciók során szulfáttartalmú lebegő részecskékké (aeroszol) alakul, amelyek csökkentik a földfelszínre jutó napsugárzás mértékét, és ezzel mérsékelhetik az üvegházhatást. A szulfáttartalmú részecskék vizes oldata savas kémhatású, nagy mennyiségben az esővízben oldódva savas eső kialakulásához vezet."
Nem kell megijedni, nem fogunk fuldokolni - legfeljebb savas eső várható. Előrejelzés hétfőre. (Persze sav nélkül.)
Amit nem értek: a szigetek vulkánosságát egy hotspot okozza - akkor miért olyan robbanékony, hamuszórásos a Cumbre Vieja kitörése, miért nem olyan folyékony lávát produkál, mint a Kilauea vagy a most működő izlandi vulkán? Túl sok vízhez jut? Vagy túl sok omladékot kell "kitakarítani"?
Bőséges szemléltetés arról, hova nem volt jó ötlet települni. Egy pahoehoe lávát kedvező körülmények között esetleg el lehet terelni, mert folyik. Egy aa viszont gördül, mint a tank lánctalpa. És a tank igen nagytömegű, ráadásul melegszívű.
A centrális és a hasadékvulkánosság nem mindig különül el élesen. Főleg a nagy bazalthegyeken (Etna, hawaii vulkánok, Kamerun) gyakoriak a hasadékkitörések.
