Tehát: a megalakulás 1947. Az utána jövő események nem tartoznak a kialakuláshoz. A minden nem egynemzetű birodalomban előfordulnak határviták és véres belső konfliktusok tételről meg nem volt szó.
De, az eppen ide tartozik, mint ahogyan az 1947-48-as veres meszarlas, ami az indiai nyugat-pakisztani hataron, majd kelet-pakisztanban tort ki. Ide tartozik egy sor haboru es fegyveres konfliktus Pakisztannal es Kinaval. Ide tartozik a ket evtizedig tarto, szikhek elleni nepirtas, illetve a bengali torzsek kieheztetese.
Nincs olyan allam, ami vermentesen jott volna letre.
Sot, a modern India megjeleneset nem lehet tartgyalni a brit uralom, es annak veres tobzodasa nelkul.
Ugye mindenki ismeri a Chittorgarh ostromának legendáját... "A radzsput harcosok a középkori európai lovagokhoz hasonló kódok és lovagias erények alapján 1000 évig uralták a vidéket. Noha kötöttek egymással ideiglenes szövetségeket és házasságokat erejük nagy része az egymással való háborúzásban felörlõdött. Így szép lassan a radzsput államok a Mughal birodalom fennhatósága alá kerültek, habár a radzsput hõsök utolsó leheletükig harcoltak. Ha már más remény nem volt, következett hátborzongató rituális öngyilkosságuk a jauhar. Ilyenkor az asszonyok és gyerekek egy nagy temetési tûzre vetették magukat míg a férfiak sáfrány díszruhát öltve kilovagoltak az ellenség közé a biztos halálba. Chittorgarh város történetében ez a kis epizód háromszor fordult elõ, nagyobb csatákban radzsput harcosok ezrei vesztették el így életüket."
És egy érdekes link ide egy érdekes oldalról: http://www.antroport.hu/lapozo.php?akt_cim=61
Tudod, a legtobb ,,eszelos gyilkosnak" van annyi magahoz valo esze, hogy tudja, mit jelent a ,,celszeruseg" fogalma. Ezert lettek birodalmak alapitoi es nem vegeztek bako bardja alatt vagy lufaszba (karoba) huzva, mint a sima tomeggyilkosok.
Ver nelkul meg nem epult allam, hat meg birodalom.
Nos ez is azt bizonyítja hogy bár Timur más topictársak szerint eszelős tömeggyilkos, örömét leli a hullák heggyé formálásában, azért nem annyira eszelős hogy ne engedjen meg egy un. reformhullámot.
Ülüg Bek nem csak csillagaszati szakkonyveket hagyott maga utan. Irt egy sor matematikai traktatumot. Elsonek forditott buddhista tudomanyos es vallasi irodalmat arabra es perzsara. O vezette be a timuridak birodalmaban a posta szolgalatot, rendorseget, agrar- es hivatalnok-iskolakat, ahol kozponti tanterv szerint ment az oktatas. O reformalta meg Timur hadsereget. Alatta hajtottak vegre a penzreformot, es a vilagon elsoizben vezettek be valtozo ,,deviza-erfolyamot", ami jelentosen lenditett a kereskedelmen. Buharaban alatta nyilt meg a keleti iszlam vilag legnagyobb orvosi egyeteme.
Timur Lenk gazdagította a kultúrát is, de véres hullahalmokat is hagyott maga után. Nála történt egy igen ritkán előfordúló dolog, hogy testvérek nem gyilkolták egymást.
Ulüg Beg Timur bátyja idősebb volt mint Timur és ő volt a jogos az uralkodásra, de ő önként lemondott az uralkodásról, mert öccsét alkalmasabbnak gondolta saját magánál.
Ulüg Beg a csillagászatot kedvelte, öccse Timur csillagvizsgálót építetett neki Szamarkandban.
Egyébként a nikápolyi (1396) vereség után neki köszönhetjük, hogy a törökök csak száz év múlva érnek el Budára.
Ez igaz. Az elmélet kiterjesztett értelmezéssel lehet pontos: az arabok ugyan akár fejlettebb államalakulat voltak a 8. sz-ban, mint az andalúziai keresztények, de a hódítók tömegét a berber, beduin nomádok alkották, ők adták a letelepedett népség nagyját.
Ellenben a vikingek esetén (bár e téren járatlan vagyok) a vikingek államszerveződései szerintem nem közelítették meg a romanizált frank/francia v. romanizált angol(szász)/kelta nemzetekét.
