Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
"A török végvári katonaság összetételét egyébként vagy 2 hónapja már kaif felvezette ebben a topicban, a bagatur1 által is említett, eredeti forrásokon alapuló tanulmány alapján. "
Ez másfél hónapja volt, az új év első napjaiban, amikor egyesek a homokos janicsárokon élcelődtek:-)))
Egyébként tényleg sok mindenről szó volt, a gyalogos aszaboktól kezdve a könnyűlovas gönüllükig és beslikig bezárólag.
Jah, az ár és az érték nem feltétlenül van összefüggésben :) A török végvári katonaság összetételét egyébként vagy 2 hónapja már kaif felvezette ebben a topicban, a bagatur1 által is említett, eredeti forrásokon alapuló tanulmány alapján. Csodálkoztam is, hogy ilyen hamar visszajött a téma.
Azt nem írta, hogy tulajdonképpen a mozlim szenthelyek őrsége is székelyekből állt a szultánátus korában? A szudáni magyarábok meg igazi góbéfiak, csak rá kell nézni becsületes fekete képükre :)
1219-ben Ferenc néhány társával együtt Egyiptomba indult. Melek-el-Kamel szultán előtt Ferenc kihívta a muszlim papokat az igaz hit tűz általi próbájára, de ezek nem vállalták. Amikor Ferenc felajánlotta, hogy elsőként lép a tűzbe, és amennyiben a tűztől nem esne baja, a szultán ismerje el Krisztus igaz istenségét, a szultán megengedte neki a prédikálást. 1219. november 5-én Ferenc segített a kereszteseknek Damietta elfoglalásában.
.....Assisi Szent Ferenc személyesen találkozott a szultánnal ( nem tudom ki volt akkor trónon),.... a török vezető mély tisztelettel, a szent embernek kijáró alázattal fogadta.
Bocsi, de egy érdekes dolgot olvastam. Azért osztom meg mert nekem új, de ilyesmiről eddig nem hallottam. Nem hiszem hogy való, de ez majd talán kiderül. A kiadvány szerzője Barabási László: Székely-magyar történelem...
A lényeg... ankarai történészekkel tart kapcsolatot és azok tájékoztatták a követke- zőkről, amit a szultáni levéltár rendszerezése közben találtak... Idézem szó szerint, nem én találom ki. ..... az egyiptomi rendfentartó szpáhik magyar lovasok voltak,akik évente váltották egymást az állomáshelyeiken.... ......a keleti kereskedelmi karavánokat a Kaspi-tengertől a dunai kikötőig (valami Barlad nevű helység) székely lovasok kísérték.... ...... 1558-ban a budai,váci,esztergomi,tatai,szécsényi,füleki és hatvani lovasok veszteségeit írják össze, egy portya után. 1552 harcosból, 137 ember meghalt,eltűnt, vagy fogságba került. Ezen harcosok magyar kisbirtokosok, mondhatni nemesek voltak. Tehát a helyi lakosságból került ki a török hadsereg egy része itthon is.......
Lemaradt egy "is", amikor Aldana főparancsnoksága alá rendelték a Castaldo spanyoljait is,1552. febr. tájt, éppen ebben az egy akcióban. Ahogy a Tóth Mihály-féle "népfelkelő" hajdúkat is, meg némi német puskást is. Ettől még megverhették volna a törököket nagyon, ha nem tör ki a hajdúkon a rablási hév annyira, hogy a vert sereg üldözése helyett a török lovakat kezdték összefogdosni és a török tábort fosztogatni. Ez megfordította a csatanyerést vesztésre...
"Pedig a szinte már megnyert csata azon bukott el, hogy a magyar lovasság a menekülő török üldözése helyett inkább nekiállt a török tábor fosztogatásához..."
Nem egyedi eset.
Fegyelmezetlen, rebellis csürhe- mondanám, ha császári zsoldostiszt lennék:-)
Nem:) Te azt írtad, hgogy Aldana a Castaldoval érkezett spanyolok vezetője volt. Én ezt pontosítottam, mert Aldana és a katonáinak nagy része már három évvel Castaldo megérkezése előtt Magyarországon harcolt. Ráadásul Castaldo főként német katonákat hozott magával... Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a szeged környéki harcokat Aldana vezette... Hiszen 1552-ben Tóth Mihály Castaldótól kéri el Aldana csapatát:) Azaz a fővezér továbbra is Castaldo....
De, a nevezett hadművelet, amiről írtam 1552-ben volt, ott Aldana lett a fővezér, nem Castaldo. Ezért is varrták az Aldana nyakába a kudarcot a benne résztvevők, (a saját butaságukat leplezve).
Van különbség: a maestre de campo egy tercio vezetője, egyszemélyben az első számú kompánia kapitánya is, 8 személyi testőrrel. Szóval messze nincs annyi mozgástere, mint egy "tábornoknak", amely rendfokozat akkor még nem is létezett. Aldana már 1548-ban megérkezik Magyarországra, míg Castaldo csak 1551-ben, azaz nem lehetett a Castaldoval érkezett spanyolok vezetője:)
A probléma ott van, hogy jó öreg Braudel keveri a tercio katonai egység fogalmát a spanyol infanteria születésével... Speciel Kaifnak igaza van. A tercio még a Gran Capitán korában nem létezett.
Fernand Braudel A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában
Akadémiai-Osiris Kiadó 1996 forditotta: R. Szilágyi Éva 707. oldal
Amikor Gonzalvo de Córdova segítségével Katolikus Ferdinánd 1503-ban megszerzi Nápolyt,......., és a Nagy Kapitány révén a spanyol tercio megszületését, ami világtörténelmi szempontból talán a macedon falanx vagy a római légió megszületéséhez hasonlítható.
Az a sisakos én voltam:) Azért merészeltem ezt említeni, mivel távolról ez vehető a legjobban észre, a nyelvhez elég közel kell menni. A puskákat is elég nehéz megszámolni egy várfalon:)
A svédek Gusztáv Adolf seregéig a spanyol terciok voltak a legjobb katonai alakulatok Európában. Ezt I. Ferenc francia király Spanyolhoni hadifogságában is felmérhette!
Nem a nyelvet kellett felismerni, hanem azt, hogy a többi keresztényhez képest több lőfegyverük volt, vagy jobban szervezettek voltak, vagy más volt a sisak formája (erről már más is tett említést.)
Ill. főleg nem Közép-Európában szereztek első kézből tapasztalatot, hanem Észak-Afrikában, a Földközi-tengeren is. Azaz, ha másod-, harmadkézből ugyan, de pontosan tudták a spanyol és az olasz zsoldos kiemelkedő harcértékét. A felvetésed alapján joggal lehetne visszakérdezni: a messzi nyugat-Európában honnan tudták, hogy az oszmánok és főleg a janicsárok milyen harcértéket képviselnek, ha nem találkoztak velük? A választ a "direkt élményen" túl a korabeli hír- és információterjedésben is megkapod.
Amikor 1532-ben Kőszegben a trükköt Jurisich eljátszotta, akkor Esztergom várát kb. 1000 spanyol és kb. 500 magyar védte. Ezzel egyidőben pedig spanyol és olasz katonák ostromolták Patras és Korón oszmán helyőrségét Görögországban.
Ugyanekkor több ezer spanyol és több ezer olasz a többi kereszténnyel együtt Bécs környékét boldogította. Ez a párezer, főleg spanyolokból álló egység verte le cölöpnek az oszmánok utódvédjét Graz közelében...
1551-52 ben spanyol zsoldosok szolgáltak B. Aldana tábornok alatt Erdélyben is, 180 fő. Aradon megegyeztek, hogy Szeged városát felmentik a töröktől,amely terv végül is nem sikerült...Bár Aldana Ali budai pasa egy zászlóját megszerezte és Ferdinándnak elküldhette Bécsbe.Ennek ellenére a csatában résztvevők az ő felelősségét annyira nagynak vélték, hogy nem is akartak tovább alatta szolgálni többé.Pedig a szinte már megnyert csata azon bukott el, hogy a magyar lovasság a menekülő török üldözése helyett inkább nekiállt a török tábor fosztogatásához...
Honnan tudod, hogy még nem találkoztak spanyolokkal?
A Kaif előbb írta, hogy Szlavóniában, Horvátországban meg itt-ott akkoriban már szolgáltak spanyol zsoldosok.
Lehet, hogy néhány töröknek már volt kellemetlen élménye a kasztíliaiakkal...
Egyébként elég ha néhány oszmán katona felismerte a spanyol nyelvet és elterjeszti a többiek között a hírt, hogy veszedelmes ellenséges zsoldosok érkeztek a várba az éjszaka:-)
De ismét mondom, hogy én is kétkedve fogadom Hunyady eme epizódját, bár a regényben nagyon jól fekszik.
