Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009.02.24 0 0 2270

Kedves Iván!

 

  Ismered Lentz törvényét? Az indukált áram mágneses tere mindig csökkenti az őt létrehozó hatást ( mozgást, mágneses teret).

Nézzük ez mit jelent lineár vagy normál aszinkron motornál.

Mozgahtunk mágneses teret, és ezzel a vezetőben feszültséget indukálunk, amely feszültség zárt vezetőgyűrű esetén olyan irányú áramot hoz létre, amelynek mágneses tere ellentétes pólusú a mozgó mágneses tér pólusaival.

Miután az áram nagysága a relatív sebességeik különbségével arányos, így annál nagyobb, minél nagyobb ez a relatív sebesség.
Ezért a vezető lemaradása (aszinkronitása) a terhelés függvénye.
Üresjárásnál, a lemaradás a legkisebb.

Ha pedig nagy terhelést teszünk rá, és ezzel nagy lemaradást és nagy erővel-nyomatékkal hat a mágneses tér a vezetőre, majd hirtelen megszüntetjük a terhelést a lemaradás megszűnéséig tovább hat az erő ekkor a forgórész túlpörög, a lineáris vezető túlfut.
Ezzel a túlfutással a forórészhez (lineáris vezetőhöz) viszonyítva
a gerjesztő mágneses tér lesz a lemaradott, azaz a forgórészhez( lin. vezetőhöz) viszonyítva hátrafelé futó a gerjesztő mágneses tér.
Azaz ekkor visszafelé irányú nyomaték (erő) ébred a vezetőn.

Persze ilyenkor is az áram mágneses tere "visszahúzni" igyekszik, az őt létrehoző mágneses tér mozgását, ezzel saját magát fassítja a forgó-haladó mágneses mezőhöz.

Mi van akkor amikor a mágneses tér áll és a vezető fut bele..?
Ugyanaz mint a túlfutáskor. Ugyanúgy a vezetőhöz viszonyítva visszafelé fut a gerjesztő mágneses tér.
Még akkor is így van, ha fizikailag a motorban áll a mágneses tér,
hiszen a relatív mozgás számít, vagyis akkor is létező a vissza irányú relatív mozgás, amikor a tér áll és tovább előre felé mozog a forgórész vagy a lineár motor vezetője..
Ekkor is fékezni igyekszik a keletkező áram mágneses tere a mozgást. Csupán ekkor nem a gerjesztő mágneses tér fut elöl, hanem a mozgó vezető, azaz az indukált áram mágneses teréhez viszonyítva, hátrafelé fut a gerjesztő mágneses tér.
Vagyis a gerkesztő tér a vezetőhöz viszonyítva visszafelé futó
Így a nyomatéka-ereje a mozgással ellentétes irányú.

Tehát aszinkronmotoros fékezésnél nem a tekercsek melegedése, vagy ellen- irányú-ütemű indukciója fog fékezni.
Nincs semmiféle felmelegedés, ha a gerjesztő mágneses teret létrehozó áram megfelelő erősségű.

Akkor mi fékez?
A mozgó test, mozgási energiája fedezi az ellentétes irányú nyomaték-erő létrehozásához és fenntartásához szükséges energiát..
Így csak akkora gerjesztő áramra van szükség, amekkora mellett a motor a fékezés alatt is a névleges nyomatékát leadja.

Azt is érdemes tudni az aszinkron motorokról, hogy induló áramuk
30-90-szerese az üzemi áramuknak. (Ezért pl. az üresjárást érdemes akkor választani egy leállítás-indítás procedúra helyett, amikor az üresjárás alatti fogyasztás még kisebb, mint egy leállítás-indítás fogyasztása.

Ezt azért említettem, hogy érzékeltessem, hogy az ellenkező irányban mozgó mágneses térrel is lehet fékezni, csak az a gond, hogy az indulási áramnak ilyenkor a kétszeresét veheti fel a motor.
A szokványos motorokat úgy méretezik, hogy az üzemidő töredékében számítanak indító áramokra,
Ugyanakkor a nagy teljesítményű darumotorok, manupulátor motorokat folyamatos kétirányú működésre méretezik.

Azaz melegedés nélkül, gyorsítható - fékezhető kiviteleket is gyártanak.

  Azaz összefoglalva:  a relatív mozgás miatt a vezetőre ható erő mindig a vezetőhöz viszonyítva mozgó mágneses mező felé húzza a vezetőt!

 

  Akármerre mozog a vezetőhöz viszonyítva a mágneses erőtér, mindig csak húzza a vezetőt! Sohasem tolja!

Előzmény: ivivan (2238)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2269

Szia Ivivan!

 

Statfizből én is hallottam ilyenről,de ott például az van,hogy N darab részecskéhez 6N dimenziós fázistér tartozik:3N fázistérbeli helykoordináta,és 3N darab fázistérbeli impulzuskoordináta.De ezek nincsenek kapcsolatban a hagyományos geometriai dimenziókkal,igazából egy valamivel van kapcsolatban.Azzal,hogy egy darab N-edrendű differenciálegyenletet 6N változós N darab elsőrendő differenciálegyenletre lehet visszavezetni.És a megoldás függvény 6N változótól függ.

Sajnos azelőtt azt hittem,hogy a geometriai térdiemnziókat általánosították,ami miatt nagyon elkeseredtem.Mert a Csillagkapu sorozatban is ez szerepelt.Megnyúgodtam,amikor megtudtam,hogy egy sok változós függvény sokdiemnziós fázistérbeli ábrázplásáról van szó.Ez matematikai értelemben tér már,nincs köze a köznapi diemnziókhoz.Így már el lehet képzelni szerintem,míg ha a hagyományos geometriai térbeli dimenziók száma lenne több azt tényleg nem is lehetne elképzelni.Szerintem ilyen nincs is.

Előzmény: ivivan (2268)
ivivan Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2268
"Ebből "látszik" az energia áramlás iránya, nagysága."

Hát nekem nem látszik :-)

Erről mindig az jut eszembe, mikor egyik matematika tanárom mondta, hogy:
"Képzeljünk el egy k dimenziós hiperkockát. Most képzeljük el, a beleírható k dimenziós hipergömböt. Ugye hogy mennyire kicsúcsosodnak a hiperkocka csúcsai?"

Na hát szerintem pont ennyire egyértelmű ez is :-)
Előzmény: Mungo (2267)
Mungo Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2267

De ha jól értem, akkor a Poyting vektor lényegében az EM sugárzás energia sűrűsége?

 

Nem. Egyenáramú kör esetén is a vezeték (fogyasztó) körül létrejövő mágneses térhez és elektromos térhez rendelhető vektorok vektoriális szorzata

S=E×H 

Ebből "látszik" az energia áramlás iránya, nagysága.

[Tréfásan azzal szokták szemléltetni, hogy például hogyan lehetne megadóztatni a villamos energia importot, ha nem vezették volna be a Poynting-vektor fogalmát? Ugyanis az áram, váltóáramról lévén szó, ugyan annyi ideig jön, mint megy. Azaz hintázik a vezetéken és így lehetne azzal érvelni, hogy nem csak importáljuk, de ugyan annyit exportálunk is belőle. :o))  ]

Előzmény: ivivan (2260)
mmormota Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2266
Természetesen lehűlne. Lassan beállna egy olyan szintre, amit a belül termelt hasadási energiából származó hőmennyiség, a belső hővezetés és a felszín hősugárzása határoz meg. A világűr hidegénél melegebb lenne, de a jelenleginél sokkal hidegebb. Sacc/kb 50K-nél is kevesebb lenne.
Előzmény: Törölt nick (2265)
Törölt nick Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2265
Erősen felhős időben: 250-300 W/m. 2 átlagban tehát 400-500 W/m.2 a nap sugárzása.Ha a föld felszínét parabola tükrökkel(vagy sima tükrökkel) telepakolnánk és csak úgy visszatükröznénk a semmibe akkor hova tűnne az a bődületes ENERGIA amit visszasugároztunk? A föld lehűlne vagy nem?
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2264
térfogatintegrál{jE}dV=d/dt térfogatintegrál{w}dV+felületintegrál{S}dA

 

térfogatintegrál{jE}dV=IEdl,ahol I az áramerősség,dl a vezető hossza.

 

 

Előzmény: Aurora11 (2263)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2263

Fel kell írni az energiára vonatkozó mérlegegyenletet:

dw/dt+div(S)=-Ej

ahol w a mező elektromágneses energiasűrűsége,S a mező felületi energiaárama

(ez a Poynting vektor),

-Ej,a Joul-hő,ami az elektromos térerősség és az áramsűrűség szorzatának a minusz egyszerese.Az idő szerinti differenciáloperátorok mindenütt parciálisak lesznek.epszilon a dielektromos állandó,mü pedig a mágneses állandó,c a fénysebesség.

j=epszilon c2 rotB-epszilon dE/dt

Ej=rotB/mü-epszilon dE/dt

Ej=E(rotB)/mü-epszilon EdE/dt

(rotB)E=E(rotB)-B(rotE)

Ej=div(BxE)/mü+BrotE/mü-d/dt(epszilon E2/2)

BrotE=B(-dB/dt)=-d/dt (B2/2)

Ej=div(BxE/mü)-d/dt(B2/(2mü)+epszilon E2/2)

 szorozzuk be minusz eggyel,de a divergenciás tag elől a minusz előjelet vigyük a divergencia belsejébe,és tüntessük el a -BxE=ExB összefüggés segítségével.

-Ej=div(ExB/mü)+d/dt(B2/(2mü)+epszilon E2/2)

-Ej=div(S)+dw/dt

S=ExB/mü,w=B2/(2mü)+epszilon E2/2

 

 

térfogatintegrál{ div(S)}dV=felületintegrál{ S }dA

És ez az azonosság adja az energiáram vektor(Poynting vektor) szemléletes jelentését,és általában ezzel a képlettel számolnak.Azért írják át a differenciálegyenleteket integrálegyenletekké,mert az egyszerű geometriájú,könnyű feladatokat integrálszámítással kiszámítható,míg a differenciálegyenletrendszert sokkal nehezebb a határfeltételekkel megoldani.

 

- térfogatintegrál{jE}=d/dt térfogatintegrál{w}dV+felületintegrál{S}dA

 

térfogatintegrál{jE}=IEdl,ahol I az áramerősség,dl a vezető hossza.

 

 

 

 

Előzmény: ivivan (2256)
szazharminchet Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2262
Nem, az energiasűrűség 1/2(ED + BH).
A Poynting-vektor az energiaáram-sűrűség. Ha veszek egy kis felületdarabot (olyan kicsit, hogy azon E,B,D,H konstansnak tekinthessem), akkor az azon időegység alatt átáramló elektromágneses energia mennyisége S.F (vektorok skalárszorzata), ahol S a Poynting-vektor, F pedig a felületelem-vektor.
Előzmény: ivivan (2260)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2261

Van a töltésekre vonatkazó mérleg egyenlet:

parc d(ró)/dt+div(ró v)=s,ahol s a töltések keletkezését vagy eltünését leíró forrás.Ha s=0,akkor ugyanezt az egyenletet kontinuitási törvénynek nevezzük.

Ugyanezt fel lehet írni az energiára is:

parc d(w)/dt+div(S)=-j E

Itt w a térfogati energiasűrűség,S a felületen áthaladó energiaáram sűrűség(ez a Poynting-vektor),j E a Joul-hő(az energia nyelője).A Maxwell-egyenleteket ilyen alakúra kell hozni megfelelő vektoranalitikai átalakításokkor,és kijön a w és az S térerősségekkel kifejezett alakja.

w=epszilon E2/2+B2/(2mü)

S=(ExB)/mü.

ahol epszilon a dielektromos állandó,nü a mágneses állandó.

 

j=rotB/mü-eszilon dE/dt

Ej=(E rotB)/mü+epszilon E dE/dt

(rotB)E=ErotB-BrotE

Ej=div(BxE)/mü+BrotE/mü-d/dt(1/2 epszilon E2)

BrotE=B(-dB/dt)=-d/dt(B2/2)

Ej=div(BxE/mü)-d/dt(B2/2mü+ epszilon E2/2)

Ej=div(-S)-dw/dt

-Ej=div(S)+dw/dt

mert BxE=-ExB.

 

 

 

 

Itt az idődifferenciáloperátorok mindenütt parciálisak.

Előzmény: ivivan (2256)
ivivan Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2260
Ajjaj. Sajnos az integrálás mindig is gyengém volt (majdnem kivágtak miatta kalkulusból)

De ha jól értem, akkor a Poyting vektor lényegében az EM sugárzás energia sűrűsége? Tehát pl ha azt mondom, hogy a napsugárzás energia sűrűsége a mi szélességi körünkön a Föld felszínére merőlegesen átlagosan 300W/m2, akkor igazából a Poyting vektort adom meg?
Előzmény: szazharminchet (2258)
szazharminchet Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2259
Ja, és lefelejtettem a linket: A Wikipedián elég sok konkrét esetre kiszámolják a Poynting-vektort.
Előzmény: szazharminchet (2258)
szazharminchet Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2258
Ezt a Poyting vektort említette már valaki, de akkor se értettem, hogy mi a bánat az...

Először képzelj el egy folyadékot, ami áramlik. Ekkor, ha tekintek egy gömböt, akkor a benne levő folyadék mennyisége, az a gömb térfogatára a sűrűség integrálja. Ennek az időbeli megváltozása: a gömbből kimenő folyadék mennyisége, azaz a tömegáram-vektor = sűrűség x sebesség integrálja a gömb felületére.

Hasonlóan van az energiával is: egy adott térfogatban lévő energia mennyisége csak úgy változhat meg, hogy a térfogatot határoló felületen át áramlik. Az átáramló energia nem más, mint az energiaáram-vektornak a felületre vett integrálja. Az elektromágneses mező energiaáram-vektora a Poynting-vektor, S = E x H, ahol E az elektromágneses, H pedig a mágneses térősség; vákuumban H = B / mu0.
Előzmény: ivivan (2256)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2257
Igen.Külön eszméket,illetve információkat kell beledogni egy modellbe,hogy az általánosabb összefüggést kapjunk,ami bizonyos közelítésben visszaadja a régebbi elméletet.És ez ami igen nehéz a fizikában.
Előzmény: mmormota (2255)
ivivan Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2256
Ezt a Poyting vektort említette már valaki, de akkor se értettem, hogy mi a bánat az...

A kondenzátor pedig ténylegesen szakadás egyenáram esetén, váltóáram esetén pedig egy speciális ellenállás lesz (az ellenállása frekvencia függő és eltolja az áramot a feszültséghez képest)
Előzmény: Mungo (2250)
mmormota Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2255
Nem feltétlenül. Az is lehet, hogy csak nem sikerült jó oldalról megközelíteni a problémát. Ahonnan meg nézzük, onnét nehezebben érthető és kezelhető, gányolni kell. De ha sikerülne ügyesebb megközelítést találni, kiderülne z is, miért működött olyan jól a gányolt rendszer...
Előzmény: Aurora11 (2254)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2254
Szerintem a híres végtelen-elméletek is azért lépnek fel,mert egy elméletet olyankor használják,ami már az érvényességi körén kívűl esik.
Előzmény: mmormota (2251)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2253

"Az információhiányos elméletek esetén nem teljesül az energiamegmaradás."

 

Valójában ilyenkor is teljesül,ha disszipációs energiát vezetnek be.

Előzmény: Aurora11 (2252)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2252

Azért írtam erről,mert például egy áramkör esetén szerintem nem helyes az,ha az elektron mozgási energiáját és a Joule-hőt tekintjük a ténylegesen megjelnő energiának.

Mert Emoz+EJoul nem állandó.Csak akkor kapunk energiamegmaradást,ha figyelembe vesszük az elektromágneses tér által leadott energiát,vagyis a mező sugárzási energiáját

Emozg+EJoul+Esug=állandó.És ez teljesíti zárt rendszer esetén a termodinamika első főtételét.És a töltések által lesugárzott energia és a töltések által elnyelt,és ezáltal őket gyosító energia között dinamikus egyensúly áll be.Vagyis a fotongáz az elektrongáz és a fématomtörzsek termodinamikai egyensúlyba kerülnek.Persze ez csak akkor igaz,ha az áramkor le van árnyékolva,vagyis a környezetbe nem kerülhet sugárzási energia,ugyanis ekkor nem teljesül az,hogy zárt rendszer feltétele.Ekkor energiamegmaradást csak úgy menthetjük meg,ha figyelembe vesszük az áramkör köré képzeletben helyezett felületen átáramló energiaáramot.

 

A disszipációk(súrlódás) akkor lépnek fel,ha bizonyos tagokat nem tudunk figyelembe venni.Például az entrópia folyamatos növekedése,vagyis a termodinamikai folyamatok meg nem fordíthatósága olyan jelenség miatt lép fel,hogy nem veszünk figyelembe minden energiatagot.Ezért nem teljesül a Poincare féle visszatérési tétel.A súrlódási jelenség a turbulencia során is fellép,mert a linearizált hidrodinamikai egynletekből hiányoznak a nemlineáris tagok,amik hordozzák a turbulens mozgásformákba kerülő energiákat.Mivel ezeket nem vesszük figyelembe,ezért a turbulenciánál látszólag a folyadékból eltávozik energia.Pedig valójában az energia a folyadékban marad,pusztán a turbulenciát,és az általa hordozott mozgási energiát kihagytuk a leírásból.

Az információhiányos elméletek esetén nem teljesül az energiamegmaradás.

Előzmény: Mungo (2250)
mmormota Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2251
PL. sok örökmozgó fejlesztő nagy ötlete rejlik abban, hogy a Lenz-törvényt alkalmazza olyan körülmények között, mikor nem lehet Lenz-törvényre egyszerűsíteni a dolgot. :-)
Aztán csodálkoznak, mikor nem akar örökmozogni.
Előzmény: Aurora11 (2248)
Mungo Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2250

Valószínűleg én rossz fizika könyvből tanultam, mert az enyémben az volt, hogy a vezeték az elektronokat tereli, mivel a fémek elektronjai szabadon áramolhatnak...

 

Bizonyára nem volt rossz a fizikakönyved, csak talán nem hangsúlyozta eléggé, hogy a töltéshordozók tényleg a vezetékben mozognak, de az energia a vezeték mentén áramlik. Az az energiaáram ami a vezeték felé áramlik, az a vezeték veszteségi teljesítménye, mint ezt Aurora11 is helyesen hánytorgatta.

Ennek az energiaáramlásnak az irányát és nagyságát fejezi ki a Poyting-vektor.

Ez az energiaáramlás a Poyting-vektorral leírható egy kondenzátor esetében is, ahol a fegyverzetek között ugye semmilyen töltésáramlás sincs. (pl vákuum kondenzátor)

Előzmény: ivivan (2245)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2249

"hogy a vezeték az elektronokat tereli, mivel a fémek elektronjai szabadon áramolhatnak..."

 

Az elektronok az elektromágneses mező "folyadékáramlásának" hatására mozgó bolyák,amik csak a vezeték irányában mozoghatnak,mert a fématomtörzsek leláncolják őket,és a telepből a fogyasztó felé haladó mezőenergiaáram,vezetőirányú hajtóereje hatására "úszik" a vezetékben.

Előzmény: ivivan (2245)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2248
Ne az elektronikát tanuld meg,hanem csak a Maxwell-egyenletből számolj.Csak ez adja vissza minden körülmények között a helyes megoldást.Az elektonika áramkör fogalmai csak bizonyos közelítések,mert például ha túl nagy lesz a váltóáram frekvenciája,akkor az áram nem arra fog folyni,amerre a vezeték halad,hanem például a párhuzamos vezetékek között is átcsap áram(mert lecsökkenek a kapacitív ellenállások,és az induktívak megnőnek,így az áramok nem a vezetékanyag irányát követik,hanem a vezetékek közötti hézagokat keresik,hogy ott cspjanak át.Ilyen esetben nem az áramokkal kell foglalkozni,hanem az elektromágneses mező,mint kontinuum anyag viselkedését kell vizsgálni.Mert a töltések olyanok,mint a folyadékáramlásba helyezett virágporszemcsék:nem a virágporszemcsék mozognak önmaguktól,hanem a folyadéktömeg mozgását rajzolják ki,a folyadék mozgatja őket.A Maxwell egyenletekkel a legdúrvább kivételes körülményeket is lehet kezelni,ahol az elektronika idealizált áramköri elemekkel való helyettesítő kapcsolásokkal már nem lehet boldogulni.
Előzmény: ivivan (2245)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2247
Igen,szerintem is.
Előzmény: Zsora (2244)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2246

Szia!

 

A vezetékben az elektronok az elektromos térerősség irányában haladnak,de a mágneses térerősségvektorok pedig a vezetéket körbehurkolják.De az energia az elemből a fogyasztóba a Poynting-vektor irányába haladnak,amik mind az elektromos mind pedig a mágneses erővonalakra merőleges.És a Poynting vektorok alkotta vektormező a telepből közvetlenül a fogyasztó felé irányul(a telepből és a fogyasztóból álló "dipólusok" tere).A vezetékben keletkező Joule-hő ebből a külső energiaáramlási térből szárazik.Ehez az energiaáramláshoz szükség van,arra hogy az áramkörön át a telepből a fogyasztó felé áram is follyon,mert a Poyting-vektor függ az elektromos térerősségtől:S=....(ExB),ha E=0(az áramkör nincs bekapcsolva) akkor S is nulla.

Előzmény: ivivan (2243)
ivivan Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2245
Valószínűleg én rossz fizika könyvből tanultam, mert az enyémben az volt, hogy a vezeték az elektronokat tereli, mivel a fémek elektronjai szabadon áramolhatnak...
Előzmény: Zsora (2244)
Zsora Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2244

Márpedig a fizikakönyvek is ezt tanítják. A vezeték csupán tereli az elektromágneses energia áramlását.

 

(Mellékesen megjegyzem, hogy azért én sem értek mindenben egyet a fizikakönyvekkel, de ez most nem számít...)

Előzmény: ivivan (2243)
ivivan Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2243
"hanem a telepből egyenesen a fogyasztóba áramlik a vezetéken kívűl"

Érdekes, hogy mégis éppen akkor alszik ki a lámpa, amikor a megszakítod a vezetéket! Azt hiszem ezt az elméletedet itt rögtön meg is cáfoltam... Találj ki valami jobbat...
Előzmény: Aurora11 (2242)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.21 0 0 2242

Szia Gézoo!

 

Van egy fontos jelenség,nem tudom,hogy hallottál-e róla.Ha van egy áramkörünk és össze van kötve egy zsebteleppel,akkor az energia nem teljesen a drótvezetékben folyik,hanem a telepből egyenesen a fogyasztóba áramlik a vezetéken kívűl.Amit a vezetékben keletkezi Joule-hő az pusztán ennek az energiáramnak az a része ami a vezetéket metszi.Amúgy az energia a vezetéktől függetlenül mindehova kiterjedő elektromágneses mezőben terjed.Ennek nagyon súlyos következménye van,vagyis,hogy a hőveszteség a vezetékben nem azért van,mert az elektronok rugalamtlanu pattanak az atomokon,hanem azért alakul ki,mert az elektronok többletenergiát vesznek fel a sugárzási térből,és kialakul egy egyensúlyi állapot.(Úgyanis az elektron hullámok formájában halad a fémrácsban,és csak a rácshibákon való szóródás az,amitt veszteségnek tekinthetünk.Egy teljesen szabályos,hibátlan récsban az elektronok veszteség nélkül tudnának terjedni.)

Szóval figyelembe kell venni,hogy a teljes elektromágneses mező mennyi energiát hordozz. 

Ez igazából örömhír,mert így a kvantumoszcillátorok elméletével nagyszerűen lehet kezelni a sugárzási folyamatokat.

Előzmény: Gézoo (2206)
NevemTeve Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2240
Vigyázz, ne használj tekintélyérvet! Gézoo butaságokat beszél, ez kétségtelen, de ez nem ok arra, hogy ne korrekt érvekkel próbáljuk meggyőzni (persze úgysem sikerül).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!