Érdekes, mert Zhengzhou név alatt rengeteg találat volt, de a katasztrófát még a város hivatalos honlapja sem említi.
Megnéztem mind a 3 linket, az egyiken nincs létszám, a másik félmillióra becsülte, a harmadik pedig 300 ezer vízbefúltra. Nyilván a menekültek egy része később a betegségek, éhség következtében életét vesztette.
Kiürítés. Ha jól tudom a környéken található a híres szent hegyvidék, tehát elég lett volna a gát alatti, közeli nagyvárosokban az aláaknázás megkezdésekor ( ami profiknak is több órát igényel) kihirdetni, hogy azonnal távozzanak. Valószínűleg a közvetlen áldozatok száma nagyságreddel kisebb. Az árhullám által elöntött 3000 négyzetkilométer (ami az egyik cikkben szerepelt) nem sokkal nagyobb mint Nógrád megye. Az említettnél kisebb gátszakadások analógiája alapján kijelenthető, minél messzebb van a katasztrófa helyétől az alvízen, annál jobban elterül az árhullám.
Egyébként az angolok speciális légibombával felrobbantották a legnagyobb német víztározót. Az adatokra nem emlékszem, de úgy rémlik sokkal kevesebb áldozat volt, pedig hasonlóan sűrűn lakott övezetet ért.
"Az említett könyvön kívül tudsz esetleg valamilyen hiteles, történelmi forrást?"
Két, egymástól független helyen olvastam róla, az egyik Baracs Dénes említett könyve, a másik a HVG 2005-ben kiadott 'Katasztrófák a Földön' zsebkönyve.A neten nekem azonnal sikerült rátalálni (a város nevének és az '1938'-as évszámnak a beírásával) pl. itt meg itt nomeg itt.
Másszóval a gátszakítás nagyon is valóságos esemény volt. Sajnos...
Ezek szerint a kiürítésről még nem hallott, mint lehetőségről.
Szerintem meg egyszeruen lehetetlen lett volna kiuriteni olyan gyorsan gyalogszerrel annyi embert. Meg ut kozben amugy is ehenhaltak volna. Kozlekedesi eszkoz meg gondolom nem volt, meg lovas szeker is alig, nemhogy vasut, teherauto.
Felkeltetette az érdeklődésem ez a gátrobbantás. Beírtam a googleba, magyarul, semmi nyoma. Beírtam angolul ( Zhengzhou néven természetesen), rengeteg találat a névre, aztán pontosítottam a történelmére. A Shang dinasztia 3500 éves központja.... stb. , a város honlapját is megtaláltam, benne szépen leírva a történelme, a kezdetektől 1983-ig, s még meg sem említik a gátrobbantást, ami, ha igaz a világ legtöbb áldozatot követelő hadieseménye volt... nem furcsa?
Az említett könyvön kívül tudsz esetleg valamilyen hiteles, történelmi forrást?
"A számokat erős túlzásnak tartom. A legnagyobb természeti katasztrófa se követelt ennyi áldozatot."
Utánanéztem a zseblexikonban, egy-két adat eléggé ledöbbentő. 1976 júliusában 7,9-es Richter-erősségű földrengést mértek Tangsanban. A kínai hatóságok eredetileg 650 ezer halottról beszéltek, a kormány későbbi jelentésében már 242 ezer halott és 160 ezer sebesült szerepelt. Ez volt eygébként a legtöbb áldozattal járó földrengés a XX. században. 1556-ban, történészi becslések szerint, 830 ezer ember vesztette életét a Senhszi tartományban pusztító földrengésben.
1931-ben a nyári esőzések után akkora víztömeg zúdult le a Sárga-folyón, ami a gátak átszakítása után több tízezer négyzetkilométernyi területet borított el. Az éhen haltakkal együtt az áldozatok számát 3,7 millióra teszik. A Huang-ho 1887-es áradásánál kétmillióan vesztek oda, a Jangcénél 1931-ben 145 ezren. Csang Kaj-sek 1938-as akciója idején a közel egymillió halott mellett 11 millió kínai vált hajléktalanná.
A számok ennek ellenére némileg túlozhatnak, annyi viszont biztos, hogy a nagy népsűrűségű folyóvölgyekben irtózatos áldozatokat követeltek az ilyen katasztrófák. A folyó életet adott az embereknek, majd vissza is követelte azt...
"úgy emlékszem még lógsz egy lengyel pontosítással"
Ííígy igaz. :-) Összefolytak nálam az utóbbi hetekben a dolgok, mostanában van időm végre pótolni az elmaradtakat...
Ezek szerint. Természetesen nem voltam ott, de megbízom a Haditechnika magazinban, bár ők is átvett anyagokból élnek lévén nyilván nem hívták meg őket a próbákra. A valós teljesítmények éles bevetésen derülnének ki, vagy, ha nemzetközi piacon értékesíteni szeretnék, mert akkor a vevőjelöltnek nem csak a tesztek pontos paramétereit kell megadni, hanem tesztelési lehetőséget is. A J-10 esetében ezen utóbbitől véleményem szerint nem kell tartani. Már csak azért sem, mivel jó pár évbe telik a kínai légierő átfegyverzése is. Meg egyébként is eddig kézifegyvereket, páncélosokat és rakétákat exportáltak csak komolyabb mennyiségben.
A J-10-re mar nem emlekeztem, de arra igen, hogy ugy fel eve meg olyasmiket olvastam, hogy fejlesztesi nehezsegeik vannak a gepeikkel, es nem nagyon megy a reverse engineering sem. Lehet, hogy azota megis sikerult nekik ez-az?
Ezek szerint a kiürítésről még nem hallott, mint lehetőségről. A számokat erős túlzásnak tartom. A legnagyobb természeti katasztrófa se követelt ennyi áldozatot. Szerintem a komcsi időkben megtoldották pár százezerrel, hogy befeketítsék Csang Kaj-Seket. Mao idején annyit hazudtak, miért pont ebben mondtak volna igazat?
(off: úgy emlékszem még lógsz egy lengyel pontosítással)
Kína XX. századi háborúinak történetében a legelképesztőbb eset szvsz 1938 júniusában következett be. Csang Kaj-sek japánok elől visszavonuló Új Nyolcadik Hadserege Csengcsounál felrobbantotta a Sárga-folyó gátját, hogy elvágja az ellenség útját. A víz három kínai tartományt öntött el, a korabeli adatok szerint 44 járásban összesen 890 ezer ember vesztette életét. A japánokat mindez nem nagyon zavarta, a következő évben megkerülték az elöntött területet és délről támadták meg az ellenséget. Az eltérített víztömeg még további nyolc éven át borította el a korábbi termőföldeket.
Kevésbé ismert tény, hogy az Észak-Vietnám felett vívott harcokban a határzónában néha szembekerültek kínai és USA repülők. A kínaiak szerint arattak is vagy tucatnyi légi győzelmet. Egyébként nem lehet kizárni, mert voltak olyan típusok, amit az első összecsapások után (pl. a wudoo felderítő változata) mivel még a MiG 21-esek megerőltetés nélkül leszedték.
A Haditechnika magazin legújabb számában olvastam, hogy a J-10 (a Lavi átdolgozása) amerikai szakértők szerint felveszi a versenyt az F-16-ossal. Ennyit a kínai hadsereg elmaradottságáról. Rohamléptekkel fejlesztenek. Főleg a légierő terén, valamint az elektronikában.
A légierő többsége ugyan valóban a MiG 21 módosított konstrukcióiból áll, de szép számmal rendelkeznek már a Szu 27 legújabb variációival, illetve amennyiben az említett J-10 ha jelentős számban hadrendbe áll, akkor az USA légierőnek taktikát kell váltania egy esetleges kínai konfrontáció esetén, ugyanis az agyaggalamb lövészet helyett a nagy számú gyenge ellenfél között minőségi alakulatok is lesznek. A radar pedig képtelen előre jelezni a nagy számú ellenfél közül melyik az igazi.
"Mao egyszer azt mondta, hogy kész arra, hogy feláldozzon pár száz millió kínait azért, hogy elpusztíthassa Amerikát, de ezt nem hitte le. Most meg nem találok forrást rá."
Pontosan így hangzott el:
"Az atomháborútól (a kommunistáknak) nem kell tartani, mert abban legfeljebb az emberiség fele pusztul el, de memarad a másik fele, viszont az imperializmus eltűnik a föld színéről és az egész világ szocialistává válik."
Anno Sztálin sem volt hajlandó a német fogságba esett Jakov fiát kicserélni Paulusra. Jakov mikor megtudta, hogy apja elutasította a német ajánlatot a láger villanyárammal töltött kerítésére vetette magát. Elvonatkoztatva az érintett diktátoroktól, felelős államférfi nem hozhat országára nézve komoly hátrányokkal járó döntést a családja érdekében.
Egyébként Maonak (legalább) két gyereke volt. A másikról tud valamit valaki?
Én azt olvastam valahol, hogy Mao kijelentette,hogy egy globális atomháborúban, ha a föld népességének 3/4 része elpusztul, akkor is a kínaiak lesznek többségben.
Persze ez lehet propaganda is ellene:))
Most beszéltem egy kínai ismerősömmel, azt mondta, hogy Mao egyik fia a koreai háborúban halt meg. Erről hallott valaki? Azt mondta, a parancsnok, aki felelős volt a fiáért, rosszabb büntetést kapott, mint a halál.
Én mondtam neki, hogy állítólag Mao egyszer azt mondta, hogy kész arra, hogy feláldozzon pár száz millió kínait azért, hogy elpusztíthassa Amerikát, de ezt nem hitte le. Most meg nem találok forrást rá.
Én erre nem innék hidegvizet. 10 évvel ezelőtt 0 gépkocsigyártásuk volt. Ma már milliós nagyságrendben gyártanak és készülnek a nemzetközi piacokra. Igaz még szar a minőség, de gyorsan javul és fele áron adják az autóikat a nyugati és japán vetélytársakhoz képest. A hadielektronikában meglévő lemaradásuk sztem csak évek kérdése hogy ledolgozzák, hiszen a világ szinte teljes csipgyártása náluk van. Ezenkívül Kína és India évente félmillió mérnököt gyárt, míg USA csak valami 80.000-t.
Sőt már az amerikai fegyverek gyártásának beszállítói lánca végén is ők állnak. Van egy ismerősöm a Mitsubishi Space and Softwareben, ők gyártanak valami elektronikai panelt a Patriot rakétába. Kiszervezték a gyártást Kínába, mondani se kell.
Nyilván nem lesz nehéz koppintaniuk. És mivel mennyiségben sokkal többet tudnak gyártani, mint USA, ezért az enyhe minőségi hátrány nem fog számítani.
És ahol az ipar van, ott van az innováció. Ha USAban kihal a sziliciumvölgy ( márpedig kihal, mert a programozókból ingatlanügynökök lesznek az ázsiai verseny miatt ) , a fegyvertervezés is drágább és nehézkesebb lesz, mert nem lesz meg az a szinergia, amit egy fejlett technológiai hub ad.
mára Kína tudományos-technológiai területen is veszélyesen megközelítette a Nyugatot. A reáltudományok oktatása nagyon erős és a K+F-re is egyre többet költenek.
Nyomulnak, de azért nincsenek toppon. Mai napig nem sikerül például önállóan sugárhajtóművet fejleszteniük. Eddig mindenbe a Mig-21-es hajtóművét rakták. Most sikerült hozzájutniuk a Szu-27 hajtóművének a licenszéhez is (gyártják a gépet J-11 néven, bár komoly panasz van a hazai minőségre), ismerve őket az elkövetkező ötven évben erre építenek. Az új, "4. generációs"* típusuk a J-10-es is ezzel repül. A hadiiparuk színvonala nagyjából megfelel az indiai szintnek. De nyugat-európától még messze vannak.
*Némi izraeli segítséggel (Lavi program tapasztalatai) készült. De sok szempontból -elsősorban fegyverzet és elektronika, beleértve a radart is- elmarad az olyan kortárs 4. generációs típusok mögött, mint a Rafale, az Eurofighter, vagy a Gripen. Ezt a példát csak azért hozom, mert nagyszerűen jellemzi kína fejlődését és lemaradását is egyben. Hiányzik ugyanis az évszázados ipari háttér. Hogy az milyen nagy dolog, azt le lehet mérni oroszország példáján is. Ők sem rendelkeznek a mai napig olyan ipari kultúrával ami lehetővé tenné a tényleg high-tech terveik jó minőségű megvalósítását sorozatgyártásban. Kína ugyanezzel a problémával fog küszködni még hosszú évtizedekik. Sőt, megkockáztatom évszázadig!
Ráadásul a biotechnológiai kutatásokat nem akadályozzák idióta vallási dogmák.
Ez nagy mázlijuk. Nálunk a primitív a világot fekete-fehérben láttató kereszténység öröksége a mai napig visszaveti a tudományos, technológiai fejlődést.
A kínai gazdaság villámgyorsan fejlődik. Nem csak mennyiségben, hanem minőségben is. A tudomány terén is hasonló a helyzet. Elég csupán annyit mondani a Szu és az USA után a 3. nemzet, amely saját felszereléssel embert juttatott a világűrbe...
Jeleneleg is Kína képzi a legtöbb műszaki mérnököt a világon, s, hogy a lúd legyen kövér, több ezer kínai diák tanul állami ösztöndíjjal a legjobb angol, USA egyetemeken, s nem akarnak menedékjogot kérni, s tanulnak, mint egykoron a japánok...
Hadiipar: korábban hagyományosan az oroszok levetett ruháját gyárották után kis módosítással. Mostanában már ez is kezd megváltozni. A páncélosok terén komoly saját fejlesztéseket mondhatnak maguknak. A repülőgépipar is szuperszónikus fejlesztési ütemre áll, az izraeli segítséggel épülő (vagy már elkészült? ) J-8 hírek szerint a nemzetközi élvonalnak megfelelő vadászrepülő.
"Viszont a high-tech (hadiipar, repülőgép és űripar, stb.) itt marad. Ilyen téren a nyugat tartósan meg tudja őrizni a fölényét."
Én is ebben reménykedtem, de mára Kína tudományos-technológiai területen is veszélyesen megközelítette a Nyugatot. A reáltudományok oktatása nagyon erős és a K+F-re is egyre többet költenek. Ráadásul a biotechnológiai kutatásokat nem akadályozzák idióta vallási dogmák.
Nem kell azt nagyon szippantani! Menekül az magától a jóléti állam elől... Viszont a high-tech (hadiipar, repülőgép és űripar, stb.) itt marad. Ilyen téren a nyugat tartósan meg tudja őrizni a fölényét.
jaj ne beszélj már butaságokat, fehér emberből még mindig több van, mint kínaiból. Magyarországnak az a szerencséje, hogy nálunk még csak a dolgos, civilizált kínaiak hoztak létre kolóniákat, a tizet fialó, autógyujtogató, segélyen élő pakisztáni, algériai meg zimbabwei söpredékek eddig még békén hagytak minket.
Kína azért veszélyes mert félig meddig tudatos politikával szippantja ki a nyugati országok ipari bázisát, és ezzel világdominanciáját alapozza meg.
"Valaki tud nagyjából reálisnak tűnő adatokat arról mennyi katonát vetettek be Pekinkben, katonai, civil veszteségek?"
A téren csak néhány ezren haltak meg, mert a támadással kivárták a hétvégét, amikor a vidéki diákok hazamennek és hajnali 2-3 körül támadtak, hogy csak a legelszántabbak legyenek ott. Viszonylag kevés katonát vetettek be, ezek ejtőernyős és harckocsizó elitalakulatok voltak. Arról ellentmondásosak a hírek, hogy volt-e lehetőség elmenekülni, mert csak néhány perccel később zárták le a tér déli végét, vagy észrevétlenül kerítették be őket. Mindenesetre egyetlen olyan diák sem akadt utólag, aki azon az éjszakán a katonák feltűntekor még a téren volt és sikerült volna elmenekülnie. Sokan aludtak a sátrakban, mert a koleszokat bezárták. A sátrakon átmentek a tankok.
Ennél több áldozata lehetett a megtorlásoknak. Kitalálták, hogy fegyveres ellenforradalom tört ki és sokakat elhurcoltak, megöltek. Az utcán napokig belelőtek az itt-ott összeverődött emberekbe, mert hátha tüntetés lesz belőle.
Az egész eseménysor halottainak száma tízezres nagyságrendű, én úgy tudom, hogy a tisztogatások során mintegy kétszázezer embert internáltak, börtönöztek be hosszabb-rövidebb időre. Van, aki azóta is lágerben van.
