Csak a főlelátó volt nyitva, volt hely bőven, gondolom majd a hivatalos oldalon írnak nézőszámot, habár még eredményt sem láttam rajta, pedig hazai meccs volt.
Ez volt a szezonban az első vereség, így (még) nem kell temetni a csapatot, de nagyon jól mutatta a mai meccs, hogyha nincs Tóth Gábor és nem mennek be a 3 pontos dobások akkor egy Nagykálló szintű (ez volt az első győzelmük) csapatot sem tudunk megverni. Lehet hibáztatni a játékvezetőket, rá lehet fogni bármire ezt a vereséget, de aki látta a meccset, az azt is látta, hogy nem volt a mérkőzésnek olyan periódusa amikor az ellenfél fölé nőttünk volna. Szembeötlő volt hogy nem tudjuk bedobni a büntetőket (azt hiszem ahhoz nem kell tehetségesnek lenni, hogy valaki bedobja a büntetőt, gyakorlás és koncentráció elég hozzá). Nagyon úgy nézett ki fejben nem volt ott a csapat. Lehet lekezelték az ellenfelet (elnézve néhány játékost közülük ezen nem csodálkozom), azt hitték sima meccs lesz, aztán mikor fel kellett volna pörögni akkor meg már nem sikerült. Támadásoknál elég tanácstalanok voltunk, jellemző erre hogy a meccs végén 7 pontos hazai vezetésnél alig van már hátra, (tehát gyorsan kellene kosarat dobni) a szuper tehetséges idegenlégiós irányítónk másodpercekig egy helyben pattogtatja a labdát. Nem volt a pályán egy higgadt emberünk aki összefogta volna a csapatot, aki kosarat dobott volna amikor kell. Nem volt nyerőemberünk. Palánk alatt agyonverhettük volna őket, hiszen náluk a szupergyors Zsoldos és az égimeszelő Zácói is megfordult centerposzton, de Kollár túl sokat ült a padon ehhez. (Na persze ez is érthető, hisz egy 3 éves kisgyerekben is több agresszió van mint benne.) Mondanám hogy jókor jött ez a pofon, de sajnos a két utolsó hazai bajnokin is látszottak a gondok, de ott még volt egy Gabesz, aki megnyerte a meccseket. Szerencsére mindenki ott volt a meccsen aki tehet azért hogy jobb legyen a csapat, így a remény megvan, hogy látták a hibákat és megpróbálják javítani őket.
Udvozlet Neked is. Ha jol emlekszem a reszeredmenyekre, akkor 31-18, 14-14, 14-9 es 19-27. Bar nem teljesen biztos. A 3. negyedben volt 17 pont is a kulonbseg, de a 4. negyedben a harompontosok mar nem igazan jottek ossze, Toth Gabi eleg sokat rontott. A vege olott 2 perccel viszont mar csak 7 ponttal vezettunk. Az Elite-bol Puskas nehezen volt tarthato a merkozes vegen. Az 1. negyedben meg kozel 70%-os volt mind a ket-, mind a harompontos dobasok eredmenyessege, de ez mar a felidore is romlott. Az elmult evben nem igazan jartam a merkozesekre, de ma ugy dontottunk a gyerekkekel, hogy amikor csak tudunk megyunk.
Időrendben haladva Erdei Ádám és Walke Károly után most a DEKE két, az Amerikai Egyesült Államokban tanuló volt kosarasa nyitja meg internetes naplóját (blog). cikk
Kicsit bealudtunk az elején majd beindult a szekér és stabilan 10-15 pont körül tartottuk a különbséget, egyszer jöttek fel 5 pontra a 3. negyedben. Kaszások reklamáltak rendesen, nem volt egy szimpatikus csapat, kaptak is jó pár technikait és sportszerűtlent. Kovács Imi jól játszott ma bár a végére elfáradt. Gabesz dobott pár triplát, de nem nagyon ültek a dobásai, sok labdát szerzett, hasznosan játszott. Béla olyan volt, amilyen szokott lenni. Lajosnak nem nagyon ment, kapott pár sapeszt is. Valahogy egész csapatra jellemző volt a rossz dobószázalék (a triplákat 24%-kal dobtuk, ami a felkészülési meccseket figyelembe véve elég komoly visszaesés), de lesz ez sokkal jobb is, a lényeg, hogy nyertünk. Vége vagy tizenakárpontnyi különbség lett.
A Magyar Kupa küzdelmeibe tartozó mérkőzésen Békéscsabára utazott a DEKE gárdája szerdán, és este nyolc óra utána valamivel úgy ballaghattak le a pályáról a debreceni fiúk, hogy már a kupasorozat következő körébe tartozónak vallhatták magukat. A csapat rutinos tagjai és a fiatalabb, de a meccseken már szintén nagyobb szerephez jutó játékosai alig egy félidőnyi időt töltöttek a pályán, utána jobbára azok a srácok képviselték a DEKE színeit, akik máskor kevesebb lehetőséghez szoktak jutni. Walke Károly vezetőedző ugyanakkor megjegyezte, hogy éppen ez utóbbi kosarasok némelyikénél tapasztalt nem megengedhető lazaságot, ami nem fér bele a gárda imidzsébe, valamint a sport iránti alázat – legyen bárki az ellenfél – is azt diktálná, hogy néhányan vegyék komolyabban az efféle találkozókat is.
A végső győzelem – és az ezzel járó továbbjutás – nem forgott veszélyben a második félidő során sem, ám Walke mester szeretné nyomatékosítani a keret tagjaiban, hogy gyakorlatilag mindenki ugyanolyan fontos a csapat számára, a kezdőként a meccset végig robotoló és a csereként esetleg csak pár percet a pályán töltő kosaras is értékes láncszeme a gépezetnek. Ezen a találkozón tehát nem lett gond abból, hogy egyesek kevésbé tudtak koncentrálni, ám az egykori válogatott bedobó szerint az ilyen meccseken kell megalapoznia mindenkinek a későbbi, jóval keményebb tétmérkőzéseken való részvételét.
A fentiekről még többet tudna mesélni a mérkőzés egyetlen debreceni sérültje, az egyik elülső fogának a felét a Békéscsaba pályáján hagyó Ádám Béla, aki – amíg játszott – rendesen odatette magát: a fogát adta a sikerért. A fenti fotót Bélának ajánljuk, s kívánunk neki mihamarabbi gyógyulást – csakúgy, mint a már régebb óta lábadozó Kungler Sanyinak és a csabai kupameccsre megfázása miatt el sem utazó Kovács Iminek!
Baja: Ágfalvi 8, Radnóti 5/3, Kati, Kovács P. 9/3, Kancsár. Csere: Szabó Á., Szabó A. 10/6. Vezet?edz?: Hosszú István.
DEKE: GORÁCZ 1, ÁDÁM 5/3, TÓTH G. 14/6, GÓCS 26/12, KOVÁCS I. 4. Csere: SORMAZ, AMBRUSZ 2, ERDEI 10, KOLLÁR 5. Keretben volt még, de nem lépett pályára VARRÓ, BECSKY, VASS V. Vezet?edz?: Walke Károly.
A találkozóra utazó DEKE a jó szervezésnek köszönhet?en megfelel? ellátásban és a lehet?ségekhez mérten kevés hányattatásban részesült. A remek kinti dobókkal rendelkez? Baja éppen ezért nem egy fáradt és fásult alakulatot kapott ellenfélül, hanem egy motivált és már a mérk?zés elején önmagának rangot teremt? alakulatot. Külön fegyvertény, hogy minden negyedet meg tudott nyerni a DEKE, ám sokáig viszonylag szorosan alakult a meccs, Walke Károly tréner megítélése szerint egészen a harmadik játékrész közepéig jól tartotta magát az igen agresszívan kosarazó hazai gárda.
A Baja komolyan felkészült a debreceniek játékából, mivel Tóth Gábor nagyon szoros ?rizetet kapott (aki ennek ellenére eredményes játékot produkált), de a kemény csatát jelzi az is, hogy például a megfázásából éppen csak kilábaló irányítót, Erdei Ádámot egy alkalommal szó szerint kilökték a pályáról, aki ennek következtében kisebb sérülést is szenvedett (beverte a lábát esés közben, ápolás után tudott csak visszatérni a többiek közé). Rajta kívül Gorácz Bencének (szintén nemrég felépült játékos ? is) volt hasonló találkozása az ellenfél egyik kosarasával, de mindketten megúszták apróbb „kellemetlenséggel”.
Az ellenfelét szép lassan fel?rl? DEKE soraiban Ádám Béla leginkább a rutinjával, Gócs Lajos a pontjaival (közte négy darab triplával), Tóth Gábor mindkett?vel húzta a csapat szekerét. Erdei labdákat szerzett (mondjuk el is adott kett?t), gólpasszokat adott, kezében tartotta az irányítást, egyszóval tette azt, amit a posztja szerint elvárnak t?le. Bojan Sormaz viszont keveset volt pályán, ám az ? esetében a legels? feladat az, hogy minél inkább játékba lendüljön – hallhattuk Walke mestert?l. A jelenlegi legmagasabb DEKE-tag Kollár Zoli jól oldotta meg a feladatát, vele kapcsolatban a tréner azt jegyezte meg, hogy pozitív jeleket fedezett fel az ? játékában is, aki szerinte jó úton halad, és a csapat er?sségévé válhat, ha nem vesz vissza a fejl?dési sebességb?l. Amikor Kollár pihent, akkor pedig a Gócs-Kovács-Ambrusz trió együttesen oldotta meg a középjátékosi feladatokat. Ambrusznál érdemes kitérni arra, hogy a nagyok meccse el?tt az utánpótlás gárdában a pontjaival emelkedett ki, itt viszont a nem látványos, de hasznos palánk alatti ténykedéseivel, támadó palánk alatti lepattanóival, zárásaival.
Most el?ször (és talán nem utoljára) az egész csapat kiemelést kapott a honlapon. Ezzel az er?sen szubjektív értékeléssel szeretnénk mi is jelezni, hogy szép volt fiúk!
