8 mm-es klikkes laminált parketta került lerakásra 4-5 éve. Sajnos a aljzat nem sikerült tökéletesre, így ahol nincs bútorral terhelve, recseg kicsit. Ez éjszaka bosszantó. Szóval eldöntöttem, hogy felszedem, kisíkolom rendesen és újra lerakom. Már korábban szerettem volna megcsinálni, de most szántam rá magam...
Jó ötlet ez? Ha sikerül felszednem roncsolás nélkül, vissza tudom majd ugyanúgy rakni? Csinált már ilyet valaki?
Sajnos cseredarab nem maradt, ez így rizikós, ráadásul kifutó készlet volt, nem is hiszem, hogy találnék ugyanilyet.
Visszarakásnál érdemes lehet esetleg ragasztanom az éleket?
A flexelés nekem sokkal jobban megy, mint a zsaluzás. A kert végében nekiesek a 230-as gyémántkoronggal az oszlopzsalunak és levágom az oldalakat, az gyorsan megvan. Az összedrótozás jó ötlet. A vasalás is egyszerűbb, mert így csak a 4 db függőleges vas kell a kengyelekkel.
Nyilván Rudolf megoldása a profi verzió. A profik zsaluznak, és nem használnak zsalukövet. Én nem tudok zsaluzni, ezért zsalukövet használtam, simán kifúrnám és összedrótoznám a két U alakot oszlopzsaluból.
Az általad leírt egyszerűbb módszer nekem jobban tetszik. Viszont valamit nem egészen értek. A széleket zsaluzni és betonnal kiönteni a középső rész megkötése után, vagy pedig azzal együtt gondolod? Még annyi, hogy én 4 db 10-es vagy 12-es függőleges vasra gondoltam. Azt hiszem abból nincs baj, ha kicsit túlméretezem ezt.
A zsalukő 50x30x23cm. 40cm a két keresztfal távolsága.
Az alapba lekötsz 4 darab fi 8-as vasat, úgy hogy 44 cm legyen a távolság közöttük, megmérve a zsalukő vasalásának két bevágásának a távolságát, az kell legyen a két pár vas távolsága a zsalukő szélességében.
Készitesz fi 6-os kengyeleket 45.5x bevágások távolsága.
De talán egyszerübb betenni az alapba a 4 vasat az oszlop magasságába és rákötni 3 kengyelt. Beöntöd az alapot.
A négy 8-as vasra, minden zsalukő után ráhúzol egy kengyelt és megkötöd.
Kizsaluzod és beöntöd. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a kengyelekre rá tudod kötni a zsalut dróttal
és meg is tudod spanolni, ha veszel falnak való betonvas távolság tartókat.
Jól értetted.:) Erre a méretre volna szükségem. A végelem a vasak elhelyezése miatt nem tetszik, meg aztán ott van még a másik vége is, amivel szintén kéne kezdeni valamit. Oszlopzsalunál tartok attól, hogy azok is elválnának egymástól. Az lehet megoldás, hogy két egymás melletti oszlopzsalunak levágok egy-egy oldalát és a két U-alakot összefordítva, megkapom a zsaluformát? Vagy ez már megint túl macerás? Lehet, hogy elmozdulnának betonozás során.
Lehet hogy nem jól értem a kérdésed, de létezik belőle végelem, annak egyenes az egyik oldala. Ha pedig 30 cm x 50 cm széles oszlopot szeretnél, akkor azt két darab 30x30-as oszlopzsaluval is meg tudod oldani, ha az egyikből levágsz 5 cm-t. Kevésbé macerás szerintem, mint utólag a fülek között betonozni, vagy vakolni.
Megmondom őszintén, kifejezetten nem néztem a belső oldalt azon a sarkon, de az se rémlik h ott lett volna vmi komoly repedés, csak feltűnt volna. Az emeleten felette biztos nincs repedés. Az emeleti rész B30ból van. A pince rész állítólag tömör tégla, alatta beton alap. Rétegvíz miatt megsüllyedt volna az alap ott? A fenti részt meg még a betonfödém tartja, de idővel ott is reped majd?
Sziasztok! Szakmai tanácsra volna szükségem: Mi a módja annak, hogy egy 30-as zsalukő kerítésoszlop oldalait – Leier gyártmány, a széleken kiálló fülek között van 5 cm vastag mélyedés - síkba hozzam. Vágott terméskövet ragasztanék rá, és tartok tőle, hogy lereped. Arra gondoltam, hogy felfalazom, kitöltöm betonnal és 6-os vasakat kilógatok oldalra. Ezeket kötés után meghajlítom, majd zsaluzás után kibetonozom. Szerintetek ez így mennyire tartós megoldás? Az oszlop formája miatt erre a méretre volna szükségem, mert egyébként levágnám a füleket.
Ennyi adatból biztos választ adni nem lehet. Az "I 100"-as acélgerenda max teherbírása 5m-en 220 kg/m, de az ehhez tartozó lehajlás 70 mm, a megengedett pedig legföljebb 25mm, de inkább 20mm.
A repedés átmegy a fal másik oldalára? Ha nem akkor valószínűleg túl vastag a vakolat, de ezt nem hiszem. Ha átmegy akkor szokatlan. hogy nincs (?) még máshol repedés mert akkor úgy néz ki mintha a repedt fal külső vége lenne a forgáspont és a fal a repedés mentén mozdult volna el lefelé. Azért azt meg kéne nézni, hogy a repedt fal a repedésnél nem mozdult-e el befelé? A repedés fölött az emeleti falban is illene megjelenni egy repedésnek, mert a támasz kiment alóla. Ha az emelet vb. szerkezet (falak is) akkor érthető, hogy az emeleten nincs repedés. Továbbra is azt mondom, hogy kéne még repedésnek lenni.
Köszönöm. Ezt nem betonból akarom mert nem illik oda. Simán téglából szeretném lerakni 80-100cm szélesen. Vennék fóliát ha szükséges. Csak húsvét alatt már nem tudok és nekifogtam volna már:)
Kívülről trapézlemezzel borított, nem ma készült faház belsejét gipszkartonoznám. A deszkákon nincs semmi penész, vagy beázásfolt, de elővigyázatosságból impregnált gipszkartonra gondoltam. Egy szobafestő viszont azt mondta, hogy sajnos azon is látott már penészt, ő a sima kartont tenné fel, és lefestené penészgátló festékkel. Szerintetek?
Szakszerű megoldás a falra rögzítésnél: bevésed a hőszigetelést, készitesz fémkonozolokat, ezeket felfúród a falra, arra rögzíted a szelement.
Ha van hely és az oszlop nem takar el ablakot, akkor könnyebb oszlopokat beépíteni.
Persze meg kell oldani, az előtető lezárását a falnál, ha van egy nagyobb eresz a házon, akkor nem is szükséges.
Az előtetők nagy részénél nincs visszatámasztva a külső oszlop vagy a szelemen a falhoz, pedig ezt meg kell oldani. Ha belül is kerül oszlop, ezt nagyon könnyű megoldani.
Azért teszik lábra a faoszlopot, hogy ne rohadjon szét hamar. A bütüs vége rohadásilag ideális. A repedés az aggasztó, megértem. De az a gyanúm, hogy kell ott még legalább egy repedésnek lennie, mert mindennek legalább két vége van, ha az egyik vége mozog akkor általában a másik vége is. Nem lehetetlen, de nehezen tudok elképzelni olyan mozgást amelyik csak egy végén adódik. Azt meg kell nézni, hogy a tető síkja merre lejt. Ha a tetősík merőleges a repedt falra akkor lehet, hogy a tető nyomja kifelé és csúszik szét. Ha csak ez a baj akkor vonórúddal javítható.
Mert az probléma lenne, ha hőszigetelésen keresztül rögzítenék? vagy ez így egyszerűbb. Én rögzítettem szelement a falra hőszigetelésen keresztül, a csavaroknál távtartóval, hogy oda lehessen szorítani. Tehát egy műanyag csőben megy át a csavar, és a csőre szorul rá a fa.
Talán a falon van már hőszigetelő réteg és így nem lehetne közvetlenül a téglához fogatni az oszlopot. És a hőszigetelést nem akarják ott visszabontani az oszlopnak. Emiatt inkább a talajra rögzítik.
Kb 2,5x3m alapterületű (2-2,5m magas) kerti tároló épületecske szerkezetére jó megoldás a gipszkarton fém vázszerkezet UW, CW profilokból? Ezek 0,6mm-es (v. 0,5mm) lemezből vannak, ha jól tudom.
T-8 v. T-20 trapézlemezt gondoltam rá, ami 0,4-0,5mm vastag acéllemez. Stabil lesz ez így?
Esetleg merevítésnek OSB lapokat tennék a vázszerkezetre és arra rá a trapézlemezt. De ha OSB nélkül is stabil, akkor nem költenék OSB-re.
Megnéztük ezt a házat, jobb volt mint amire számítottam.. :) De volt rajta egy komolyabb repedés, ami aggasztónak tűnt nekem. Az erkély alatt a pincefal mellett az egyik oldalon. Illetve belül, az emeleti (vagy földszinti) részen a falon láttam enyhe vízszintes repedést. Amúgy a pincétől felfele eglsz jó, stabil az épület, tető is rendben. A pince állítólag tömör téglából épült, alatta beton alap. A földszinti rész blokktégla, fölötte beton födém.
Üdv! Ács-jellegű kérdésem lenne: több lábon álló előtetőnél, terasztetőnél láttam, hogy a tartó oszlopokat "eltartják" a faltól, nincs a falhoz fogatva, hanem a betonban áll egy vékony "tüskén" (ennek a "tüske"-rögzítésnek amúgy mi az értelme, több helyen láttam..?). Mi ennek az oka? Miért nem lehet a ház falára rögzíteni? Logikusan gondolkodva, sztem úgy stabilabb lenne.
