arra gondolok, h LizyX-nek miért kell azt mondani, h sorstárs. Ami maga egy fél tragédia, ha tényleg bipolár. Meg egy bipolárról később is kiderülhet, h nem az.
Én nem vagyok látod biztos abban, h egy rubeolát meg lehet különböztetni a náthától. Például van rubeola, amivel nem jár kiütés. Van arcüregyulladás, amivel nincs már nátha, de fáj az állkapcsod ezerrel.
Nekem például semmi bajom azzal, h magadra vonatkoztatva meg tudsz különböztetni bármit, de azért a net előtt ülve nem lehet felmérni a másik állapotát totálisan.
Ha van egy régi órám, még azt is szakemberre bízom, hiába mondja valaki, h Pistike is éppoly kiválóan meg tudja szerelni az órám. Pláne ha más órrájáról van szó...azt meg főleg nem adom oda Pistikének...Tudod, ha annak idején a családom és a barátaim nem győztek volna meg, h meg tudják különböztetni a náthától a rubeolát, nem ezt a topikot nyűném (így sem nyűvöm sokat).
A legjobban tetszett a hozzászólásodban, hogy orvosfetisisztának tűnök neked.:))
Te biztos tudod, aki meg tudja különböztetni a náthát a rubeolától...:)))
Út, út, út.....az életet értjük rajta, nem? az a jó az utakban, hogy bármilyen kanyargósak vagy elvadultak, de VISZNEK valahova.
(ez egy filmből van - mond, valamit,de ítéljétek meg ti ahogy akarjátok)
Ha optimista vagy úgy véled előtted a jövőd mögötted a múltad.
Ha pesszimista vagy, úgy látod előtted a múltad 8a sok lelkileg degradáló emlékkel és döntéssel, mögötted pedig egy vágyott élet.
Ha már képes vagy túllépni ezeken, és senem optimista, senem pesszimista, hanem egyszerűen ember vagy, akkor pedig oldalra fogsz nézni, mert ott van a megoldás, a többi út... a barátok és más emberek.
Ennyit tudnék hozzáfűzni, másfelől viszont az a meglátásom, hogy magunkat sajnálni nem bűn és nem szégyen...hisz más úgyse fog. A lényeg annyi, hogy ezt meddig folytatjuk...
sehogy. elmult.
nekem az nem tetszik, amit itt a forumban károgsz elore, a negativizmusod, ami szinte mar ellendrukkerkedeskent jelenik meg. igazolni akarod magad? ennyire nem hiszel abban, amilyen uton jarsz, hogy mindenkepp kutatni kell bizonyitekok, "ugyemásnak se megy" "ugyehogymilyenrossz" ugye után? akkor meg minek mész rajta?
Ah, de bölcs tanács :). Én mazochizmusból csináltam, hogy jól kiszúrjak magammal. Kár, hogy nem mondtad előbb :).
Asztán meg miért vagy olyan biztos, hogy te olyan jól válogatsz abból a sok tapasztalatból? Mi a rendező elved? Egyes tapasztalatokat elvetsz, másokat elfogadsz. Egyes információkat csuklóból hiteltelenítesz, másoknak pedig hitelt adsz.
Az önerőből alatt nem azt értem, hogy görcsösen ragaszkodunk rossz stratégiákhoz, kényszerítve magunkat arra, hogy jól, rosszul ellássuk feladatainkat, hanem azt, hogy sok-sok információt és tapasztalatot felhasználva kijöjjünk a gödörből.
Természetesen nem rombolásnak szántam, pedig az volt;). Csak amíg jártányi erőm volt, bíztam abban, hogy én majd összekaparom magam és saját erőből kilábalok.
Begubóztam, összeszorítottam a fogamat, munkamánia, másodállás, harmadállás, külföldi utak, közben házat építettem, rengeteg stressz, időnként agresszivitás, dühkitörések, jó sok alkohol. Mire elmentem az orvoshoz, olyan állapotban voltam, hogy haza sem akart engedni.
Ezt is érteni vélem, ellopják az "önerő" eredeti jelentését.:) De ez eléggé bevett kifejezés, a "self-support group"-ra kell itt gondolni. Arról van szó, hogy hasonló gondokkal küszködő emberek kicserélik a tapasztalataikat és támogatást, segítséget nyújtanak egymásnak.
AMi tényleg paradox, az az, ha segítségnyújtás helyett egymást gyepálják azok, akik másképpen látják a gyógyulás útját. Mondanom sem kell, remélem, hogy téged nem gondollak ilyennek, inkább érzékenynek, azért teszem ide ezt a mondatot.
"Én pl. közel hét évig próbálkoztam önerőből. És az önerő alatt itt tényleg önerőt kell érteni, nem csak a szakemberek elkerülését."
Mit jelentett az önerő? Főleg hét évig? S akkor hogy látod? Rossz volt a módszer? Vagy nem kell önerő? Vagy mi?
Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy népszerűsítsem a (iii) ponttal kapcsolatban a hippocampus.fw.hu-n a "Ki a bolond?" című írást. Egy magánlevelezés kapcsán tettem föl.
Hippo, ha megkérhetlen senkit ne diagnosztizálj táv - még megközelítően sem
1. Táv senkit sem lehet diagnosztizálni.
2. Én nem vagyok orvos, tehát még közel sem diagnosztizálok senkit.
Értem, hogy mire gondolsz
(i) ha valakinek bebeszélem, hogy valamilyen betegsége van és közben nem is, akkor kárt okozok,
(ii) a pszichiátriai diagnózis stigma, rombolja az illető önértékelését és ezzel súlyosbíthatja a bajt,
(iii) egyesek szemében a pszichiátriai diagnózis "mítosz", a depi pl. nem betegség, Thomas Szasz szerint pl. egy "metaforikus betegség." (A bálna nem hal, de sok szempontból olyan, mint egy hal; a bálna "metaforikus hal.")
Mindezzel együtt és szem előtt tartva, hogy az erkölcs nem statisztikai alapon működik, és az egyes emberre a statisztika jelentése meglehetősen áttételes, nem ésszerű figyelmen kívül hagyni, hogy statisztikailag hatalamas gond, hogy főleg a férfiak nem kérnek segítséget a lelki bajaikkal, hanem önerőből próbálkoznak és tipikusan rossz nyomon.
Én pl. közel hét évig próbálkoztam önerőből. És az önerő alatt itt tényleg önerőt kell érteni, nem csak a szakemberek elkerülését. Közben lassan, fokozatosan fölzabálta az életemet a depi. Egyvalaki volt, egy depis nő a környezetemben, aki meglátta bennem a depist, most már tudom ezt is, de nem akart "diagnosztizálni" én meg akkor nem sokat értettem meg az üzenetéből. Jól jött volna, ha valaki makacsabbul vagy uram bocsá' explicitebben fölhívja erre a figyelmemet, vagy legalábbis arra, hogy rossz nyomon próbálkozom. Megintcsak statisztikailag az a helyzet ugyanis, hogy minél előbb kér segítséget valaki, annál jobbak az esélyei, hogy helyre rázódik. (Ezen a priori semmit nem változtat az, hogy kimaradnak ezekből a statisztikákból szok, akik sohasem fordulnak orvoshoz.)
Na ezzel vigyazz! En is itt szurtam el. Egyre tobbet es tobbet vettem be, mert az aktualis adag mar semmit nem ert, es mindig jobban hianyzott. Szerintem addig vegyel vissza, amig tudsz.
Nem akarlak nyuzni a "jotanacsaimmal", csak nem szeretnem tenyleg, hogy ugy jarj, mint en.
Nyah sok sikert!
blocking te nekem elég orvosfetisisztának kezdesz tünni :)
az önerö és a közös erö meg segitség nem zárják ki egymást. az elso lényeges, és az elsönek van (=kéne lenni!) szerepe, akkor is, ha vki mással együtt __dolgozik__ a saját baján.. tehát ez a kifejezés itt leginkább annak ellenpontozására szolgál, akik tablettamajszolással, nemhatékony-doki-kezealatt-simogatodva, stb módon kibekkelve minden egyes napot várják a tb-alapon és állampolgári jogilag szájukba repülö sültgalambot, természetesen hiába. Mint láthattad, az "önerös" topikban is szakemberhez iranyitgatjuk egymast, de ettol még szándékunk lehet és jogunk van legalább annyit tudni a bajunkrol, mint a dokik, sot, sajnalatos tapasztalat, hogy gyakran ennél sokkat többet is tudunk (mint ök). Ugyanazon forrásokbol, ugyanazon tankönyvekböl is adott esetben ugyanolyan homo sapiens aggyal hidd el, nem csak a "kiválasztottak" szürhetik le u.a. a tudást.
Egy depi diagnozis meg hadd ne legyen már a szent csodálatos táltos magiszterek kiváltsága, ha egy megfázást, de még egy rubeolát is tud a szánalmas köznép azonositani, tegyük mellé ezt a (sajna)nagyon közönséges, hétköznapi, gyakori betegséget is. Köszi ;)
Ez nagyon helyes. Részben emiatt, részben pedig azért, hogy kicsit megpróbáljam közelebb hozni a hatóidőt, én a betegtájékoztatón leírtakkal ellentétben nem napi 2, hanem 3 tabit szedek be.
Sajnos nem ritkaság, hogy a vény nélküli szerekben nincs annyi hatóanyag, mint amit állítanak róla, de ha benne van a hatóanyag, akkor nem placebo. Elég masszívan bizonyították az antidapi hatását.
Hja. Biztos kell egy jol beallitott gyogyszer, mert anno nekem sem hasznalt. Csak rosszabb volt nelkule. Tulkepp semmivel nem volt jobb, mint az alkohol - na jo, ezzel nem dicsekszem. De ha ugy erzed, mindenkepp be akarsz venni valamit, olvasd majd el amit az "ÖNERŐBŐL összekaparni magunkat (SOS)"-topicba firkantok. Amugy is atjohetnel oda, nagyon sok okosat mondanak ott a tobbiek! :)
Na megvolt az első remotivbevételem. Persze semmi változást nem tapasztaltam. Illetve közvetlen a bevétel után igen, de az szerintem pszichoszomatikus volt. A tájékoztató szerint 10-14 nap múlva hat.