A rendes kotla annyiban különbözik ettől, hogy vastagon ki van tapasztva "sárral" (ami nem más, mint a vályog alapanyaga: törekkel vagy pelyvával kevert agyag). Ez szolgálja azt a célt, hogy ha nem lobog a tűz, akkor is egyenletes meleg maradjon még nagy mínuszokban is. És pl. zsírsütéskor nem ég rá a bogrács felső szélére (amitől barna lenne a zsír), mert a tűz melege csak a bogrács alsó részét éri.
A rendes bogrács legalább 50 literes, két füles, mint amiről "hagyma boy" üst néven tett be itt alább képet, a láncra felakasztott az csak kisbogrács :) de a viccet félretéve az üstöt én hatalmas, kézi erővel nem mozgatható óriásedénynek tartom...
Csodálkoztam is, mikor meghallottam, hogy üstháznak hívják a kotlát (mert ebből következtettem, hogy a bográcsot amit beleraknak, azt akkor meg ott üstnek hívják)
Én meg bácskai vagyok :D)
De lassan már semmin nem csodálkozok, mert már nálunk is az egy generációval fiatalabbak disznósajtnak hívják a svarklit.
Fablétől(nála olvastam ezt) a pitlit. A malacoknak üstbe főzték a krumplit, még a miénk is megvan(alföldi vagyok). Na de a bogrács hogy került a disznóvágáshoz? Hiszen abba alig férne valami. Jó nagy üst kell. Az üstnek két füle van és nem lehet fölakasztani.
Nem (bár valami kis edényre már hallottam, hogy azt mondják "kotli", de az nálunk "pitli")
A kotla az a háromlábú, sárral kitapasztott bádog szerkezet, amibe a bográcsot rakják disznóvágáskor, vagy amikor még sok disznó volt, és zsákszámra főzték nekik a krumplit.
Aztán középiskolában hallottam (ott már más környékről valók is voltak), hogy ezt üstháznak hívják, a nagy (50-60 literes) bográcsot meg üstnek, és csak a kisbogrács a bogrács...
A neten ezt találtam, eszerint aki cucurál, az másnak a haját, fülét húzza, cibálja. Ezt a szót anyámtól hallottam, ő valamiért pisil jelentéssel használta, mikor még kicsik voltunk. Hogy honnan vette ezt a szót, és azt hogy pisilést jelent?
Ennek a nagyfandli méretű "cserpák"-nak az eredeti funkciója az volt, hogy a malterkeverő ládából a maltert vödrökbe szedjék (mikor még nem voltak elektromos motorral hajtott keverőgépek)
Jósika Miklós: Abafi c. regényében az "ideges" szó azt jelenti, hogy szálkás izomzatú. Néhány egyéb kifejezés is van benne, aminek a jelentése csak később világosodik meg.
Igen, így volt írva, cz-vel, ez és a busaszökető (ámrás cet)is arra utal, hogy régi fordítás.
De nemrég olvastam még pár Verne könyvet (e-book), ezek is régi fordítások, vannak bennük érdekes szavak, kifejezések. Olyan nyelvújítási szavak, amik aztán nem kerültek használatba:
A zöld sugár című könyvből: légeny (nitrogén), köneny (hidrogén), éleny (oxigén).
Egy érdekes mondat a Kétévi vakáció című regényből: Értékesíteni akarom a készüléket!
Nem, nem valami kütyüt akar eladni. Hanem használni akarja azt a sárkányt, ami nemrég készült el.
Az Öt hét léghajón című regényben végig azon aggódnak, hogy megsérül a boríték. Nem amiben levél van, hanem az, ami a léggömbot borítja.