Állvány, alacsony ISO, hosszú záridő, gomolyfelhős napsütés a legjobb. Az átalakított gépnek pont ez az előnye: normál, rövid záridőkkel is lehet fotózni, állvány nélkül.
Utómunkánál elég széles a paletta, meg lehet cserélni pl a kék és a piros csatornákat, ekkor lesz kék/zöld az ég, de nem muszály, ahogy jobban tetszik. Tehetsz rá szaturációt is pl, ekkor színesebb lesz, vagy el is vehetsz belőle, ekkor fekete-fehér hatású lesz. És a többi.
Esetleg ha már amúgy is állványon van, csinálhatsz infrás hdr képeket is a kontrasztosabb felhők érdekében.
Szia, mi lenne a cél? Én gondolkoztam a full spektrumos vázamhoz egy ilyen szűrőn is, de jobban utána nézve lemondtam róla, mert például az emberi bőrhibák látványosan erősebben látszódnak, a növények nagy része is mintha el lenne száradva, egyszóval furcsa. Maradtam az IR szűrőknél kb 100 nanometeres lépésekben 500 nanometertől felfelé.
Viszont egy különleges clipszűrőn még gondolkodom: B+W 403, ez az Uv tartományt és kb a 750 nanometer feletti infravörös tartományt engedi át, kitakarva a látható tartományt, a végeredmény kicsit fotoshop-os: minden ami kék az nagyon kék, minden más feketefehér.
Bocsánat egy kis off hozzászólásért: Keresek olyan fotóst, aki az UV tartományban fényképezett, és tapasztlatait megosztaná velem. Örömmel megköszönök hasznos linkeket vagy egyéb inforációt is.
Jó választás, szerintem a 720nm a legsokoldalúbb, színes és FF infraképekhez is jó alapanyagot ad. Az élőképpel meg nem lesz gond, mert csak az van... :)
Clipszűrő nélkül a nem liveview-es AF-vel is pontos. Liveview-vel mindegyik infrás clipszűrővel pontos. Minél erősebb infraszűrőt használok, annál inkább a váz felé mászik el a végtelen.
Én az 550D három eredeti szűrőjét (melyek közt gyárilag rés van) eggyel helyettesítettem, a legkülső 0.6-ost egy 1mm-es UV szűrővel. És tökéletes clipszűrő nélkül az AF. A belső vastagabb szűrőket nem helyettesítettem semmivel.
Az üveg törésmutatója eltér az áerétől. A gyári szűrő (infratükör) ezért eltolja a fókuszt, de ezt a tervezésnél bekalkulálták. Eltávolított szűrő=kieső fénytörés, rövidlátás. Ha a szenzort közelebb lehetne vinni az okulárhoz, akkor nem lenne gond (az első, fix fókuszos kísérleti gépemnél elég volt beljebb tekerni az optikát), de mivel erre normális gépeknél a legritkább esetben van lehetőség, az egyetlen járható út a kieső fénytörés pótlása. Persze itt számításba kell (pontosabban kéne) venni a törésmutatókat, illetve az infra fény eltérő fénytörését is. Aztán lehet(ne) árajánlatot kéni egyedi gyártásra.
Na, itt jön képbe a kelleténél vastagabb üveg, valamint az alátétek, vagy az utánállítgatás.
Például én egy Canon Powershot G9-essel nyomulok (kompakt, kontrasztérzékelős), ebben 0,3mm vastag infratükör volt. Egy fórumban írták, hogy nem is kell bele pótüveg, de ez sajna nem fedi a valóságot, a végtelen kívül került az optika fókusztartományán. A majomnak vagy gyenge a szemüvege, vagy jól lerekeszeli. Tehát kerítettem picit vastagabb (0,42mm-es) üveget, hosszas keresgélés után, hemocitométer fedőlemez formájában. Komolyan, élvezet volt vágni! Na, de ezzel már van normális végtelen, sőt, a gép "öregszemű" lett: ha kézzel akarom végtelenre állítani, akkor a csíkot kb. a fél méteres jelölésig kell nyújtani, a nagyon közelre fókuszáláshoz pedig "pápaszem" (makrólencse) kell. Igaz, a nagyon közel ennél a típusnál pár centiméter, szóval ez a legritkább esetben okoz gondot.
Tokina 10-17, Tamron 17-50 és 70-200, Canon 85/1.8
Itt van pár kép az első kettővel, Cokin infraszűrős Canon 10D AF rendszerével, amit úgy látszik véletlen sikerült belőnöm hézagolólemezekkel ;)
Az 550D-t már tudatosan, a 85/1.8-cal F1.8-on lőttem be a szenzort tartó rugós csavarokkal, igaz az fullspektrumos. Infrás clipfiltereket használok hozzá.
Probléma volt először, hogy itt a fórumban többször elhangzott és én olvastam, hogy a szűrő felülete a mérvadó Kiderült, hogy nem, a szenzor felületének kell a kellő távolságban lennie, mindegy, hogy előtte milyen vastagságú a szűrő vagy hogy egyáltalában van-e.
Akkor tényleg szerencsém volt a vásárot objektívekkel, mert nálam ugyanúgy viselkednek infrában is, mint látható fényben. Nem is gondolkodtam ilyen dolgokon, csak használom őket a fókusztesztet követően ;) Mondjuk az infrás 10D-n még nem próbáltam a Tamron 70-200-at.
Látható tartományban mindnek ugyanoda is esik (ha nem, az gyártási hiba), de infrában máshová fókuszálnak az egyes objektíek. A 18-70-hez állított D50-emel a 16-85VR nem is talált fókuszt, míg a 16-85VR-hez állított D90-nel a 18-70 volt használhatatlan (és a Sigma 10-20 totálisan). Az egyszerűen a véletlen műve lehet, hogy a N10-24 és a N16-85VR ugyanoda fókuszál - legalábbis közeli tárgytávolságoknál. Ezek aapján gondolom mindkét vázamat a csavarokkal hangolták az adott obihoz.
Persze nem vitatom, lehet hogy feltaláltad a spanyolviaszt, de az is lehet, hogy csak szerencséd volt az obiválasztásnál és mind egyforma mértékben és irányban tolja el a fókuszsíkot infrában (a Canon obikat nem ismerem, csak annyit hallottam hogy a 10-22 EFS tolja el a legdurvábban, úgyhogy ha a váz ehhez van hangolva akkor más obi felejtős - de ez még az élőképes vázak megjelenése előtti időkből való infó).
Ez csak akkor lenne igaz, ha a gyári szűrővel is csak egy objektív lenne jó. 3 objektívemet vadiújonnan vettem az utóbbi 7 hónapban, mindegyik fókusza pontos az eredeti szűrős 550D-mel, az átalakított 550Dvel és ugyanolyanok a 10D-vel is.
Egymáshoz képest nem változnak / nem változtak.
Amit mondasz az akkor igaz, ha az eredeti gyári szűrős vázakkal sem ugyanolyanok az objektívek.
A különbség valószínűleg annyi, hogy az egyik megoldás a rendszer végén, a másik a közepén nyúl bele a fókuszálásba, de mindkét módszer a teljes rendszert hangolja át, és mivel az optikák fókuszsík eltolása más és más, ezért ugyanúgy csak egy optika lesz igazán jó, az amelyikhez hozzáigazítod a rendszert.
Fix (szenzor előtti) infraszűrő esetén szerintem a szenzor síkjának átállítása hasznosabb az AF rendszer állítgatása helyett a következő miatt: a szenzor állítgatása esetén be lehet lőni úgy, hogy az objektívek végtelen állása legyen a tényleges végtelen, ne lehessen túltekerni a végtelenen. Ilyen a 10D-m.
