Ott tartottunk, hogy a zalai és a somogyi voltaképpen egy.
De van, olyan betyár amit Zalához kötnek.
Mivel Somogyben nem ismert sem születése sem tevékenysége, igy a két nagy monogrfiában (Gönczi 1944 és Berta 2006) nem is fordulnak elő.
Zala megyéről meg még nem irt senki hasonló monográfiát, sem néprajzi, sem kriminalisztikai történeti szempontból.
Az egyik ilyen Nádi János. A dombormű rajta, ezt nem is mutatom, csak a képzelet alkotása. A somogyi és zalai betyárok ritkán élték meg a 30 évet.
Mellette Patkó János képének meg köze sincs a valósághoz.
Nádi János alakját a népköltészet is megörökitette, méghozzá a halálát a Fenékpusztai Csárdában. Itt lőtték le a zsandárok.
A csárda 400 éves épülete (egykori vámház) ma is áll, a 19. században ez Festetich csárda volt (a Festeich uradalom egyik csárdája), lényegében betsár csárda.
A tulajdonos azt hireszteli Patkó Jánost is itt lőtte le az alvezére, de ez nem igaz, Soromfai vallomása szerint az idősebb Patkót Bergán valóban Fenékpusztáén lőtte le, de ez nem a csárda volt. Igy a csárdához Nádi János az aki köthető.
Kutatás az ott van, ahol utépités, szupermarket épités, ipari park épités van. Csak mert törvényi kötelezettség, hogy a beruházási pénzből jusson a terület régészeti megkutatására, másbol meg nincs pénz. L'art pour l'art kutatás ma már nincs. Tudod, money talks. Ha ez sem lenne, akkor a megyei muzeumból kivágnák a régészeket.
Ha a római kor érdekel, néhány kép.
A felső két késő római szarkofág, a kapőosvári börtön-levéltár bejárata előtt. Tricianából. Triciana volt a régió székhelye a római korban.
Alatta a Somogyvári Apátság ujra felhasznált köve, eredetileg mint látod áldozati jelenetet bemutató római sirkó volt.
Somogyból országos jelentőségű római lelet nincs. Zalából annál inkább.
A " Szép Magyarország" 2010/1 különszámában / PANNÓNIA útjain / találtam az alábbi részletet a római utakról : " Mivel a rómaiak elsősorban a már korábban is használatban lévő és a természeti adottságokat követő nyomvonalakat használták, feltételezhető, hogy Pécsről az út a Szigetvár-Somogyzsitfa-Balatonhídvég vonalon haladhatott tovább a Balaton nyugati része felé ".
Tudtok esetleg vmi kutatásról ezen a vonalon a római utakkal kapcsolatban ? Esetleg nyomai, jelek vhol ? Különösen a középső falu környéke érdekes számomra, laktam is ott gyerekkoromban ill. napi szinten keresztül megyek a környéken a munkámból adódóan.
Mivel a szűkebb környék nem bővelkedik túl sok történelmi látnivalóban így minden kis morzsa jól jön :)
Velemér szomszédja, Velemér még Vazs megye, Szentgyörgyvölgy már Zala.
2000-ben biciklitúrán jártam Veleméren, délután 4 körül értünk oda, Szentgyörgyvölgyre már sajnos nem mentünk át, mert ki voltunk, mint a gyalogbéka. ...
Egyideig Patkó Jancsi bandájához tartozott. Patkó halála után, vagy még előbb, maga szervezett betyárbandát, Kara Mihállyal. Át-át szokott rándulni Zala vármegye délnyugati részeibe rabolni. Rablásairól kevés adatunk van; a hivatalos iratokban neve alig fordul elő s szóhagyományokban sem m aradt fenn híre s tettei. Az okmányok annyit említenek róla, hogy kedvesével Porrog- szentpéteren szokott találkozni.
Pedig neves és gyakorlott, hozzá áldozataival szemben kegyetlen rabló volt.Nagyobb tette volt Halasy Aladár tótszerdahelyi (Zala megye) birtokos kifosztása és a szintén Zalában fekvő pusztaszentlászlói rablása, ahol Oszterhuber József földbirtokost s a nála, mint sógoránál tartózkodó Deák Ferencet rabolta ki, három társával.
(Itt a Deákkal való találkozás jön Deák Ferenc visszaemlékezése alapján ezt kihagyom)
Hogy Hajnal Jancsi élete hogyan fejeződött be, levéltári adatokat nem találtam rá; szóhagyomány sem m aradt fönn sorsáról. Ha időközben természetes halállal nem múlt ki, valószínűleg elfogták, mely esetben a bitófát aligha kerülhette el.
Hajnal János is somogyi betyár, de átjártak rabolni Zalára is,
Ime:
"Talán ezek után követte el gyors egymásutánban rab lásait társaival, kik között voltak: Gelencsér József, CsucsiIstván, Bergán Jancsi, Mester József. Baranya megyében ezek kiegészültek Csorba Pistával, Hajnal Jancsival, Fábián Pisla- és Jóskával. Ezek között Patkó Jancsinak legkedvesebb legénye Csorba Pista volt, az endrőci gulyásszámadó fia, kit Siklóson akasztottak fel."
Gönczi könyvből.
Jövö héten erről majd adok pár képet.
A fenti kettő a főszereplüje a Szomjas György filmnek (a film 90%-a valóságon alapul és a főszolgabirói feljegyzésekre, a főispáni levelezéásekre és a vallomásokra alapul).
Kivéve az utolsó jelenetet, ami fantázia és ellentétes a valósággal.
Most nem Zalának arra a Bakonyba és Balaton-felvidékre benyúló keleti nyúlványára gondolok, amit 1950-ben Rákosi elcsatolt Veszprém megyéhez, hanem a megye belsőbb részeire.
Jó, azt a közismert sztorit leszámítva, amikor betyárok kifosztották az öreg Deák Ferencet.
No, ja, azt írja a net, hogy a Boba - Tapolca vonalból Ukkon kiágazó Ukk - Zalaegerszeg - Csáktornya vasútvonalat 1890. október 12-én adták át a forgalomnak.
Persze nem ez volt Zala vármegye első vasútvonala, hanem a Somogynál már említett, 1861-ben megnyílt Buda - Fehérvár - Kanizsa vonal, amely Sávoly és Zalakomár között lépte át Somogy és Zala vármegyék határát.
"szerinted a vasútvonalak kiépítése és a nyomukban járó kapitalista fejlődés vajon mennyiben járult hozzá a Somogy vármegyei "Vadkelet", a betyárvilág végső felszámolásához?"
Erre tudok válaszolni, ráadásul nem szerintem, hanem objective.
Forditva történt a dolog, a Vadkelet felszámolása biztositott lehetőséget a vasutépitésnek.
Nézzük sorba a jelentősebb betyárvezéreket
Nagy Pál (Pali betyár, eredeti nevén Mészros Pál) lelőtték 1860-ban Visnyeszéplakon
Tóth (Patkó) János 1862-megsebezték, mire a lába elüszkösödött, egy társával lelövette magát valószinű Fenékpusztán
Csordás (Patkó) István 1862-ben halálra sebezték, másnap meghalt, Nagybábonyban
Bergán (Fülöp) János, 1863-ben lelőtték, Bogdásán
Illés Pál, 1863 Kaposváron felakasztották
Kara Mihály, 1864-ben Gyócs és Tuskód között lelőtték
Kutyási (Leopold) György, 1863-ban Kadarkúton felakasztották
Hajnal János, sorsa ismeretlen
Gelencsér József, felakasztották 1865-ben Kaposváron, elfogták 1864-ben, Magyarország legnagyobb sorozatgyilkosa
Soromfai József, Gelencsér alvezére, Magyarország történetének első vádalkuja 1864-ben, Mérey főispánnal ()később főispáni helytartóval), jómódban halt meg 1925-ben 90 éves korában Szigetvárott
Juhász András agyonverték akiknél megbujt, Marcaliba szállitása közben meghalt 1868-ban .
Győri József, 1872-ben lelőtték
Séta István, Verőcén (Virovica) bekeritették, agyonlőtte magát 1877-ben
Gyurkovics Lázó, (nem László), sorsa ismeretlen
Oroszlán Pál, Vácon a fegyházban halt meg talán 1925-ben?
