Az ókori Hellász a mükénéi kortól a római uralomig.
Történelem, gazdaság, életmód, kultúra, tudományok, filozófia.
Vajon valóban olyan kiemelkedő volt-e az ókori Hellász kultúrája vagy pedig csak a kései korok történetírói nagyították fel a jelentőségét tudatosan?
A 300 értéke nem a történeti hűségben vagy a valósághű jellemábrázolásban van. A fontos benne a képregényszerű ábrázolás, a naturalizmus, a tiszta erőszak, a hősieség, a csatajelenetek, az idealizált szélsőségesen jó és rossz jellemek ami a szereplők külsejében is látható.
Előadást kell tartanom a hellénisztikus-szeleukida uralkodóról, I. Antiochos Sótérról. Ha valaki tud, segítsen nekem, de ne az olyan dolgokban, amit a Google-os keresés után rögtön megtalálnék.
Merthogy minden hellén görög, de nem minden hellén görög.
Legalábbis az ókorban így volt."
Van erre forrásod? Tényleg nagyon érdekelne, mert szerintem az ókorban hellének voltak, de görögök még nem, legalábbis a mai Görögország (Hellász) területén.
J- Diamond könyve szerint pl. egyes gyümölcsféléket éppen a görög, hellenisztikus és római időkben kezdtek komolyabb méretben termeszteni, ill. fogyasztani.
Diamond az almát hozza fel példának, de ismereteim szerint az őszi- és sárgabarack is idetartozik.
Volt egy antik gazdaságtörténeti szemináriumom, ott a következőket tanulmányoztuk:
-Xenophon: A gazdálkodásról.
-Arisztotelész: Oikonomikosz.
-Cato: A földművelésről (igen, római, de nagyon érdekes, mert itt recepteket, varázsigéket (2) és egyéb gyógymódokat is olvashatunk, mint például hogyan készítettek bort, mire jó a káposzta (gyógyszer is!) vagy az olajhab, hogyan tartósítottak húst, stb.).
-Arisztophanész komédiáiban is lehet olvasni ezekről.
Az ókori görögök az öltözőben teljesen levetkőztek, testüket bedörzsölték olajjal, ezt követően pedig homokot szórtak magukra és így végezték gyakorlataikat. A fiatal fiúk és férfiak számára eredetileg egyszerűen egy nyitott tér állt rendelkezésre (ugrásra, birkózásra, bokszolásra), és ezt futópálya vette körbe, a paradromion. A tornát a gimnasztérek és paidiatribészek tanították a gimnaziarkosz vezetése és a szofronisztész felügyelete alatt.
A Kr. e. 5. századtól kezdve egyre összetettebb építménnyé nőtte ki magát. A teret (perisztüludvar) oszlopokkal vették körbe, ehhez különféle termek csatlakoztak tisztálkodásra, tanulásra. Az épületeket csarnokokkal, mulatóhelyekkel, fürdőkkel vették körül. Az ásatások több gümnaszion helyét és képét tárták fel Olümpiában, Hierapoliszban, Alexandriában és Efezusban.
Később, a Kr. e. 4. századtól kezdve az intézményes elméleti oktatást adó filozófiai iskolákat is ezzel a szóval jelölték.[1] Athénben három ilyen gümnaszion (árnyékos liget) volt: az Akadémia (akadémosz hérosz ligetében, ahol Platón tanított), a Lükeion (ahol Arisztotelész tanított) és a Kinzoszargész (a cinikusok iskolája).
A tizennegyedik század második felében a szót felkapták Németországban az olyan iskola elnevezésére, mely a görögök és rómaiak irodalmával való foglalkozás alapján a növendékeknek magasabb műveltséget törekedett adni. Nagyjából hasonló intézményeket (apró szervezeti különbségekkel) líceumnak is neveztek. Mindezekből alakultak ki a mai gimnáziumok.
Tegnap a History HD-n volt egy dokumentumfilm a "tengeri népek" inváziójáról.
Mondjuk nekem sok újat nem mondott:-)
Az az igazság, hogy atörténészek lényegében még ma sem tudják pontosan megmondani, hogy kik is voltak és honnan is jöttek ezek a harcias, a Keleti-Mediterráneum késő bronzkori civilizációinak egy részét elpusztító, harcias tengerjáró csoportok.
Én szerintem keményen lehettek különben görögök (akhájok, danáoszok) is közöttük.
Argosz, ill. Argolisz az mondjuk a Peloponészosznak nem a déli része, hanem éppenséggel az északkeleti, de a többi lényegében egyezik.
Az akháj a mükénéi korban már nem annyira törzsnév, mint inkább a görögök összefoglaló neve lehetett, legalábbis a kisázsiai és közel-keleti népeknél, mint pl. a hettitáknál is.
A Peloponészosz északi-északnyugati részén fekvő Achaia régió nevében az akhájok emlékét őrzi, de egyébként a "sötét korban" ide is dór nyelvjárású népesség érkezett.
A klasszikus korban, mint ahogy te is írod, Achaia már dór nyelvjárású terület volt.
Úgy tudom, hogy az ún. "sötét korból" vannak közvetlen régészeti bizonyítékok északról érkező barbárok betelepülésére.
Kérdés persze, hogy a dór invázió hogy kapcsolódik az ún. "tengeri népek" inváziójához.
A főáramú régészek és történészekl szerint a dór invázióra kb. 100 évvel később került sor: "tengeri népek" inváziója Kr.e. 1.200 körül, dórok bevándorlása Kr.e. 1.100 - 950 között több hullámban.
Az is kérdéses, hogy a dórok beáramlása egyáltalában mennyiben tekinthető inváziónak.
Újabb elméletek szerint inkább a "tengeri népek" által már elpusztított mükénéi civilizáció hatalmi vákumaiba való lassú beszivárgás volt inkább a dórok vándorlása, mint mindent elsöprő fegyveres invázió.
Hmm ez nem egyszerű kérdés. Herodotosz szerint az akhájok eredetileg Peloponeszosz déli részét (Lakónia, Argosz) lakták majd a dórok elűzték őket onnan és a Peloponeszosz északi részére költöztek. Mindenesere az akhájok dórul beszéltek Herodotosz idejében.
Homerosz a akháj szót minden görögre használja,míg a hellént kizárólag a Thesszáliából származókra. Úgy néz ki hogy a Hettiták akhájnak hívták a mükénei görögöket.
Eppen ez az:Az akhajok es a dorok kozt kell lennie valami osszefuggesnek.Hiszen a trojai legenda szerint Menelaosz volt a Spartai kiraly,tehat Sparta mar az akhajok idejen letezett!
