Pogány karantán szlávok biztos, hogy éltek Graz környékén, ez a térség hozzátartozott a karantán fejedelemséghez.
A karantánok a 760-as, 770-es évektől bajor vazallusok lettek, majd 788-ban mind a bajorok, mind a karantánok a frank Karoling-birodalom uralma alá kerültek.
907 és 955 között Közép-Stájerország - beleértve a Közép-Mura-vidéket és Graz környékét is - a pogány magyar portyázók (eufemikus magyar kifejezéssel a kalandozók) által elpusztított vidék volt, aféle alig lakott gyepüvidék két világ - a pogány magyar és a keresztény Karoling - között.
Szerintem többek között ezért sem mutatható ki kontinuitás Graz esetében.
955-től került vissza ez a vidék német-bajor uralom alá, de tervszerű bajor kolonalizációról csak a 11. századtól beszélhetünk.
Ez nagyjából összhangban van az általad leírtakkal is.
Ebből az egészből azért az is érdekes, hogy most akkor a horvát és a szlavón az eredetileg két különböző szláv népcsoport volt, vagy csak ugyanannak a népnévnek az alternatívái?
Valami olyasmire is emlékszem, hogy egy időben Szlavóniát Tótországnak nevezték a magyar nyelvben, a lakóit pedig tótoknak.
Tehát e szerint a megközelítés szerint nem a szlovákok voltak az eredeti tótok, hanem a szlavónok...
Dióhéjban: Graz későantik-kora középkori folytonosságáról nincsen adat. Sőt az 5-7. századra teljességgel hiányoznak a régészeti információk, ill. azok meghatározhatatlanok.
A 8-9. század fordulója környékén pogány szláv sírt találtak a mai Grazer Stadtkrone nevű városrészen. (Közvetlenül a Várhegy lábánál.) De soros temetőt is találtak attól keletre, ami kapcsán korai udvarszerű települést gyanítanak valahol annak közelében. (Nincs régészeti nyoma, mint ahogy a Várhegyen sem mutatható ki a Karoling időszakban védmű, ami esetleg a település névadója lehetett volna.)
Föltételezni elsőként az Ottó-korban lehet védelmi célú létesítményt a Várhegyen, ami a magyarokkal szembeni védekezést szolgálta volna. A Várhegy alatti útkereszteződés, ill. esetleg egy hídfő a Mura bal partján ehhez jó alapot szolgáltatna.
A legkorábbi régészetileg azonosítható épületnyom egy a 11. század első felére datálható veremház maradványa a Főtéren (Hauptplatz). A Főtéren és a Sack nevű középkori városrészen nem mutatható ki 8-9. századi leletanyag, noha ez a legjobban kutatott része Graznak.
Egyébként a 9. század második feléből állítólag számos "Graz" nevű hely szerepel az oklevelekben (pl. Német Lajos 860-as a Salzburgi érsekségnek kiállíttatott megerősítő és adományozó levele) de ezek nehezen azonosíthatók mai helyekkel.
Az alábbi forrásokat adja meg ehhez:
Fritz Posch, Zur Lokalisierung des in der Urkunde von 860 genannten Salzburger Besitzes. Markus Jeitler, Das Privileg vom 20. November 860 an die Salzburger Kirche und seine Auswirkungen (meg nem jelentetett diplomamunka) Wien 1996. Jochn Giesler, Der Ostalpenraum vom 8. bis zum 11. Jahrhundert. Studien zu archäologischen und schriftichen Zeugnissen 2: Historische Interpretation (Frühgeschichtliche und Provinzialrömische Archäologie, Materialien und Forschungen 1). Rahden 1997, 288. térkép.
"Érdekes, hogy Zágrábnak is létezik Gréc elnevezése a középkorban. Erről a Zágráb-Gréc-ről tudsz többet esetleg?"
Nem sajnos.
Viszont van egy kis írás Manfred Lehnertől a grazi egyetem régészeti intézetéből Graz várossá válásának régészeti szempontú vizsgálatáról. (Ha másért nem is, a fényképekért és térképekért érdemes lehet megnézni.)
És hát gondolom "Szlavónia" is a szlovénekre utal, különös tekintettel arra, hogy az "igazi" (1526 előtti) Szalavónia (Ó-Szlavónia) éppen Zágrábot és tágabb környékét ölelte fel, tehát a Dráva - Száva köz nyugati részét.
Graz régi magyar neve is Gréc volt, a még régebbi alak pedig Gerec.
Sőt sokáig az osztrák-németben is umlautos a-val és tz-vel volt írva, az volt az eredeti alak:
Grätz, majd Gräz, végül ebből lett a Graz írásmód.
Állítólag azért, mert sok osztrák dialektusban nem különböztetik meg az umlaut nélküli és az umlautos a, tehát az "a" és az "ä" kiejtését, és a város nevét végül a helyi osztrák ejtésmódhoz igazították.
Tehát a németben is eredetileg "gréc" volt a kiejtése, ezt akartam kinyögni ezzel a döcögős nyelvi fejtegetéssel.
Windisch-Graz is eredetileg Windisch-Grätz volt, vesd össze az 1848-as osztrák főparancsnok nevével.
Én magam Graz történetével különösebben soha nem foglalkoztam, mivel messze van azoktól a falvaktól, ahonnan stájer telepesek érkeztek a szülőfalumba.
Mindamellett lehet érdekes téma. Egyenlőre annyira volt időm, hogy a német Wikin belekukkantottam a témába:
Graz történelmével külön szócikk foglalkozik, a Geschichte von Graz. Első ránézésre elég jónak tűnik, bár összefoglaló jellegű, mint a Wikipediás szócikkek általában.
Ha jól tudsz olvasni (és szöveget érteni) német nyelven, akkor szíves figyelmedbe:
Ausztria magashegységi térségei relatíve szegények voltak a 20 sz. elejéig, közepéig Az alpesi turizmus, főleg a síturizmus fellendülése azonban nagyon sokat javított ezen térségek gazdaságán.
Különben Ausztria sokáig Németország egy gyengébben fejlett része volt, nem az a gazdag terület mint most. Az igazán fejlett terület a Rajna menti rész volt Németországban.
Magának a Közép-Mura-vidéknek (Mark an der Mittleren Mur) és a Grázi-medencének (Grazer Becken) tervszerű bajor betelepítése is nagyjából a XI. századra és a XII. század elejére tehető.
Valószínű, hogy Graz is fokozatosan fejlődött ki egy korábbi, kezdetlegesebb települési stádiumból fallal körülvett várossá, ezt nehéz egyetlen évszámhoz kötni.
Azért volt itt egy jópofa sztori is. Hagyományosan 1128/29-hez szokás kötni Graz első okleveles említését és ennek megfelelően ünnepelték a kerek évfordulókat 1928-ban és 1978-ban.
Viszont nem rég előálltak egy 1115-ös dátummal is, ami elég érdekesen nők megégetése kapcsán említette volna a települést, és ez nagy izgalmat váltott ki a város vezetéséből még 2010-ben. Nem csoda, hisz a politikusok mindig izgalomba jönnek ha egy kerek évforduló van a láthatáron. Föl is állíttattak egy történész kommandót az ügy kivizsgálására. :-)
Viszont fölbukkant egy 1091-es okleveles említése is Grez-nak, ami viszont nagy csapás volna szegény várospolitikusokra. :D
Steiermark hagyományos hármas felosztását tekintve - Obersteiermark, Mittelsteiermark, Untersteiermark - Graz Mittelsteiermarkban található. Annak a történetében nem igazán vagyok otthon, de annyit azért tudok, hogy maga a település, vagy legalábbis ősi magja karantán-szláv erőd lehetett. Erre utal a neve is: a német Graz szó a szlovén Gradec - váracska, erődöcske kifejezésből származik.
Eredetileg két Graz volt, Német-Graz (Deutsch-Graz) és Vend-Graz (Windisch-Graz). Az előbbi a mai, igazi Graz, az utóbbi pedig ma Szlovéniában található.
Kevés biztos ismeretünk van Graz történetének kezdeteiről.
Annyi biztos, hogy a 10. sz. elején a portyázó magyarok elpusztították Graz környékét, sok települést felperzseltek, a lakosság nagy része nyugatra, a hegyek közé menekült.
Csak 955-ben jutott a terület ismét a németek kezére, miután Ottó Lechfeldnél szarrá verte a magyarok főerőit.
"Elég idegesítő, hogy a wikipédián emiatt sokszor csak néhány sort találni az őseim lakóhelyérnek történetéről, ha kisebb település volt az összevonás előtt."
Én is ezért mentettem le gyorsan az oldalakat. A német Wikin a települések ismertetése azért általában elég alapos.
Szerintem az osztrákoknál is volt már egy korábbi összevonási hullám.
Legalábbis a liezeni körzetben eddig is volt olyan falu, amelynek 2-3-4 különböző nevű községrésze van.
Gondolom, hogy ezek valamikor különálló falvak lehettek, bár némelyiknek meglepően kevés, 50-300 fő közötti lakosa van.
Egyébként, mint említettem már egy korábbi hsz-emben, a falvak lassú elöregedése, a fiatalok elvándorlása, a népesség számának lassú, de folyamatos csökkenése a felsőstájer falvakban is komoly probléma.
Ezt a németeknél az 1970-es években csinálták meg. Elég idegesítő, hogy a wikipédián emiatt sokszor csak néhány sort találni az őseim lakóhelyérnek történetéről, ha kisebb település volt az összevonás előtt.
2015. január 1-jétől életbe lép a Steirische Gemeindestrukturreform, azaz a stájer településszerkezeti reform.
Ez azt jelenti, hogy a kisebb településeket kettesével, hármasával összevonják vagy hozzácsapják egy nagyobbhoz közigazgatási szempontból.
Úgy tűnik, hogy a pénzügyi hatékonyság és gazdaságosság az osztrákoknál is győzedelmeskedik a történelmi hagyományok és az önkormányzatiság elve felett:-(((
Én még gyorsan lementegettem a Wikipediáról a liezeni körzetben található települések honlapjait, mert félő, hogy a közigazgatási változások miatt egyes tartalmak jövőre már nem lesznek elérhetőek.
A liezeni körzet (Bezirk Liezen) egész Ausztria legnagyobb területű körzete (Bezirk), gyakorlatilag Felső-Stájerország egész északi részét magában foglalja, északon Felső-Ausztria, nyugaton pedig Salzburg tartománnyal határos.
A Bezirk Liezen nagyobb területű. mint Vorarlberg szövetségi tartomány, Ausztria legkisebb tartománya.
Engem ez a körzet azért foglalkoztat különösen, mert itt található a legtöbb olyan falu, ahonnan evangélikus stájer telepesek érkeztek Magyarországra.
"Az 1648. évi vesztfáliai béke után azonban egy hosszú, békés időszak köszöntött Felső-Ausztriára.
Alsó-Ausztriával ellentétben ide ugyanis nem értek el sem az 1683. évi oszmán hadjárat, sem az 1703-1711. évi kuruc szabságharc török és magyar (kuruc) portyázói."
Hülyén fogalmaztam.
Pontosítva:
Az 1648. évi vesztfáliai béke után azonban egy hosszú, békés időszak köszöntött Felső-Ausztriára.
Alsó-Ausztriával ellentétben ide ugyanis nem értek el sem az 1683. évi oszmán hadjárat török és magyar, sem az 1703-1711. évi kuruc szabságharc magyar portyázói.
Az 1626. évi parasztháború - amint az várható volt - a gyöngébben felszerelt és rosszul kiképzett paraszti seregek vereségével végződött.
Mindamellett ez volt az újkori és kora újkori időszak legvéresebb eseménye Felső-Ausztria történelmében.
A felkelésben kb. 40 ezer paraszt vett részt, ezek közül kb. 12 ezret ítéltek el és kapott valamilyen büntetést a felkelés bukása után.
A megtorlás kemény volt, az evangélikus prédikátoroknak, lelkészeknek menekülniük kellett.
A parasztságot erőszakkal és fenyegetésekkel kényszerítették a rekatolizálásra.
Az 1648. évi vesztfáliai béke után azonban egy hosszú, békés időszak köszöntött Felső-Ausztriára.
Alsó-Ausztriával ellentétben ide ugyanis nem értek el sem az 1683. évi oszmán hadjárat, sem az 1703-1711. évi kuruc szabságharc török és magyar (kuruc) portyázói.
Mindamellett titokban a parasztság egy része továbbra is lutheránus maradt, titokban a lutheránus vallást gyakorolták.
Ezek egy részét - akik végleg nem akartak rekatolizálni - aztán Mária Terézia uralma alatt kitelepítették.
Így kerültek evangélikus vallású felső-ausztriaiak a Magyar Királyságba, többek között Keresztúr (Gerersdorf, ma Rákoskeresztúr) és Iklad falvakba is.
A vallási küzdelmek fő színtere Ausztriában azonban nem Stájerország, hanem Felső-Ausztria - Oberösterreich, korabeli nevén Österreich ob der Enns - volt.
Itt már 1525-ben volt egy parasztfelkelés (Erste Oberösterreichische Bauernaufstand), aztán 1595-1597 között egy második (Zweite Oberösterreichische Bauernaufstand), majd 1625-1626-ban egy nagy "parasztháború", amely lényegében a harmincéves háború egy mellékhadszínterét képezte (Oberösterreichischer Bauernkrieg).
A zömében lutheránus hitre tért parasztság (kisebb részben a városi polgárság is) és a katolikus államgépezet és nemesség közötti társadalmi, gazdasági és vallási ellentétek voltak az események indító okai és mozgatórugói.
És a felső-ausztria parasztháború egyik legdrámaibb, ugyanakkor legszörnyűbb eseménye a frankenburgi kockajáték (Frankenburger Würfelspiel) volt:
