Ki az a szélsőjobb? Az itt nem nagyon van. Túl sok indexes "cikket" olvasol. No meg: Kisajátították? Már hogyan lehetne kisajátítani, egy mindenhol jelen lévő jelképet? Ahhh, keresd meg, ki ültetett el benned ennyi félelmet meg paranoiát, és vágd pofán, én azt mondom.
Mondjuk ezért rühellem a szélsőjobbot. Kisajátítottak egy nemzeti jelképet. Egyszer volt egy vita arról hogy be kéne tiltani az árpádsávos lobogót. Baromság! Kötelezővé kéne tenni! Akkor aztán szívna a szélsőjobb :D
Ugyanez a szvasztikával. Sokezer éves szimbólum, amit idióták kisajátítottak. Mit szólnak ehhez vajon az indiaiak? Szedjék le a Ganésa oltárokról?
Igen nem ártana,mert pl. a ma oly híres "Árpádsávos" zászló sem olyan előzményű.mint sokan hiszik és folyton lengetik. Miért nem lengetnek vörös zászlót? Az Árpádházi királyoknak ez volt a zászló színe. Vagy nagyon hasonlít az orosz vörösre?:-))) De ugyan így,sok tévés személyiség már az Árpádsávos lobogót is egy az egyben nyilasuralmi jelképnek tartotta.Ezeket tisztázni kellene,nem?
Apropó zászlók. Lehet hogy kéne egy topik a zászlókról is. Jelentőségükről, használatukról. Manapság mintha le lenne becsülve a szarepük a csatákban mégis sok korabeli leírásban központi szerepük van a csata menetét illetően.
Volt valamikor nagyon régen egy könyv a kezemben. A szerzőre nem emlékszem, de valami olyasmi volt a címe, hogy a ,,Magyar párbajkönyv" vagy ,,A magyar párbalytörténelem"(???). Arra emlékszem, hogy néhány végvári vitéz azzal tűnt ki, hogy olyan török harcost vágtak le, amelyeknek hónapokon át nem volt ellenfele a harci tornákon. Úgyhogy biztosan voltak. Viszont meg kéne keresni itt a srácokat, akik az Oszmán Birodalom történelmével foglalkoznak - ők biztosan tudnának mondani ilyen példákat.
Végvár még egy kitsi, hamár senki többet harmadszor: "1645. tavaszán az uralkodó Forgách Ádám főurat nevezte ki érsekújvári főkapitánynak. Parancsnoksága idején esett meg a híres vezekényi csata. 1652. augusztus 25.-én az esztergomi Musztafa bég 3 ezer főnyi lovassággal Nyitra vármegye területén portyázva 11 jobbágyfalut felégetett, több száz foglyot ejtett és rengeteg szarvasmarhát rabolt össze. A dúlás hírére Forgách Ádám újvári főkapitány vonult fel ellene 600 huszár, 150 hajdú, 150 német lovas és 150 német gyalogosból álló hadával. A keresztény csapatokra a török bég ezer lovassal támadt rá. Este hatig tartott a véres viadal, mikor is a törökök szaladásra vették a dolgot. Elesett a hatvani Omár bég és ennek fia Musztafa, más főemberekkel együtt. A győztes királyi katonák még üldözés közben is sokat levágtak, így a muzulmánok vesztesége mintegy 800 főnyi lehetett. "
Fennakadt a szó, amint láttyuk! Voltak ilyen vitézeink, csak kevés volt a létszám, a töröknek meg ott volt az egész Balkán, ha kellett. Thúry György várkapitány is ilyen jeles bajvívó volt és híres lótenyésztő is, de még a hírhedt Zápolyának is volt olyan lova, a Kopott (még a neve is fennmaradt) amiért a Szulejmán szultán a sajátjaiból 12 db-ot adott volna, pedig azok sem voltak kismacskák! Ilyen kérésnek nem lehetett ellent mondani, hát,savanyú képpel, de elment a Kopott a törökkel...
"Érdekes vége lett annak a viadalnak, amelyet 1554-ben vívtak a pankotai mezőn. A temesi és lippai törökök közül negyvenen ugyanannyi gyulai és váradi vitézt bajra hívtak, s azok a kihívást elfogadták. Mindkét fél szép számú kísérettel jelent meg, lehettek vagy kétezren. A túszok kicserélése és az igazlátók megválasztása után soros viadalban állapodtak meg, és abban, hogy majd esetenként döntik el annak módját. Elsőnek Mehemet aga állott ki, vele Székely Balázs vette fel a kopjával halálig szóló viadalt. Mindkettő próbált vitéz volt, nem győzték egymást. Hosszasan küzdöttek, s Mehemet még sértetlen volt, de Székely már három sebből vérzett. Szívósabb lévén azonban a töröknél, végtére sikerült neki kivetni azt a nyeregből. Ugrott utána, hogy szokás szerint fejét vegye, már emelte a kardját, amikor a törökök sorából kiugrott egy vitéz, Rechep aga, Mehemet testvére, odarohant és ráborulva kért Székelytől kegyelmet a legyőzöttnek. Az igazlátók azonnal elhurcolták Rechepet, és alaposan elnaslakolták a beavatkozásért. Székelyt azonban meggondolkoztatta a szégyent is vállaló testvéri szeretet, s csak megadta a kért kegyelmet. Az eset azonban annyira elvette a törökök kedvét, hogy a hátralévő harminckilenc vitéz közül egy sem volt hajlandó kiállni, és a magyarok gúnyos kiabálása közben hazavonultak."
"Báró Puchner március elején Bemet a Székelyföldtől elvágni akarván, Meggyes alól Szentágotán át Segesvár felé vezette a császári fősereget. Bem a székely hadakkal egyesülve erre hirtelen visszafordult: Nagyszeben alá vezette seregét s március 11.-én Nagyszebent az orosz és osztrák őrség kezéből rohammal elfoglalta. Az újonnan alakult székely zászlóaljaknak nagy része volt a fényes diadal kivívásában. Puchner ezután Brassó védelmére sietett, melyet 10000 fölkelt székely fenyegetett. Bem a muszkákat a Vöröstoronyi-szoroson kiszorította (március 17.) s Brassó felé indult. A feleki (frecki) hidat a székelyek szuronyszegezve foglalták el a császáriaktól (március 16.), Fogarast megszállták; március 19.-én Vledény és Feketehalom között a Persányi hegyek erdős magaslatán megverték a németeket, s március 20.-án bevonultak a feladott Brassóba. Az orosz haderő sietve menekült a Tömösi-szoroson, utána a császári hadak, nyomukban a székelyek, kik március 21.-én kiverték a határon át az orosz és osztrák hadakat."
Én már kétszer is megemlítettem őket, de senkinek nem volt ismerős eddig.... 1815 óta szolgálnak az angol hadseregben, pl. voltak Koszovóban is. Ismert idétlen formájú késük a kukri, amely a jelvényükben is van. A parancsnokaik angolok, de a gurkhák nyelvét meg kell tanulniuk, mert azon vezénylenek.
Asztüagész, a médek királya szolgálta fel az apjának. Ugyanis Harpagosz nem volt hajlandó elpusztítani az unokáját, hanem odaadta egy pásztornak, akinek a felesége Kűnó (kutya) névre hallgatott. A gyermek, akit el akartak pusztítani, onnan kapta a nevét, hogy félig méd volt, félig perzsa, ezért Öszvérnek hívták. Persze itt mindenki Kűrosznak ismeri. Innen ered amonda, hogy Kűroszt egy kutya nevelte fel. Amikor a lűdek királya jóslatot kapott Deplhiből, hogy ha a médek földjén egy öszvér lesz a király, akkor meneküljön,nem vette komolyan, ezért meg is támadta őket, pedig mondták neki Delphoiban, hogy ha megtámadja a perzsákat (médeket) egy nagy birodalom fog összeomlani...
Indiában a kasztrtendszernek köszönheti az iszlám a terjedését, amelynél ugye nincsenek meg. És Gandhi mozgalmában sem voltak meg. Az angolok idején viszont a kasztrendszer előnyei is kibontatkoztak, több helyen jól működő szakszervezet szerepét is ellátták. De persze a hátrányai is megvoltak...
Éppen nem is rájuk céloztam az üveggyöngyökkel, hanem az amerikai és afrikai időkre. Az kissé korábban volt, de ott még ment ez a biznisz, India ellen nyilván másképpen harcoltak a britek. Hol korbács, hol cukor...
A 100 ezer angol a 350 millió benszülöttön hogyan tudott volna uralkodni, ha nincs szerződésen alapuló konszenzus köztük alapvető dolgokban? (a WW2-ben a jappok elérték India szélét, létrehozták az Azad Hindet, amely meghirdette a független Indiát, s csak 43 ezren léptek be a japán oldalon harcoló csapatokba. Pedig egy nagyobb fuvallatt elsöpörte volna az angolokat, lévén Szingapúr után nem tudtak volna érdemi erősítést küldeni, ezzel szemben indiai csapatok harcoltak Egyiptomban, Olaszországban az angolok oldalán).
Indiában nem üveggyönggyel fizettek, a maharadzsák garázsában több Rolls-Royce volt a 30-as években, mint az angol főrendekében... Mysore jobban ki volt világítva, mint Budapest. A helyi főurakon múlt, hogy mire költötték a pénzt.
Vmit mindenütt adtak a helyieknek régebben is,szeszt, üveggyöngyöt, rossz takarókat, puskákat, lőport. És elvitték a hely javait, aranyat, gyémántot, elefántcsontot, gyapotot, műkincseket,rabszolgákat.Gyarmat ez mindenképpen, akárhogy csűrik-csavarják és katonailag mindenütt fölényben voltak.
Mivel elméletileg a katonákról szólna ez a topic, csak szőrmentén reagálok: ahány állam (maharadzsa) annyi féle szerződést kötöttek az angolokkal, volt amelyik egészen jót, volt amelyik csapnivalót. Indiában az angolok nem úgy tevékenykedtek, mint pl. egy klasszikus afrikai gyarmaton, hanem sokkal kifinomultabb módszerekkel. Nem lehet vulgárisan leegyszerűsíteni. Az természetes, hogy a cserearányok a modern angol gyáriparnak kedveztek, viszont a hagyományos gyarmatokkal ellentétben semmit se vittek el fizetség nélkül ( természeti kincsek).
Az egyik harcos maharadzsa mondta: jobb élni egy évig tigrisként, mint száz évig szolgaként - s a harcot választotta. Sok kellemetlenséget okozva az angoloknak, még végül legyőzték.
Gandhi (szuletett Mohandas Karanchand Gandhi) nem tartozott a vezeto kasztok koze. Nem volt brahmin, mint p.l. Mana Chachanda (a Nemzeti Mozgalom egyik alapitoja) vagy Porbandar, de a ksatria kaszthoz sem tartozott, mint Neru.
Gandhi a vajshnavak kasztjaba tartozott, azaz ,,kereskedo" volt.
Nagyjából nyersanyagot adott Angliának és onnan kész árut vehetett. Mi ez, ha nem gyarmat? Ha klasszikus, ha nem klasszikus, ez a lényeg. Ezért hirdette meg Ganghi az angol szövetek bojkottját, mindenki szövőszéken szőtte az ősi tipusú anyagot,stb, stb. Gandhi egyébként nem volt brahmin, hanem éppenhogy talán a katonai kaszt tagja.
Ha már Indiánál járunk, akkor érdemes megemlíteni, hogy az indiai hadsereg legjobb alakulatai hagyományosan a nepáli toborzású gurkha zászlóaljak. A szipoj lázadás leverése is jórészt nekik köszönhető, a független India megszületését követően pedig kettő kivételével automatikusan megörökölték az angoloktól a gurkha zászlóaljakat.
Az indiai alkirályság fegyveres erőit 2-1 arányban osztották India és Pakisztán közt, érdekes módon úgy intézték az angolok, hogy a gurkhákból egyetlen alakulatot sem kapott Pakisztán... ( 2 zászlóalj Angliába költözött, s mai napig nepáli toborzású gurkhákból áll. Az angolok előszeretettel vetik be őket minden fegyveres konfliktusban, kitűnő felderítők és közelharcosok. Véres vereséget csak egyszer szenvedtek, Monte Cassinonál, ahol a német ejtőernyösök visszaverték rohamukat, akárcsak a birodalom legvadabb alakulatának tartott maori csapatot is).
India nem volt klasszikus gyarmat, az angolok alatt is a maharadzsák országaiból összerakódó birodalom volt, élén a Londonból kinevezett alkirályjal. Az alkirálynak 36 ágyúlövés járt, a maharadzsáknak jelentőségüktől függően 9-21. Az uralkodónak - aki marha ritkán látogatott el a birodalom ékkövéhez - pedig 101 ágyúlövés.
A maharadzsák országai nagyfokú autonómiát élveztek - anno, amelyik szembe szállt az angolokkal a gyarmatosításkor azt leváltották, elűzték, aki behódolt maradhatott, a későbbiekben is alkalmazták a leváltást, ha valamelyik maharadzsa szembement a birodalmi érdekekkel. A maharadzsák mellett volt egy angol megbízott, aki az alkirály embere volt. Női uralkodó is lehetett, őket maharáninak nevezték és az afgán burkához hasonló ruhában jártak, még a szemük se lehetett ki.
