Az indexen sok helyütt van szó az arabokról, perzsákról, egyéb iszlám hitű népekről ahogyan éppen az aktuális világpolitika történik. Ez a sok szó sokféle is, mindenki másként nyilvánít véleményt. Egyesek szerint csak támadás és hódítás jellemezte őket és ma is csak alkalomra várnak, mások, pedig csal a keresztesek és utódaik által megtámadott Ezeregyéjszakai világot látják benne. Ami a történelmi ismereteket illeti azok csekély kivételtől eltekintve felszínes, iskolai tanulmányokból, mai újságokból, népszerű ismeretterjesztő filmekből áll össze.
A tulipán kor alapvetően a hanyatló török birodalom kulturális aranykorát jelenti. Erre az időszakra esnek az oszmán építészet, irodalom, és általában a művészet legkiemelkedőbb alkotásai.
Tipikusan a civilizáció hanyatlás előtti, befelé forduló, kifinomuló, művészetek felé forduló korszaka ez.
E kor szimboluma a művészet szintjére fejlesztett tulipánnemesítés. Illetve ekkor terjed el diszitőmotivumként is a tulipán. (mozaikokon, ábrázolásokon, stb.)
Keress rá a neten egy bizonyos Ogier Ghislain de Busbeque (1522-1592) nevű emberkére. Császári követként ő volt az első (legalábbis akiről tudunk), aki tulipánhagymákat lopott ki az Oszmán Birodalomból, majd vitte haza Flandriába elültetni.
Később egy másik flamand, bizonyos Charles de l'Écluse (ismertebb nevén Carolus Clusius), aki szintén Bécsben és Prágában élt a birodalmi udvarnál, a leideni egyetem professzoraként részt vett a kor legnagyobb mesterséges botanikus kertjének, a leideni Hortus Academicus-nak a létrehozásában. Ott elsősorban a még nagyrészt ismeretlen tulipánok nemesítgetésével foglalkozott. Az őáltala kinevelt tulipánok, és az általa írt ismeretterjesztőnek is nevezhető könyek indították el a legtöbb kutató szerint Németalföldön a tulipán-mániát.
IV. Murád oszmán szultánról (uralkodott 1623-1640) olvastam egyszer egy török mondát, amely szerint a szultán a mi Mátyás királyunkhoz hasonlóan gyakran öltözött álruhába és vegyült el a köznép között.
Éjszakánként álruhában rótta Isztambul utcáit és beszédbe elegyedett a közrendűekkel.
A monda szerint azonban nem annyira igazságos volt, mint inkább keménykezű, aki kegyetlenül megbüntette a törvény ellen vétkezőket.
Van ennek a mondának szerintetek valami valóságalapja?
Fejlettségét és gazdasági potenciálját tekintve a korai mogul birodalom mindenképpen előnyben volt az Oszmán Török birodalommal szemben. (Sőt, igazából a kor legerősebb hatalma volt, lekörözve az összes európai hatalmat. )
Satish Chandra- a Medieval Indiában megkockáztatja, hogy a XVII. század elején mind a GDP, mind az egy főre jutó GDP tekintetében első helyen állt. (állítása szerint Akbar féle Mogul birodalom kincstárának éves bevétele 1600-ban bevétele meghaladta a brit birodalom bevételét 1800-ban!!!)
Az Oszmán Török birodalom viszont jóval nagyobb kiterjedésű volt, és igen vegyes kulturájú területeket volt képes integrálni. Gazdasági potenciálja neki sem elhanyagolható, katonai erejét tekintve pedig mindenképpen erősebb volt a mogul birodalomnál. (ennek elsődleges oka, hogy a törököknek modernebb fegyverzetű, 2keményebb" ellenfelek ellen harcoltak)
Az amatőr törikedvelők - merthogy ők vannak többségben szerintem az Index fórumon- nagy része a muzulmán világból csak az oszmán birodalom történelmével van úgy-ahogy tisztában.
Ez abból a százötven évből következik, ami alatt szép hazánk is a muszlim civilizáció áldásait élvezhette:)))
Van néhány török témájú topik a fórumon, ha érdekel a téma, gyere át oda.
Az arabusok lovassággal fejetlenül belerohantak a brit gyalogosnégyszög puskáinak tüzébe. A valóságban is ilyen ostobák voltak? Vagy inkább vakmerőek?
Szerintem viszonylag egyszerű a dolog. Az arab lovasságnak vagy nagyon elavult tűzfegyverei, voltak, illetve sokaknak egyáltalán nem volt.
Ergo a távoli lővöldözés nyilvánvalóan kilátástalan lett volna számukra. Az egyetlen, "esetleg bejön" taktika az volt, hogy minél előbb elérjék az angol gyalogságot, ahol a közelharcban a technikai különbségek kiegyenlítődtek volna.
Egy nyílt harcban ez volt az Madhi felkelők egyetlen esélye. (megjegyzem többször bejött a dolog - amikor viszont nem, akkor nagy mészárszék lett a rohamból). Megjegyzem a zuluk is pontosan ezt csinálták. Néha nekik is bejött a dolog.
Akkor még nem nagyon létezett gerillahadviselés, meg terrorizmus. Ezek a módszerek pontosan azért születtek meg, mert hatékonyan csökkenthette a szemben álló felek közti technikai különbségből fakadó hátrányokat.
Szerintem nagyon érdekes téma, és a keresztény gyökerű nyugaton mindmáig feldolgozatlan téma a korai muszlim hódítások, illetve az iszlám gyors elterjedése.
A keresztes háborúk idején keletkezett felfogás a muszlim hódítókat, mint vallásukat erőszakkal, karddal terjesztő vadembereket mutatja be. (ld. Bar Hebraeus krónikája Omarról). A modernebb felfogások (már a XIX. századtól kezdve) rámutatnak e történelemszemlélet tarthatatlanságára, azonban a hódítások egyszerű leírásán túl csak kevesen vállalkoznak arra, hogy magyarázatot adjanak az iszlám gyors elterjedésére.
A kérdés azért is érdekes, mert nem csak az iszlámmal kapcsolatban, de az iszlám hódítás előtti közel-kelet társadalmi, etnikai, politikai helyzetéről is képet kell nyerjünk a kérdés megválaszolásához.
Csak néhány szempont, gondolatébresztőként:
-A katonai győzelmen túl mi tette lehetővé, hogy a hódítás utáni nagyjából egy évszázad alatt az arab nyelv, mint kultúra közvetítő felváltsa a korábbi görög nyelvet.
-Mi az oka a félnomád (barbár) hódítók kulturális sikereinek pontosan azon területen, amely a római birodalom örökségéből a legtöbbet megőrzött. (összevetve pl. a nyugaton, ill. a balkánon lezajlott folyamatokkal) Miért nem a csekély számú hódító asszimilálódott, és vette át a városi kultúrát, vallást? (illetve kérdés, hogy tényleg nem asszimilálódott e)
-Milyenek voltak a közel-kelet vallási etnikai viszonyai az iszlám hódítás előtt? (mennyiben volt jelen az arab elem a perzsa, római területeken?)
- Mi tette lehetővé a katonai győzelmet, illetve mi tette lehetővé az államhatalom megszilárdítását?
- Azon vallási különbségek, amelyeke ma éles kulturális különbséget jelentenek az iszlám és a keresztény világ között, mennyire volt nyilvánvaló a korai időszakban?
Nyilván számos kérdés felvethető még, először csak ennyit.
1176, Müriokephalon (Myriokephalon):Manuél Bizánci császár hatalmas vereséget szenved Kilidzs Arszlán vezetése alatt álló török hadaktól. A bizánci sereg bár erősebb és jobban képzett volt mint a török a katasztrófális vezetésnek köszönhetően a végeredmény kataszrófa lett. Manuél a vereség nagyságát a 100évvel korábbi manzikerti vereséghez hasonlította. Ettöl kezdve bizánc nem tudott igazán komoly keletre induló hadjáratot indítani. A vereség következményei a keresztes államokra is kihatottak.
Erről és a keresztes hadjáratokról egy nagyon részletes mű jelent meg magyarul: Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története (Osiris kiadó)
Az első keresztes hadjárattól Nikápolyig minden benne van.
A Mahdi háború volt egészen pontosan. Nem ostobaság volt, egyszerűen más utat jártak be a haditudomány útján, s nem ismerték a gyalogsági négyszöget. Meg sok mást, amit Európában a haditechnika fejlődése során felhalmozódott az európai hadseregekben. A modern, gyors tüzelésre alkalmas puskákkal sem találkoztak korábban - lásd Dél-Afrika, zulu háborúk. De megtanulták a leckét. Olvass a XIX. század végi, XX. század eleji arab - idegenlégiós harcokról...
Te vetted már egyáltalán magadnak a fáradságot, hogy elolvass egy Spanyolország történetével foglalkozó alapművet?
Istenemre mondom, a januári fizetésemből veszek neked egy spanyol törikönyvet...
Azon lovagolsz, hogy miért nem foglalták el előbb a keresztények Granadát.
Mások már nagy részt megválaszolták neked, én csak egy kis kiegészítést fűzök hozzá:
Portugália
A kis szárazföldi haderővel rendelkező portugáloknak Granada nagyon távoli és bizonytalan célpont lett volna. Másrészt a portugálok az atlanti orientáció hívei voltak. 1415-ben bevették Ceutát, majd létrehozták a sagresi tengerészeti akadémiát és módszeresen elkezdték földeríteni Afrika partjait. Granada egyszerűen hidegen hagyta őket, azt meghagyták a spanyoloknak.
Aragónia (bene Katalónia is):
Aragónia fő célja a Nyugati-Mediterránum feletti hegemónia buztosítása volt, amit a Baleares, Nápoly, Dél-Itália, Szicilia és Szardínia elfoglalásával sikerült is biztosítaniuk. A kis granadai mór állam és Aragónia útjai nem nagyon keresztezték egymást.
Kasztília-León:
ZR és mások már említették Kasztília állandó belső nehézségeit, a nemesi pártok belháborúit. Ehhez még hozzájött a XIV. századi pestisjárványok és az azok miatti népességcsökkenés. További belpolitikai feszültségek okoztak a zsidók elleni progromok a XIV. század második felében. A XV. században pedig Kasztília erőit lekötötték a
Guerra irmandiña elnevezésű háborúk, amikről feltételezem, hogy még nem is volt szerencséd hallani. Ezek 1418-1419, 1431 és 1465-1469 között zajlottak és a kasztíliai korona viselte a függetlenségre törekvő gallego parasztok és városi polgárok ellen.
Látható tehát, hogy Granada megszerzése elsősorban a félsziget fölötti hegemóniára törekvő Kasztíliának volt érdeke, de erőit 1469-ig lekötötték a belső háborúk.
Üdv: Galgadio
Egyrészt én magyaráztam el neked, hogy a félsziget különböző tartományaiban párhuzamosan meddig létezett a Iulianus-féle naptár és az Era Hispanica. Másrészt, mintha e vita során enyhén leégtél volna, hiszen az általam beillesztett eredeti dokumentumban még véletlenül se tudtad elolvasni a datálást, sőt, amikor már más megmondta, hogy mi a konkrét év, még akkor se esett le neked a tantusz, hogy miért tér el a az eredeti és a mai időpontnak megfelelő datálás... Ennyit a te "szakmai" hozzáértésedről...
Még arra is szívesen emlékeztetlek, hogy te magad ismerted el a Liber Iudiciorum és a Glosas vitánk kapcsán, hogy a spanyol kronológiában a X-XI. századig minden rendben van, évszázadok nem lettek utólag betoldva. Tehát, mehetsz a víz alá száradni az alábbi mondatoddal:
"Bajunk csak az AD-ben kifejezett idővel van. És a hidzsra időszámítás vélt idejével!
Nem i.sz. 622. év, hanem i.sz. 816, amely egyébként megegyezik az AD 622-vel..."
By the way, mire fel ez a királyi többes? Ezt egyszerre Hunnivári, Várhun, Cyprus People, Kar és a többi alteregod mondatja veled? :oP
Mert speciel nekem van adatom arról, hogy a mórok általánosan milyen adót fizettek és ezt már Córdoba visszafoglalását követően nem sokkal beszedték..."
Nagyon örülünk neki, nem kívánjuk kétségbe vonni Cordoba visszafoglalását, sem az adófizetést!
Bajunk csak az AD-ben kifejezett idővel van. És a hidzsra időszámítás vélt idejével!
Nem i.sz. 622. év, hanem i.sz. 816, amely egyébként megegyezik az AD 622-vel...
Mintha már elismerted volna, hogy a spanyol érát csak a 14. században cserélik le a kasztíliaiak.
