ezekből semmi újat nem tudtam meg :( engem az anatóliai görögök érdekelnek, azon belül viszont nem a nyugat anatóliai, hanem a többi. hogy mennyi maradt a szeldzsuk hódítás után, mekkora volt a jelentőségük, maradtak e egyáltalán. meg hogy hol volt a görögök elterjedésének keleti határa. ezek kicsit régebbi dolgok :)
Utóbbiban volt egy érdekes gondolat, miszerint a görögöknek azért kellett pusztulniuk, mert inkább a görög kultúrához kötődtek mint az új török nacionalizmushoz, tehát nem lehetett belőlük törököt csinálni.
Onnan is kergették el az görögöket rendesen. Közép-Anatóliában is máig vannak olyan falvak, ahol egykori görög templomban tartják a kecskét (én Güzelyurtban láttam ilyet).
Kis Ázsia kérdése engem is érdekelne. A partvidék elvben tényleg görög volt, de hogy tudták ezt a lakosságot a törökök asszimilálni, vagy eltüntetni? Itt most nem az Égei partvidéket értem ez alatt, mert ott még az I. vháb előtt is éltek görögök, hanem a többit.
Majdnem biztosra vehető hogyha annak idején az ortodox vallást vesszük fel (részben fel is vettük de nem terjedt el mert egyik királyunk megfúrta a rómával kötött alkuval) akkor a románokkal, szerbekkel, oroszokkal sokkal jobban kijönnénk, és trianon is másként alakult volna. Ebből a szempontból van jelentősége a vallásnak.
Utólag nézve ez nagy baklövés volt, bekerülhetne a világ legnagyobb tévedései c. könyvbe.
Aligha. Éppenséggel marha nagy mázlink volt, hogy valaki Rómával alkudott meg, és nem Bizánccal.
Nos, ez utóbbiakról elmondható, hogy vallásuk miatt zömmel egy nagy birodalom (Bizánc, ill. Oroszország) függésében voltak politikailag. Szvsz egyik sem hiányzott volna. Mint ahogy az a fél évszázad is kicsit sok volt, amit a ruszkik nálunk töltöttek.
De ha sz ortodox vallást követjük, (ami pl. a bizánci barátságot nem biztos, hogy garantálta volna, ld. Bulgária), akkor mi történik?
-1000 körül a magyar törzsszövetség legyőzi az Árpádokat. (minthogy Bizáncnak több jelöltje is volt, ugye Ajtony, Gyula stb.)
-győzelmük után polgárháború, míg valamelyik nem győz, mondjuk 1050 tájékára
-megindulnak a német támadások, az ortodox szomszédságot már a frankok sem szerették
-a bolgárokat legyőző Bizánc megpróbálja kiterjeszteni befolyását Mo.-ra már a XI. sz.-ban
Utólag nézve ez nagy baklövés volt, bekerülhetne a világ legnagyobb tévedései c. könyvbe.
Áh, ezzel nagyon nem értek egyet. Nézd meg Romániát, Szerbiát, Bulgáriát. Hol tartanak? Még hozzánk képest is sehol. És ebben a lemaradásban nem csak geopolitikai tényezők játszottak szerepet, hanem bizony a vallás is...
(Az jutott eszembe, vajon a Habsburgok hogyan viszonyultak volna hozzánk, ha görögkeleti vallásúak lettünk volna. Hát szerintem nem lett volna semmiféle dualizmus, meg hasonló nyalánkságok.)
"A középkorban nem a nyelv, hanem a vallás volt az elsődleges identitásmeghatározó. A nyelvi elkülönülés nem lehetett "nacionalista" gondolatok ébresztője, elszakadási mozgalmakhoz ebben az időben elsősorban a vallási különbségek vezettek."
Ez részben valóban így volt, de az etnikai dolgoknak is kellet legyen jelentősége mert azért a keresztény népek is háborúztak egymással.
Bizáncot a gőgös kizsákmányoló görögök tartották kezükben.
Ha valódi egység lett volna, a török aligha tudja megtörni.
Itt már leírta valaki hogy a manzikerti csata után polgárháború tört ki összeomlott a határvédelem, nyilván ennek következtében telepdtek le a törökök.
Ezt csak a bizánci állam totális átszervezésével lehetett volna megelőzni, akár egy laza "Szent Szövetség" szerű konföderációval amiben közösen háborúznak, és látják el a határvédelmi feladatokat.
Amibe a többi ortodox állam is valószínű szivesebben besegített volna, hiszen ezesetben nem a hódító bizáncot erősítik hanem valóban saját érdekükből harcoltak volna a török ellen.
A katolikusok támogatására imho még ebben a felállásban sem számíthattak volna.
Majdnem biztosra vehető hogyha annak idején az ortodox vallást vesszük fel (részben fel is vettük de nem terjedt el mert egyik királyunk megfúrta a rómával kötött alkuval) akkor a románokkal, szerbekkel, oroszokkal sokkal jobban kijönnénk, és trianon is másként alakult volna. Ebből a szempontból van jelentősége a vallásnak.
Utólag nézve ez nagy baklövés volt, bekerülhetne a világ legnagyobb tévedései c. könyvbe.
A középkorban nem a nyelv, hanem a vallás volt az elsődleges identitásmeghatározó. A nyelvi elkülönülés nem lehetett "nacionalista" gondolatok ébresztője, elszakadási mozgalmakhoz ebben az időben elsősorban a vallási különbségek vezettek.
Kisázsia nyugati, déli és északi partvidékein szerintem görögül beszélhettek már a makedón utódállamok kora óta. Az pedig elég régen volt, Pontust, Kilíkiát, stb. azalatt csak még több görög nyelvi behatás érte. Ezt törte meg közvetlenül Manzikert előtt az örmény áttelepedés. A Kaukázustól délre élő örmények délnyugat felé vándoroltak, kialakítva a későbbi Kis-Örményországot. Az örmények általában senkivel se voltak jóban, Bizánccal és a muzulmánokkal is ellenséges volt a viszonyuk.
Manzikert után polgárháborúról én nem hallottam, persze ettől még lehetett. Úgy tudom, a bizánciak elverése után a nomád szeldzsukok egyszerűen beköltöztek állataikkal Kis-Ázsia gyéren lakott középső területeire, majd egészen Nikaiáig vonultak, amit fővárosuknak tettek meg.
Súlyos tévedés azt hinni, hogy egyik évről a másikra a latin helyett a görög lett a keleti birodalomrész nyelve.
Már a rómaiakat megelőző időkben a görög volt Kis-Ázsiának, a Balkán déli részének, Egyiptomnak stb. a közvetítő nyelve. A római hódítás után is maradt. Jelentős latin népességről nem beszélhetünk. Voltak ugyan római kolóniák (Caesarea, Philippi stb.),, de lélekszámuk nem mondható jelentősnem az egész lakosságra vetítve.
Minden forrás azt szajkózza hogy keresztények voltak, naigen, de klikkia kappadókia pontusz bitinia stb, ezek mind mind különböző népek voltak, és csak egy szó nélkül elfogadták a latin után a görög uralmat ?
Vagy lehetséges hogy már a római időszakban egységes latin-görög masszává olvadtak ?
Ez nem valószínű mert a bizánc elsősorban zsoldoshadsereget tarott fenn, tehát nem volt semmilyen egséges nemzettudat csak birodalmi. Ha lett volna akkor kisázsiában máig keresztények élnének, a kárpát medencét pedig teljes egészében(a szlovák területeket kivéve) betöltené a magyarság.
Az egyik hozzászóló megelmlítette hogy egy vesztes csata után polgárháború robbant ki és ez tette lehetővé a törököknek a letelepedést, kártyavárként omlott össze az egész. Sajnos a megoldás a -szövetségi állam- akkor nemigen létezett, pedig megmentehetett volna bennünket a töröktől.
Eszükbe juthatott volna ez a megoldás hiszen a korai róma is szövetségi állam volt.
A leginkább az dühítő hogy a középkori bizáncban a kisázsiai népekről nincs semmi, milyen volt a viszonyuk egymással a birodalommal ? Nagy relytély.
Tudtommal nem élt jelentős latin népesség keleten.
A birodalomalkotó latinoknak túl nagy szerepet tulajdonítasz. A birodalomépítést nem a latin nép találta ki, a görögöknek (makedónoknak) ebben elég régi tapasztalataik voltak :) És volt idejük, hogy a latinoktól tanulva tökéletesítsék a tudásukat. A birodalomépítés képességét nem a vér hordozza, hanem a módszer. Amit egyszerűen megőrzött a keleti császárság, ami a Birodalom bukása előtt már hosszú idő óta tkp. autonóm volt.
Kisázsiát - amennyire tudom - nem volt könnyű kézben tartani, de nem az ott élő népesség, hanem az arab és török támadások miatt. Mivel a területen keresztények éltek a 11.-12. századig mindenképp, természetesen nyugat felé, Bizánc felé húztak. Nincs ebben semmi meglepő szerintem.
A középkori bizáncban élt e latin népesség, ha igen az ország melyik részén, meddig maradt fennt ?
Amikor Nyugatróma megbukott logikus volt hogy bizánc is szétesik, mivel a birodalomalkotó latinok kikerültek a képből, ráadásul mind a balkán mind kisázsia, északafrikáról és a közelkeletről nem is beszélve etnikailag igen sokrétű volt.
Miért nem esett szét ?
Na jó legkésőbb akkor kellett volna szétesnie amikor a justinianus által visszafoglalt itáliát(a latinok szállásterületét) a lombardok végleg elfoglalják és a birodalomalkotó nép eltűnik a süllyesztőben.
Amikor bizánc bázisterülete kisázsia maradt akkor az etnikailag sokrétű területet hogy tudták lekenyerezni a a görögök az egyiptomi gabona közel keleti kereskedelemi lehetőségek,stb nélkül ?
Hogyhogy a ott élő népek nyelvéről kultúrájáról irodalmáról nem hallani semmit a középkori bizáncban ? (Vagy csak én nem találtam forrásokat?)
