Keresés

Részletes keresés

Jezusxxx Creative Commons License 2009.02.12 0 0 215
Kedves Böbeböbe!

Sajnos nem tudok semmi okosat mondani, de azért sikeres műtétet és gyógyulást kívánok!
Előzmény: böbeböbe (214)
böbeböbe Creative Commons License 2009.02.09 0 0 214
lenne egy fontos kérdésem .édesanyámnak heveny hasnyálmiirgy gyull.volt,hasnyálm.pseudocista,szivbeteg,magas vérnyomás,beavatkozás utáni emésztőszervi rendellenesség,gyomorfekély átfurodással,epehólyag kövesség,volt epe mütét is prohylaxis.lehetne bőven mesélniegy csomó mütét hasnyál elhalt részeinek ,utána kilyukkadt a gyomor és a choledoshus tágulat miatt stent helyeztek fel. már egy fél éve kész csoda hogy életbe maradt ,mert nagyon kicsi esélyt adtak.szóval most holnap kiveszik a stent és ezután mi lesz ,lesz e valami,rosszabb vagy jobb???? szeretnék tapsztalatokat hallani.kérlek irjatok! nagyon félek,és édesanyám is már ennyi minden után.s.o.s
Jezusxxx Creative Commons License 2009.02.06 0 0 213
Na a pungálás, az még egy kellemes dolog... Nekem a tüdőm vizesedett. Bevittek a UH-ra és ott történt. Azt mondja a doki, "most egy kis szúrást fog érezni a hátán". Aha, kis szúrás! Ugyan én nem láttam mekkora volt a tű, amit belémdöftek, de nem éreztem kicsinek. Dehát ha ez szükséges a túléléshez, akkor megéri a fájdalmat.
Az biztos, hogy nem lesz kis feladat átállnia egy teljesen más életmódra, főleg, hogy ő még súlyos cukorbeteg is lett. Remélem nagy lelkierővel és jó humorral áldotta meg az ég, mert ezek elengedhetetlenek, mondhatni életmentő tényezők és nagy mértékben tudják kompenzálni a rossz fizikai állapotot. Ezt tapasztalatból mondom. Továbbra is érdekelnek a fejlemények. Sok erőt és jobbulást kívánok neki, így ismeretlenül is!
Előzmény: *Mithrandir* (212)
*Mithrandir* Creative Commons License 2009.02.05 0 0 212
Tegnapelőtt megszúrták a hasát, gondolom próbálták pungálni az elhalt területet. Szerintem azért nem műtötték idáig, mert a vitális funkciói nem túl jók. Ugyan a láza lement, meg a légzése jobb lett, de még mindig magas a cukra, meg a vérnyomása is újból magas lett.
Pancreas nélkül lehet élni, mert van inzulin és szájon át bevihető emésztőenzimek, itt az a baj, ha a necrotizáló területből a véráramba kerülnek a toxikus anyagok, meg ha az emésztőenzimek kifolynak...gyakorlatilag felemészti a saját belső szerveit, elrohad belül minden....durva kifejezés, de így van. Ettől félek én is, nyugodtabb lennék, ha megműtenék végre.
Egyébként Győrben kezelik.
Köszönöm az érdeklődéseket, örülnék, ha továbbra is tartanátok bennem a reményt!
Előzmény: Jezusxxx (210)
Zoli_fiú Creative Commons License 2009.02.04 0 0 211
Sziasztok!

Én is, mint érintett tudom, milyen is ez a betegség. Amúgy "simán kivehető az egész, mert a fej része helyett jön a jó kis Kreon, a test része helyett pedig az inzulin........

Nekem csak a fej elhalt részét vették ki annó 2005-ben az I.Seben, Frey féle módszerrel.... 6 órás műtét volt.
Előzmény: Jezusxxx (210)
Jezusxxx Creative Commons License 2009.02.04 0 0 210
Kedves *Mithrandir*!

Először is jobbulást kívánok az ismerősödnek! Nehéz ügy... Azt viszont nem értem, hogy miért nem műtötték meg? Azt meg végképp nem, hogy amennyiben elhalt a teljes pancreas, hogy lehet még életben? Félre ne érts, ennek feltétlenül örülök, még így ismeretlenül is, csak én úgy tudom, hogy a hasnyálmirigy életfontosságú szerv... Ha pedig valóban így van, akkor ismét valami csodával állunk szemben. Én pesti vagyok és az Uzsokiban kezeltek. Őt hol? És most mi van vele? Kiváncsi vagyok a fejleményekre. Addig is a legjobbakat!
*Mithrandir* Creative Commons License 2009.01.29 0 0 209
Szeretettel üdvözlök Mindenkit!

Örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra, legalább nyújt egy kis reményt...
Az egyik legjobb barátunk két hete rosszul lett otthon éjszaka, olyan hasi fájdalmai lettek, hogy a felesége kihívta a mentőket. Azonnal kórházba vitték, ahol a sebészeti osztály őrzőjébe került. Hamar jött a szomorú hír: acut pancreatitis!!!
Azt kérdezték azonnal a feleségétől, hogy vajon mennyit iszik az ura ( mármint alkoholt)...meglepődtek, ugyanis a barátunk nem fogyaszt alkoholt, még alkalmakkor sem! Kiderült, hogy van egy epeköve, amiről nem tudott idáig, mert panaszt nem okozott, erre fogták rá a gyulladás kialakulását.
Egyre rosszabbul lett. Gyomorszondát vezettek le, nem ehetett, nem ihatott. Két nap múlva felment a láza, a vérnyomása, 18 lett a cukra és légzési elégtelensége lett. A CT szerint a pancreas 3/4-e elhalt, csak a farokrész élt még akkor. Felkerült az intenzívre.
Sajnos az első hét végére már az egész hasnyálmirigye elhalt.
Meglepő módon azonban elkezdett valamelyest szép lassan javulni: megúszta a lélegeztetést, folyamatosan szívták a gyomrát, vért kapott, folyamatosan folyt az infúzió, erős fájdalomcsillapítókat, vénás inzulint és antibiotikumot adtak neki.
Tegnap telefonált nekünk a felesége, hogy kihúzták a szondákat, keserűteát ihatott egy keveset és hogy le fogják tenni osztályra ( lement a láza, normális lett a vérnyomása, fel is kelhetett egy kicsit, bár nagyon le van gyengülve, érthető okokból).
Viszont nem műtötték még meg, holott elhalt neki az egész, azt várják, hogy elfolyósodjon és majd bedrenálják, gondolom.
Nagyon megvisel minket ez az egész. Őszintén szólva nem sok reményt fűztem ahhoz, hogy túléli, 20 éve vagyok nővér, ugyan nem ilyen osztályon, de tisztában vagyok vele, mekkora mortalitása van ennek a betegségnek. Az biztos, ha kikerül innen, élete végéig inzulint fog kapni, meg emésztő enzimeket, szigorú diétán lesz....de nem számít, csak jöjjön helyre!!!! Mindehhez 42 éves...
Örülök nagyon, hogy vannak itt olyanok, akik hasonlóan súlyos állapotból épültek fel, ezért kezdtem én is reménykedni!!!
A barátunk nincs még korántsem túl a harcon, de mindent megteszünk majd érte!
Mindenkinek gyógyulást kívánok!
Jezusxxx Creative Commons License 2009.01.07 0 0 208
A kilókkal én is küzdök, mer nem keveset adtam le, de egyre inkább kezdek rájönni, hogy ezután hízni csak grammról-grammra lehet, mert ha sokat eszem, akkor rám tör a hasmenés. Szemét dolog ez, de nincs mit tenni. Tipródni semmi értelme, nem változtatja meg a helyzetet (legalábbis pozitív irányba...). Igazából én nagyjából magam kísérletezem ki, mi a jó és mi nem, nincs semmiféle tanácsadóm (pl. dietetikus).
Az étkezés valóban sokszor egyhangú tud lenni, de azért kérdezősködtem ez ügyben is és mondták, hogy ez nem marad örökre így: ha már teljesen rendben leszek, akkor azért valamelyest vissza lehet állni a normál kerékvágásba (kivéve a szigorúan tiltott dolgokat, mint pl. az alkohol <bár állítólag kis mennyiségben akár a bor vagy a sör is beleférhet alkalmanként, alkattól függően>).
Az én orvosaim, ami a szakmai dolgokat illeti, nagyon jók, viszont nem túl vicces emberek (legalábbis a kórházi közegben nem). Az intenzíven, meg a sebészeten viszont sok volt a fiatal ápoló és az sokat segített, mert tudtam velük értelmesen beszélni.

Jobbulást!
Törölt nick Creative Commons License 2009.01.06 0 0 207

Szia!

 

Győrben van az ország egyik legjobb hasnyálmirigy-centruma, jó helyre kerültél!

Előzmény: gavotte (206)
gavotte Creative Commons License 2009.01.06 0 0 206
Kedves JezusXXX! Ami a diétát illeti, az orvosom folyton azzal piszkál, hogy jó lenne ha lazítanál rajta és ennél , híznál legalább 4-5 kgt-ot. ( A betegség alatt leadtam kb. egy tizest, most 52 kg vagyok, 168 cm mellet) Amikor viszont elkezdem sorolni az ételeket mindig az a válasz na azt azért nem. ( pl. gesztenyepüré ici-pici tejszínhab, pörkölt vadhúsból, tejföl stb.)Mi marad: a szokásos zsiradék nélkül párolt zöldség, hal, csirke, amiket én, félreértés ne essék nagyon szeretek, csak kicsit unalmas. Bár igazából az evés élvezete csak másodlagos szempont a betegség visszatérésének megakadályozása mellett. Hozzáteszem, hogy a betegségem előtt én csak minimális szénhidrátot fogyasztottam ( Norbi-féle update mániám), és ez most is így van, tehát pékáruk, tészták lényegében kiiktatva, max. délelőtt. Lehet erről kéne leszoknom! Nem tudom milyen orvosaid vannak, voltak, nekem nagyon sokat segítettek Győrben az orvosok, nővérek is, tényleg törődtek velem. Ezt azért említem meg, mert nem ez az általánosan jellemző. ( Ráadásul jó humorérzékkel áldotta meg őket a sors, ez is sokat segített.)
Jezusxxx Creative Commons License 2009.01.05 0 0 205
Gavotte!

Először is jobbulást!
Hogy vagyok? Nos, ha azt veszem alapul, hogy csoda, hogy élek, valamint ezen belül azt a még nagyobb csodát (nem tudok jobb szót), hogy ráadásul cukorbeteg se lettem, akkor azt mondhatom, hogy remekül. De még ha ezeket a dolgokat nem is veszem figyelembe, tehát elképzelem, hogy ez az egész meg se történt, akkor is azt kell mondanom: jól. Egyre több mindent tudok megenni, a diéta már nem olyan szigorú. Persze marhapörköltet, meg disznótorost nem eszem, no de azért szerencsére sok más finom étel van még és azelőtt se volt jellemző, hogy nagyon tömény ételeket ettem volna... Mint már említettem, az egész hozzáállás és akarat kérdése. Velem is előfordult, hogy olyat fogyasztottam, amit nem kellene, utána meg is lett az eredménye, ti. az, hogy egy napig a budi lett a szobám, de kihevertem. :) Aztán voltam olyan bátor és máskor is kipróbáltam ugyanazt, amitől bajom lett, csak kisebb mennyiségben és meg se kottyant. Mikor már jobban van az ember, finoman elkezdhet kísérletezni (ésszerű kereteken belül!), hogy mit bír és mit nem. Lényeg a fokozatosság!
Ami egyedül zavar, az az, hogy még mindig jönnek a hasamból a belső varratok és emiatt sipolyok keletkeznek, amik váladékoznak. Hál' istennek már ezek száma is csökkenőben van, de már nagyon unom a varratszedéseket (főleg mer hogy utána esetenként napokig fáj a gyomrom...). Általánosságban ennyi. Ha esetleg van konkrét kérdés, arra szívesen válaszolok, amennyiben tudok.
gavotte Creative Commons License 2009.01.03 0 0 204
Sziasztok! Most találtam rá erre a fórumra: én is hasonló cipőben járok. A nyáron hasonló "kalandokban" volt részem, mint Jezusxxx-nek, bár kimenetelét tekintve egy kicsit jobban jártam. Nekem a derekam kezdett el nem is fájni, inkább "húzni". Vasárnap lévén, ellátogattam az ügyeletre, ahol "biztos megrántotta" volt a diagnózis. A húzódás azonban makacsul kitartott egész éjszaka, ezért hétfőn irány az orvos. Ultrahangra küldött, mivel vesekőre gyanakodott. Az ultrahang szerint a veséim O.K., de a lépem 2x akkora, mint kellene lennie, ráadásul a hasnyálmirigy farkánál van vmi, ami leginkább cisztára enged következtetni, ezért jó lenne ha igénybe venném a CT kínálta lehetőségeket. Szerencsére rendelkezem orvos ismerősökkel, így a kapott időpontot jóval megelőzően kerülhetett sor a CT-re, amely szerint hasnyálmirigy pseudocystával és kétszakaszos lépruptúrával rendelkezem. (elfelejtettem mondani, hogy a vérképem felért egy katasztrófával). Irány sebészet: kvártélyt egyből biztosítottak, kosztot nem, mivel nem tudták mi legyen, ui. egyik ultrahang szerint a lépemnek semmi baja, a másik szerint a lépben max. 1 cm olyan rész van, ami ép a többi elfolyosódott haematoma. A másik zavaró tényezőjük az volt, hogya saját lábamon érkeztem, nem pedig a mentő hozott, jóllehet vérképem szerint így kellett volna történnie. Ezért még kétszer vért vettek, hátha téved a labor. De Nem! Estére megszavazták: kapjak vért. Eddig is be voltam rezelve, de ekkor már a végrendelet írásán gondolkoztam. Az elkövetkező 4 nap eseménydús volt, csakhogy az egyes vizsgálatok ellentmondásos eredménnyel zárultak. Végül mintát vettek a lép és a hasnyálmirigy között lévő cisztából. Eredmény: tömény vér. A hasnyálmirigy gyulladás miatt kialakult ciszta, illetve az egész folyamat totálisan tönkretette a lépemet, sajnos meg kell válnunk egymástól. Irány a műtő. Lép ki, hasnyálmirigy ciszta becsövez. Koszt továbbra sincs, kvártély is már csak egy hétig. Hál Istennek gyorsan regenerálódtam, sipolyok sem alakultak ki, így otthon lábadoztam tovább. Azóta jól vagyok, diéta szigorúan tartva. Szerintetek meddig kell szigorúan venni, vagy ez már örökre így marad? Hiányzik a káposzta, lecsó, bab és egyéb finomságok. Jezusxxx hogy vagy?
Jezusxxx Creative Commons License 2008.12.05 0 0 203
Köszönöm a jókívánságokat és a biztatást! Amúgy a szondán keresztül való tápláláson én is viccelődtem. Mindig csak annyit mondtam fölényesen a rokonoknak, hogy "én bezzeg tudok egyszerre enni, meg hányni is! Sőt, ha netán wc-re is kell mennem, az már 3 vagy 4 párhuzamos tevékenységet jelent!" Azt persze nem mondom, hogy irigykedtek, de nevettek a dolgon. :D A másik mókás sztori, az az, hogy a második műtétem előtt elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad én bizony fütyörészni fogok a műtő előtt, amit meg is tettem. Nézett is rám csodálkozva az arra járó személyzet nagy része és azt hiszem valami olyasmit gondolhattak, hogy "ennek sincs ki mind a négy kereke..." De aztán betoltak a műtőbe, megcsinálták az epidurális kanült, aztán mielőtt rám tette volna az anesztes a maszkot, a "zord" sebészgárdára néztem és mosolyogva jó munkát kívántam. :D Azt hiszem ez hatott!
Lenne egy kérdésem. Előfordul, hogy belsővarrat szedés után több napig fáj a hasam (nem is elsősorban belül, ez inkább amolyan izomláz-szerű érzés) és több napig hányingerem van, étvágytalan vagyok, sőt enyhe hasmenésem is van. Ez mitől lehet? Egyáltalán mennyi idő, míg ezek kijönnek belőlem? Kezd már elegem lenni a hasamon keletkező sipolyokból... Na meg maga a varratszedés se egy élmény, bár az tény, hogy sok dolog fájt már jobban.

Balázs
Mancstulaj Creative Commons License 2008.12.03 0 0 202

Jézusxxx!

 

Nagyon drukkolok Neked! Kitartást és tényleg ne veszítsd el a humorérzéked! Jót kacagtam a vicceiden. Mi is humorral kezeltük apósomat, amikor benn volt a kórházban, amikor kapta a zacsis kaját csövön keresztül egyenesen a vékonybelébe, és lefolyt, a párom fennhangon azt mondta a nővérkének, hogy hallja apósom is, hogy: "Erzsike néni, apu meguzsonnázott. "

Tényleg csoda, hogy nem lettél cukros.

Gyógyulj meg!!!!!!

Orsi

Előzmény: Jezusxxx (201)
Jezusxxx Creative Commons License 2008.11.30 0 0 201
Üdv!

A nyáron, egészen pontosan június 17-én erős hasi fájdalommal küldött a

háziorvos a sebészetre. A fájdalom nem akart szűnni, sőt egyre inkább

erősödött és szétterjedt a mellkasomba és a hátamba. A hasam deszka

kemény, betapinthatatlan volt. A sebészeten, miután vért, vizeletet

vettek, ledugtak egy orrszondát és megcsinálták az alapvető

vizsgálatokat, azonnal megműtöttek. Mint később kiderült a kórházba menet

már félsokkos állapotban voltam és éppen hogy időben értünk be. Másnap

az intenzíven ébredtem. Acut pancreatitis volt a diagnózis. A második

napon légzési nehézségeim támadtak (a gyulladástól megduzzadt szerveim

nyomták a rekeszizmomat, ami pedig a tüdőmet) és lélegeztetőgépre

kerültem öt napra. Az orvosok szerint 20% esélyem volt az életben

maradásra ezekben a napokban. Aztán végül leszedtek a gépről és pár nap

után lekerültem a sebészetre, ahonnan a feltűnően hamar hazaengedtek,

mivel rohamosan javult az állapotom. Egy hét múlva azonban megint vissza

kellett mennem. Lázas lettem és hánytam. A draincső helyből, ami még nem

hegedt be és a műtéti sebből sűrű váladék folyt. Egy hétig a sebészeten

voltam, de csak romlott minden, az öblítő drenázs ellenére is, így a

kivizsgálások után újabb műtét. Ja, a műtét előtti napon pungálni

kellett, mert folyadékgyülem keletkezett a tüdőm körül. Bementem a CT-be,

ott állt egy rakás orvos, aztán az egyik nekilátott a melónak. Asszongya:

"egy kis szúrást fog érezni a hátán". Aha. Kis szúrás... Azt hittem

berosálok, pedig azér én bírom a strapát... Visszatérve a műtétre. Ezúttal

már a sebészeknek ki kellett venniük a pancreas 2/3-át, mivel elhalt, így

az új deagnózis acut haemorrágiás pancreatitis. A műtét hosszú volt és

nehéz (egyszer vissza is kellett hozni...). Újra intenzív. Két napig

lélegeztetőn, aztán anélkül még ötöt. Majd még több hét a sebészeten,

úgy, hogy naponta mosták át a hasüreget. Így aztán összesen 1,5 hónapig

voltam bent a kórházban. 22 kilót fogytam és szörnyen legyengültem. Ami

viszont fontos: nem lettem cukros, amit a csoda kategóriába sorolnak

többen is, nem beszélve arról, hogy egyáltalán élek. A kórház után

iszonyatosan nehéz volt. A draint nem vették ki, még két hónapig

sipolyzsák lógott a hasamon és abba ürült a genny. Mondhatni újra kellett

tanulni járni, annyira elsorvadtak a sok fekvéstől az izmaim. A diétás

étrend bevezetése se volt egyszerű, igaz mikor elkezdtem szedni a kreont,

jobb lett az étvágyam. Érdekes egyébként, hogy viszonylag hamar

elkezdhettem szájon át enni, aminek rendkívül örültem, ugyanis a táptól

hánytam, meg hasmenésem volt.

Azóta kéthetente járok kontrollra a

sebészetre, ahol még mindig szedegetik a belső varratokat (na az se túl

kellemes...). Alapvetően javulok, ha lassan is, de hízom. A legutóbbi

vérképem szinte tökéletes: süllyedés 9, fehérvérsejt 5,78, lipáz, amiláz

normális, cukor 4,6, CRP 2,2 (!!!). Piszok nehéz átvészelni, de meg lehet

csinálni. Aki ilyen helyzetbe kerül, elsősorban azt tudom neki ajánlani

(bármily furcsa), hogy ne veszítse el a humorérzékét. És ezt komolyan

mondom, saját tapasztalatból. Ez a fajta hozzáállás ugyanis fontosabb,

mint bármi más, jobban mondva minden más hiábavaló enélkül. Én az

intenzíven pl. vicceket gyártottam. Ilyen baromságokat pl., hogy "Mi a

sebész kedvenc filmje? ... A Penge" vagy "Miért szereti a patológus a

problémákat? ... Mert lehet őket boncolgatni."...stb. Aki meg akar

gyógyulni, annak el kell tudni utasítania a sajnálatot, legfőképp az

önsajnálatot tapasztalatom szerint. A nyavalygás sehova sem vezet. Ja és

amit még fontosnak tartok megemlíteni: ősszel töltöttem be a 25.

életévemet. Nem derült ki, mi okozta... Ha bárkinek kérdése van,

nyugodtan tegye fel, igyekszem válaszolni!
Mancstulaj Creative Commons License 2008.11.19 0 0 200

Régen írtam, apósom kapja a kemót, nagyon megviseli. Tegnap voltak felülvizsgálaton, mára előjegyezték műtétre. Az epevezetéket kivezetik egy műanyag csővel. Állítóla a májáról a foltok teljesen eltűntek, de többet nem tudok. Valamennyit zsugorodott a tumor, de erről is majd csak később tudok kérdezni.

TamásD, rossz jel ez a csövezés? Sokszor olvastam már ezen a fórumon erről a megoldásról és gyakran nem javult a beteg helyzete, csak rosszabbodott. Ez a csövecske állandóan benne lesz vagy egyszer kiveszik?

 

kati0422 Creative Commons License 2008.10.07 0 0 199
Megjött az eredmény, valamiért meg kell ismételni a biopsziát:(((
kati0422 Creative Commons License 2008.09.28 0 0 198
Kedves TamásD!
Nagyon szépen köszönöm amiket írtál. Közben mégiscsak zajlanak az események. Csinéltak egy májbiopsziát / az áttétbe szúrtak/anyukámnak, aminek egy hét múlva lesz eredménye. Az érdekes az, hogy az UH szerint a hasnyálmirigy daganat összement harmadára. 28 mm-ről, 7x10 mm-re. Nagyon megörültünk neki, kezdtünk reménykedni, hogy tényleg nem egy rosszindulatú dolog lehet, de a doktornő gyorsan letörte a jókedvünket azzal, hogy ez semmit nem jelent. Még azt szeretném megtudni, hogy jól gondolom-e: a biopszia mintában benne van annak a szervnek a sejtje ahonnan a daganat /áttét/ ered?
Köszönöm, hogy válaszolsz, elég nehéz ilyen dolgokat megbeszélni az orvosokkal, mert ez a mi doktornőnk azt mondta, szerinte a hm-ben biztos daganat van. Más alternatívát hallani sem akar. A CA 19-9: 648 , a CEA:15,4 mindkettő emelkedett volt. Ez aug. 25-én volt, azóta nem nézték.
Várom válaszod.
Zoli_fiú Creative Commons License 2008.09.17 0 0 197
Szia Gábor és mindenki!

Ezer éve nem jártam erre.. :(

Szerintem a diéta hasznos, bár én már így 3 év elteltével nam olyan inzenzíven gyakorlom :)

A farokrész - ha jól tudom, de majd a doki is megerősít ;) - nem termel olyan enzimet ami az emésztéshez vagy a cukorbontáshoz kellene. Viszont ha krónikus a gyulladásod, illik mindennel vigyázni, mert ez szinte állandó állapot, néha produkál olyan tüneteket, mint az akut.

Engem műtöttek, mert elég sok ciszta volt a fejben, de azóta - lekopogom - majdnem mindig minden OK.

Kitartás és erőgyűjtés. :))

Zoli
Előzmény: Gabe3 (196)
Gabe3 Creative Commons License 2008.09.16 0 0 196

Sziasztok, Kedves Sorstársak!

 

Sajnos nálam is hasnyálmirigy-gyulladást diagnosztizáltak a minap.

A dolog kb. 1 hónappal ezelőtt kezdődött; bizonytalan hasi fájdalmak, aztán köldök körüliek (egy nehezebb étkezés után éjjel a gyomrom is görcsölt), majd később két oldali, enyhén "égő" érzés. Természetesen azonnal intézkedtünk, lementem a háziorvoshoz, ő először epekőre gyanakodott, szóval el is küldött ultrahangra, belgyógyászatra, sebészhez, stb. Azonnal diétázni kezdtem. Pár napon belül kiderült, hogy epekőről szó nincs, viszont minden jel arra utal, hogy a hasnyálmirigy "értintve" van valamiképp (az amiláz értékek pléldául megemelkedtek). Ekkor még gyomorfekély és nyombélfekély is szóba került, szóval újabb vizsgálatok vártak rám (még 2 ultrahang példaul, amik teljesen eredménytelenek voltak). Nagynehezen sikerült kierőszakolni egy CT-vizsgálatot, illetve alávetettem magam egy gyomortükrözésnek is, biztos, ami biztos (közben savcsökkentőket szedtem, illetve a Kreon c. gyógyszert, és folytattam a diétázást). Ezek során végre kiderült, hogy egy enyhe akkut hasnyálmirigy-gyulladásom van (a farokrésze ödémás állítólag egy kicsit), rosszindulatú elváltozás nincs, de a nyombelem felső része gyulladt kicsit + a gyomor falán található néhány halvány "erosio", gyulladásos folt. Azt mondták, valószínűleg volt egy gyomorhurutom, mely kiváltotta ezt az enyhe hmirigy-gyulladást (nem iszok, nem eszek nehéz dolgokat, nem szedek gyógyszereket, szóval ez hihető, én is valami ilyesmire, vagy vírusfertőzésre gondoltam; egyébként 23 éves vagyok). Szóval ez szerintük nem igényel kórházi ellátást, nem oylan súlyos a helyzet (több doktorral is beszéltem, mind ezt mondta, meg hogy nem kell annyira megijedni, stb.), csak diétázzak, pontosabban kerüljem a zsíros, fűszeres ételeket, és igyak sok kamilla-teát, meg szedjem a gyengébbik Kreont, naponta akár 3X is (felírtak továbbá egy Nolpaza nevű gyógyszert is, a gyomromra, azt hiszem).

Ez volt kb. 1 hete, azóta a gyomorfájásom, illetve az a furcsa, feszülő, görcsölő érzés a gyomorszáj környékén elmúlt (arra tippelnék, hogy ez csak a gyomor falán kimutatott erosiok maitt volt, amik talán meggyógyultak a kamillának és a gyógyszereknek köszönhetően), viszont a két oldali, övszerű fájdalom, vagy inkább égő érzés ha gyengén, is, de megvan. Lázam nincs, nem is volt, hányni se hánytam, a székletem is normális, a betegségem kezdete óta eltelt kb. egy hónap alatt 2X volt hígabb összesen egy kicsit, állítólag a gyógyszerek miatt. A közérzetem jó, étvágyam van. Fogytam 4 kilót (gondolom főleg a diéta miatt), de egyébként jól vagyok, különösebben gyengének se érzem magam. Továbbra is diétázok főleg, bár előfordult, hogy ettem már "normálsiabb" ételeket is (az orvos azt mondta, hogy ami jól esik, azt egyem, de azért vigyázzak). Nem is nagyon van semmi gond, bár tegnap, egy tojás, és két túrós-sütemény után felpuffadt a hasam, és már majdnem görcs-közeli állpaotba kerültem... kissé kelelmetlen volt, bár túl súlyosnak nem tűnt. Mára mindenesetre ez elmúlt.

Szóval itt vagyok, kb. 3-4 hete tart ez a dolog, és szedem a Kreont, meg iszom a teákat (kamilla + borsmenta). A problémám csak annyi, hogy az a bizonyos két oldali, enyhe égő érzés néha még mindig megvan, szóval még mindig nem gyógyultam meg, és ez kissé nyugtalanít. Utánaolvastam neten (a betegségem kezdete óta egyébként elég sok, a témával kapcsolatos weblapot áttanulmányoztam már; ez nem mindig tett pozitív hatást rám, főleg, hogy kissé hipochonder is vagyok:)), és pár helyen azt olvastam, hogy az enyhe hasnyálmirigy-gyulaldás pár nap alatt el szokott múlni. A kérdésem az, hogy szerintetek ez tényleg így van? Illetve, meddig tarthat egy ilyen betegség? Nyugtassatok meg, hogy ugye akár hetekig, hónapokig is elhúzódhat? Egyébként már az is eszembe jutott, hogy talán rá kéne szánnom magam, és befeküdni pár napra a kórházba, infúzióra, hogy teljes nyugalomban legyen a hmirigyem, és minél gyorsabban véget érjen ez a dolog, és nehogy esetleg súlyosabb állapotba kerüljek; mert így attól is tartok, hogy el fog-e múlni egyáltalán, csak a diéta, meg a Kreon miatt. Erről mi a véleményetek? Ha továbbra is kímélem magam, és szedem a felírt gyógyszereket, elmúlhat a gyulladás vagy minden esetben kórházi kezelésre van szükség? És most, hogy tegnap volt ez a haspuffadás, és enyhe hasi fájdalom a kicsit bővebb étkezés miatt, kezdjem előlről a diétát? (Az elmúlt 1 hétben már próbáltam mást is enni, hogy ne fogyjak tovább, mint írtam feljebb.) A válaszokat (ha tutok válaszolni ezekre a kérdésekre) előre is köszönöm. és elnézést a "kissé" hosszú hozzászólásért. :))

Jó egészséget Mindenkinek. :)

 

Üdv.:Gábor

TamásD Creative Commons License 2008.09.15 0 0 195
Több kérdés felmerül. Egyrészt természetesen lehet reménykedni, hogy nem pancreas daganata van anyukádnak, de azért hiú ábrándokba ne ringasd magad. Melyik tumormarker szintje volt magas? Ha a CA19-9, az baj, mert az 70-90%-ban megemelkedik pancreas tumorban, de az is igaz, hogy gyulladásban is megemelkedhet, tehát sajnos nem perdöntő. Ha pl. a CEA nevű, akkor lehet inkább más eredetre gondolni. A krónikus pancreatitis nyugodtan utánozhatja a daganat tüneteit, ez kétségtelen. Az is biztos, hogy a daganat, ha éppen nem a pancreas feji része felé nő és nem fogja be a patkóbelet vagy az epevezetéket, évekig tünetmentes marad, aztán ha eléri ezeket a szerveket, akár hetek alatt drámai állapotromlást okoz. Másik dolog, hogy ha feltesszük,h ogy nem a pancreas okozza a májáttéteket, akkor a primer tumort meg kell keresni. Májba a leggyakrabban a vastag és végbélrákok adnak áttétet, tehát ilyenkor egy vastagbél tükrözés elengedhetetlen. A gyulladás, daganat eldöntésében sokat segít az un. PET/CT vizsgálat, ami ma már elég jól elérhető.

Menjetek el az orvoshoz, ragaszkodjatok az alapos kivizsgáláshoz (colonoscopia, PET/CT)!

TamásD

Előzmény: kati0422 (194)
kati0422 Creative Commons License 2008.09.14 0 0 194
Üdvözöllek Benneteket!
Sajnos azt látom, hogy augusztusban volt az utolsó hozzászólás, pedig nagy szükségem lenne a véleményetekre. Remélem azért valaki reagál majd. Anyukámnak hasnyálmirigy daganatot diagnosztizáltak máj áttéttel. CT és tumormarker /20-szoros!/
sajnos ezt mutatta. Aztán elvittem egy specialistához, aki a CT felvételt megnézte és szerinte krónikus hasnyálmirigy gyulladása van és lehet, hogy a máj áttét nem is onnan van. Azt mondta, hogy a benne lévő szövetszaporulat lehet rák, de nem biztos.Májbiopsziát kért, amit csak szept. 23-án végeznek el. Már 4 hónapja húzódik ez az egész, mert először epe gondokra gondoltak. Minden véreredménye rendben van. Hogy lehet, hogy ennyire beteg és semmi nem látszik rajta. Enyhe felhasi fájdalom és ennyi. Olvastam, hogy nagyon alattomos ez a betegség, de ebben a stádiumban már súlyos tünetek szoktak jelentkezni. Bízhatok még vajon abban, hogy nem az amire gondolnak?A gyulladás-ha az- megemelheti ilyen magasra a t.markert?
Ha valakinek van véleménye kérem írjon!
Előre is köszönöm.
Mancstulaj Creative Commons License 2008.08.25 0 0 193
Hm, én is így gondoltam. És miért változtattak a kemón? Kimaradt most két hét, egészen jól összeszedte magát apósom, nagyon félünk a mai adagtól. A kemó összetételét változtatták, vagy meg van határozva, hogy meddig kaphatja valaki hetente ezt az adagot? Mikorra várhatunk szerinted bármilyen változást? Most elkezdett kicsit hízni. Remélem, ez nem az a nyugalmi állapot, amit rák szokott hagyni, mielőtt végleg lecsap...
Előzmény: TamásD (192)
TamásD Creative Commons License 2008.08.22 0 0 192
Nem, épp az ellenkezője az igaz. A hasnyálmirigy termeli az inzulint, tehát ha nincs (pl. mert műtétileg kiveszik vagy egy tumor elfoglalja a működő mirigyállományt) akkor megy fel a vércukor szintje.

TamásD
Előzmény: Mancstulaj (191)
Mancstulaj Creative Commons License 2008.08.22 0 0 191
Mitől van az, hogy apósom cukra sokszor az egekben van (29 vagy nem mérhető)? Kb egy éve van cukorbetegsége (biztosan a hasnyálmirigy-gyulladás miatt), de eddig sikerült megfékezni inzulinnal, mostanában teljesen megbolondult a szervezete. Ők abban reménykednek, hogy ez a gyógyulás jele és hogy ha egyszer megoperálják, nem is kell majd inzulint használni. Lehetséges ez?
Mancstulaj Creative Commons License 2008.08.22 0 0 190
Hát egyelőre annyit tudok, hogy a múlt heti CT-n úgy tűnt, nem nőtt a tumor, de nem is csökkent, a májon pedig egy foltot láttak, valószínűleg áttét. Most háromhetente kapja a kemót. Miért csökkentik a két kemó közötti időt? Lemondtak a gyógyulásáról?
Előzmény: TamásD (189)
TamásD Creative Commons License 2008.07.19 0 0 189
Ezekkel a vérvételekkel csak azt nézik, hogy nem túl alacsony-e a fehérvérsejt, vörösvértest ill. a thrombocyta száma, mert ha igen, akkor nem kaphatja a kemót, amíg fel nem tornázzák valahogy. A tumoros paratmétereket ilyenkor nem nézik.

TamásD
Előzmény: Mancstulaj (188)
Mancstulaj Creative Commons License 2008.07.16 0 0 188

Kedves Tamás!

 

Köszönöm a választ, minden héten kapja a kemót, nagyon gyenge tőle, és minden egyes kezelés előtt teljes a para, mert vérvizsgálat alapján döntik el, kaphat-e kemót. Mit mutat ez a vérvizsgálat? Gondolom, semmi köze nincs ahhoz, hogy kisebbedett vagy nagyobbodott-e a pancreas.

Előzmény: TamásD (186)
Mancstulaj Creative Commons License 2008.07.16 0 0 187

Szia Zoli!

 

Hogy vagy? Sikerült kicsit híznod, fáradsz még?

A tumor rosszindulatú és a pancreasfarok van megduzzadva. Nem adjuk fel.

Üdv:

Orsi

Előzmény: Zoli_fiú (185)
TamásD Creative Commons License 2008.07.04 0 0 186
Pancreas daganatnál rutinszerűen nem adnak sugarat. Kísérletek folynak vele, de egyelőre az eredmények szerények. Két oka van, egyrészt a pancreas nem túl sugárérzékeny, a másik ennél sokkal fontosabb, hogy a sugárterápia szempontjából nagyon rossz helyen van: a hasüreg mélyén, körülvéve belekkel, a gyomorral, májjal, vesével, nagyerekkel. Nagyjából lehetetlen úgy besugarazni, hogy a környező szervek ne szenvedjenek sugárkárosodást, vagyis az okozott kár nagyobb, mint az elérhető nyereség.
Ha egy pancreas tumor nem operálható, mert nagy, a környező szerveket fogja, stb, akkor a jelenlegi standard kezelés a Gemzar, esetleg kiegészítve más szerekkel. Van esély arra, hogy a kemó hatására operálhatóvá váljon, de azért reálisan nézve nem túl nagy. Azt, hogy összement-e a tumor, a kemó befejeztével esedékes kontroll CT-ből lehet megmondani.

TamásD
Előzmény: Mancstulaj (184)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!