Keresés

Részletes keresés

gubike Creative Commons License 2004.10.10 0 0 327

Szép napot,

én a szakajtót ismerem. Ez fonott kosár, amibe a kenyérnyi tésztát szakították - szakajtották ki a teknőből. Szakajtó ruhával takarták be.

 

Előzmény: dandruff (326)
dandruff Creative Commons License 2004.10.09 0 0 326

Ismeri valaki a következő kifejezést? : szaka(j)sztó

 

Én igen, csak tudni szeretném, vajon ez egy kis régió tájszava e.

LvT Creative Commons License 2004.10.06 0 0 325
Kedves KisPiramis!

> de válaszod második része nyilván nem a szlovák nyelvre vonatkozik!

Elnézést a hibás beidézéseért, óvatlanul rossz szöveget kopipészteltem, és a szokás szerint megint nem olvastam el, hogy mit küldök el. :(( Persze, hogy a magyarra vonatkozik.


> Csűr -csavar létezik, nem létezhetett 'csúr' is a 'csavar' ige szinonimájaként?

Éppen ez az: csűr-csavar mér eleve létezik, tehát egy *csűr-csúr megalkotására "nem volt indíték". gyengíti továbbá a keletkezés esélyét ezen túlmenően a csur- szemantikai tere már foglalt a "csurgás'-ra. A harmadik és igen fontos valószínűtlenesítő elemet már említettem: magas hangrendű szavakhoz igen ritkán képződnek mély hangrendű párok; ezekben szinte kizárólag a mély hangrendű változat az ősibb.

A fentiek együtt eléggé valószínűtlenné teszik ahhoz a hipotézist, hogy nyugodt szívvel elvethessük.
Előzmény: Törölt nick (322)
LvT Creative Commons License 2004.10.06 0 0 324
Kedves milyennincs!

> Ebből viszont következne a kérdés, hogy a jelentősebb szlovákok etnikumú Békésből származású író-politikus neve így lehet-e ruszin. (De ez nem is érdekel.)

Ez a kérdés azért nem érdektelen, mert jelenleg a legtöbb ruszin Szerbiában él. Ők ugyanúgy a törökök megtizedelte Alföld feltöltése végett kerültek oda, mint a szlovákok. Ezen etnikai mozgások során a szlovál többségbe került ruszin családok elszlovákosodtak ill. fordítva. (Ez a Pilisben német-szlovák viszonylatban is megtörtént: a mai egyik legjelentősebb magyarországi szlovák költő családneve Fuhl.)

N.B. A ruszinok azért "hiányoznak" eredeti szállásterületükről, mert elukránosodtak, Szerbiában viszont -- nagyobb nyelvi távolság lévén a környezet és köztük -- megtudtak tömbben maradni.
Előzmény: milyennincs (323)
milyennincs Creative Commons License 2004.10.05 0 0 323

Kedves LvT !

 

Mivel magam hoztam elő a témát a közelmúltban, lassan szükséges, hogy megnyilatkozzak, s megköszönjem a segítségeteket. Mindenkinek köszönöm, aki utánanézett, ~érdeklődött: gubike, Beni papa, Testaccio Rabja, Kis Piramis.

 

Írod: Én két etimológiát is adtam, amelyekkel én meg vagyok elégedve.

 

Én is. Számomra az a lényeg, hogy mondhatta-e a feleségem nénje, vagy elhallottam, de nagyon. (jelét is adom, hogy hülyülök, vagy még nem adom jelét.)

 

Az általad adott etimológiák - függetlenül attól, hogy most pontosan mit jelent, milyen nyelvből érkezett a csurka szó - teljességgel elfogadhatók. Akár a čurák, úgy is, mint "lógó valami" (304), akár a 'kis tuskó, rönkdarab, (304), vagy a csuri=veréb, avagy csonka (239) magyarázathoz nem lell nagyot belemagyarázni :-))), asszociálni ahhoz a kis valamihez ott, a kislány(ok) hajában.

 

Írod továbbá (320):

"A kelet-szlovák és a ruszin--nyugat-ukrán közt szoros nyelvi határ nincs, így egy ruszin--ukrán szó jelentésváltozást kapva elterjedhetett, de csak az északi fertályon"

 

A zempléni szlovákok ruszinnal vegyes, ill. határos közösségként éltek/élnek. A kelet-szlovák - ruszin nyelvi egymásra hatás számomra is valószínűsíthető volt.(csak nem tudtam/tudok vele mit kezdeni).

Ti.: Kétévente Szatmármémetiben történészek tanácskoznak Rákóczi kapcsán. 2001-ben az eperjesi Adam Jan "Vándormozgalmak Magyarország északkeleti részén a szatmári béke után" című előadásában beszámolt arról, hogy a Rákóczi birtokokról "elbújdosott" magyarok helyére szlovákok húzódtak le, az ő helyükre pedig ruszinok, persze, mint folyamat.  Így alakult át Közép-Zemplén etnográfiai arculata is. (ez érdekelt engem a témában néhány éve)

Részletesebben a  Hadtörténeti Közleményekben, ill. a http://www.militaria.iif.hu/2001_ii-iii.htm oldalon. "Gyakorlatilag a XVIII. század eleji paraszti népmozgást elemezte a történelmi Sáros, Szepes, Ung, Abaúj és Zemplén vármegye vonatkozásában. A téma kifejtését a nagy oszmánellenes felszabadító háború lezárultának idejével kezdte, és a hangsúlyt II. Rákóczi Ferenc birtokainak vizsgálatára helyezte. Részletezte az elpusztásított területeken történt újratelepítést, a magyarok és nyomukban a szlovákok délre húzódását. Ezt követően rátért a második nagy belső elvándorlási hullámot jelentő 1740-es évekre, amikor elemzése szerint immár a Kárpátokon kívülről, és főleg ruszinok, zsidók érkeztek északra a délebbre húzódottak helyére."

 

Amúgy írod: "Ez -- mivel a magyarok a ruszinokkal is együttéltek -- még a szlovák közvetítés hiányát sem feltételezi" Még ez is lehet. Ebből viszont következne a kérdés, hogy a jelentősebb szlovákok etnikumú Békésből származású író-politikus neve így lehet-e ruszin. (De ez nem is érdekel.) vagy mégis inkább szlovák. Hagyjuk.

 

Még egyszer köszönet mindenkinek.

Előzmény: LvT (320)
Onogur Creative Commons License 2004.10.04 0 0 321

Kedves dandruff!

 

>Nálunk Zalában a 'tirpák'-nak eléggé pejoratív az értelme, nem tudom, ez máshol is így van-e.

 

Itt a Nyírségben is ez a helyzet. Ez abból eredhetett, hogy idetelepülésükkor ez a népcsoport volt a legszegényebb, s ezért könnyebben tapadhatot a nevükhöz pejoratív hangulat. A tanyavilágon éltek és csak a vásárra mentek be a városba (Nyíregyháza, Nagykálló), így vidékieknek számítottak. Idővel ezen népcsoportok is kinevelték a gazdagabb rétegeit, s Nyíregyen a két háború között már többségében tirpákok által bírtokolt utca is kialakult, a mai Szarvas utca.

 

De javaslom mindenkinek, hogy kiránduljanak el Nyíregyházára, nézzenek körül, megéri. S talán majd csökken a tirpák ill. sötét Szabolcs pejoratív felhangja. :o)

 

O.

LvT Creative Commons License 2004.10.04 0 0 320
Kedves KisPiramis!

> A másik ehhez egy kérdés: a NYírségben letelepített szlováokat ma is tirpákoknak hívják. Ők nem beszélhettek olyan szlovák nyelvjárást, ahonnan a csurka szrmazhat?

Oda viszont zömmel az alföldi centrumokból (Csaba, Szarvas stb.) vándoroltak tova. Ezért, ha vitték volna magukkal, akkor én is ismerném. Az ott keletkezetsségnek pedig nemsok esélyt adok, hiszen nem volt olyan alapszó, amelyre ilyen képzés hangtanilag és jelentéstanilag alapulhatott volna.

Én két etimológiát is adtam, amelyekkel én meg vagyok elégedve. A kelet-szlovák és a ruszin--nyugat-ukrán közt szoros nyelvi határ nincs, így egy ruszin--ukrán szó jelentésváltozást kapva elterjedhetett, de csak az északi fertályon. (Vagy szerb eredetet feltételezvel délen.) Ez -- mivel a magyarok a ruszinokkal is együttéltek -- még a szlovák közvetítés hiányát sem feltételezi.

P.S. A mai Magyarországon is van egy ruszin falu: Komlóska. Az ántivilág elején az itteni iskolában szlovákul tanítottak, szlovák kisetnikumnak tartva őket.


> másik ehhez egy kérdés: a NYírségben letelepített szlováokat ma is tirpákoknak hívják. Ők nem beszélhettek olyan szlovák nyelvjárást, ahonnan a csurka szrmazhat?

Nem tudok ilyen *csúr szóról, csak a hangutánzó csurug, csurran stb.-ről, de ez jelentéstanilag nem jó ide. Egy csűr > *csúr hangrandi átcsapást sem feltételezhetünk jó szívvel, mivel a hangrendi átcsapás rendes iránya fordított: a mély hangzók lesznek magassá.
dandruff Creative Commons License 2004.10.04 0 0 319
Nálunk Zalában a 'tirpák'-nak eléggé pejoratív az értelme, nem tudom, ez máshol is így van-e.
Előzmény: Törölt nick (318)
LvT Creative Commons License 2004.10.01 0 0 317
És ne feledjük a svájci változatot sem: rösti, ugyen ez liszt nélkül való. Mifelénk azonban macok a neve.

Egy ezt "kultikus" ételnek tekintő csoportosulás egyébként elég jól felgyűjtötte a tájneveit: <http://mat53.mat.uni-miskolc.hu/progmat/index.php?oldal=macok&tipus=c>
Előzmény: Törölt nick (316)
Törölt nick Creative Commons License 2004.10.01 0 0 316
Na de akkor mi a röszli?
Előzmény: gubike (314)
dandruff Creative Commons License 2004.10.01 0 0 315

fűszerezett krumpliplecsni olajban sütve - harula, lapcsáka, placki, lepcsák, prósza

 

Aminek ennyi neve van, az már legenda. 

Előzmény: gubike (314)
gubike Creative Commons License 2004.10.01 0 0 314
fűszerezett krumpliplecsni olajban sütve - harula, lapcsáka, placki. 
Kanga M. Creative Commons License 2004.09.30 0 0 313

:-)))

lepcsáknak is mondják ott.  

Előzmény: dandruff (312)
dandruff Creative Commons License 2004.09.30 0 0 312
Nálunk ez a prósza (Nemesapáti-Zala megye, Kanga233)
Előzmény: E-ditke (307)
Kis Ádám Creative Commons License 2004.09.30 0 0 311

Ez ugyan nem tájszó, hanem publicisztikai zsargon:

 

azokat a városrészkeet nevezik így, amelyekben az épületek és a közművek leromlanak, az eredeti lakosság elköltözik, a beköltözők már nem gondozzák a területet, és nyomorteleppé válik.

 

Ádám

Előzmény: gubike (310)
gubike Creative Commons License 2004.09.30 0 0 310
Milyenek a szlömösödő területek?
gubike Creative Commons License 2004.09.30 0 0 309
Čurka ügyben érdeklődtem, senki nem hallota még.
Wiener Blut Creative Commons License 2004.09.28 0 0 308
7
E-ditke Creative Commons License 2004.09.28 0 0 307
A tócsni nem kukoricalepény, hanem reszelt, fűszerezett krumpliplecsni olajban sütve :-)
Előzmény: kisnikosz (303)
magich Creative Commons License 2004.09.28 0 0 306
6
LvT Creative Commons License 2004.09.28 0 0 305
Kedves gubike!

> Azt mondta rá: "očúraný,... jak čurka!" (očúraný=lepisilt, jak=ako=mint)

Ezt hívják népietimológiának.
Előzmény: gubike (299)
LvT Creative Commons License 2004.09.28 0 0 304
Ad csurka:

A szlovákban -- ha itt a köznyelvet értjük -- az ide vonható szavak: čurčať ~ čurkotať 'csörgedezik, csobog', esetleg čvrkať 'cuppog, korog (gyomor)', netán čvrlikať ~ čvirikať 'csiripel'. Láthatóan egyik sem hajaz 'copf'-ra. (N.B. Viszont a čurák /csurák/ annyit tesz, hogy 'pöcs', mind a hímtagra, mind emberre értve. Az én szlovákomban a csurka szónak is ilyen konnotációja van...)

Ugyanakkor a magyarban sem lehet a csurka előzményét megtalálni. Tehát magyar sem lehet.

Én már megadtam a 239-esben egy megoldást. Ezt az ÉK-Magyarország -- K-Szlovákia elterjedtséget tekintve is csak annyiban kell módosítani, hogy nem szerb-horvát, hanem keleti szláv (ruszin, ukrán) etimológiát teszünk fel. A keleti szláv чурка /csurka/ szó ui. a 239-esben megadott etimológiához hasonlóan 'kis tuskó, rönkdarab; rövid fémdarab' jelentésű. Ebből kifejlődhet jelentésátvitellel 'hajfonat' értelem. A német Zopf-nál látható egy hasonló ellenétes változás, a 'hajfonat > fa csúcsa', de pl. a csutak szó is érthető 'rendezetlen hajfonat'-ként.
Előzmény: Törölt nick (302)
kisnikosz Creative Commons License 2004.09.28 0 0 303

A cicege ugyanaz, mint a tócsi, tócsni és a beré, nem? (valamiféle kukoricalepény)

Azt hallotta már valaki, hogy a cseresznyét valahol csöszinek becézik?

Előzmény: Törölt nick (264)
Törölt nick Creative Commons License 2004.09.28 0 0 301
A 'csurka' copf-értelme egész Hajdu-Biharban elterjedt. Dunántúlon (és BPesten) teljesen ismeretlen. A tudomány egyelőre itt megáll.
Beni papa Creative Commons License 2004.09.27 0 0 300
Az nem lehet, hogy a szlovák népnyelv vette át tőlunk a csurka szót? Így érthető lenne, hogy a szlovák irodalmi nyelv (én nem tudom, ti mondtátok) nem ismeri ezt, mégis beszélik az atyafiak.
Előzmény: gubike (299)
gubike Creative Commons License 2004.09.27 0 0 299

Most mesélt el a nővérem egy helyzetet. A barátnője férje hosszú bajszot (bajuszt?) növesztett, vörös volt, nem tetszett a nejnek. Azt mondta rá: "očúraný,... jak čurka!" (očúraný=lepisilt, jak=ako=mint) A barátnő eperjesi. Amikor leírtam a semmiképpen-t, még csak 2 Nagykapos környékinél és nyugat-szlovákiaiaknál érdeklődtem. Szóval a szó mégis létezik. Semmiképpen visszavonva. Holnap még másoktól is megkérdezem.

 

Beni papa Creative Commons License 2004.09.27 0 0 298
Most olvasom, hogy korábban már volt róla szó, és amit én echte magyar szónak gondoltam, abban egyesek szláv eredetet vélnek felfedezni. Tehát elképzelhető, hogy mégsem teljesen magyar eredetű szó. De a jelentése biztos.
Előzmény: Beni papa (297)
Beni papa Creative Commons License 2004.09.27 0 0 297

A csurka tényleg a copf magyar megfelelője. Biztos nem szlovák, hanem a német szónak a régiesebb, de MAGYAR verziója. És bár én gömöri illetőségű vagyok, ezt a szófordulatot hallottam már pl. a Mezőségben is, úgyhogy feltételezem, ez nem is olyan rég az egész országban elterjedt volt. (mifelénk a mai napig nem igazán hallod, hogy copf).

Előzmény: milyennincs (295)
gubike Creative Commons License 2004.09.27 0 0 296
Nem volna egyszerűbb megkérdezni "konkrétossan" a nagynénit? Én is megkérdezem még néhány tanár ismerősömet is a biztonság kedvéért.
Előzmény: milyennincs (295)
milyennincs Creative Commons License 2004.09.27 0 0 295

Kedves mindenki !

 

Ezt akkor most beszéljük meg, mert nekem fontos. (pontosabban hagy' beszéljem én ki, Ti pedig gondoljátok át, mert nekem, az én kicsi lelkemnek fontos).

 

A szituáció: Napsütötte júliusi szombat délután, július első szombat délutánja. Családi összejövetel egy konkrét eseményhez kapcsolódóan.

A helyszín: egy kert Bp-en.

Szereplők: Egy négyévesforma kislány, egy, a szlovákot anyanyelvének nyugodtan tekinthető nagynéni - mert végülis anyai ágon generációkon keresztül a család anyanyelve - élő nyelvhasználattal (szlovák kisebbségi önkormányzati képviselőség, aktív szlovák kisebbségi közélet), amúgy a kislány nagymamájának testvére, (mellesleg az én kislányom nagypapájának is a testvére) s én.

Történés: A kislány szaladgál, jól érzi magát, ahogy kell. Én ülök teszem a dolgom, pontosabban valószínűleg nem csinálok semmit, csak már nem emlékszem. (Ahogy Micimackó mondja: "Az ember csak megy, odahalgat olyanokra, amiket úgysem hall, és nem izél semmivel") 

Egyszer csak odaszól a nagynéni: - "De szép kis csurkáid vannak". (A többes szám nem biztos, s a kis jelző sem.) Én, feltámadva semmittevésemből, egyből odakapom a fejem. - Mit tetszett mondani, csurkáid?

- Igen - jön a válasz.

- Mért, mi a csurka?

- Hát ez.- jön a válasz, s mutat a kislány két kis copfjára.(szerintem)

Én, megvilágosodván a nagynéninek el nem magyarázott hirtelen jött érdeklődésem okát, konstatálom tehát, hogy a személynév mit is jelenthet. (mert mi másért élénkültem fel?)

 

Kérdéseim:

  1. Lehetséges-e, hogy mégiscsak létezik a csurka szónak egy közép-zempléni (esetleg odaátról nézve) kelet-szlovákiai dialektus szerinti hasonló jelentése?
  2. Lehetséges-e, hogy nem a copfra értette a nagynéni, hanem a csatra, s a csatnak mégha elvontan is, de lehet-e valami hasonló jelentése? (mint tudjuk az angolban a birdie-nek annyi msá jelentése is van.)
  3. Esetleg hangzásában hasonló szó, pl. <csulka> a fenti kettő közül az egyikként értelmezhető-e?
  4. vagy Augustinus (Szent Ágoston) mondása alapján "meghallottam", azaz kihallottam azt, amit ki szerettem volna hallani? ("Nem született még olyan ember, ki nem hallotta meg, amit akar")

Köszönöm.

 

UI. Arra kérek bárkit, még ha több száz hozzászólással leszünk is túl e témán, de idetalál, s van megoldása e "hall(om)ás"-nak, nyugadtan tárja fel, hogy ugy-e nem vagyok hülye, mert nem akarok úgy járni, mint akár a népnevet jelölő személynév végi -h-val, hogy másik, a Szólások eredete topikban alaposan megtárgyalt, bennem motoszkált kétellyel. Nem akarok újabb éveket várni.

 

Előzmény: milyennincs (287)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!