Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i han de comportar-se fraternalment els uns amb els altres.
persze. Mondjuk az Nyugat-Ukrajna:) Kelet Ukrajna az Harkovtol (Harkivtől) megy kelet fele. ott ukránt nehezen találni.
a kárpátaljaiaknál most az a szopás rendesen, hogy amig az orosz volt a nagy nyelv, addig teljesen jol el voltak a magyar iskolak meg az ukrán helyi lakosok, nem volt ott gond, kevesebb mind Erdélyben, pl.
ma meg az ukrán lett ugye, és aki magyar, orosz, tot, roma aza aztán kisebbségibb lett, mint bármikor.
Hallottam én már olyanról, hogy az argentin csaj megbukott olaszból az iskolában :-))) Ahogy egyszer egy olaszul tanuló mexikói ismerősöm mondta, sokan azt hiszik (mármint a spanyol anyanyelvűek), hogy az olasz csak annyiban különbözik a spanyoltól, hogy a szavak végére hozzáteszik, hogy -e. :-))) De aztán pofára esnek, hogy azért ennél jobban. :D
A katalán a franciához áll közelebb. Olyasmi, mint egy spanyolos kiejtéssel beszélt francia. A legközelebbi rokona a provanszál vagy okcitán (régebben nem is számították külön nyelvnek attól), de az utóbbi jobban hasonlít a spanyolra. A katalánban inkább francia és portugál jellegzetességek keverednek.
off no, az én életem ugy alakult, hogy oroszul, meg ukránul is tudok, meg lengyelül is értek.
azaz, szerintem:
egy olyan ukrán, aki oroszul sohase tanult, sose hallott, sose kellett beszélnie, nem ért oroszul. ismerős szavak, de baromira más kiejtés, nyelvtan. persze aki min 30 éves, nála más eset, hisz neki kötelező volt az orosz.
manapság Lembergben (azaz Lviv, Lwów, Ilyvó, Lvov) jobban boldogulsz a fiatalokkal angolul, mint oroszul. Idősebbekkel más eset.
> Szegény Magyar még a legközelebbi rokonát sem érti.
Még szerencse, ha arra gondolsz, hogy mennyire elterjedt a szegény magyarok között az 'aki nem úgy beszél, mint én, az igénytelen suttyó' hozzáállás... még akkor is, ha csak olyan jelentéktelen kérdésről van szó mint mondjuk az -e kérdőszó helye, hát még mi lenne, ha lenne egy kvázimagyar nyelv, ami nyilván számtalan ponton különbözne a magyartól... valószínűleg kitörne a háború, hogy melyik erőltesse a saját nyelvét a másikra, mint egyetlen helyeset...
Ez nem a Szovjetunió hatása, sokkal inkább az orosz birodalomé, amely a 18. századtól nem legyőzni, hanem integrálni akarta a körülötte élő népeket. Ennek jegyében azok elitjét a saját elitjébe emelte (vö. Bagration szerepét a napoleoni háborúban). Mivel a cári elit 1812 után rákapott az oroszra, így a birodalomalkotó más nemzetek elitje is oroszul kezdett beszélni. S mint az szokásos, az iskolában és a hivatalokban az elit nyelve válik uralkodóvá.
Egy nyelvet csak a praxisban lehet megtanulni (nem a gyakorlatban, hanem a használatban). Ha használnod kellene, ráébrednél, hogy mennyi mindent megtanultál 8 év alatt.
Arról pedig, hogy az ikrán (kisorosz) és a belarusz (fehérorosz) megérti a nagyoroszt, csak annyit, hogy ez viszonosan nem igaz.
Bulhakovnak van egy igen vicces jelenete a Turbinék napjaiban (Fehér gárda), amikor a hetman segédtisztje meséli, hogy milyen kínos, hogy nem tudnak ukránul, pedig a főnökük megköveteli tőlük.
Amúgy maga az ukrán nyelv sem egységes, Keletről Nyugatra egyre érthetetlenebb az oroszok számára.
Szót érdfemel viszont az, hogy a lengyel és a litván között is érzékelhető átjárás, holott nem is tartoznak egy nyelvcsaládba.
Csalós lehet a dolog, mert — bár nem tudok sem oroszul, sem ukránul — a kölcsönös érthetőség mögött sok esetben passzív kétnyelvűség van. Vagyis megérti a nyelvet, mert tanulta, hiszen a Szovjetúnióban minden tagállamban kötelező volt oroszul is tudni.
Ugyanez a helyzet a spanyollal és a katalánnal is, azok is valójában csak a passzív kétnyelvűség miatt érthetőek jól kölcsönösen.
"A szlávok megértik egymást. A latinok megértik egymást."
Én ezt azért feltéletesen mondanám. Sok mindent megértenek. De a románból és a beszélt franciából egyik sem ért semmit.
"Szegény Magyar még a legközelebbi rokonát sem érti. Vajon értenék valamit az Osztják vagy Vogul nyelvből?"
Nem hallottam még egyik nyelvet sem, de állítólag csak szavakat értenénk belőlük. Ahogy a spanyol a latinból. Pl. húsz = khúsz, nő = nel, négy = nelj stb.
Mégis, mire jó példa a csángó? Arra, hogy a magyarok nyelvi értelemben beszűkültek? Miért gondolod, hogy egy luzsicai szorb jobban megérti az oroszt (vagy fordítva), mint te a csángót?
Ha a manysik vagy az osztyákok a történelmük során folyamatosan érintekztek volna a magyarokkal, bizonyára egészen jól értenénk egymást. A teljes kulturális fejlődés eltérő közegben folyt le, így a munkával, a vallással, a közigazgatással kapcsolatos ismeretanyagunk különböző, természeteen nyelvileg is.
Ez teljesen véletlenül jött, nem volt tervezve. Amikor jelentkeztem a középiskolába anno, választani kellett még egy nyelvet az angol mellé (mert angol tagozatos osztályba jelentkeztem), és nivel a francia, orosz és spanyol közül lehetett csak választani, kizárásos alapon a spanyolt választottam (a franciáról lebeszéltek, oroszból pedig csak haladó szint volt, annyira viszont nem tudtam). Aztán fokozatosan megtetszett a nyelv, főleg a spanyol dalok miatt. Utána egyre inkább felfigyeltem rá, hogy mennyi szó hasonló az angolhoz és az oroszhoz, és így kezdett el érdekelni a nyelvészet is (szeretem mindennek az okát keresni) és persze a latin is, amikor megtudtam, hogy a spanyol a latin folytatása.
S hogy miért latin-amerikai, hát mivel dél-amerikai volt a tanárom is, így azt hallottam először, ezen kívül a magyar fülnek sokkal szebben is hangzik, mint a selypítős, pöszítős, krákogós európai spanyol.
Ami a magyar nyelv sorsát illeti, nemcsak a török hatást érdemes kiemelni, hanem a szlávot is. A kölcsönösség miatt a szókészletek egyezései tekintetében valószínűleg a szlovák nyelvhez vagyink a legközelebb. Északi rokonaink nyelvét e tekintetben kevesebb külső hatás érte.
A nyelvrokonság soha nem feltételezi azt, hogy az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek a mai állapotukban hasonlítanak is egymásra. A másik pedig, a magyarnak és a finnek mint az uráli nyelvcsalád finnugor ága tagjainak kb. annyi közük van egymáshoz, levetítve az indoeurópai nyelvekre, mint pl. a svédnek a spanyolhoz. Hasonlítanak egymásra? :-))
Ezen kívül ne felejtsd el, hogy az újlatin vagy akár a szláv nyelvek a világ nyelvei és nyelvcsaládjai viszonylatában nézve tkp. csak egy nyelvjáráscsoport lenne, annyira közeli rokonok. Sok olyan nyelv létezik (ezeket az angol szakirodalom "makronyelv"-nek nevezi), amelynek már a saját belső nyelvjárásai érthetetlenek egymás között, pl. a kecsua és számos indián nyelv, vagy hogy ne menjünk olyan messzire, az arab. Pedig egyetlen nyelvnek számít.
Az újlatin nyelvek pedig viszonylag fiatal nyelvek, későn váltak el a latintól, mintegy 1000 éve "csak", és viszonylag összefüggő területen beszélik őket. A magyar pedig már valamikor az ősuráli korban elszakadt a rokon nyelvektől és népektől, és folyamatosan erős török befolyás érte, már az uráli korban.