Keresés

Részletes keresés

karma police Creative Commons License 2002.11.06 0 0 29
Kösz, megnézem. Hogy kell erre rájönni? Nekem az ilyen számolgatások nem nagyon szoktak menni, nem volt algebrából gyakorlatunk anno.

A másik feladat állítólag elég nehéz.

Előzmény: Gergo73 (25)
Törölt nick Creative Commons License 2002.11.06 0 0 28
Ebben igazad van. A % nem egy-egyértemüen felel meg a 0.01-nek.
Minden % (ha az százalékot jelent), helyettesíthető 0.01-gyel. De nem minden 0.01 helyettesíthető %-kal.

A százalék azt is kifejezi, hogy az eredmény egy osztás révén keletkezett és a nevező valamilyen racionális szempontból a "teljességet" képviseli. (éves költségvetés, osztálylétszám, egy város lakossága stb.)

Mindez pedig azért történik, hogy az eredményt egy emberi léptékre transzformáljuk. Valahogy vonzódunk az olyan számokhoz, amelyek 1-100 között vannak. (lásd mértékegységek)

P.S.: Az 1-10 közöttieket pedig kifejezetten szeretjük.

Előzmény: nadamhu (26)
Gergo73 Creative Commons License 2002.11.06 0 0 27
Egyetertek. A % jele 1425-ben jelent meg egy firenzei keziratban; ott meg a jel resze volt a p betu is, utalva a "per cento"-ra. A per cento egyvaltozos nyelvi predikatum, tehat a % is egyvaltozos muvelet (1/100 helyett ./100).
Előzmény: nadamhu (26)
nadamhu Creative Commons License 2002.11.05 0 0 26
Meg akkor sem latom, hogy a '%' ekvivalens lenne a '0.01'-el, mert
'5 + 0.01' - et leirhatsz,
de
5 + % - ot nem.

Ez lehet, hogy ilyen programozoi beutes de nekem arrol, hogy szazalek jel formalis definicioja, egy egyoperandusu relacio ugrik be, aminek az operandusat tole balra irjuk es 'szorozva 0.01-el' - et jelent.

Előzmény: Gergo73 (24)
Gergo73 Creative Commons License 2002.11.05 0 0 25
Szia, ez nem egy konnyu feladat. Az alabbiakban vazolok egy bizonyitast. Minden allitas konnyen igazolhato szamolassal.

(1) Ha e idempotens, azaz e2=e, akkor (ex-exe)2=(xe-exe)2=0 minden x-re.
(2) Feltesszuk, hogy x4=x minden x-re.
(3) Ha x2=0, akkor x=0 (2) miatt.
(4) y3 idempotens minden y-ra (2) miatt.
(5) x=-x, azaz 2x=0 minden x-re (2) miatt.
(6) (y3x-y3xy3)2=(xy3-y3xy3)2=0 minden x,y-ra (1) es (4) miatt.
(7) y3x-y3xy3=xy3-y3xy3=0 minden x,y-ra (3) es (6) miatt.
(8) y3x=xy3 minden x,y-ra (7) miatt.
(9) (z+z3)3=z+z2 minden z-re (2) es (5) tobbszori alkalmazasaval.
(10) (z+z2)x=x(z+z2) minden x,z-re (8) es (9) miatt.
(11) (10)-et irjuk fel z=a,b-re es a kapott egyenletek osszeget vonjuk ki a z=a+b-re kapott egyenletbol. Igy kapjuk, hogy (ab+ba)x=x(ab+ba) minden a,b,x-re.
(12) (ab+ba)a=a(ab+ba) minden a,b-re (11) miatt.
(13) ba2=a2b minden a,b-re (12) miatt.
(14) ab+a2b=ba+ba2 minden a,b-re (10) miatt.
(15) ab=ba minden a,b-re (13) es (14) miatt.

Egyebkent Jacobson egy tetele szerint ha minden x-hez talalhato n>1 egesz ugy, hogy xn=x, akkor a gyuru kommutativ.

Előzmény: karma police (17)
Gergo73 Creative Commons License 2002.11.05 0 0 24
Az egymas melle iras szorzast jelent, ha szimbolumokrol van szo. Az csak egy kivetel, hogy a szamjegyeket is egymas melle irjuk, de nem a szorzatot ertjuk alatta.
Előzmény: nadamhu (22)
nadamhu Creative Commons License 2002.11.05 0 0 23
Na jo, a masodik sorom hulyeseg, a tobbi az talan nem.
Előzmény: nadamhu (22)
nadamhu Creative Commons License 2002.11.05 0 0 22
A % nem a '*0.01' roviditese? (Vagyis nem egy konstansnak, hanem egy konstannssal valo szorzasnak)?

Pl. valami 50%-a = valami 0.5 szorose

Nem vagyok matematikus, de ha mar formalis definicio van a %-ra, az miert nem '*0.01'

pl. 6% = 6*0.01

es nem irhatjuk, hogy 6*%, ami az en definiciommal megintcsak logikus, hiszen nem irhatjuk, hogy 6**0.01

Ebben az esetben is kijon, hogy
50% = 50*0.01
szoval a teszt jo volt

Előzmény: Gergo73 (21)
Gergo73 Creative Commons License 2002.11.05 0 0 21
Szia, matematikus vagyok. Mint mondtam, a % az egyszazad (1/100) roviditese. Magyarazatot lehetne adni, hogy miert van erre kulon jeloles vagy hogy miert pont az egyszazadra, de ez mar nem a matematika korebe tartozik.
Előzmény: Brutalis Harmonia (20)
Brutalis Harmonia Creative Commons License 2002.11.05 0 0 20
Valaminek a százalékát ki tudom számolni... Végül is diplomás ember lennék. A gond ott van, hogy nem tudom, hogy a matematikában önnállóan van-e jelentése a százaléknak. Nem "például keresel 100 dollárt", hanem csak úgy, hogy 50%. Pont. Nem valaminek a százaléka, hanem mint egy önálló érték. (Remélem így érthetőbb.)
(Azt hiszem amúgy tényleg lehet értelme így külön is, de valami matematikustól szeretnék egy épkézláb választ, hogy miért.)
Előzmény: Gergo73 (19)
Gergo73 Creative Commons License 2002.11.05 0 0 19
Hello, a % a 0.01 roviditese. Remelem, ez segit.
Előzmény: Brutalis Harmonia (16)
Törölt nick Creative Commons License 2002.11.05 0 0 18
Mondjuk, hogy te keresel heti 100$-t. A feleséged ennek 50%-át. Mennyit keres ő?

A számítás menete:

100$*0,5= 50$

ahol 50%=0,5

Lehetne még így is:

100$*50%= 100$* 50* 1/100= 50$

ahol %=1/100 helyettesítés történt.

P.S.: Nem tudom, szokás e még, hogy a számításokat a mértékegységgel együtt kell elvégezni?

Előzmény: Brutalis Harmonia (16)
karma police Creative Commons License 2002.11.05 0 0 17
Hát ez biztosan nagyon könnyű, mindenesetre nekem nem akar kijönni.

Tegyük fel, hogy egy gyűrű minden elemére teljesül az x^4=x azonosság. Ekkor a gyűrű kommutatív.

Számolom, számolom és csak nem jön ki.
Van még egy:

Adott két nem feltétlen kommutatív test, köztük egy f leképezés, amely felcserélhető az összeadással és az invertálással, valamint f(1)=1. Ekkor állítólag tetszőleges x,y elemekre igaz, hogy [f(xy)-f(x)f(y)][f(xy)-f(y)f(x)]=0.
Megjegyzés, ez utóbbi állításból már következik, hogy f vagy homomorfizmus, vagy antihomomorfizmus.

Brutalis Harmonia Creative Commons License 2002.11.05 0 0 16
Sziasztok!
Egy nagyon primitív kérdésem lenne a matematikában járatosakhoz. A GRE tesztet (amerikai felsőoktatásban a graduális képzéshez kell) csinálva a következő feladatra bukkantam: melyik nagyobb: 50% vagy 0,5. A %-nak így, magában van jelentése? Valaminek a százaléka érthető, de csak így nekem furának tűnik. (A feladat megoldása: egyenlő nagyságúak.)
fizimiska Creative Commons License 2002.10.15 0 0 15
Mivel az első ajtó kilincsén nem tekernek ezért a prímszámokat mint lehetséges megoldást elvetném.
Előzmény: jarlaxe (10)
NevemTeve Creative Commons License 2002.10.14 0 0 14
Előzmény: jarlaxe (13)
jarlaxe Creative Commons License 2002.10.14 0 0 13
józan paraszti ész...de érdekelnének ezek a topikok...megmondanád lécci, hogyan keressek rájuk?
Előzmény: NevemTeve (12)
NevemTeve Creative Commons License 2002.10.14 0 0 12
Ösztön, vagy végeztel valamilyen számítást? Egyébkent csak négy topikban futott ez a felvetés, ugyhogy van hol utananézni...
Előzmény: jarlaxe (10)
NevemTeve Creative Commons License 2002.10.14 0 0 11
Oszton, vagy vegeztel valamilyen szamitast? Egyebkent csak negy topikban futott ez a felvetes, ugyhogy van hol utananezni...
Előzmény: jarlaxe (10)
jarlaxe Creative Commons License 2002.10.13 0 0 10
halihó!

sztem meg a prímszámok...

Előzmény: Dr.Feelgood (8)
Jo Tunder Creative Commons License 2002.10.08 0 0 9
ha veszed az összes transzcendens számot, akkor az a racionálisok felett generálja az összes valós számot.

Zorn lemma szerint kiválasztható bázis független rendszerből.

Előzmény: Riesz (-)
Dr.Feelgood Creative Commons License 2002.10.07 0 0 8
a negyzetszamok
Előzmény: figar (7)
figar Creative Commons License 2002.10.07 0 0 7
Sziasztok!
12 éves lányomnak matematika hf. az alábbi feladat. Ha valaki tudja, kérem írja meg a megoldást (légyszi e-mail-re), hogy a "hagyományos" módszer helyett hogyan lehet valami képlettel, stb., szóval valahogyan megoldani.
Adott egy király. Van 100 kamrája, melynek ajtaja egyik tekerésre nyílik, másikra záródik, és így tovább. Az összes ajtó jelenleg zárva van. Első nap - jó kedvében - az összes ajtót kinyitja. Második nap minden második ajtón teker egyet. Harmadik nap minden harmadikon, és ez így megy a 100. napig.
A kérdés: a 100. nap után melyik ajtó lesz nyitva?

Remélem valaki tud segíteni!
Köszi
figar

Káli gúla Creative Commons License 2001.10.02 0 0 6
Pedig még csak két sört ittam. Helyesen: transzcendens.
Előzmény: Káli gúla (5)
Káli gúla Creative Commons License 2001.10.02 0 0 5
Igen, ez így rendben van. (Hamel bázis nélkül: ha z_n az n-edik algebrai szám, akkor a

z_n - x_m , (n,m=1,2,... )

alakúaktól különböző transzencendens szám lesz jó.)

Előzmény: Nereida (4)
Nereida Creative Commons License 2001.10.02 0 0 4
Ez akkor jo, ha "transzcendens" helyett "irracionalis" all, de nincs gaz, mert az algebrai szamok csak megszamlalhato dimenziosak a racionalisak folott, ugyhogy ugy kell valasztani a bazist meg az a-t is. Na.

Nereida

Nereida Creative Commons License 2001.10.02 0 0 3
Vegyunk egy Hamel-bazist aminek eleme az 1, es tekintsuk a sorozat elemeinek tartoit (tarto: azok a baziselemek, amiknek kombinaciojakent eloall). Ezek veges halmazok, uniojuk megszamlalhato, ugyhogy lesz olyan baziselem ami kimarad (mert Hamel-bazis kontinuum szamossagu), es raadasul nem is az 1. Na ezt vegyuk a-nak. QED.

Nereida

Káli gúla Creative Commons License 2001.10.01 0 0 2
Hi,
Feladat: Igaz-e, hogy tetszőleges valós x_1, x_2, ... sorozathoz található olyan a, hogy

a+x_1, a+x_2, ...

mind transzcendens?

Riesz Creative Commons License 2001.10.01 0 0 1
Koszonom a valaszt.Bar nem erre gondoltam de teljesen jo megoldas az eredeti problemara.
Ez a Hamel bazisokkal kapcsolatos, ha erdekel leirom reszletesen.
Előzmény: Dr.Feelgood (0)
Dr.Feelgood Creative Commons License 2001.10.01 0 0 0
Lehet, hogy félreértem a feladatot, de ez így triviális: ha x transzcendens, akkor okés. Ha x algebrai, akkor válasszunk egy transzcendenst, mondjuk e-t. Ekkor e+x transzcendens, hiszen ha algebrai lenne, akkor e+x-x is algebrai lenne(az algebraiak testet alkotnak), ekkor viszont e+x-e=x
kijön két transzcendensből.
Előzmény: Riesz (-)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!