Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2001.09.29 0 0 44
Magyar kínai, francia chinois: Minkét szó a Csin (pinyin: Qin) fejedelemség (majd dinasztia) nevéből származik, amely i.e. 221-ben elsőként egyesítette Kínát annak a "csinbeli Első Császár"-nak (Csin Si Huang-ti, pinyin: Qin Shi Huangdi) a vezetése alatt, aki az anyaghadsereggel együtt temettette el magát. Az "eredeti" alak az országnév: Kína, ill. Chine, ebből képződtek a melléknévi alakok.
A francia chinois 'kínai' tehát nem függ össze a chien 'kutya' szóval, az -ois egyszerű lakosnévképző, a gyakoribb -ais párja, vö. France > français ~ François, bourg > bourgeois. Maga a francia chien kutya a latin canis szóból jön, ugyanis a latin ca- szókezdetnek minden eredeti francia (és utólag nem visszalatinizált) szóban a hangsúlytól és a magánhangzó hosszától függően cha-, che-, chie- az eredménye, vö. még caballus 'igásló' > cheval 'ló', ill. castrellum 'kis vár' > château 'kastély'.
A magyarban a szókezdő k szabálytalan. Valószínűleg ezt Kína Marco Polo által is használt másik neve, azaz a Kitaj okozta. Ez utóbbi maradt meg pl. az oroszban, és eredetileg egy altáji nép neve volt, amely elfoglalta Észak-Kínát, és i.sz. 947-1125 között a Liao-dinasztia képében utalkodott, majd ennek bukása után 1218-ig a Kara-kitaj Birodalmat alapította Turkesztánban. Őket éppen Dzsingisz kán söpörte el, aki ezt megelőzőleg 1214-ben foglalta el a valaha volt Kitaj-Kinát és hozta létre Jüan-dinasztiát (pinyin: Yuan).
A mi fogalmaink szerinti 'kínai' kínaiul leginkább a han szóval fejezhető ki, amely a Kínát egyesítő Csinek után i.e. 206 - i.sz. 220 között uralkodó Han-dinasztia nevéből származik. (Kínában Csin Si Huang-ti-nek nagyon rossz emléke él, dinasztiája is csak 15 évig uralkodott. Így az államalapítást inkább a 400 évig fennállt Han-dinasztiához kapcsolják.)

Dalmát: Eredetileg egy illír törzs neve. Jelenleg úgy gondolják, hogy az illír egy indoeurópai nyelv volt, melyhez tartozó népesség részt vett a balkáni etnikumok kialakításában, elsősorban az albánéban (de a horvátoknak is megvan a maguk illír eredetmítosza). A dalmát törzsnevet összekapcsolják Dalmatia régi fővárosának Delminium-nak a nevével (ma: Županjac). Erről a névről viszont azt gondolják, hogy 'birkatenyésztő vidék'-et jelentett, vö. albán dele (tsz. delme) 'juh' szó.
A jelenkorban a dalmát egy XIX. sz. végén kihalt újlatin nyelvet jelölt, melyet eredetileg a dalmát tengerparton Fiume (Rijeka) és Cattaro (Kotor) között beszélték, valamint Vegliam (Krk) szigetén. Ez a nyelv és a román (egyes közép- és délolasz nyelvjárásokkal együtt) alkotja a neolatin nyelvek keleti ágát. Utolsó beszélőjét névről ismerjük: Tuoni (Antonio) Udainának hívták. Neki és a nyelvész Bartolinak köszönhető, hogy a vegliai dalmát nyelvjárás a nyelvészet számára fennmaradt. A tengerparton a dalmát nyelvet már a XV. sz-ban beolvasztotta a velencei olasz, ill. a horvát ún. csa-nyelvjárása.
A nyelvi különállás és a régi velencei befolyás egy sajátos szubetnikumot eredményezett a horvát népen belül, ma ennek a kifejezésére használatos a dalmát megjelölés.

Előzmény: Pivovar (43)
Pivovar Creative Commons License 2001.09.28 0 0 43
Hm, és mi a helyzet a kínaival?
Nekem gyanús a francia chinois~, ami mintha azt jelentené, kutyás (kb. chien~), már csak azért is, mert állítólag a házőrzőt csak eleinte tartják a ház körül, később a bezsírozott tepsibe kerül...
Vagy ez a megközelítés teljesen hamis?
Megjegyzem, a régi magyar "kutyafejű tatár" ("~ferdeszemű keleti") kifejezés akár még támogathatja is frissen fejleszett elméletemet...

-.-

Meg pl. a dalmát honnan jön (persze, Dalmáciából, de akkor meg az honnan...)?

LvT Creative Commons License 2001.09.27 0 0 42
Muszka: miként rumci is írta, a Moszkva szó régi átvétele. A magyar nyelvben csak nem régóta "megengedettek" a szkv-hoz hasonló mássalhangzó-torlódások. A többi náció is zavarba jött e szótól, mi kiejtettük a v hangot, a németek és angolok inkább betoldottak: Moskau, Moscow.
E szó eredetileg csak a Moszkvai Ruszba tartozó szlávokat jelölte, szemben az orosz-szal, amely mindenféle Rusz-belit (tehát fehéroroszt és ukránt is) jelölhetett. A Moszkvai Rusz Oroszországon belüli dominanciájával vált idővel az orosz szinonímájává és konkorrenciájává.
Én úgy tudom, semleges használata nagyjából az I. világháborúig tartott, utána kb. olyan stiláris jellegűvé vált, mint a mai tót, illetve talján egészen a II. világháború végéig, amikor is tabuszó lett, ill. a mi családunkban az antipátia kifejezésére használták.
Előzmény: Sajka (38)
rumci Creative Commons License 2001.09.25 0 0 41
…a »muszkażó« szóta a… helyett: …a »muszka« szót a…
Előzmény: rumci (40)
rumci Creative Commons License 2001.09.25 0 0 40
Persze, hogy a Moszkva szóból ered. Hogy mikor kopott ki, nem tudom, de Szabó Lőrinc 1932-es Esik a hó című versében ez szerepel: „és reggel az utca, a muszka, a néger” – amit így kommentál a szerző: „Lehet, hogy a demokrácia alatt a »muszkażó« szóta a »puszta«-val kellett helyettesíreni, és valami baj »néger«-rel is volt.”
Előzmény: Sajka (38)
Sajka Creative Commons License 2001.09.25 0 0 39
err. kopott
Előzmény: Sajka (38)
Sajka Creative Commons License 2001.09.25 0 0 38
Kedves LvT, köszönet, hogy megosztod velünk alapos tudásodat! Jó tőled kérdezni... :-)

Vajon az oroszok régebben közkeletű muszka neve honnan ered? Van köze Moszkvához? (Ez tűnik amatőr logikával a legvalószínűbbnek, bár a levezetésben volnának kérdőjelek.) Netán az újlatin nyelvek 'légy' jelentésű mos*~mus* tövéhez, vagy az 'egér' jelentésű muscus-hoz? Ez utóbbiakon jobban csodálkoznék...

És egy plusz kérdés ezzel kapcsolatban, ami szintén foglalkoztat: vajon mikor tűnt el, kopot ki a magyar szóhasználatból? Az I. világháború idején még, gondolom, élő volt: 'Jött ránk a muszka, mint az áradat.'

Előzmény: LvT (37)
LvT Creative Commons License 2001.09.19 0 0 37
Besenyő: mint azt kostas a 36-os hozzászólásban már leírta, a besenyők önelnevezésének (becseneg) pontos magyar megfelelője; a cs > s és szóvégi eg > ő változás általános, pl. csekély > sekély, ill. Ileg (török személynév) > Üllő (ma magyar településnév), az n palatalizációja is előfordulhat szórványosan. Ugyanez az elnevezés van az orosz pecsenyeg névben.
Abban is igaza van kostasnak, hogy "közvetlen" átvételről beszél. A besenyő és a rokon kun nyelvből származó szavakat egymástól nem tudjuk megkülönböztetni, ezért kun-besenyő jövevényszavakról szoktunk beszélni. Hagyományosan az alábbiakat soroljuk ide: magukat a népneveket: besenyő, kun, valamint bicsak, buzogány, csődör, csősz, kalóz/kalauz, kobak, koboz, komondor, illetve talán örmény, balta, csákány, csökönyös, és esetleg a ködmön.
Ami a latin Bissenus-t illeti, ez krónikásaink által a besenyő szóból "csinált" elnevezés: latinos végződéssel lecserélve a magyart és a latinban nem lévő hangokat a hozzájuk legközelebbivel helyettesítve (az első szótagi "i" talán egy "í"-ző nyelvjárást beszélő autor hatása).

Gall: A keltáknak nem volt közös önelnevezésük (bár egyes törzsnevek gyakoriak voltak), ezért a velük érintkezők kipécéztek egy, a számukra "típusosnak" tetsző törzset és annak nevét általánosították minden keltára. A rómaiak a Galli törzset "részesítették előnyben", ezért a latin Gallus nem gallt, hanem keltát jelent. A kelta szó egy a görögökig "elért" Keltoi törzsnévből származik, ők másképpen a galaták. Jelenlegi nyelvhasználatunkban szűkebben gallnak nevezzük a szárazföldi kelták azon csoportjait, akik közös gall nyelven beszéltek (tehát a keltibéren kívül minden "történeti" kelta törzset: a helvéteket, belgákat, bójokat, venéteket, galatákat, stb.), amin belül kiemelkednek a francia nép etnogenezisében résztvevő törzsek; keltának pedig minden keltát összefoglalóan. De mindezek mellett szó lehet az eredeti törzsenevekről is, ezért előfordulhatnak ilyen gondolatmenetek: A gallok [=törzsnév vagy nyelvnév] olyan kelták [=összefoglaló elnevezés], akik az európai kontinens közepén éltek. ill. A kelták [=törzsnév] olyan gallok [=nyelvnév], akik eljutottak Görögországig...

Gael: A gael név nem függ össze a gall-lal, már csak azért sem, mivel nem közeli rokonok [bár lehet, hogy végső soron kapcsolat van a nevek között, de ez kimutathatalan]. A gael, avagy ír a szigeti kelta nyelvek egy alcsoportjaként a skót, az (új)ír és a manx összefoglaló elnevezése. A név eredete a goidel törzsnévre megy vissza. A gael alak angol eredetetű, a kelta változatok még tartalmazzák a d hang jelét (bár már ők sem ejtik), pl. ír Gaedhelg (e: géling), skót: Gaidhlig (e: gájlig). Minden ma élő kelta nyelv szigeti kelta; így a gael csoport mellett a brit csoport nyelvei: a walesi (cymraeg, e: kömrajg), valamint a közelebbi rokon a breton és a mesterségesen feltámasztott cornwalli. [N.B. A skótok eredetileg középír leszármazottak: az Ír-szigetről települtek át, kiszorítva a brit csoportba tartozó pikteket.]
A goidel névnek szintén van "mesterséges" összefoglaló értelmezése: az első kelta kivándorlási hullámban az Ibériai-félszigetre települt keltibérek (pl. luzitánok) és a szigeti kelták közös neve, szemben a gallokkal.

Galaták: A galaták az "eredeti" kelták, akiknek három törzse: a tectosagok, a tolistogak és a terocmiansok Kisázsiában a későbbi oszmán magterületen (többek közt Ankara környékén) éltek. Nevük valószínűleg a római eredetű Gallograecia tartománynév Galatia alakú összevonásából származik és elterjedté Pál apostol tette, aki egy újszövetségi levelében megfeddte őket.

Galícia1, Galánta, Galápagos, Galaxis: néhány név, amelynek nincs köze a gallokhoz :))) Bár a Halics név Galícia1 formában történt utólagos latinosításában lehet, hogy van egy csepp "áthallás" (a gallok és az ibériai Galícia2 irányában), ugyanúgy mint a ruszinok Ruthenus (rutén) nevében, ugyanis ez h nélkül egy dél-franciaországi kelta törzs neve. [Félreértés ne essék: ez nem szláv összeesküvés, hanem hungarus fíloszok műve.]

Portugál(ia): mint azt 3x pontosan megjegyezte a 35-ös hozzászólásában a Portus Cale latin név vulgarizálása. De nem vagyok meggyőződve, hogy a Cale~Gaya név mögött nem a kelták állnak-e. A jelenkori Portugália története ui. a Leóni Királyság egy grófságaként kezdődik és magában foglalta a mai Galícia2-t, és csak a mórok kiűzése után a XIII. sz. közepén "tolódott délre". A Galícia2 nevet pedig az itt élő keltibér luzitánok örökségeként a gall szóból származtatják. Egyébként a "hagyományosan" spanyol nyelvjárásként leírt gallego (galíciai2) nyelv valójában portugál dialektus.

Wales és az olaszok, oláhok: Igazából két tábor van, az egyik az óangol wéalas 'idegen' szóból eredezteti; a másik a latin Volcae ("magyarosan" balk/blak) kelta törzsnévből. Személyes véleményem, hogy inkább a törzsnévből való eredet a valószínűbb, melyet csak megerősített a hasonló hangzású 'idegen' szó. A walesiek önelnevezése egyébként Cymraeg (e: kömrajg), melynek eredeti (azóta elhomályosult) jelentése 'közös földön élők'.
Az, hogy az olasz és oláh elnevezések eredete ugyanaz, mint a walesié, lehet, hogy nem tűnik hihetőnek, de igaz. 3x-szel ellentétben azonban én nem a germán 'idegen', hanem a Volcae törzsnévből származtatnám, ui. térségünkben ez a név egyértelműen a szlávokhoz köthető. A "kelta" tollakkal való ékeskedés nem egyedülálló jelenség, hiszen sorolhatjuk: Bellovasci > belga, Helvetii > svájci, Lusitani > portugál, Britanni > brit (mint tágabb értelemben vett "angol"), Boii > Boihaemum > Csehország. A kelták már a germán invázió előtt beépültek a római létbe, így nem meglepő, hogy egy "feltörekvő" népcsoport, a szlávok szemében már nem volt különbség a romanizált népesség és egy mitikus kelta népnév között, azért a Volcae > vlach (többes számban vlaszi) névvel jelöltek minden romanizált népet, így a francia-vallonokat, az olaszokat és a ruméneket. (A vallonok a korai középkorban nem ritka telepesek voltak Magyarországon, emléküket őrzik az Olaszi településnevek.)
Pivovar kérdi: "Nyelvi párhuzam is van? Mert az olasz-román-stb. nem nagyon hasonlít egymásra." Pedig az olasz (pontosabban délolasz) és a román (a kihalt dalmáttal) a legszorosabban vett rokon újlatin nyelvek. Egy példa: a többi újlatin nyelv -s jellel képzi a többes számot, míg az olasz és a román -i/-e-vel.
A walesieket az angol-szászok nevezték el volk-nak, a románokat a szlávok, ez utóbbit vettük mi át és kiterjesztettük az olaszokra.

Finn, Suomalainen: A finn név az egyik magyarázat szerint a svéd finne 'finn' szóból származik, amely egy germán 'kóborol' jelentésű igéből ered. A másik magyrázat szerint a svéd fena, norvég finne, német Finne 'haluszony' szóból, ugyanis a balti finnek előszeretettel díszítették ruhájukat háromszögletű, ékalakú, farokúszóra hajazó szövetdarabbal. Ugyanezen motívum ('haluszony', 'ék', 'ruhabetoldás' jelentésű szavak) van a szintén balti finn vepsze, vót népnevek mögött.
A finn suomalainen 'tul. finnországi' önelnevezés a Suomi 'Finnország' szóból származik. Ez eredetileg csak a délnyugati területek neve volt (Turku központtal) és később terjedt az egész ki az országra. Az etimológiája egy "örök feladat", melynek minden valamirevaló finnista nekiugrik. Ezek közül két variáció. (1) A suoma 'kedvelt, szeretett' névből lett először személynév, majd területnév, valahogy a magyar Levedi vezér > Levédia mintájára. (2) Azt tudjuk, hogy a lappok önelnevezése, a sabme, sáme (e: szabme, száme) és a finn Häme törzsnév egyaránt egy korábbi šämä (e: seme) földrajzi névre megy vissza, amely a balti žeme (e: zseme) 'föld' szó átvétele. Egyesek úgy gondolják, hogy a Suomi név is innen származik: még mielőtt a közfinn nyelvben az "s" hang rendszerszerűen "h"-vá vált volna, a szomszédos balti törzsek is a finn szóval (de a nyílt "ä"-ket "a"-val helyettesítve) nevezték az adott területet, majd ezt később (amikor az "s"-ek a finnben már nem változtak) visszakölcsönözték a baltiaktól (esetleg a germánokon keresztül [!]) Sóma formában, melyból már a finnen belül kijön a Suomi.
Ez utóbbi etimológia szépségdíjasan bonyolult, de azért ilyen visszaköcsölzésekre vannak konkrét példák, pl. szlovák kostka '(kéztő)csontocska' > magyar kocka > szlovák kocka 'u.a.'; német arch. Beiwache 'tábori őrség' > francia bivouac 'katonai tábor' > német Biwak 'táborozás'.
És amiért hívjük őket a mások által rájuk aggatott néven, mert mint svéd alattvalókat ismertük meg őket. Ők sem a saját nevünkön hívnak, hanem a "szokásos módon" unkarilainen-ként.

Karél(iai), Karjalai: Rendesen azt hisszük, hogy a karjalai az eredeti karéliai szó orosz "rontása", pedig pont fordítva van! Az oroszba korán átkerült Karjala szó ja hangcsoporjában az oroszok ún. jaty hangot éreztek, ami utóbb szabályosan e-vé vált. Ebből képezték a latinos Carelia nevet.
A karjalaiak Kelet-Finnországban és a Karjalai-félsziget orosz részén élő, finnekhez igen közeli nép. Nevük (eredetiben karjalaine) a Karjala földrajzi névből származik, mely a karjalai-finn karja szó -la helynévképzős származéka. A mai nyelvben a karja 'csorda, nyáj' jelentésű, de a régiségben 'csapat, sereg' értelme volt, minthogy a hasonló jelentésű ógermán charja szó átvétele. Ilyen felépítésű neve van az obi-ugor chanti népnek is, mely 'sereg'-et jelent és a magyar had szó rokona.

Előzmény: Pivovar (34)
kostas Creative Commons License 2001.09.19 0 0 36
udv!
a besenyő a nép saját elnevezéséből szarmazik ami päcsänäk-bäcsänäk volt. a magyarokkal való kellemes kapcsolat miatt eléggé valószínű, hogy közvetlen átvételről van szó.
Előzmény: Pivovar (34)
3x Creative Commons License 2001.09.19 0 0 35
A vlach és társai (a germán nyelvekben) eredetileg egyszerűen "idegen"-t jelentettek, így lehetséges, hogy az latin és kelta népeket egyaránt jelölt és jelöl.

Portugália eredete - Portus Cale (latin), azaz Cale (Gaya) kikötője

Előzmény: Pivovar (34)
Pivovar Creative Commons License 2001.09.18 0 0 34
Hm.
Wales és a blakok?
Nem tűnik túl hihetőnek. Csak a hangzás szól mellette, vagy nyelvi párhuzam is van? Mert az olasz-román-stb. nem nagyon hasonlít rá első ránézésre...

Ugyanakkor itt van még a
besenyő (a latin "bissenus"-t is kellene valahonnan származtatni), meg a

gall (gael?) (kelta?)

portugál (port* gall* - gallok kikötői?)

és a finnek (miért hívják ők magukat suomen-nek, mi meg - sokakkal együtt - finn-nek...)

Bár ámulatba ejt LvT tudása, és remélem, a válasza már készen is áll; ha valaki tud többet is, mint tippet, szívesen venném, ha elővezetné.

LvT Creative Commons License 2001.09.14 0 0 33
Hát a walesiek legalább "jogosan" viselik a blakok/balkok nevét. De az is igaz, hogy van egy másik etiológia, amely a Wales nevet az óangol wealas 'idegen' szóból eredezteti.
Előzmény: 3x (32)
3x Creative Commons License 2001.09.14 0 0 32
Egyhónapos késéssel...

olasz-oláh-walesi(!) egy testvér

Előzmény: LvT (4)
LvT Creative Commons License 2001.08.29 0 0 31
Káliz, káloz: Jelentése horezmi, Hvárezmből való. A honfoglaló magyarokhoz csatlakozott iráni eredetű népesség, akik már akkor muzulmánok voltak. A XI-XIII. sz-ban ők adták a legnagyobb honi kereskedő, pénzváltó és iparos réteget.

Böszörmény: A muzulmán szó kazár-besenyő büszürmen (buszurman) változatából származik (nincs köze az örmény szóhoz). Eredetileg valószínűleg csak a kálizokat jelölte, majd más magyarországi mohamedán etnikumokra is kiterjedt.

Szerecsen, szaracén: A szerecsen a latin saracenus 'észak-afrikai mohamedán, mór' szó megmagyarosodása. Eredetileg ugyanazt jelentette, mint a böszörmény, de később mindenféle sötétebb bőrű népességet jelölt, kihalása előtt leginkább csak négert. A latin szót a műveltebb réteg szaracén változatban is használta, de ebben az alakjában túlnyomóan a keresztes hadjáratok ellenoldalú felének megjelölésére alkalmazták.

Izmaelita: A Bibliából is ismert Izmáélt (Iszmailt) a Korán minden arabok ősatyjaként emlegeti, innen van a szó 'mohamedán vallású' jelentése. Nem etnikai csoportot jelölt, hanem összefoglalóan a muszlim arabokat, besenyőket, bolgár-törököket, böszörményeket, kálizokt, kunokat, stb.

Örmény: Ha már szóba került, mint "nem böszörmény": a szó ugyanaz, mint a latin Armenius, csak kipcsak-török (valószínűleg kun) közvetítéssel kaptuk (ermen, ürmen). Az örményeknek egyébként saját önelnevezésük van, melynek alapja haj- gyök (hajoc, hajkakan).

Grúz: Az örmény mellett a másik neves régi keresztény kaukázusi népesség neve nálunk az oroszból származik, ott a perzsa-arab gurdzs/dzsurz név az alapja. Ugyanezt a szót az olaszok georg(i) alakban írták le, és ez lett az Európában általánosabb elnevezés alapja. Ez utóbbi sokhelyütt egybeesik a György személynév megfelelő alakjával. Nomen is omen: valóban Szent György volt Grúzia védőszentje, de az egybeesés csak véletlen.
Meglepő, de a grúzoknak nincs önelnevezésük; pontosabban nem különböztetik meg magukat a rokon dél-kaukázusi népektől: a kartvel megnevezést a önmagukon kívül megrelekre, szvánokra s csánokra is alkalmazzák.

Előzmény: Pivovar (-)
LvT Creative Commons License 2001.08.24 0 0 30
Valószínű, hogy összefügg, annál is inkább, mivel a magyar köznyelvben sem népnév és a legkevésbé sem dícsérő jelző a tirpák szó.
Szemléltető párhuzamként álljon itt az amerikai angol Hunky szó, amely eredetileg a Hungarian "becézése". Mai jelentését akkor nyerte, amikor az a "3 millió kitántorgott", akiknek többsége bár becsületesen dologozott, alatta volt az "amerikai középosztály" mércéjének, így 'magyar > magyar segédmunkás > ... > [kelet-európai származású] tahó (~ tirpák!)'.
Előzmény: csabiman (29)
csabiman Creative Commons License 2001.08.24 0 0 29
Egy erdélyi gyerek mondta, hogy náluk (nem tudom, pontosan honnan származik) a türpák szó szemét, aljas embert jelent. Ez gondolom, szintén összefügg a tirpákkal...
Előzmény: LvT (26)
LvT Creative Commons License 2001.08.21 0 0 28
OFF:
Önellenőrzésként utólag utána nézve a poplacsek szónak, annyiban korrigálnom kell, hogy jól lehet én a "Bob és Bobek" c. rajzfilmen nőttem fel, a cseh bobek még sem (első sorban) név, hanem 'gyermek, pöttöm ember' jelentése van. Egyébként a bob 'bab' szó becézése. Mint kiderült, ilyen formán a boblaček női párja a bobečka, vagyis olyan titkárnő, akit nem elsősorban a gyorsírásban szerzett jártasságáért alkalmaznak.
ON.
Előzmény: LvT (25)
LvT Creative Commons License 2001.08.21 0 0 27
Kedves Youwine!

Porkoláb: Hogy némi aktuálpolitikai ízt vigyek a mondandómba, azzal kezdem, hogy a porkolábok és a polgárok ugyanarról a tőről fakadnak, ugyanis mind a pork-, mint a polg- mögött a német Burg 'vár' szó áll. A porkoláb 'börtönőr' eképpen a német Burg(leute)vogt 'várnagy' szó népisesítése és lefokozása.

Morkoláb: Van adatom, amely a német Markgraf 'őrgróf' szóból eredezteti. Mindenestre a morkoláb és a porkoláb szavak hathattak egymásra, mintegy "összenőttek": a morkoláb az első o-ját köszönheti a porkoláb-nak, amely viszont a -láb véget az előzőtől szerezte be. Jelentéstani magyarázatként álljon itt egy kis példabeszéd a saját családtörténetem ből. Anyámékat kisgyermekként a mokota vitte el, nagyanyámat kulákként a porkoláb: így vegyülhetett össze az őrgrófok letűnése után a morkoláb szó mai 'mumus' jelentése.

Markomann: A magyar nyelv szempontjából nem függ össze a fenti kettővel, bár ugyanaz a Mark 'ország(rész)' szó van benne, mint a Markgraf-ban (és a mai Danmark 'Dánia', valamint a korábban említett régi Ostmark 'Ausztria' nevekben).
A "mark", amiről nevüket kapták ('a "Mark"-ba tartozó emberek') az éppen általuk az i.sz. I. sz-ban néhaivá tett Bohémia (< latinosított germán < Boiohaemium, azaz a 'bójok [kelta törzs] otthona'), kb. a mai Csehország volt. Az elnevezés politikai eredetű és jószerivel csak latinul használták: ők maguk a szvébek részének tekintették magukat, de önálló politikai erőt képviseltek, önálló "mark"-juk volt, így pl. Marcus Aurelius is éppen az ellenük viselt hadjárat alatt halt meg. A VI. sz-ban települtek vissza a mai Bajorország területére a szvéb rokonaik mellé, lettek velük együtt bajuvár-ok (> Bayern ~ Bavaria) és váltak később németté. A magyarban ez a kifejezés ismeretlen, a betelepülők már a Schwab 'sváb', illetve később politikai célzattal felújított Bayer 'bajor' népelnevezéseket hozták magukkal.

Előzmény: Youwine (23)
LvT Creative Commons License 2001.08.21 0 0 26
Tirpák: Eredetileg nyírségi szlovák. Újabban a szidalom, de mégújabban az érdekeltek egyrésze kezdi ismét önmagára alkalmazni etnonimként (egyelőre leginkább csak szlovák nyelven). Mint szó a legnagyobb valószínűséggel a trpie?/trpký 'szenved, tűr; keserves, sanyarú' szavak továbbképzése a cseh eredetű -ák képzővel.
Csak érdekesség, hogy mint ilyen összefügg a trpaslík 'törpe' szóval, melynek töve ugyanaz a 'megkeseredett > töpörödött > törpe (növésű) > törpe (mesefigura is!)' jelentésátvitelnek megfelelően.
Előzmény: csabiman (24)
LvT Creative Commons License 2001.08.21 0 0 25
Kedves Youwine!

OFF:
Az ahoj poplacsek esetében az itt található értelmezésre gondolsz (Ahoj poplacsek ribijata ~= hasta la vista, baby)?
Ha igen, akkor azt tudom mondani, hogy ez valaha egy Markos-féle kabaré része lehetett:
* Ahoj: Ez rendben van: szlovákul egyfajta 'szia'. Egyébként magyarul is így kell köszönni, ha megközelítünk egy hajót.
* poplacsek: Ez eredileg cseh és b-vel van: Boblaček és tulajdonképpen a Bobek név egy hiperbecézése. Ahogy aztán Herr Spie nejéből nálunk is spiné lett, úgy a cseheknél is 'pajtikám' jelentést vett fel és így lett a közép-európai univerzum része. De ma már csehül is eléggé "archaikus".
* ribijata: Számomra ez nagyon hasonlít, az orosz rebjonok 'gyerek' szó többes számára: rebjata. Ez egyébként hasonló szerepet tölt be oroszul, mint csehül a boblacsek. Íme egy Viszockij-strófa, mely mottó is lehetne "Nyet, ribjáta, nyet fszjo tak|, nyet fszjo tak, kak nado." (dallamtartó fordításban:) "Nem, haverok, nincs az úgy, | nincs az úgy, mint kéne".
(N.B. Egyébként nem láttam szlovákul az "Elektromodulator dva" c. filmet.)

ON:
Tárgyi tudásomat a könyvtáramtól kölcsönzöm, mely most messze van. Mivel a napokban többször, máshol figyelmetlennek bizonyultam, a markomann ~ markoláb ~ porkoláb problémára némi irodalmazás után szeretnék visszatérni.

Előzmény: Youwine (23)
csabiman Creative Commons License 2001.08.21 0 0 24
Tirpák?
Youwine Creative Commons License 2001.08.20 0 0 23
LvT, le a kalappal! Gratula a tárgyi tudásodhoz!

A markoláb is a markomannból ered? Vagy a porkolábból? (Elvisz a markoláb...)

Off: Az ahoi, poplacsek, az igaz ?!?

Előzmény: LvT (22)
LvT Creative Commons License 2001.08.19 0 0 22
Kedves Pivovar!

A móc-ot már éppen megírtam önként, és feltöltésre várt, amikor elolvastam a hozzászólásodat. Az abban szereplő pótkérdésekkel kiegészítettem a soros zöngeményemet.

Néhány hegyvidéki népnév:
Móc: Szűkebb értelemben az Erdélyi Érchegységbe való, tágabb értelemben erdélyi román. A román moţ 'móc' szó átvétele.

Hucul: (Sajátos) Ruszin, kárpáti ukrán (népcsoporthoz tartozó). Jelenleg is élő néprajzi megnevezés, mely az ukránon keresztül a románból ered. Hucul lovakat -- melyek kistermetűek és a honfoglaló magyarok feltételezett lófajtájához hasonlóak -- az Aggteleki Nemzeti Parkban is tartanak génmegőrzés végett.

Gorál: Elsősorban a Tátrában és a Beszkidekben élő lengyel (l. góral) népcsoporthoz tartozó. Szlovák vonatkozásban hegyvidéki szlovák (szlk. horal), zógenante "hegyitót". Mindkét névértelmezés jelentése: hegyi (ember).

Néhány nem semleges népnév a tőlük gyarkran hallott szavak alapján:
Digó vulg.: Olasz. Az északolasz digo (irodalmi olasz dico) 'mondok, mondom' szóból

Nyustyu vulg.: Román. A nu ştiu 'nem értem, nem tudom' kifejezésből.

Egyéb
Székely: Etimológiája inkább "nemzetpolitikai" mint nyelvészeti probléma. A megoldás függ ugyanis attól, hogy hunoknak tartjuk-e őket, más, elsőnek honfoglaló magyaroknak, kabaroknak, vagy csak (pl. a hajdúkhoz hasonlóan) "utólag" összeállt népcsoportnak.
Leginkább török eredetű szónak tartják, de egyértelműen elfogadott etimológiai nincs; egy pár valószínűségi sorrendben. Egyesek szerint a székely eredetileg a négy lábán és esetleg a homlokán is fehér ló (a török etnonimek közt nem ritkák az állatnevek; a lófők leszármazottai egyébként is hasonló színű lovakon szolgáltak még a XX. sz. elején is). De eredeztetik az eszkil onogur etnonimből is. Valamint van híve -- kevéssé valószínű eredetként -- a településrendszer (azaz a székek) alapján képződött névnek is.

Rakúsko: Cseh eredetű, a Rakousy név átértelmezése. Ez utóbbi is használatos a mai csehben 'szűkebben vett Ausztria' értelemben, de egyben az ausztriai Raabs an der Thaya település neve is. A pontosebb etimológiát illetően időt kérek, nem találtam eddig forrást. Egy biztos: nem a reich szó áll mögötte, ha jól emlékszem egy kisebb népesség/terület nevének kiterjesztése az egészre.

Előzmény: Pivovar (21)
Pivovar Creative Commons License 2001.08.18 0 0 21
LvT,

Tudásod lenyűgöz ;-) De azért még kérdezek:

Móc?
Székely?

Csak érintőlegesen tartozik ide, hogy hogyan lett Ausztriából Rakúsko szlovákul? Gondolom, a Reich miatt...?

LvT Creative Commons License 2001.08.17 0 0 20
Marót: Moravai, morva. Az ószláv moravici szóból származik. A végső c > t változást ugyanaz okozta, mint a němici > német estén: a XI. sz. előtt még nem létező c hangot mással kellett helyettesíteni. Ez a morva nem tévesztendő össze a mai morvákkal: a Szvatopluk-féle Kárpát-medencei szláv népességet jelölte.
Előzmény: Pivovar (-)
LvT Creative Commons License 2001.08.16 0 0 19
Kedves Pivovar!
Az 1873-as Ballagi-féle "A magyar nyelv teljes szótára" még élő szóként hozza a burkus-t. Íme a szócikk kimásolva (még a rosz helyesírása is "eredeti"/)
"Burkus, f. porosz (brandenburgus). , mn. á. é. rosz, vásott, pajkos; burkus gyerek."
Előzmény: Pivovar (18)
Pivovar Creative Commons License 2001.08.16 0 0 18
Hm, a burkus király... gyakori szereplője volt a meséknek. Nem nagyon tudok gyakori kapcsolatról brandenburgi uralkodókkal - én inkább Habsburgot sejtettem mögé (Habs-burgus). Hát mégsem az...
Előzmény: LvT (17)
LvT Creative Commons License 2001.08.16 0 0 17
Errata: "a latinos brandenburgus-t rövidítették le előbb burgus-ra, majd burkus-ra"
Előzmény: LvT (16)
LvT Creative Commons License 2001.08.16 0 0 16
Burkus: Porosz. Amikor Hohenzollernek a XVII. sz. közepén a Brandendurgi Választófejedelemséget egyesítették a Porosz Hercegséggel, a "porosz" nevet adták az új királyságnak. A magyarok viszont a másik államrész nevéből képzett latinos brandenburgus-t rövidítették le előbb -ra, majd burkus-ra.
A porosz egyébként a litván és lett mellett egy balti népesség volt a mai Gdansktól keletre kb. a mai Kalinyingrádi Kerület területén. Itt volt a német lovagrend állama, mely világi hercegséggé válva felvette a beolvasztott balti prúsas törzs nevét, melynek latinos Borussi alakja magyarosodott porosz-szá (vö. Borussia Mönchengladbach).

Várkony: Avar. Eredete vitatott, de a legvalószínűbb az alábbi. Azok az avarok, akik Európába érkeztek, két törzscsoport szövetsége alatt egyesített "népszövetség" volt. Az egyik törzs a var volt (melyből közvetlenül származik az avar név) és nem tudjuk, hogy milyen származásúak voltak. A másik törzs neve hjón volt, vagyis maguk a hunok (pontosabban a hunok által korábban összekovácsolt népesség leszármazottai). Ennek megfelelően az avarokat var-hun-nak is nevezték, melyből magyarosodhatott a várkony.

Nándor: Bolgár-török. A mai Belgrádot Nándorfehérvár melett Bolgárfehérvárnak is hívták. A név onnan származik, hogy a honfoglaláskor Belgrád a Dunai Bolgár Birodalom nyugati végvára volt és maradt még több mint száz évig. A bulgárok Bizánci Birodalomba olvadásával a népnév viszonylag hamar elavult.

Előzmény: Pivovar (-)
LvT Creative Commons License 2001.08.10 0 0 15
Két név, ami lemaradt a szinonímáik taglalásakor.

Rumén: Mai is használatos elsősorban nyelvészeti munkákban a román nyelv megkülönböztetésére a román = 'újlatin' nyelvektől. Mindkét névalak román eredetű: a rumén egy korábbi, míg a román a modernebb nyelvállapotnak megfelelő átvétel.
A fenti dualizmus meg van pl. az angol nyelvben is: Rumania/Romania, melyet ott még a romák (Romany) is "súlyosbítanak".

Talján: Az olaszok "eredetibb" megnevezése az italian(o) szó magyarosítása eredményeként. (Azért "eredetibb", mivel az olasz régente mindenféle újlatint jelentett, ezek közül is kiemelten a vallonokat.)

Magyar: A 7+1 honfoglaló törzs közül azon kisebbséghez tartozik, melynek neve finnugor alapról magyarázható.
Ennek ellenére létezik török etimológia, amely két, egyaránt 'ember' jelentésű szó összetételének tartja. Azonban nemigen található még egy példa az ilyen fajta névadásra.
A 'beszélő ember' már gyakoribb típusa az önelnevezéseknek. Finnugor alapon egy ilyen jelentésű konstrukcióból, a man'c' ('történet, monda') + eri ('ember') összetételből vezetik le. Az első tag a két legközelebbi rokonunknál is megtalálható: ez adja a manysi népnevet, a chantiknál pedig a manyty, monyt ill. mosz frátrianeveket (frátria ~= nagycsalád ~= törzs).

Előzmény: Pivovar (-)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!