A számításodhoz kapcsolódóan pontosítanom kell (de megint csak azt tudom mondani, hogy a topikban már írtam erről), a fűtési szezonban nálam 18000 Ft helyett 17500 Ft lesz kb. Azért nem tudom még pontosan mert az októberi számlán félhavi fűtést számláznak. És ez tartalmazza a melegvizet is. Tehát így érdemes összevetni a te adataiddal. Lehet, hogy így számoltál, de ezt majd megtudjuk, ha leírod.
A másik pedig: nem értem hogy jött ki 159000Ft/58m2=5482?
Nálam 2741 Ft/m2
Na szóval
2741 Ft/m2 nálam
1071 Ft/m2 nálad ill. 1325 Ft/m2
Ha figyelembe vesszük a belmagasságot (2,65m vs 3,00m) is akkor számolhatjuk
Ft/m3-re is:
nálam: 1035 Ft/m3
nálad: 442 Ft/m3 (itt a fenti adatból az 1325 Ft/m2-t vettem)
Az enyém, de nevezzük inkább távfűtésesekének 2,34-szorosa a tiédnek. Ez így is nagyon meredek.
Egyébként a pofátlanság a távfűtésben az alapdíj.
4425 Ft/hó a fűtésé
950 Ft/hó a melegvízé
Ez összesen 5375 Ft/hó
Évente: 64500 Ft
5évre: 322500 Ft
Ha veszek egy 150000-es kombikazánt +5radiátort 18000 Ft/db az így 240000 Ft.
Szóval 5-éves alapdíjból ki tudnám fizetni egy ekkora lakás fűtési+melegvízrendszerét. Úgyhogy lófax a távfűtőművek seggébe!
Nálunk nincs hőmennyiség szerinti számlázás, nincs fogyasztásmérő a radiátorokon, a hőközpontban lehet hogy van, de onnan 20-30-40-kitudja mennyi lépcsőháznyi épüleletet látnak el. Ezért mondtam, hogy én hiába szigetelek, továbbra is ugyanannyit számláznak. Ha pedig a hőközpontban kapják eredményül, hogy kevesebb volt a hőfelhasználás és emiatt csökkentik az árakat, akkor nagy valószínűséggel az is élvezi ennek a hasznát, aki nem költött hőszigetelésre.
Azzal meg ha idejönnek a "szakemberek" termosztátot, bypass ágat szerelni, hegeszteni lehet hogy több kárt okoznak a lakásban, nem tartom kizártnak, hogy lehetne utánuk festeni, szönyeget cserélni.
"Köszönöm S. nevében is a választ, de ha precizebb vagy -műszaki emberként megadod reáliákban is az értékeket, tehát 1000 ..... 2500 m3 /év. konkrét m3 /év és a lakás területét is pontosan. "
A lakás területe 51 nm, a többi adatot megnézem otthon: szépen vezetve van, kis kockás füzetben. :)
" Nálam egyébként főzésre 1 , melegvízre meg 2- 3 m3 megy, a többi fűtésre.
Évi gázfelhasználásom 1550 m3 /év, forinban kb. 100 e ft."
"Hogy ne izzadjak, kinyitottam az ablakot, felemelő érzés az ablakon kidobni a sok pénzt. Távozzatok százforintosok kifelé az ablakon!!! Nem számít!!! Éljen a távfűtés!!! "
hát legalább is ellentmondásban van ezzel:
"Röviden: ha kicserélem a szelepeket, attól még ugyanannyi lesz a fűtésszámla. Ha félmilliót költök a lakásban szigetelésre, szerelvényekre, akkor is ugyanennyi marad." ?????
Ha ugyanis nem csak Te, hanem a házban lakók valamennyien ablaknyitás helyett (nem az időnként szükséges szellőztetésről beszélek...) a radiátorszelepet állítanák, az egész épület hőfogyasztása, így a távhőszámla is csökkenne.
Ha pesze azt írtad volna, hogy jó-jó, de ha pl. 10% hőt tudnék megtakarítani, az a 14 000,- Ft-os távhőszámla nem 1 400,- Ft-al, hanem csak a hődíjtartalmának , ami kb. a fele 10%-ával, vagyis 700,- Ft-al csökkenne. Amit persze nevezhetünk soknak vagy kevésnek is. De, és ez az amit sokan sérelmeznek, az alapdíj az állandó. És tény, hogy nem kevés....
Amit viszont egy épület lakóközössége megtakarít fűtéskorszerűsítés, épületszigetelés eredményeként, az bizony, azok a százforintosok igenis az ott lakók zsebében maradnak.
Ami pedig a távhőszolgáltókat és az ő áraikat illeti, nem csak magyarországon, de Európában sem termelnek extraprofitot. (Önkormányzati tulajdonban levő közszolgáltatók...)Legfeljebb arrafelé kicsit jobban ügyelnek arra, hogy a távhő versenyképes legyen a többi fűtési móddal. Nem is kell messzire menni, Bécs kiváló példa.
Önmagában a távfűtéssel sincs bajom, csak az extraprofitot termelő árazással.
Ha van időd, olvass el néhány hozzászólást (enyémet vagy akár petike23-ét) a topikban és látni fogod, hogy mi a probléma. Most nem kívánom megint leírni részletesen. Röviden: ha kicserélem a szelepeket, attól még ugyanannyi lesz a fűtésszámla. Ha félmilliót költök a lakásban szigetelésre, szerelvényekre, akkor is ugyanennyi marad. Amit meg megspóroltam, azt szépen zsebrevágja a szolgáltató. Szóval a fogyasztót kivéve mindenkinek megéri.
SolnesM,
58m2, nem is sokkal lejjebb írtam már.
Szenyor Lopez
Jó kérdés. Jelen felállás szerint, jövőre építkezni fogok és nagy hangsúlyt fogok fektetni a fűtés-melegvízellátásra.
Mennyivel jobb lett volna, ha a termosztatikus szelepen beállítottad volna a megfelelő hőmérsékletet! Ja, hogy nincs? Meg kéne csináltatni. Ez egyedi és a központi gázkazános fűtés esetén is így van. Lehet, hogy nem önmagában a távfűtéssel van baj?
Vagy arra vársz, hogy a nyitott ablakon, ahol a százasaid kirepülnek, egyszer csak berepül a sült galamb?
Csodás volt a tegnap este távfűtéssel. Napközben szép napos idő volt, estére persze lehűlt a levegő. Ennek ellenére alig bírtam megfogni a radiátort, olyan meleg volt. Hogy ne izzadjak, kinyitottam az ablakot, felemelő érzés az ablakon kidobni a sok pénzt. Távozzatok százforintosok kifelé az ablakon!!! Nem számít!!! Éljen a távfűtés!!! Még több pénzt a szolgáltatóknak!!! Javaslom, hogy fűtsenek nyáron is és akkor a nyári hónapokat is fűtési szezon szerint számlázhatják ki. Növekvő gázárak mellett megnyugtató érzés tudnom, hogy a lakosságot semmilyen formában nem fogja érinteni a gázáremelés, erre kormányfői garanciát kaptunk (azóta persze a pékek nov. 1-től emelnek, ők biztos nem hallották a kormányfő szavait). Nyáron 8500, télen 18000 Ft. Elégedett vagyok! Igaz, hogy egyedi gázfűtésnél fele-harmad ennyiből kijön, de nem számít.
Semmi sem számít!
Éljük fel a Föld javait, gazdagodjunk, sokasodjunk!
„Derék népem rászolgált, hogy a zsúfolt, düledező viskók helyett új lakásokban éljen”- mondta a koronatanács alkalmával az uralkodó.
„Vegyétek számba a kincstár kincseit és minden várható jövedelmét, fogadjatok fel tudós és ügyes mestereket, a pénzből annyi lakást építsetek, amennyit csak lehet! Takarékoskodjatok az építőanyaggal és mindenféle mással, hogy még többet építhessetek.”
Az ország számos vidékéhez hasonlóan, így épült meg a korábban nevesincs Panel dűlőben a Nevesincs utca 2. és 4. számú ház, a lakótelepet alkotó hasonló házsorok házaival megtévesztésig azonos minta szerint. Örültek bizony a benne lakók, látva, hogy valóra vált, amit csak a mesében hallottak: a bőség kosarából mindenki egyformán, s óhaja szerint vehetett. Örvendeztek bizony a távfűtésnek is, nem kell ezentúl a tüzelővel és a sok salakkal, hamuval bajlódni, egyforma meleg van mindenütt anélkül, hogy bármit is tenni kellene, a melegvízcsapot is csak ki kell nyitni, s máris dől a meleg víz számolatlanul. Mindez a kincstár gondoskodásának köszönhető, oly olcsón van, hogy akár ingyen is lehetne.
A bő termésű földek terményeiért s az ügyes kezű mesterek vásári portékáiért hetedhét határon túl is annyi energiát adnak cserébe a baráti hatalmasságok, amennyit csak szükségeltetik.
Telt-múlt az idő, az új paneltelepek egyre nőttek, gyarapodtak. Ámultak is a külföldi követek a nagy gazdagság láttán, amelyből a kincstár így gondoskodhat a népről. Bármilyen gazdag és hatalmas saját országuk, hasonlóra gondolni sem mernek, mert másra kell a pénz, leginkább arra, hogy még takarékosabban éljenek, hogy gazdagok maradhassanak. A nagy gazdagságot látván a nagyvilág legtöbb bankja szinte korlátlan hitelt ajánlott a kincstárnak, s az nem mulasztotta el soha a vissza nem térő, előnyös ajánlatokat.
Egy nap azonban a főkincstárnok a koronatanács ülésén a következőket mondta: „Uraim, tenni kell valamit, mert a kincstár üres, sőt az elkövetkező évekre várható bevételeket is elígértük a tartozások kifizetésére. Az ország igen költségesen működik, és amit a népnek ingyen, vagy jelképes garasokért kínálunk, csak a kincstár tudja, mibe kerül valójában. Másfelől pedig sanyargatjuk, sarcoljuk alattvalóinkat, hogy a szükséges bevételeknek legalább egy részéhez hozzájussunk. Ha ez így folytatódik, nemcsak a koronát és a trónt, hanem az udvar házőrző ebeinek óljait, a tornyok rézgombjait, az udvari bolond csörgős sipkáját, és az udvari koldus tarisznyáját is zálogba csaphatjuk.”
„Derék népem számára megadtam, mit szándékom szerint akartam, de nem kívánhatják, hogy örökkön örökké a kincstár fizessen helyettük. Amit kaptak legyen az övék, a házat és annak fűtési rendszerét, ami ezentúl a tulajdonuk, tartsák és működtessék saját érdemükben és saját pénzükön” –így az uralkodó.
Meglepődtek ám a Házgyári utca lakói, hiszen költségeik azonnal kétszeresére nőttek, sőt az árak emelkedése sehogyan sem akart megszűnni. A távfűtés és a melegvíz költségei a házak és a lakások legjelentősebb kiadásai lettek. Hogyan lehetne a kiadásokból valamennyit megtakarítani? Ez foglalkoztatta a Házgyár utca2. és 4. számú ház, de az egész Panel dűlő lakosságát, a többi házat városszerte, országszerte. A Házgyár utca 2-ben másként látták ugyanazt, mint a 4. szám alatti lakók, ezért másként cselekedtek, más megoldásokat választottak.
„A távhővel van a baj, jóval drágább, még ha mérve fogyasztjuk is, és egyre tovább drágul” – mondták a Házgyár utca 2-ben lakók. Így hát megtakarított pénzükből kazánt vásároltak, kéményt építettek, fűtőt fogadtak, egyszóval megszüntették a távfűtést. Az épület maradt olyan, mint volt, sőt, még tovább kopott, romlott, ablakok repedtek, törtek be a lépcsőházban. Az új hibák kijavítására már nem futotta megtakarítás hiányában.
Váratlanul ért sokakat a közköltségek ilyen növekedése, hiszen ezentúl a fűtést és a melegvizet a közös költségből kellett fizetni, hiszen a tüzelőt nem hordhatják össze lakásonként vödörrel. S az árak csak nőttek, nőttek.
„Felesleges a lépcsőházat és a közös tároló helységet fűteni” – mondták többen, leszerelték hát a radiátorokat. A földszinti és az első emeleti lakásokban kicsit hűvösebb lett, de sebaj, feljebb állították a kazán hőfokszabályozóját. Közben a II. emelet 2. szám alatt Ravaszék rájöttek, hogy sokkal melegebb lesz, ha még egy radiátort szerelnek a meglévő folytatásaként. Alattuk persze ettől ismét hűvösebb lett, még feljebb kellett állítani a kazánszabályozót, s a számla még nagyobb lett. Elégedettek csak a legfelül lakók voltak, akik nyitott ablak mellett is élvezhették a 25 celsius fokos hőmérsékletet, bár a fizetnivalót ők is sokallták.
Legelőbb Önállóék az I. em. 2-ben elégelték meg a sok fizetnivalót, bejelentették, hogy ők az egészből kiszállnak. Levágatták a radiátorokat, helyettük csak egy-egy összekötő cső maradt, hogy máshol működjön azért a fűtés. Így sem csökkent a lakás hőmérséklete 17 fok alá, ehhez elegendő hő érkezett alulról, felülről és a szomszédból. Szomszédja követte a példát, csak a szélső tévészobában elhelyezett vaskályhára kell néhány lapát szenet dobni, s láss csodát, máris 23- 24 fok lesz, ami bőven elegendő. Dörzsölik is a markukat, mennyivel olcsóbb így nekik.
Rövidesen követték példájukat a II. emelet 1- ben Függetlenék, csak ők- gazdagabbak lévén- sok pénzért új, egyedi lakásfűtő hálózatot készítettek, hőmennyiségmérőt szereltek be, s bejelentették: csak annyit fizetnek be a közösbe- akár csak Önállóék- amennyit a saját fűtőrendszerük használt fel és a mérő mutat, fizessenek csak a többiek.
A lépcsőház törött ablakaira, bejárati ajtajára már nem jutott pénz, de minek is kijavítani, huzatos ugyan, de úgysincs fűtve.
Míg korábban nyolcan osztoztak a számlán, így már csak öten maradtak, akiknek az energiaszámla több, mint 80 % - át kellett állni, s ahogy emelkedtek az energia árak, úgy nem jutott már a legfontosabb halaszthatatlannak tűnő javításokra sem.
A Házgyár utca 4-ben másként gondolták. Tudták, hogy a központi fűtéses házuk csak közösen működtethető. A tervező így tervezte, s az ügyes kezű mesterek így építették meg. Nem felejtették még el a répáról szóló mesét, amelynek tanulsága : csak közös erőfeszítés hoz sikert, még a legkisebb, leggyengébb erejére is szükség van.
„Ha az energiaárak így emelkednek, javítsunk meg mindent közösen, ami energiapocséklást okoz”. Hogy a túlfűtés is megszűnjön a felső emeleteken, a fűtési hálózatot átalakították, átkötő szakasz és hőfokszabályzós radiátorszelepeket építettek be mindenhova. A közös használatú helyiségek szomszédos lakásoktól elválasztó falait hőszigetelték.
A felhasznált táv hőt mérés alapján veszik igénybe. A hő központ fűtésszabályozóját a szolgáltató kívánságunknak megfelelően állítja be. A hőfokszabályozós radiátor szelepek pedig minden lakásban folyamatosan biztosítják a kívánt hőmérsékletet.
Mivel az épület teljes hőmennyisége megmérésre kerül, a ház egy összegben fizeti ki ennek költségét és lakók vagy tulajdoni hányad, vagy légköbméter, de inkább „ költségosztó” készülékek alapján vesznek részt a költség viselésben. Költségelosztók alkalmazása esetén az egyes lakásokra eső fűtési költség már arányos a tényleges igénybevétellel és lehetővé teszi az ésszerű takarékoskodást.
Az épület fogyasztói berendezéseinek kissé költségesebb átalakításával még az is biztosítható, hogy fűtési hő felhasználás lakásonként kerüljön megmérésre
Ezzel az eszközzel nem csak a házak külső felületét lehet mérni, hanem a szobát belülről is. Itt a képen nagyon jól látszik, hogy a szigetelési hibák által hol hidegebb a fal. És ezeken a pontokon magas páratartalom esetén előszőr páralecsapódás, késöbb penész fog megjelenni, ami esztétikailag se szép, de még igen káros is az egészségre. És egy megjelent penésszel már igen nehezen lehet érdemlegesen valamit is kezdeni. És a hőkamerás vizsgálat egyéb más problémákra is rávilágít: falnedvességnél megállapítható a forrás. víz vezetékek hibáira is utalhat, ha kisebb szivárgás már megjelent. Nyílászáró hibák is látszanak a képeken. Lehet hogy csak az ablak egy részét kell szigetelni. Elektromos vezetékek kötéshibáit is kitűnően vizsgálhatók ezzel a módszerrel. És ez csak néhány a sok közül. Egy nem panelházi lakásnál vizsgálható padlófűtés. Itt egy javításhoz fel kell bontani az egész lakás burkolatát. Hőkamerával viszont diagnosztizálható a hibás pont, és elég a hiba helyén bontani. Ez is lényeges költségkímélő módszer!
De mindenki gondolja át maga, hogy mi éri meg neki, és mi nem.
A hőkamera valóban jó eszköz lehet egy épület hőveszteségeinek feltárásában. Az ára sem drámai, 12000 Ft/óra+plusz a felvételek dokumentálása 35000 Ft. Egy 10 emeletes épület kijön 100000--ból. De, hogy milyen beavatkozások szükségesek (milyen vastag szigetelés, ablakcsere, stb) és azok milyen eredménnyel, hőmegtakarítással jár, további szakértői munkát és költséget jelent. Már megjelentek ezen a piacon vállalkozók, akik 10000 Ft/lakás áron vállalják az épület hődiagnosztikai vizsgálatát. Ez 160 lakásos épület esetén 1,6 milla. És még nem történt semmi. Részenként meg nem lehet szigetelni. Előfordulhat, sőt előfordul hogy az ablak beépítésekor nem szigetelték jól, de azt a takaróléc és a tapéta megbontásával ellenőrizni és orvosolni lehet...
Sajnos manapság elég sokan úgy gondolkodnak mint Ön. HA hideg van, akkor öltözzünk fel, nem pedig oldjuk meg hogy meleg legyen. Igen is a panelházak között is rengeteg féle minőség van. Hőszigetelés pedig van, csak mindenhol másfajta, és általában nem is elég. De egy ilyen hőkamera pontosan megmutatja, hogy hol is kell szigetelni, és nem kell az egészet! Ez pedig nagy különbség! A másik pedig a havi fűtésnél lesz érezhető.
Vannak olyanok akik ezreket spórolnak a szigetelés kijavítása után.
A hőkamera nem egy tudományos hókuszpókusz, ezt menepság is nagyon sok területen használják, csak az emberek többsége sajnos még nem tud a létezéséről, és nem tudja mire is lehet használni.
Na igen, de a spanyol viaszt nem én találtam fel, miért nem csinálják akkor igy, talán haladni is lehetne a felújításokkal. Minden csökkentésre vevők az emberek, ha elég sok fórumon, jó hangosan beszélnek a felújítással együtt rögtön csökkennek a költségek - és igy nem személyhez kötött hitelt kellene felvenni, hanem a lakáshoz kapcsolódna a kölcsön. Igy aztán minden lakás egy házon belül egyformán viselné a költségeket. Lehet, hogy igy a választások előtt talán valamelyik okosnak eszébe jut ez is ismét?
Igazad van, a távhőről való leválás az alapproblémára, az épület hőtechnikai hibáira nem jelent megoldást, és elég macerás is. Arról nem is szólva, hogy egy központi gázkazán esetében ugyanúgy problémát jelent, hogy mikor induljon a fűtés, hogyan legyen az elszámilás. (a Gázművek nem lakásonként számláz, mint a távhőszolgáltató, hanem egyösszegben a társasháznak...) A távhőszolgáltató meg úgy és akkor nyomja a meleget, ahogy azt a lakóközösség képviselője megrendeli. A probléma az épületek elavult köztonti-fűtés rendszerével van. Ha ezek az átlagéletkorukat tekintve 30 éves hálózatok nincsenek felújítva, beszabályozva, annak érdekében hogy a szélső, illetve északi fekvésű lakásokban ne fázzanak, "túlfűtik" az épületet. A korszerű strangszabályozó szelepek lehetővé teszik, hogy a kisebb hőigényű (belső lakások, lépcsőház) felszállóvezetékekben kevesebb víz áramoljon, mint a többiekben. Egy ilyen átalakítás, beszabályozás, valamint a radiátoroknál termosztatikus szelepek alkalmazása 10-15%-al csökkentheti az épület hőfogyasztását, igy az egyes lakásokra jutó hőköltséget. A szigetelés meg persze hab lenne a tortán. Bár azzal csínján kell bánni, ezeknél az épületeknél nem csak az egyes helyiségek közötti hőátadást "tervezték be", de a természetes szellőzést is. Volt már rá pálda, hogy jól sikerült szigetelés után a gázművek elzáratta az épületben a gázt, mert életveszélyessé vált... Ha villanytűzhely van, akkor nincs "gáz", de valószínűleg az épület szellőztetését is fel kell újítani, és az energiamegtakarítás egy részét "elviszik" a szellőzőventillátorok. Az utolsó mondatod meg úgy hangzik, mintha arra válaszul találták volna ki a nemrég meghírelt fűtéskorszerűsítési támogatást. Ez lehetne a megoldás: az egy lakásra jutó költség kb. 100-130 eFt. Ebből 50e állami tám., 25e felújítási alap, 25e meg áldozni kéne. Nem csak a takarékosság, hanem amit Te is leírsz, a komfortérzet miatt...
Közben észrevettem, hogy elhamarkodott volt a nagy felismerés, ugyanis rosszul számoltam, de azért az alapgondolat így is megvitatásra érdemes. De majd csak adatokkal együtt.
Tudja-e valaki, hogy hol tudok utánnanézni, vagy kérni ablakcseréhez támogatást? Keressem a helyi távfűtőt, mint ez is egyfajta szigetelés a jó hatásfokért?
A fűtésszámlához...5 éve cseréltem radiátorokat, ezek általában kb. 30%-os üzemben vannak - egyszerűen olyan meleg van télen, hogy többet nem bírok. 51 nm, a szobákban (2) csak az egyik van nyitva, a konyhait csak azért szoktam időnként kinyitni, hogy kicsit átkeringjen, és a fürdőszobai törülközőszárító az folyamatosan nyitva - igy kb 25 fok van mindenütt. 5. em-en van a lakás, és körbefűtött, az ablakok régiek még, de leszigeteltek. Emlékszem az erkélyajtó szigetelése másfél fokot jelentett 10 éve, még a régi radiátoroknál. 100 lakás van a házban, de elképzelni sem tudom, hogyan csökkenthetném én a fűtési költségeimet, hiszen a távfűtő nem úgy és nem akkor nyomja a meleget, amikor kéne. Ősszel melegítő, vastag zokni és pehelypaplan, télen polo és sort, meg sok szellőztetés. Ennek ellenére nagyon meleg tud lenni, hiába zárom a radiátorokat, ugyanakkor meg fizetem az évi 150eft körüli összeget. Na most akkor mit is csinálhatok? Ugye takarékos vagyok, de ez nem mérhető, szigetelek, ez mérhető lenne, de senkit nem érdekel fizetéskor. A házban lakók talán változtatnának, de nincs igazán olyan ember, aki végig is csinálná ezt a változtatást, mert az elég nagy meló, és még érteni és kéne hozzá. Folyton a leválást hozzák fel, de úgy gondolom (és ezt el is szoktam mondani), hogy az hosszú távon nem megoldás, hiszen a ház maga nem lesz hőtakarékosabb (van ilyen szó? :) ) a leválástól. Előbb azt kéne kipróbálni, hogy alapos külső szigetelés és radiátor/cső ellenörzés után mennyit változik a számla. De amikor egy számítás készül a várható költségekről és arról, hogy ebből mennyit kell vállalnia a lakónak, mindenki viszakozik. Valami olyan támogatási rendszer kellene, ahol megelőlegezik a pénzt, és a fizetendő összeg csökkenése mellett (nem annyit csökkenteni amennyi a tényleges, de a számla csökkenése inspiráló lehet) visszafizetni, 2-3 év alatt. Persze egy részt lehetne a felújítási alapból, mert van pénzünk benne. A hosszabb megtérülés nem lenne jó, mert kb ennyi idő alatt cserélődik a fiatalabb, gyerekekkel 'szaporodó' család, és nekik is meg kell érje. Van ötlete valakinek? Bocs ha hosszúra sikerült.
aki tud, cseréljen ablakot. Nekünk 4-ből 3-at sikerült pont 1 éve. Az általánydíjas fűtéselszámolás mellett tavaly 12 ezret fizettem pluszban, idén 29 ezret kaptam vissza, azaz 3 hónapig egy fillért sem kellett fizetnem....nem fáztunk, nem fogadtunk be eszkimókat, csupán nem fújta keresztül a szél a lakást, és elég volt este megnyitni a radiátorokat.
esetleg még egy panelszigetelés ha sikerülne, maga lenne a kánaán :D
A Topic kérdésére: mert nincs megfelelő hőszigetelés a külső falakon, nincsen megfelelő fűtéskör a lakásokban ahol a hőfogyasztás egyedileg mérhető lenne, mert nincs pénz a megfelelő nyílászárókra, mert nincs pénz a szocban államilag felépített házak karbantartására és egyáltalán... nincs elég pénz amivel ezt a problémát meg is lehetne oldani.... a közeljövőben.
Tehát: aki ilyen lakásban lakik annak igenis van pénze, hogy ezt kifizesse.
Ja még valami: és mert különben 1 db hőszolgáltató van aki úgy ugráltat minket ahogy éppen szeretné. Így nincs piac, nincs szolgáltatói verseny és mellékesen a szolgáltatónak sincs elég pénze, hogy a távhővezetékeket és a fogysztóig jutó mennyiséget a nyugati hálózati veszteség szintjére csökkentse le. Hát szóval ezért.
A mi lakásunk 58m2, vidék. Egyébként önkormányzattól és/vagy lakássűrűségtől is függ, hogy melyik lakásnak mennyi a fűtés+melegvízdija. A miénk viszonylag ritka, gondolom, hogy ezért drágább is. Pl Bp-en a Flórián térnél 10 emeletes házak vannak, ott kb. 30%-kal (pontos számra már nem emlékszem, egyszer néztem egy ilyen fűtésszámlát) kevesebbet kell fizetni.
Nyáron "csak" 8500 Ft a fűtés-melegvízszámlám. Ebben a melegvíz felfűtési és hidegvízdija 3113 Ft, a többi 5400 Ft a sarc/rablás. Legalább nyáron ne szednék a 4400 Ft-os fűtés alapdíjat! A melegvíz alapdíj 950 Ft.
Most megint számoltam, lehet hogy másképp mint korábban. Mai áron, ha 700.000 Ft gáztervestül, beszerelésestül, kazánostul, radiátorostul egy hasonló lakás (mintha különálló épület lenne) fűtés-melegvíz ellátása, akkor az eltelt 25 év alatt (az épület felépítése óta) ez havi szinten 2333 Ft, ehhez jönne a karbantartási díj, eddigi gyakorlat alapján vegyünk évi 5 (de szerintem kevesebb) kiszállás*2óra*6000 Ft-ot, az egyenlő 60.000 Ft-tal, ez eloszlik 20 lakás között, azaz +250 Ft/hó/lakás, így 2583 Ft lenne az igazságos a vázolt feltételek mellett - a mostani 5400 Ft-tal . Ennyi lenne a rendelkezésre állási díj, akkor ha nem lett volna már a fűtési rendszer egyszer kifizetve a lakások megvásárlásakor. Tudom, sántítanak a tételek stb, végülis nem lehet összehasonlítani, az építéskori tulajdonviszonyok+távfűtőművek privatizásciója stb miatt. De nem állok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy nem kérdéses, hogy ki jár nagyon jól ebben a buliban anyagilag.
Azt hallottam, hogy az új társasházi törvény (vagy micsoda) lehetővé teszi a távfűtőművekről való leválást. Nem tudom, hogy a szerelvények, radiátorok kinek a tulajdonában vannak.
Namármost egy hozzávetőleges számítással:
1.)
ha a lakáson belüli szerelvényeket is ki kell cserélni:
terv(0,4)+kazán(2M)+kémény(0,6M)+szerelvényezés_az összes_lakásban(20*150.000) = 6.000.000 Ft
1 lakásra: 300.000 Ft
fűtés és melegvízdíj (kb): (fűtési szezonban 8000Ft*7hó + nemfűtési szezonban 3000Ft*5hó = 71000 Ft/év/lakás
A mostani fűtés és melegvízdíj: 155000 Ft/év/lakás
Tehát a megtérülés ideje:
300.000 + 71000X = 155000X
X= 3,571 év (a különbözet kamatait nem számítva)
2.)
ha a lakáson belüli szerelvényeket nem kell cserélni:
terv(0,4)+kazán(2M)+kémény(0,6M) = 3 MFt
1 lakásra: 150.000 Ft
Tehát a megtérülés ideje:
150.000 + 71000X = 155000X
X= 1,785 év (a különbözet kamatait nem számítva)
Mindkét esetben utána éves szinten 84000 Ft-ot spórolunk, az havi 7000 Ft!
Ebből lejön a karbantartás díja, de további előny az ingatlan értékének növekedése, jobb eladhatósága.
