Keresés

Részletes keresés

leha Creative Commons License 2000.06.21 0 0 65
kevered a szezont a fazonnal! azon az oldalon egy teljesen más területről vett példáról beszélnek.
Előzmény: Szundi (61)
Cowboy Creative Commons License 2000.06.20 0 0 64
Adatbazis administrator
Előzmény: Cowboy (62)
Balmaz Creative Commons License 2000.06.20 0 0 63
Comanche Peak
Előzmény: Cowboy (62)
Cowboy Creative Commons License 2000.06.20 0 0 62
Hol?
Előzmény: Balmaz (48)
Szundi Creative Commons License 2000.06.20 0 0 61
Nem biztos, hogy ezt jelenti. Az eromu honlapjan olvashato szoveg ellentmondasos, azt is jelentheti, hogy hogy ennyi az eselye, hogy egy adott embert egy ev alatt atomeromuvi baleset er:

http://www.npp.hu/biztonsag/AeBiztonsag.htm

Jo lenne tudni, melyik valtozat a jo.

Előzmény: leha (59)
pint Creative Commons License 2000.06.20 0 0 60
leha Creative Commons License 2000.06.20 0 0 59
A 10e -7 AZT JELENTI, HOGY A (kurva capslock) meghibásodás kb 10 a hetediken, vagyis tízmillió év alatt egyszer következik be. ezt tovább számolva kijön, hogy egy év alatt egy tízmilliomod az esélye a meghibásodásnak, vagyis 10E -7.
Előzmény: Mike73 (58)
Mike73 Creative Commons License 2000.06.20 0 0 58
Sziasztok,
volna pár észrevételem... Nem sorrendben csak úgy hevenyészett össze-visszaságban...

10E-7 talán azt jelenti, hogy 10E7 hibalehetőségből 1x történik baj. Ez nem rossz, csak mit értenek 1 hibalehetőségnek... Mindig bírtam az ilyen kimutatásokat...

Napelemek: jó, jó, csak épp a napelemek kimerülnek, elhasználódnak, és igen nagyon veszélyes hulladéknak minősülnek! Bocsi :-(

Atomerőműben totál laikus vagyok, de ha a vasútnál már kitalálták (egyébként nem csak ott, de ez közkedvelt példa) a üzemkieséskor aktiválódó féket, nem hiszem, hogy egy atomerőműben nem ennek a legbiztonságosabb megoldásán törnék a fejüket...

Repce vagy mi: hát igen, annyit az életben nem lehet termelni, még akkor sem, ha az összes haszonnövény termőterületét erre használnák fel. De akkor mit eszünk?

CO2 vs. növény: Na, annyi Co2-t soha nem dolgoznak föl a növények, főleg ha ilyen tempósan írtják is a legnagyobb CO2 feldolgozó területek növénytakaróját.

Terrorizmus: Először is, ha valaki beférkőzne, mit csinálna? Merthogy tudtommal a megfelelően sugárzó zóna robbantásához jó mélyre be kell menni, ráadásul annyi robbanóanyaggal, hogy azt észrevétlenül nem tudja csak úgy bevinni. Ha csak meghibásodást okoz, akkor azt nagy eséllyel kivédik. Kívül meg minek robbantana. De mondok jobbat, ha már terroristáskodni akar valaki. Relatív potom pénzért bepakolnak a kofferedbe egy atombombát, amivel aztán oda sétálsz el (pl. Times Square), ahova akarsz, és sokkal kevesebb macerával megoldható. Akkor minek pöcsölnél egy hülye erőművel?? Na most kezdjél aggódni!!!

Egyébként szerintem mindenki látta itt a Láncreakció című filmet... Hát mélyenszántó gondolatai mellett érdemes megjegyezni, amit az energiaágazatról meg az összeomlásról mondtak...

Mike73 Creative Commons License 2000.06.20 0 0 57
"Ezért "bolondbiztos" berendezéseket kell építeni."

Nincs biztos módszer a hülyék ellen - a hülyék nagyon találékonyak!

Előzmény: MZ per X (21)
leha Creative Commons License 2000.06.20 0 0 56
hehe
azt a kékfényt én is láttam.
John Zero Creative Commons License 2000.06.20 0 0 55
MZ per X:
"Ugyan má', egy kis Cserenkov, mijazma? Attól még nem fogod feldobni a pacskert!"

Persze, hogy nem ;)

De néha olyan jó látni a hitetlenkedő arcokat erre a szövegre (de sajnos interneten ez nem igazán lehetséges ;)

Azért Paksba nem néznék bele ;) De ott nem is lehet...

Előzmény: MZ per X (54)
MZ per X Creative Commons License 2000.06.20 0 0 54
Johnny,

"De ha elmondom, hogy felülről belenéztem a reaktorba (aktív zóna), és nagyok szépen kékesen világított, a zöldek agyvérzést kapnak ;) "

Ugyan má', egy kis Cserenkov, mijazma? Attól még nem fogod feldobni a pacskert!

Előzmény: John Zero (51)
MZ per X Creative Commons License 2000.06.20 0 0 53
Hufnágel Pisti,

Azt kérdezed: "Akkor meg mi a fenével fognak a gyerekeink fűteni, közlekedni?"

Szerintem esetleg Máris szomszéd már tudja a választ, valahol az Area51 környékén, csak nem árulja el... ;-)

--Köbüki--

Előzmény: hufnágel (50)
MZ per X Creative Commons License 2000.06.20 0 0 52
John Zero,

"A "modern" reaktorokban a "gyakorlatban" a legrosszabb ami történhet, hogy leolvad a blokk (a containmenten belül)."

Ez így nem pontos megfogalmazás... A design-basis-acident nem számol zónaolvadással. Inkább azt szoktuk mondani --a libazöldek riogatására--, hogy nem zárjuk ki a zónaolvadás lehetőségét, de annak a valószíűsége N*10e-9 / év... ;-)
Egyébként tényleg, a containmenten belül kell maradnia minden aktív anyagnak. Hogy nem marad belül, annak a valószínűsége meg .... Begerj. Kikapcs.

Előzmény: John Zero (51)
John Zero Creative Commons License 2000.06.20 0 0 51
Dr. Lecter:
"Erômű ugyan nincs. Reaktor viszont kettô is: egy a BME-n, egy meg a KFKI-ban."

Na igen, a BME reaktorépületben egyszer én is voltam.
De ha elmondom, hogy felülről belenéztem a reaktorba (aktív zóna), és nagyok szépen kékesen világított, a zöldek agyvérzést kapnak ;)

De persze az atomenergiával vigyázni kell, de erre megvannak a technikák. A "modern" reaktorokban a "gyakorlatban" a legrosszabb ami történhet, hogy leolvad a blokk (a containmenten belül).

Viszont a szén, olaj egyáltalán nem megoldás! Sokkal veszélyesebbek a környezetre (és az emberekre).

Előzmény: Dr. Lecter (12)
hufnágel Creative Commons License 2000.06.20 0 0 50
Repce: volnának esetleg adataid, hogy mondjuk évi 1 tonna repceolaj termeléséhez mekkora terület és energiabefektetés (szántás, vetés, aratás, szállítás, feldolgozás stb.) szükséges? Attól tartok, hogy ez közlekedési célra jó lehet (amíg nincs igazán jó módszer el. energia-tárolásra), de másra is
A repce, Mo-n 2 tonna/hektár körül terem, legalabbis a jelenlegi fajtak. (Persze ez nem mind olaj, üzemanyag ennek jó ha fele lesz...) Ehhez be kell fektetni legalabb 40k Ft-ot, de inkabb tobbet. Az uzemanyagigenye talajtipusonkent valtozik, de elerheti a 100 liter/hektart. Mindezek alapjan elmondhato, hogy ez meg kozlekedesi celra is egyszeru bohockodás, semmi több. Az egyetlen pozitívum, hogy megújuló energiaforras. Sokkal inkább megoldás lehetne a hidrogén mint üzemanyag, csakhát ehhez meg reaktorokat kellene építeni, tehát haragzöldék inkább nem is emlegetik. Persze nem is csodálom, ahol az a varázsszó mostanában hogy: "kombinált ciklusú gázturbina" ott a reálisan gondolkodó ember ne várjon semmit. Hogy nem képesek ezek felfogni, hogy a gáz néhány évtized múlva elfogy? Mit hagyunk a gyerekeinkre? A fúziós erőmű a gyakorlatban lehet, hogy 100 év múlva sem lesz megvalósítva. Akkor meg mi a fenével fognak a gyerekeink fűteni, közlekedni?
Előzmény: szg (37)
MZ per X Creative Commons License 2000.06.19 0 0 49
Balmaz,

Köszi a kiegészítést. Nagyon szépen fölmondtad az anyagot. Ezzel Bede Gábornál, vagy Csom tanár úrnál már eséllyel pályázhattál volna a bélásra... ;-)
Komolyra fordítva a szót, én a korábbi hozzászólásomban csak a VVER-ek és az RBMK-k közötti nagy különbségre próbáltam rámutatni, ami a reaktivitástényezőt illeti. (Vagyis, hogy hőmérsékleti perturbációkra, --különböző áttéteken keresztül,-- hogyan reagál a reaktivitás). A dolgot még bonyolítja a teljesítmény-függés, hogy a xenon mérgezettséget ne is említsem, de ebbe már ne menjük bele...

Emlékeim szerint a szabályozó kazetták alatt ott van a follower, ami felhúzott állapotban majdnem úgy viselkedik, mint egy "normál" üzemanyag kazetta.

Én is úgy tudom, hogy a Csernobil típusú grafitos erőművekkel nyugaton sokkal korábban felhagytak. Kár, hogy az oroszok nem tanultak az ő példájukból. Egyébként szergejék elég intenzíven fejlesztik az "új generációs" reaktorukat, a VVER-640-et. Ez nagyon hasonlít az 1000-eshez, de a teljesítményből visszavettek és kiegészítették egy rakás passzív "advanced" komponenssel. Ezzel akarják mielőbb kiváltani a még működő RBMK-kat és az első generációs VVER-440-eket.

Kapcs ford! Különben egész szépen összecsődült itt ebben a topikban a nukleráj... ;-) Pusszantok minden szakmabélit és érdekődő outsidert egyaránt! Szóval, kutassuk inkább az antigravitációt, meg olvassunk több Egely-t, mert még egy-két ilyen Schröder-JóskaFuser effektus, oszt mehetünk kapálni... a repcefődre olajér'...

No, ennyit mára a tudományok újdonságaiból. Begerj... Kikapcs...

Üdv: --Köbüki--

Előzmény: Balmaz (44)
Balmaz Creative Commons License 2000.06.19 0 0 48
Mint micsoda? :))
Előzmény: Cowboy (47)
Cowboy Creative Commons License 2000.06.19 0 0 47
Hiába provokálsz, nem árulom el melyik magyar és amerikai atomerömüben dolgoztam.
Előzmény: Dr. Lecter (43)
Dr. Lecter Creative Commons License 2000.06.19 0 0 46
Kösz.
Előzmény: Balmaz (45)
Balmaz Creative Commons License 2000.06.19 0 0 45
Azok a vasrudak boracelbol (hosszu o :) vannak, es mindegyik aljahoz egy uzemanyag-kazetta van erositve. Normal korulmenyek kozott az uzemanyagot tartalmazo resz van a reaktorban, ha le kell allitani, akkor benyomjak/leejtik, es a boracelos resz kerul egy magassagba a zonaval. Ezek a biztonsagvedelmi kazettak. Ilyenek a szabalyozo kazettak is, csak azoknak nem csak ez a ket allapota van, altalaban a ketto kozott all valahol.
Ez az egesz csak a VVER-440-re vonatkozik.

A kadmiumot (ezust-indium-kadmium otvozet) a nyugati nyomottvizes eromuvekben alkalmazzak, ott a szabalyozo rudak az uzemanyag-kotegekbe nyulnak be.

Előzmény: Dr. Lecter (43)
Balmaz Creative Commons License 2000.06.19 0 0 44
A nyomottvizes reaktorokban nem kell forrni a viznek ahhoz, hogy a magasabb homerseklet fekezze a lancreakciot.

1. Ha a viz melegszik, akkor csokken a surusege (kitagul), ami miatt csokken a neutronlassito kepessege. A neutronok atlagos energiaja megno, emiatt megno a neutron eselye arra, hogy nem egy U-235 magot hasit el, hanem egy U-238 magba befogodik. Igy a hasadasokban keletkezo neutronoknak nagyobb hanyada fog a lancreakcio szempontjabol elveszni. Ha eddig a reaktor 'neutronhaztartasa' ugy volt beallitva, hogy benne a neutronok szama allando, akkor a homerseklet megemelkedese utan a neutronok szama (es az azzal aranyos hoteljesitmeny) elkezd csokkenni.
2. Ha az uzemanyag melegszik, akkor a U-238 magok nagyobb valoszinuseggel fogjak be a neutronokat. Ez a Doppler-effektus. A folyamat kovetkezmenye ugyanaz, mint az 1. pontban: elkezd csokkenni a teljesitmeny.
3. Ha a viz forr, az hasonlo az 1. ponthoz: a gozbuborekok miatt a viz atlagos surusege csokken.

Az RBMK reaktorokban (Csernobil) a viz a csovekben nem elsosorban moderatorkent (neutronlassitokent), hanem reaktormeregkent (a neutronokat elnyelo anyagkent) viselkedett. Ezert ott a viz kitagulasa noveli a hasadast okozo neutronok szamat: a teljesitmeny noni kezd. Nevleges teljesitmenyen ezt kepes ellensulyozni az uzemanyag melegedese, de kis teljesitmenyeken nem. Es a balesetet okozo kiserlet pont a reaktorblokk leallitasa kozben tortent.

Az USA-ban is voltak az RBMK-hoz hasonlo reaktorok, valoban a fegyverprogram miatt. Nem urant suritettek, hanem plutoniumot termeltek. Aztan mikor lett eleg plutoniumok (talan az otvenes evek vegere), leallitottak oket, a fentebb leirt problema miatt. Tobbek kozott Teller Ede javaslatara.

A szabalyozas sem egeszen ugy van, ahogy Cowboy mondja... de mar igy is eleget irtam.

A Paksi Atomeromu honlapjat (www.npp.hu) ajanlanam en is mindenki figyelmebe.

Balmaz
(pronuklearis kockafeju mernokhallgato)
(mocskos atomlobbista)
(satobbi)

Előzmény: Cowboy (42)
Dr. Lecter Creative Commons License 2000.06.19 0 0 43
"4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához."

Biztos vagy ebben?

Ja, a vasrudak meg kadmiumból vannak, urán meg aztán végképp nincs bennük.

Hannibal

Előzmény: Cowboy (42)
Cowboy Creative Commons License 2000.06.19 0 0 42
Eléggé tájékozottnak tünsz, de egy nagy tévedésedre szeretném felhivni a figyelmedet.
1-A nyomottvizes rektorok nem a magas hőmérsékletre állnak le maguktól, hanem amikor a kb. 270 C fokos viz az eltört csövön keresztül kilép rögtön göz halmazállapotu lesz. A primerköri viz nemcsak a höenergiät szállitja a höcserélök felé, hanem a gyors neutronokat lefékezi (bór hozzáadásával megnövelve a fékezö hatást, ez az egyik (finom) szabályozási mód) és a lassú neutronok adnak le höt. Ezért áll le a láncreakció! (A másik, amikor a szabályozó rudak bezuhannak a vészleállási pozicióba, a vasból készült rudak szintén lassitják a neutronokat, lecsökkentik az aktiv zóna uránium tömegét . Amikor vas rudakat kiemelik a zónából másik részük uránium tartalmu, igy nö a kritikus tömeg és elindul a reaktor).
2- A szimulátor központ számitógépeit semmiképpen nem hivnám nagyteljesitményünek, az a két VAX 760-as ( az 1millio utasitás/sec-el ) már akkor is elavultnak számitott, amikor átadták. Mivel a COCOM lista még életben volt, nem lehetett beszerezni a 8-9000-es szériát. A gépek cseréje viszont nemcsak a + HW miatt kerülne sokba, hanem újra kéne az egész rendszert hangolni. Ez fél évbe tellett, a legjobb ügyeletes mérnökök segitségével, nem érné meg lecserélni öket. Csernobil ugyan nagy lökést adott a befejezéshez, de az alapgond az volt, hogy egy reaktor inditás több napig tart, a személyzetnek soha nincs lehetösége az egész folyamatban részt venni, egyetlen rossz lépés a reaktor vészleállásához vezethet, ami több napos kiesés és nagy bevétel csökkenés.
3- Nemcsak a kiégett fütöanyagot kell biztonságosan, több száz évig tárolni, hanem az elhasználodott alkatrészeket, szerszámokat, ruhákat is. Amik ugyan nem magas sugárzásuak, de nem lehet hagyományos úton újra feldolgozni. A másik gond, a magas beruházási és karbantartási költséget 30 év alatt kell behozni, ugyanis ennyit számolnak, amig az erös elszennyezödés miatt az egészt be kell betonozni.
4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához. A “hulladék” energiával fütenek és termelnek áramot. Tehát ezek a reaktorok nem energia termelésre lettek tervezve.
Előzmény: MZ per X (31)
Szundi Creative Commons License 2000.06.19 0 0 41
Olvastam, ideztem is rola vagy kettovel ezelott, meg kerdesem is volt vele kapcsolatban, amire nem kaptam valaszt.

"a nukleáris technikában még nincsenek akkora maffiózók, mint az olajban"
Magyarorszagon nincsenek. Hogy Oroszorszagban es Eszak-Koreaban sincsenek, arra nem vennek merget.

Kihamoztam, amit a repulogepekrol irtal (bar jol eldugtad :) ), arrol is elmondtam mar a velemenyem, szinten 2-3 beirassal korabban.

Előzmény: leha (40)
leha Creative Commons License 2000.06.19 0 0 40
leha Creative Commons License 2000.06.19 0 0 39
Előzmény: Szundi (38)
Szundi Creative Commons License 2000.06.19 0 0 38
Leha:
Nehany hozzaszolasbol igenis az derult ki, hogy az atomeromuvek gyakorlatilag tokeletes megoldast jelentenek, ezert ereztem fontosnak a vitat.

szg:
Sajnos nem sokat tudok a repcerol, csak ami a sajtoban megjelent. Braziliaban folynak nagyszabasu, sikeres kiserletek, allitolag.

"Szerinted erre van reális esély addig, amig az olajban ekkora pénz van?"
A atomban is van akkora penz, megis fel lehetett lepni ellene.

A nemet dontest pedig azert tartom jonak, mert ez meggyorsithatja az alternativak kereseset.
Sem az atom-, sem a fosszilis eromu nem megoldas, de amig konkret politikai-gazdasagi kenyszer nincs, addig az ipar nem fog massal eloallni.

Szerintem a nemetek nem azert birkak, mert ezt kivittek, hanem mert a kornyezetvedelmi adot (nem tudom a pontos nevet, vmi ilyesmi) nem.

szg Creative Commons License 2000.06.19 0 0 37
Energiatakarékosság: Én teljesen másképp látom...

Pl. Magyarország: Paks 50%. Ha (mondjuk) felére lehetne csökkenteni az elektromos energia-fogyasztást, elég lenne Paks, az összes olaj-szén-gáz erőművet be lehetne zárni.

Véleményem szerint elektromos-energia termelésre szént, olajat, gázt használni felelőtlenség.

Repce: volnának esetleg adataid, hogy mondjuk évi 1 tonna repceolaj termeléséhez mekkora terület és energiabefektetés (szántás, vetés, aratás, szállítás, feldolgozás stb.) szükséges? Attól tartok, hogy ez közlekedési célra jó lehet (amíg nincs igazán jó módszer el. energia-tárolásra), de másra is?

Meg egy haszna lenne az europai eromuvek leallitasanak: a kenyszeruseg valoszinuleg nagyot lenditene az alternativ forrasok kutatasan. Azokat pedig hasznalhatnak azok az orszagok is, amelyek ma meg a toredeket fogyasztjak annak, amit mi, de minden vagyuk, hogy utolerjenek.

Szerinted erre van reális esély addig, amig az olajban ekkora pénz van? (Mellesleg az atomenergia az olajipar szemében is szálka, nemcsak a "sötét-zöldekében"...)

Engem az europai, usa-beli atomeromuvek lete is zavar. Ha alterativa hianyaban India, Kina, az afrikai orszagok elsosorban atomeromuvel fogjak fedezni rohamosan novekvo energiaszuksegletuket, az vajon milyen iranyba fogja befolyasolni a valoszinusegeket?
Éppen emiatt talán a "zöldek" részéről nem az lenne a normális mentalitás, hogy ne az atomenergia ellen harcoljanak/tüntessenek/stb., hanem a lehető legbiztonságosabb atomenergia/atomerőmű lenne a fő céljuk? A "zöldeknek" a szigorú biztonsági szabályokért, és biztonságos fűtőelem-temetőkért kellene harcolniuk!

Előzmény: Szundi (35)
leha Creative Commons License 2000.06.19 0 0 36
Szundi: most megváltjuk a világot, vagy prioritásokról vitázunk? senki nem mondta, hogy az atomerőmű felülmúlhatatlan, legjobb, dobjuk el a logarlécet, hisz elkészült a fő mű! itt arról van szó, hogy a fellelhető legjobb. továbbra sem győzöm hangsúlyozni: nem az a lényeg, hogy a meglévő erőművek hány százezreléke robban fel (a valószínűségek alapján), hanem az, hogy a fosszilis erőművek szennyeznek folymatosan. és ettől kapod a daganatos megbetegedéseket, amit a gyerekednek is átadhatsz, csak nem olyan feltűnő, mert nem két hét alatt, hanem 5 év alatt fejlődik ki. energiaínség? nohiszen! pénzkérdés az egész. a világon még mindig az olajlobby a legerősebb. a németek újra az ő zsebüket tömik, mert a sötétzöldek hülyék, a nép meg birka

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!