Keresés

Részletes keresés

IEC-ATA Creative Commons License 2018.09.19 0 0 8889

Pont nem érdekelne, hogy mennyibe kerülne a 1581 replikációja. A lényeg, hogy megcsinálhatom, mert megtehetem! Ennyi! Az hogy nekem mi éri meg, azt majd eldöntöm én magam! Ha meg tudnám csinálni a Plus/4 reloaded-et azt is megcsinálnám, mert miért ne! Ha csak magamnak, akkor már megérte! :-) A plus/4 pótlásával sem erőlködöm, csak leírtam milyen lehetőségeim vannak, ha minden kötél szakad és eredeti vason akarok "játszani". Egyébként már kész is a plus/4 reloaded, csak át kell tervezni az FPGATED-et a megfelelő kasztni méretre, meg kiegészíteni alaplapi SID kártyával. Én még Expansion portot is tennék rá, vagy legalábbis a helyét, mert igaz hogy nem kapható külön exp. csatlakozó, de az bontható bármelyik alaplapból. A C64 reloadedbe is át kell pakolni az alkatrészeket az eredetiből, hogy működjön! Hogy miért nem csinálta meg még senki, azt majd te megmondod. De lehet pont "ránk" vár, hogy megcsináljuk. Hogy megint minek és miért? Mert megtehetnénk! Ennyi!

Előzmény: SuperCPU128 (8888)
SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.19 -2 0 8888

Az 1581-et a legkönnyebb megépíteni, ebben van a legkevesebb chip. 6502A, 8520, WD1772, DOS ROM, 8 KB SRAM, 8 db 74-es chip, ellenállások, kondik, diódák, csatlakozók, kvarc, ennyi. Az alkatrészköltség alacsony, pár 10 €, plusz a WD1772, ezt csak drágán találtam ebayen 32 €-tól. A WD1770 olcsóbb, de ez nem ajánlott, mert bugos. Bárki újratervezhette volna 1987 óta az 1581 NYÁK-ot, és gyártathatná, vagy CPLD-be rakhatta volna az elektronika nagy részét, de mégse tette senki, mert nincs értelme. Az eredetivel megegyező NYÁK-ot bármikor gyártathatna bárki, minden infó megvan hozzá. A rajzzal nem borzoltál semmit, mert kicsinyített, alig látni valamit. Itt van a gyári kapcsrajz. http://www.zimmers.net/anonftp/pub/cbm/schematics/drives/new/1581/index.html

Kell még mechanika is, amikből a legdrágábbak és a legritkábbak jók csak bele, min. 30-50 €, FB-354, stb. Honnan szerzel gyári 1581 burkolatokat? 3D nyomtatás? Vagy saját burkolatot tervezel? Máris drágább lesz az egész, mint most 200 €-ért az eredeti 1581.

 

A Plus4 és 1551 alkatrészek pótlásával kár erőlködni, mert a közösség annyira se tartja a Plus4-et, meg az 1551-et, hogy ezeket régen FPGA-ba rakta volna, mint a C64-nél és az 1541-nél történt. 1984 óta rengeteg idejük volt rá. Nem értem miért nem ezzel foglalkozik a Plus4-es közösség, amikor már 40 €-nál van a gyorsan elromló 8501R1, meg a TED is ebayen, csak ezek pótlására figyelnek. Nem akar senki Plus4 reloaded alaplapot csinálni. Úgy nem is lenne értelme, mint a C64 reloadednél van, mert továbbra is kéne bele az eredeti CPU, TED. Ez az 1551-re is igaz.

Előzmény: IEC-ATA (8887)
IEC-ATA Creative Commons License 2018.09.19 0 0 8887

A 1581 építése csak egy lehetséges opció, mint írtam is. A rajz nem ma készült, de gondoltam feldobom, hogy felborzoljam az idegeidet! :-) Ha megépülne, sem érdekelne, hogy lesz e drive bele vagy sem, az sem érdekel, ha az ára a csillagos egekbe van. Ha működik, már megérte. Az sem érdekel különös kép, hogy a 1551 milyen gyártástechnológiával bír vagy milyen romlandóak az alkatrészek, lassú e vagy gyors. Proci kiváltható egy kis trükkel, 6525A-t vettem egy commodore szerviz felszámolásából megmaradt készletből mo.-on, de nálam van CPLD formában is. Működik, használom. Elromlik, javítom. Ha már nem lesz semmilyen alkatrész hozzá, akkor marad levélnehezéknek és váltok a saját SD1551em-re! :-) A plus/4-gépem meg elmegy 6502 procival és 1551-es drive-al! A TED már bajosabb, de csak megcsinálja a Lengyel srác normálisan a helyettesítést. De ha végkép javíthatatlan minden, akkor marad az FPGATED! :-)

Előzmény: SuperCPU128 (8879)
SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.19 -2 0 8886

Nem értelmetlen a mi lett volna ha beszélgetés, mert ebből látszik miért az van, ami most. Én is olvastam régebben ezt a 6522 történetet, csak nem értem miért csináltak ekkora baromságot. A VC-20 és a C64 fejlesztése között eltelt időben lett volna idő kijavítani a 6522-t. Vagy miért nem használtak 6526-ot? A C64-ben is ez van, 2 is. Az 1571-ben is 6526 van a gyors burst mód miatt, az 1581-ben meg a gyorsabb 8520 (Amigás) változata szintén a burst miatt. Az 1551-gyel tényleg nem érdemes foglalkozni.

Előzmény: siz (8885)
siz Creative Commons License 2018.09.19 0 0 8885

Egyrészt tök felesleges a "mi lett volna, ha..." és "miért nem így csinálta a Commodore..." dolgokon rágódni, mert ezek már több, mint 30 éves történetek, úgysem lehet változtatni rajtuk, Commodore sincs már sehol és örülhetünk, hogy van még olyan Commodore gép, ami működik.

 

Egyébként meg Brian Bagnall könyveiben tök egyértelműen le van írva, hogy miért a 6522 VIA-t használták és miért lett olyan a soros busz, amilyen: mert ugyan a PET-eket használók körében tök nyilvánvaló volt, hogy hibás a shift regiszter a VIA-ban (bizonyos esetekben - talán megszakításkor? - hibázik), ezt a Commodore-nál nem tudták. Aztán amikor megcsinálták a VIC-20-at, már gyártásban volt a gép is, a 1540 is, akkor vették észre és akkor már nem tudtak a hardveren változtatni (talán még nem is létezett akkor a 6526). Aztán a C64-nél meg nem akartak/nem volt idejük új meghajtót tervezni, ezért maradt a 1540, viszont ott is volt probléma az időzítésekkel a badline-ok miatt, ezért még egy kicsit lassítottak a szoftveres protokollon. Ez lett az első 1541.

 

A 1551-el kapcsolatban meg egyetértek: azzal megint sikerült egy olyan cuccot csinálni, hogy ha elromlik dobhatod a kukába vagy használhatod levélnehezéknek, mert alkatrész tényleg nem lesz hozzá.

Előzmény: SuperCPU128 (8883)
siz Creative Commons License 2018.09.19 0 0 8884

BSz írt plus/4-re IEEE-488 gyorstöltőt. :) Persze nyilván csak a saját IEEE-488 interface-ével működik, ami meg sehol sincs dokumentálva, hasonlóan az összes többi hardvermódosításához.

Előzmény: MMSZoli2 (8880)
SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.19 -2 0 8883

Erről beszéltem én is, soros vonalon simán lehet Jiffyvel 9-szeres sebességet elérni, sőt ilyen Action replay MK6 töltőkkel 15-20-szoros körüli sebességet is. Érthetetlen, hogy a C64 miért nem kapta meg a burst módot. A C128-ban a 8721 PLA és a 8722 MMU kis része vezérli a burstot külön órajellel, időzítéssel, egy kis plusz chippel a C64-gyel is meg lehetett volna a burst mód. Vannak is hackek erre C64-hez, de nincs értelme használni. Az 1541-ben is lehetett volna burst, nem lett volna sokkal drágább. Én se értem hogy miért 2 KB SRAM-ot raktak az 1541-ekbe, az 1551-be, és az 1571-be, amikor 8 KB-ot kellett volna, az 1581-ben már ez van, gondolom itt már muszáj volt. A Dolphindos 1541 és 1571-hez is kell a 8 KB, van is a panelen egy 8 KB-os SRAM, a 28 lábú Sony chip az. http://www.fototer.hu/image/tsS

Persze hogy nem a párhuzamos átvitelt kellett volna erőltetni, a serial port 2 vezetékén is lehet 9-20-szoros sebességet csinálni, de a Dolphindos megmutatta, hogy mit lehet elérni párhuzamos átvitellel, 27-szerest. Még serial porton is gyorsabb lehetne a dolog, ha 8 KB SRAM lenne az 1541-ben, így is lehet egy egész sávot beolvasni az SRAM-ba, aztán sorosan egyszerre átküldeni.

 

Az SD1541 1-es verzió 24e volt tavaly, plusz táp 2e + serial kábel 1e + posta 1500, össz. majdnem 30e. Az SD1541-II mennyi? Nem írja az oldalon.


Az 1581 kitek még kb. 2007-ben is elérhetők voltak talán Kanadában, 1 magyar vett is belőle 5-6 darabot, szerzett mechanikákat, aztán eladta Mo-on. Az 1581 azért se lett szuper, mert csak néhány féle mechanikával működött, Chinon FB-354, stb.. Érthetetlen hogy 34 tűs csatlakozónál miért kell 17 föld, és miért nem lehetett 8 bites párhuzamos átvitel. Mindjárt nem lett volna olyan lassú PC-nél, 1581-nél se az FDD. A 40 pines IDE HDD-nél már megoldották a 16 bites adatátvitelt, mert muszáj volt.

 

Ne hasonlítsuk a mai USB3 soros átvitelt a C64 serial porthoz, a PC-knél több GHz-es CPU-k, komoly USB vezérlők vannak precíz időzítéssel, több MB-os driverrel. A C64-ben és az összes FDD-ben 1 MHz-es CPU van, és KB nagyságrendű vezérlő ROM (1541 16 KB DOS, 1571-1581 32 KB, C64 néhány KB floppy rutin a 8 KB-os kernalban).

MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.18 0 0 8882

1581: annó lehetett KIT-eket kapni drive nélkül, mert az Amigába kikapkodták belőle.

Egyébként nem sima PC drive van, pontosabban csak bizonyos PC meghajtókkal megy az 1581 (pont olyan válogatós, mint az Amiga).

Ezeknek a Matsusita 3.5" meghajtóknak az ára szintén az egekben van, ha akarsz egy ilyet venni. Lehet, hogy az elektronika lesz au olcsóbb.

MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.18 0 0 8881

Most nem azért, de az USB2.0 mennyi adatvezetéken viszi át azt a 60MB/sec adatmennyiséget? DATA+ és DATA-

Szép dolog a párhuzamos adatátvitel, meg a rohadt drága kábelek, de látható, hogy a világ nem ez irányba halad...

5 pin-en át lehet lőni 600MB-ot másodpercenként (USB3.0, jesszus, már ez is 10 éves szabvány), akkor miről beszélünk? 


Sorosan is át lehet vinni IGEN nagy adatmennyiséget igen gyorsan. Ott van a gépedben, előtted a bizonyíték.

 

Noh, inkább megyek és tesztelem az SD1541-II-t, ma kaptam meg, szép kis 3D nyomtatott házban van.
Állítólag baromira kompatibilis, majd meglátjuk mire megy a GEOS-al :-)

http://retroemu.hu/sd1541-ii.php

MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.18 0 0 8880

 A TCBM buszt tervezték C64-re is kihozni, de akkor már rájöttek az 1571-ben használt burst mode-ra, ami normál soros kábelen, a majdnem meglevő elektronikával és IC-kkel gyorsabb volt, mint az 1551 TCBM busza és nagy dobozba zsúfolt elektronikája. Ez valamilyen szinten kissé szánalmas is: hogy nem tudtak 8 adatvezetéken és akkora batár panelen annyit adatot árvinni, hogy egy soros kábel sebességét elérjék?.

Tehát a TCBM-et tölötlék, kihozáátk az 1570 és 1571-et, mondjuk a C64-nek ettől nem gyorsabb floppyja, de a C128-ra ráfogták, hogy az ugyanaz mint a C64. (remek cikk a Secret Weapons of Commodore http://www.floodgap.com/retrobits/ckb/secret/periph.html, itt is a legtöbbet az SFD-1001-el foglalkoznak. Remek kis szerkezet)

 

 Nagy eséllyel itt is a fillérkedés lehetett a gond: kicsi volt az 1541 floppy RAM-ja. Van egy MSD-1 floppym, annak a duál floppy verziója egy paranccsal (gép bevonása nékül) úgy rémlik 25 másodperc alatt átmásolt egy lemezt egyik meghajtóról a másikra.  Ehhez 8KB-ra kellett megnövelni az eredetileg  6KB-os RAM-ját (a 6K-val 2 perc alatt másolt át egy floppyt), hogy az egy szektor 7KB-ja beleférjen. (Az 1541 és 1551-nek 2KB memóriája van jól e emlékszem). Persze akkoribana RAM sokkal drágább volt mint manapság, fajlagosan értve.

 

 Hogy az SFD-1001-et az IEEE-488-on keresztül hogyan lehetne felgyorsítani, nem tudom, nem találtam rá gyorstöltőt. Pedig az durva lenne :-)

kicsit OFF:
ma néztem a fotométer gömbjeink és a lumen/árammérő eszközök csatlakozóját (ezt lehet mérőkártyába dugni a PC-n), és természetesen IEEE-488. 

 

SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.18 -3 0 8879

Ez egyre jobb lesz. Sheme próbálja igazolni hogy miért nem javították ki a 6522-t, aztán megyarázza hogy miért jó 1541-ből 1551-et csinálni, meg hogy milyen jó lenne az 1551-et a C64-re kötni.
Most jön IEC-ATA, hogy 1581-et akar építeni.
Senkit se érdekel az, amit eddig itt írtam miket csinálhatott volna másképpen a Commodore cég. Nem is kellett volna a gyorstöltők nagy része, ha úgy működött volna a 6522, ahogyan eredetileg tervezték, csak ez lett volna min. 6-szoros sebességű, mert hardveresen tudta volna amit kell, nem szoftveresen a DOS-ban kellett volna szarakodni, persze hogy lassú lett. A DOS se ilyen lett volna hibátlan 6522-vel.
Az 1551 hardvere ugyanúgy elavult, drága, és gyorsan elromló volt, mint a Plus4, és az IEEE-488 meghajtók. 6525, csak itt használt 6510T (nem helyettesíthető 6510-zel), speciális illesztőchip a csatlakozóban, stb. van az 1551-ben, nevetséges. Olyan, mintha az IEEE-ből fejlesztették volna ki. Az 1551 egy őskövület rosszul megcsinálva, felejtős, sima 1541 lemezformátum. Még ha 1 MB-os lenne, de nem. Hiába párhuzamos porton működik, a Jiffy sorosan 2 vezetékkel gyorsabb, 9-szeres load.

Az 1581-et se támogatja semmi, mert teljesen másképpen működik, mint az 1541-1571. PC-s a belső működés, ezért is van benne 1772, és PC-s 3,5 FDD. Hiába ven 34 tűs csatlakozó az alaplap és az FDD között, csak EGY vezetéken megy az adat, szó sincs párhuzamos átvitelről. Jiffy van hozzá, ennyi.

IEC-ATA Creative Commons License 2018.09.18 0 0 8878

Lehet építek egy 1581-et! Átrajzoltam az eredeti kapcsolási rajzot, ha az hibás akkor az enyém is! Az alkatrész számozás 99% ua! :-D

Sheme Creative Commons License 2018.09.17 0 0 8877

A floppy meghajtókat is lehetett volna jobbra csinálni, de végig a gyári hibás 6522-t használták mindegyik 1541-ben 1994-ig.

 

Talán mert tonnaszám lejött a gyártósorról, és szinte abban az évben már valaki írt egy gyors töltő/mentő programot - de lehet, már többet is csináltak -, ami azt a lassú adatátvitelt 4-5x-ére gyorsította. Vagy többre - most nem számoljuk ide a KERNAL-cserés megoldásokat, sem a párhuzamos adatátvitelen mozgó töltőket.

 

Bár ez utóbbi is megérne egy misét, hiszen hack nélkül is "tudja" a VIA 6522-es a 8bites párhuzamos adatátvitelt - kivéve a 1541C és 1541 II-ben, ahol az egyes lábat "lekötötték" figyelni a fejet, mikor éri el a track 1-et. (Ha jól emlékszem.) Plusz itt még kicsit módosítottak is a KERNAL-on.

 

Ott volt az IEEE-488-as 3040, 4040, ezek 1541 kompatibilisan

 

Meg hogy ne térjünk el nagyon a Plus/4 és C-16 vonaltól, ott van a 90%-ban 1541 kompatibilis 1551-es drive is - a hup-on van egy cikk, hogyan csinált valaki a 1541-ből 1551-et.

Most mellékes, h egy lepárhuzamosított 1541-es, némileg módosított ROM-mal, meg egy +4 lábbal több lábat lekezelő Expansion portos megoldással - vs IEEE-488 - 1001. Persze mekkora móka lenne, ha megoldaná valaki, h a C-64 kezelje a 1551-et, mert gyakorlatilag nem lehetetlen a megoldás.

 

Az 1571 floppy már 1985-ben kész volt 2 fejesen

 

Meg a 1570-es egy fejesen, bár az alaplapja annak is a 1571-é.

Előzmény: SuperCPU128 (8860)
Sheme Creative Commons License 2018.09.17 0 0 8876

"Mivel a TED simán olvassa a képet romból is, (épp azért nem lehet a basic grafikus kép a rom alatt, hogy ne kelljen ez a relokációs túró), "nem kötelező" a belső proccesszort és ramot használni.

 

Ja, hogy innentől a gépünket egy megjelenítővé és egy "okosbilenytűzetté", egy 320x200as tévékép-generátorrá degradáltuk?"

 

???

 

Nem értem! Kéretik hétköznapi nyelven, kicsit bővebben leírni, mert laikus vagyok!

 

Köszönöm!

Előzmény: Törölt nick (8855)
SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.17 -2 0 8875

Csak a Plus4 TED-en volt paszta, és az acéldoboz tetején lemez, ami a chiphez nyomódott. A C16-nál és a 116-nál nem volt semmi a TED-en. Se a C16-nál, se a Plus4-nél sosem volt hűtés a CPU-n.

http://3.bp.blogspot.com/-9RUUtyzka40/VM-auKCMrRI/AAAAAAAAECk/hTHMMleiwVU/s1600/Commodore%2B16%2Binside.jpghttps://myoldcomputer.nl/wp-content/uploads/2016/02/c-116_mboard_hi-res.jpg

Itt rakott rá maszek hűtőket: https://www.thefuturewas8bit.com/plus-4-repair-3
Nem gyártották addig a C16, C116, Plus4-et, hogy a gyártástechnológiai fejlődéseket beépíthették volna, mint a C64-nél történt. Minden C16-om, Plus4-em alaplapján, a chipeken 1984 és 1985 volt a gyártási idő, sosem láttam akár csak 1986-ban gyártott gépet. Az említett 1988-as 8501 nem is tudom hogyan került hozzám, melyik géppel. Valaki kicserélhette a tönkrement R1-est erre, mielőtt hozzám került.
A C64-nél is kellett először hűtés a széles és keskeny alaplapnál is a CPU-ra, VIC-re, SID-re, voltak acéllemezes árnyékolók is, amiken acélfülek voltak, amik a chipekre nyomódtak, alattuk pasztával. Aztán kartonpapír lett az árnyékoló, és csak a VIC volt acéldobozban, ez is csak a széles alaplapnál, aztán sima U alakú acéllemez lett csak beforrasztva az alaplapra a VIC-hez, nem doboz. Aztán már ez se volt. Itt látszik minden. http://www.c-64.org/de/mainboards.html Csak a 250425-ön acéllemez a VIC-en kép nincs itt, de a helyük ott van, még a 250466-nál is. A keskeny C64 alaplapokat mindig hűtés nélkül használtam árnyékolókarton és acél nélkül, nincs semmi bajuk. Az árnyékolók hűlést akadályozó hatása nélkül nem romlik el semmi a túlmelegedéstől.

Az IEEE nem kellett volna, a külön C64-hez, VC-20-hoz kiadott IEEE illesztők se, nekem is volt többféle. Már 1985-ben volt burst mód, de csak C128 módban, és csak 1571+1581-gyel. Meddig tartott volna 1 MB-os lemezre (2 fej) megcsinálni a burstot? Aztán C64 mód (meg sima C64-re)+1541-re is? Az 1571-ben 2 db 6522 és egy 6526 is van, a 6526 az 1571 módhoz, a 6522 az 1541 módhoz. 6526 nélkül csak az 1541 mód működik, kipróbáltam, ez az I/O vezérlés 1571 módhoz. Volt olyan 1571-em, amiben 6525 volt a 6526 helyett, a DOS is más volt, csak ezzel működött, elmentettem. Ebből is látszik hogy először 6525-öt akartak a 6526 helyett. Az 1581-ben 8520 volt a 6526 helyett, mert a 6526 lassú volt (amúgy lábkompatibilis) és WD1772 volt, nuku 6522. Azért lett ilyen, mert PC-s módon kezeli a lemezeket, nem 1541 és 1571 módon. A WD 1770 és 1772 PC-s chip volt. Régen elfelejthették volna már 1987-ben a 6522 chipet, ott a 6526. Simán megtehették volna 1987-88 körül, hogy olyan C64-et és 1541-et, stb. gyártanak, ami nem kompatibilis a régiekkel, így aki akarta még használni, meg kellett volna vennie az új cuccokat. Amúgy is 1987 elején jött ki a keskeny 250469-es C64 alaplap, meg 1986 végén a kicsi alaplapos 251854-es 1541 alaplap 1 DOS chippel, meg az 1541-II is 1987-es. Lehetett volna 1987-ben az új kezdet. Sokan csinálják ezt, ma is. Csak azért ragaszkodni a lassú és hibás 6522-höz, az 1 MHz-es CPU-hoz, stb., hogy megmaradjon a kompatibilitás az 1982-86-os dolgokkal, baromság. Mennyi gyorstöltőt nem kellett volna kifejleszteni, ha 7-szeres burst lett volna 1987-től C64+1541-re??? A Jiffydos csak 6-szoros sebességű, ha nem jó sorrendben vannak a blokkok a sávokon, azaz nem Jiffyvel lettek elmentve, hanem sima DOS-szal, ha meg Jiffy save-s, akkor is csak 9-szeres, azaz 117 helyett 13s alatt tölt be 185 blokkot. A Jiffy se kellett volna, ha van burst. Csak az ilyen Dolphindos, stb. kellett volna azoknak, akiknek még gyorsabb kell, ez pl. 27-szeres sebességű, 117 helyett 4,3s alatt tölt be 185 blokkot, ilyenem is volt, van. Persze ehhez kell a floppyba párhuzamos kábel, 8 KB SRAM bővítés (a 2 KB nem elég, mert 1 egész sávot olvas be egyszerre), és 24 KB-os DOS (az eredeti 16 KB-os), meg ROM csere a C64-ben is. http://singularcrew.hu/idedos/perf.php

Előzmény: MMSZoli2 (8874)
MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8874

Szerintem elfelejted, hogy ezeken a meleg IC-ken eredetileg volt hűtőpaszta és egy jó nagy fém árnyékolólemez. Ez pár évig bőven ellátta a hűtő szerepét, csak a 80as éve technológiája még nem a mai, hogy minden sarkon szilikonzsírt áruljanak. Meg felújítva sem lettek gyakran évtizedekig.
A 90-es évek elején a Commodore-ok többsége a szeméttelepen végeztve, vagy a kukákban, esetleg padláson csücsültek és természetesen kiszáradt a paszta, aki elővette, vagy megvette, gyakran nem is tudta, hogy kellene rá.
 Senki nem gondolt rá, hogy ekkora visszatérése lehet ezeknek a gépeknek (a plus/4-nek volt olyan éve hogy öszvissz 2 vagy 3 release volt egy egész év alatt, Luca, Csabo és egy markonyi elkötelezett ember tartotta életben az egészet (én csak 2005-ben kezdtem el ismét foglalkozni vele, akkor még gép nélkül)) 
Érdemes lenne megnézni, mi történne egy i5-el pár óra hűtőborda nélküli gaming után, ah nem lenne rajtuk BIOS hőfokvédelem. Ezek a régi C= gépek sokkal többet kibírtak, szerintem.

 

Kifelejted a gondolatmenetből, hogy a gyártástechnológia évről évre fejlődik. Elég csak a mostanában állandóan hallható csíkszélesség csökkentés versenyről hallani, ez akkoriban is megvolt, csak talán nem volt ennyire nagy dobra verve. Tehát ami elérhető volt 1986 vagy 1989-ben, azt kár számon kérni az 1983 as vagy 1984-es gyártáson, mert akkor még  lehet hogy nem is létezett a technológia (lásd HMOS bevezetése)

 

Ugyanez a téma az R jelzés nélküli 8501. Na az már az R3 volt, vagyis a problémák és a gyártás fejlesztése érdekében még kétszer áttervezték a processzort.  Azt mondod, megtehették volna korábban, vagy miért nem csinálták meg? Azt tudni kell (én Consumer electronics iparban dolgoztam több mint 10 évet, beleértve a termékfejlesztést), hogy a rengeteg teszt, égetés és validáció ellenére számos rejtett hiba csak a piacon derül ki, mikor tömegesen és folyamatosan használják a terméket, ráadásul olyan környezetben is, amit nehéz megjósolni vagy szimulálni. A gyárakban látható, légkondizott helyen levő égetőpolcok (ahol a termékek általában 500, max 2000 órát működnek) nem a nagyi hosszúszálú szönyege, amire rakva a számítógép szó szerint megfő...

 

IEEE: pont ezt tették, áttervezték, ebből lett a saját IEC szabványuk. A tervek szerint tudta volna az 1985-ben bevezetett burst módot, ez lett volna a sebessége, ha nem rontják el az elején a 6522-vel az 1540-ben. Tehát a burst kb 7x gyorsabb az 1541-nél, míg az IEEE alapú SFD-1001 csak 5x gyorsabb mint az 1541.
Tehát az eredeti tervek szerint az IEC két érpáron tudta azt a sebességet, mint az IEEE-488 nyolc párhuzamos vonalon. Akkor minek kellett volna Nekik 8 párhuzamos kábel? 

 

Gyári hibás 6522 téma (bocs elírtam). Van egy érdekes csavar a történetben A bug az 1540-es floppy-val kezdődött. A C64-ben a 6522-t kicserélték a kijavított 6526-ra, és ezt tervezték az 1541-ben is, de akkor a VIC-20 nem tudta volna lekezelni az 1541-et.
De akkor legalább az 1541/II-ben miért nem cserélték ki? Szerintem kompatibilitás miatt.  
Biztosan tudod, hogy a Sinclair 128K-ban pár apróságot módosítottak és bár elvileg 99% kompatibilis a 48K-val, azért azért mégse. Vajon ha kicserélték volna a 6522-t 6526-ra, megmaradt volna az új floppy kompatibilitiása az az azóta elkészült összes játékkel, gyorstöltővel, cartridge-al? Aligha. Még az 1571 is tartalmaz 6522-t, pont azért hogy az 1541 emulációs módja 100% legyen. Vagyis a bugos 6522 nélkül nagy eséllyel elvesztették volna egy új egységgel a régi játékokkal való kompatibilitást.
Egyébként jogos, kihozhattak volna javítottat. Ehelyett a Commodore és a CMD kiadott IEEE-488 interface-eket, tehát ha Valaki akarta, használhatta  kétoldalas, 1MB-os SFD-1001-et C64el, vagy akár VIC-20al, C128-al.
 De nézd csak meg, hogy a lassú 1541-el pl a GEOS és egy csomó játék milyen jól kikerülte a bugot, a GEOS nem bájtokat hanem komplett szektorokat olvas, és kétszer gyorsabb még a JIFFY-énél is, bármilyen HW módosítás nélkül. (by Maurice Randall, aki azért tudhatja (Wheels, Postsript, Wave, CMD termékek felvásárlása/megmentése))  

siz Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8873

Ne szórakozzatok már, miért kellett volna bármihez is az elavult, drága (duál proci, drágán gyártható egyedi programozású 6530, stb) IEEE-488 drive-okat használni?

Arról nem is beszélve, hogy külön periféria vezérlő meg buszmeghajtók kellettek a vezérlőre is (mármint a gépbe). Plusz a csatlakozója is drágán beszerezhető volt (amikor éppen volt, mert csak egy cég gyártotta és egy időben egy katonai beszerzés miatt más nem vehetett belőle, ezért a Commodore nem tudok meghajtókat eladni, mert nem volt hozzá kábel).

Szóval addigra az IEEE-488 már rég a múlt volt.

 

A BSz féle egyedi hardverről: azért én nem mondanám, hogy a plus/4 csak képmegjelenítő (bár egyébként a szó szoros értelmében az): a teljes képernyőn FLI van, szóval a CPU-nak egy szabad pillanata sincs, teljesen ki van használva. És PAL/60Hz módban megy pl. a MicroMorph0s1s, amit még soha semmilyen gép nem csinált egyébként. :) Ez egyrészt azt is jelenti, hogy másodpercenként ötödével több képkockát kell kirajzolni, másrészt rasztervisszafutásban is kevesebb idő van.

 

Előzmény: MMSZoli2 (8871)
SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.16 -1 0 8872

Nem is írtam 6551-ről. Miről beszélsz? 6522 VIA-ról írtam, amiből 2 db van az 1541-ben, lemezvezérlő, és I/O vezérlő.
Attól hogy olcsósították a C64-et, és Plus4-et csináltak, még nem kéne ilyennek lenni az alaplapnak, meg az alkatrészeknek. A mérnökök is látták a melegedést, miért nem tervezték át? Tudták hogy pár év alatt megfő a 8501 és a 8360.
Nekem volt 1988-as utolsó verziós 8501-em, nem volt ráírva semmilyen rev szám, se Rx, ez nem volt olyan meleg, és nem romlott el. A gyenge 906114 PLA-t is áttervezték, és összevonták sok más chippel, ebből lett a 64 lábú 251715, ami sosem romlik el. Ezt még továbbfejlesztették, a színRAM-ot is belerakták, ez a 64 lábú 252535.
Az IEEE meghajtók 1980-82-ben voltak olyan nagyok és nehezek, 1987-88-ra sokkal kisebbre és könnyebbre tervezhették volna. Nekem is volt 8250LP-m, SFD-1001-em, 8050-em is, sőt még 8028-as margarétakerekes A3 nyomtatóm is, csak ez volt 15-20 kg. Már 1988-ra lehetett volna 1 MB-os 2 fejes 5,25 C64 floppy meghajtó.
Ha az IEEE szabadalmi díjakat nem akarták fizetni, áttervezhették volna a buszt, egy saját csatlakozót hozzá a meghajtókra, meg a gépekre is, hozzá kábelt, és meg van oldva a probléma. A DOS-okat hozzáigazítani már nem nagy szám. Vagy ott van az 1985-ben már létező burst mód, amit a C128+1571-nél, majd az 1581-nél is használtak, az alap 1541 sebességének a 7-8-szorosát tudja, és sima 6 tűs serial kábelen. Az IEEE-488 nem gyorsabb ennél.
Ha 1990-ben jött volna ki a cég a 65816 CPU-s C65-tel, akkor más lett volna az eredmény. Nem kellett volna külön 3,5 MHz-es 4510 CPU-t tervezni a C65-höz. Akár SuperCPU-szerű gép is lehetett volna egy bedugható bővítőkártyán 14 MHz-es 65C816-tal, meg 1-16 MB RAM-mal. Ha a CMD cég meg tudta csinálni, a Commodore is meg tudta volna, max. GAL-okkal, aztán továbbfejlesztették volna CPLD-vel. A CMD RAMLink 1990-es cucc, sima GAL-okkal van minden megoldva, CPLD nincs benne. Az 1996-os SCPU-ban már van CPLD és GAL is.
A ZX Spectrum 128k-nak volt RGB kimenete, erről írtam.

Előzmény: MMSZoli2 (8871)
MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8871

bocs, az előző kérdés kicsit túl tömör volt, nem értettem.

Ha muszáj :-)

A #8860-ban van pár jogos felvetés, és van pár nem tényszerű kijelentés.

 

-Hibás 6551: jogos

-Plus/4 összecsapott dizájn: mi köze ennek a lap méretéhez? A C64-et OLCSÓSÍTOTTÁK ezért lett kisebb, meg a hőfejlődés miatt kicseréltek IC-ket, amelyek gyakran meghibásodtak (!). A TED elsősorban a joystick portról hiányzó rövidzár védelem, a 8501 pedig a hőfejlődés miatt pusztul meg. A PLA meg pont olyan gyengusz, mint a C64-ben

 

-Az IEEE driveok elég gyorsak voltak, és némelyiknek elég nagy volt a kapacitása is. Viszont a MÉRETÜK sok esetben abszolút nem passzolt az otthoni környezetbe, az első 8250LP dual meghajtó 40 kilós monstrum volt... Talán az SFD-1001 és a felújított Porsche design 8250LP mondható otthonokban is elfogadhatónak. A C= 3040, vagy 4040: komolytalan, hogy bárki ilyet batárt vett volna meg egy hobbiszámítógép mellé.

A fő oka a párhuzas IEEE száműzésének a csatlakozók és a kábelek horrorisztikus ára volt, mivel elsősorban laborokban, mérőműszerekben használták , és ráadásul nem a Commodore-nak termelte a pénzt (mivel a HP-é volt az IEEE-488 licensz). Ma is nagyon drágák, érdemes rákeresni. Csak hogy érzékeltessem, mennyire drága a méréstechnikában MINDEN: a Mitutoyo 20 cm-es alacsony hőtáglású üvegből készült mérővonalzoja (ezzel lehet a projektorokat bekalibrálni) 91 ezer Ft. Nem vicc!  

 

Valóban, mint lejjebb leírtam (és ezzel szerintem válaszoltam is) hogy a TCBM helyett egy IEEE-t kelett volna integrálni fix kábellel az SFD-1001-hez, és az kellett volna hogy legyen az 1551.


-A 65816-ot külön megrendelére az Apple IIGS-be fejlesztették, és 1984-ben volt kész. Gondolom mivel megrendelésre tervezték és gyártották, az Apple kérhette a kizárólagos forgalmazás jogát, amíg az Apple IIGS forgalomban volt (az első verzió pontosan 1990ig futott). Egyébként a kezdetekben elég sok gond volt a processzorral, és emiatt az Apple IIGS bemutatása egészen 1986-ig csúszott. Az Apple IIGS-s sokat kritizálták a tesztek, mert baromi lassú volt a 2.8MHz-es 65816.  Talán amiatt vették vissza a sebességét ennyire, hogy ne haljanak meg túl gyorsan a processzorok (pont úgy, mint a 8501?), talán azért, hogy ne támasszanak belső konkurrenciát Jobbs kedvencének, a Macintosh-nak (ami ráadásul baromira túl is volt árazva)
Csak 1990-től kezdték el mások is gyártani ezt aprocit, pont amikor az első IIGS verzió kifutott. Úgyhogy nagy eséllyel a CPU nem is volt elérhető egészen 1990-ig, amikor a C65-öt elkezdték tervezni, lehet hogy ekkor járt le az Apple-el a szerződés?

-A ZX Specrumnak nem volt RGB kimenete, sőt kompozit sem, csak RF. Azértt tudom, mert csinálnom kellett rá kompozit hack-et, hogy legyen, mivel igen gyenge volt az RF kép. A síma 128K 1985-ben jött ki.

 

 

SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.16 -1 0 8870

A 8860-as üzimre lesz válasz?

Előzmény: MMSZoli2 (8867)
scarabaeus Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8869
Előzmény: MMSZoli2 (8867)
MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8868

Ha a 8086-ról van szó, akkor a CP/M-86 volt az amit elböktek a Digital Research-nél a szerződésnél, mert darabonként 240$-t kértek érte (az PC-DOS, ami az MS-DOS, csak 40$ volt), de ez elérhető. Ezen fut az összes CP/M cucc, viszont kell hozzá hardveres 80 karakteres megjelenítés is (=VDC).
Ebből a szempontból a C128 a nyerő, mert e beépített Z80+VDC alapból tudja futtatni, az 1571 pedig olvassa a MFM lemezeket és még gyors is.

Az egyetlen nagyobb dolog rontja a szép összképet: a Z80 csak 2MHZ-en fut, ezzel még a ZX Spectrumnál is lassabban fut (kb kétszer).
Ami azért profi programok futtatásánál nem egy nagy előny, ha csigalassú a rendszer.

MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8867

8860? Az meg micsoda?
Ha az i7 prociról van szó, akkor nem ide tartozik :-)

MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8866

Hi,

 

 csak még annyit, hogy nem tudom, valójában mennyibe került a HW, csak tipelgetek. Pl. azt tudom hohgy azért CompactFalsh van benne és nem SD, mert sokkal egyszerűbb a vezérlése. Cserébe a kártya ma már sokkal-sokkal drágább mint az SD vagy micro-SD
 A zene ha jól tudom azért lett 12 bites (nem 8 bit), mert a DA átalakító valami military grade cucc, csak épp ez volt a polcon... Az nem biztos hogy olcsó :-) 
 És azt sem tudom, hogy BSZ milyen végső funkciókat tervezett még bele. Elvi síkon akár 3D processzor is kerülhetne bele, ha az egység agya ezt képes "on the fly" átalakítani pl FLI-be. Soha nem mondott senki ilyet, de lehetséges lenne

MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.16 0 0 8865

Komment a korábbi Evolution demo mögötti Plus/4 HW-hez, amit BSZ fejlesztett.

Maga a cucc nem tűnik annyira drágának, és mivel alapvetően egy ROM belapozást csinál, és a külső eszköz (az eredeti gép memóriafrissítésétől függetlenül tud dolgozni) nem kell hogy hardweresen kompatibilis legyen a géppel, valójában nagyon komoly fejlesztés.

Persze ehhez progarmok kellenek, meg egy sztenderd felültet, parancsokkal.

Jelenleg leginkább egy teljes képernyős videólejátszónak tűnik 12 bites hanggal, de szerintem ez annál sokkal több.

 Lényegében bármely steam-et (video vagy hang) egy paranccsal lejátszik, és bemásolja a plus/4 grafikus formátumában egy adott 16K helyre, amit a gép megjelenít, illetve a TEDtől függetlenül eljátszik.
 Ha elképzelünk pl egy kalandjátékot osztott képernyővel, csak a felső 20 sort mutatja a gép a megadott grafikus memóriából, a maradék a szokásos helyről menne, üzenetekkel, kijelzéssel, ikonokkal. Jelenleg a FLI üzemmód megjelenítése elviszi a CPU idő többségét, de lehet hagyományos üzemmódot is alkalmazni.
Csak pár ötlet, amit eza HW lehetővé tenne:
 -A legalapabb, hogy a következő helyre átlépve nem hosszú töltögetésekkel jönne be a következő majdnem teljes HIRES képe a helynek, hanem egy szempillantás alatt? Fullscreen animácjó 25fps volt.

 -Az NPC szereplők saját hangjukon, 12biten digitalizálva szólalhatnának meg, azon a nyelven, amit az elején kiválasztott a user (csak fel kell venni ezeket).

 -Egyik helyről a másikra akár folyamatos animációval is átléphet a program, anélkül, hogy ez bele kellene hogy férjen a gép memóriájába.

 -Egy főellenfél megérkezése vagy halála esetén azonnal le tud játszani egy komplex animációt, amit előre lerenderelt és lekonvertált valaki (pl IstvanV grafikus konvertere batch átalakítást is tud, egy hosszabb MJPEG (motion JPEG, ahol minden képkocka 1-1 JPG kép) felvételt egy i7 egy éjszaka alatt átrámol Plus/4 üzemmódba).  
-Nem mellesleg a bővítés 512KB nagyon gyors RAM-ként is használható lenne, 2 darab 16KB-os szeretben lapozva.
És a játék egy Compactflash kártyán és egy floppyn-n elférne.

Hogy BSZ célhardvere (illetve az a kissé bővebb, amit eredetileg tervezett) valahe elkészül-e a közösség számáraelérhető bővítésként, nem tudom, de ha igen, én biztosan vevő leszek rá. Régóta dédelhgetem egy grafikus kalandjáték gondolatát a fejemben, de a hardver okorlátai miatt mindig újra kellett gondolnom a koncepciót (főképp a floppy meghajtó 170KB-os kapacitása zavar)

Még egy észrevétel:

SFD-1001 egy igazán kiemelkedő HW volt (nekem is van egy, egy IEC2IEEE illesztőn keresztül használom Plus/4hez)
Igazából (ha tényleg komolyan gondolták volna a Plus/4 irodai alkalamzását) ezt kellett volna hozzápasszítani a TCBM buszkoz, így a nagyobb sebesség egy drasztikusan nagyobb háttértárral párosult volna.

Aki játszani akart volna, vehetett volna egy soros 1541/II-t (esetleg ebból lehetett volna a fekete 1543), az irodai alkalamzásokhoz  pedig a drabális 1551  nagy sebességgel és 8 bites géphez képest óriási háttértárral, szinte semmit nem kellett volna hozzá fejleszteni, gyakorlatilag leemelhették volna a polcról a C64-hez készített CBM IEEE interface cartridge-et (de volt VIC-20hoz is). A drága IEEE kábelt az 1551hez hasonló direkt illesztéssel lehetett volna megspórolni.
Volt a Plus/4hez fejlesztve egy profi letter minőség nyomtató (DPS-1101), ez egy 1MB-os gyors SFD-1001-el és a SCRIPT/PLUS cartridge-al együtt durva kombo lett volna.

Két dolog még így is hiányzott volna:

-a nagyobb memória (a gyorsabb munkához, kevesebb töltögetés), szerintem a Plus/4 memóriája nagyon nehézkesen bővíthető és nem is volt tervezve

-80 karakteres üzemmód  a szövegszerkesztéshez. 
 

Ezzel kapcsolatban azért lenne észrevételem: számos külső HW meg a VDC chip lett kifejlesztve hogy 80 karakteres képrnyőt lehessen látni, szerkeszteni.
(ez utóbbi a C128-hoz csak később lett huzalozva)

Ha viszont valaki megnézi a Cool News4-et, ennek a 80 karakter széles képernyőnek az olvashatósága, a karakterkészlet, és a kiírási sebesség REMEK. 
(egyébként Gróf Marci ugyanabban az informatikai suliban végzett mint én (pár évfolyammal lejjebb járt), csak nálam sokkal jobb programozó :-) )  
 http://plus4world.powweb.com/software/Cool_News_4  

 
A fenti CoolNews karakterkészlet olvashatósága és kiíratás sebessége sokkal jobb, mint a Kingsoft Soft80-é. Ami azért nem semmi, mert az is egy elég komoly cég volt.
A fenti két példa is mutatja, hogy külön hardver nélkül is meg lehetett volna oldani, hogy a beépített 3+1 80 karakteres üzemmódban szerkesszen leveleket, szoftverből. a Plus/4 sebessége ehhez is elég. TV-n persze nem lehetett volna jól használni, de monitoron igen.

SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.15 -1 0 8864

A 8860-ra valami?

Előzmény: MMSZoli2 (8863)
MMSZoli2 Creative Commons License 2018.09.15 0 0 8863

A 8 bites gépeknél spéci software kell, vagy újraírt programok, hogy működjön, támogatva legyen az adott eszköz.

 

A modernebb rendszerknél, OS-elnél elég egy driver hozzá, hogy működjön a dolog.

Mondok egy példát: egy srác fejlesztett egy User Port-os RS232 egér illesztőt plus/4hez (mivel a joystick porton nincs analog paddle bemenet), én meg ledokumentáltam, illetve egy kicsit leegyszerűsítettem, hogy könnyebb legyen legyártani.

Egy modern OS-nél egy sztenderd illesztőt kell írni hozzá, installálod az oprendszerre, és onanntól minden kezeli. A Plus/4-en a szoftvereket kellene meghekkelni/egyesével átírni, hogy az egérről is lehessen irányítani. Azok, akik ezeket írták, rég inaktívak, vagy már nem is emlékeznek, hogyan csinálták.
Nincs egy OS, ami HDD-ről futna, és indulástól kezdve kezelné. Talán a GEOS van a legközelebb hozzá, de azt sem készítették fő HDD-ről futásra, a floppyk állaga meg csak romlik, és telerakták másolásvédelemmel is, kompex a programozása.

 

Nekem van egy CMD Ramlink2-m 16MB memóriával, a gépen belül kell átkötni két lábat, hogy működjön a hardver a C64-el az MMU.
Ilyet PCn is kellett csinálni (jumperelni, meg hw IRQ-kat állítani a driverben), de utoljára talán a 80as évek végén. Az Amigán meg talán soha.
Talán emiatt fejlesztenek ilyeneket AMigára, mert minden működni fog vele magától.
A 8 bit gépeken meg szinte semmi, hacsak nem írsz hozzá célszoftvert, vagy nagyon macerás minden egyes alkalommal beállítani.

SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.15 -2 0 8862

Nem a SCPU gyártó hibája, hogy a hardverre nem készültek programok. Ez régóta probléma más területen is. Itt van kb. 2000 óta az IDE64, aztán később az 1541 Ultimate, meg a TC64, ezekre is alig van olyan program, ami kihasználja a képességeiket, pl. az IDE64 gyors 50 KB/s loadját, meg az 1541U 16 MB-os REU-ját, meg a TC64 16 MB REU-ját + a kb. 15 MHz-ét.

Írtam hogy a 80-as évek óta bárki csinálhatott volna valamilyen értelmes C64 turbót, amire írhattak volna sok programot, mégse tette senki. Amigáknál még ma is készülnek turbókártyák, RAM bővítők, C64-nél miért nem ez volt?

A TV-knél is ez van, sokkal előrébb járnak a hardverrel, már van 4k, ez ma már az alap, meg 8k, stb., meg OLED, míg tartalom full HD-ra (1920×1080) is alig van, és a kábel TV adások is kisebb felbontásúak a sima full HD-nél. Elég megnézni milyen trágya a képminőség a Telekom IPTV-nél, a HD csatornák se szépek. Erre elég lenne a CRT TV is, de ezt már régen nem gyártják. Erre még a sima full HD-s TV is felesleges.

Előzmény: Törölt nick (8861)
Törölt nick Creative Commons License 2018.09.15 0 0 8861

Nem becsméreltem semmit, annyit állítottam, az SCPU is egy "kabátotot a gombhoz" szemléletű dolog volt.

 

Nem is volt igazán sikeres a maga idejében sem, már akkor aránytalanul drága volt, kevés használati értékkel, nem voltak rá dedikált programok, játékok, semmi.

 

Aligalig csinált a C64ből felhasználói szemmel komolyabb gépet, annyi pénzért, amiért már más, sokkal erősebb gépeket is lehetett akkor már venni.

 

Az SCPU éppenhogy a létezés határán innen van, sok sosem elkészült-kiadott cucc (pl a commodore 65) már a határ tuloldalára esik.

 

A hude forradalmi teljesitménnyel semmire nem lehet menni, ha most egy intel I5-öt behuzalozok a plusz4 fenekébe, akkor mi lesz?

Semmi, értelmetlen.

Ha nem építek köré egy kvázi-pécét, amire vannak is programok, akkor viszont nem egy C64 perifériát építettem, hanem a C64et degradáltam egy pécé pixeles képmegjelenítőjévé.

 

Ennyire gondoltam, nem is igazán az SCPU kapcsán, az csak egy példa arra, egyáltlaán kell-e, értelmes-e majd 35 év után bővíteni próbálni egy kisgépet ilyen irányban.

 

Szerintem alig-alig. Még a retro hobby keretein, koordinátarendszerén belül sem. Mert nem ad nekünk semmit, nem fognak tucatjával előjönni a coderek, hogy fejlesszenek egy egyedi valamire, innentől pedig túrós az egész.

 

 

 

 

 

Előzmény: SuperCPU128 (8856)
SuperCPU128 Creative Commons License 2018.09.15 -1 0 8860

Rengeteg lehetőséget elszalasztottak a Commodore cégnél, és sok hibát is elkövettek. Már a 80-as években volt többféle 65C816 és hasonló CPU, nem kellett volna ragaszkodni a 64 KB-hoz, meg az 1-2 MHz-hez. https://hu.wikipedia.org/wiki/WDC_65816/65802

Már 1986-7-ben kiadhattak volna jobb C64-et (amikor a keskeny 250469 alaplapot tervezték), 4-8 MHz CPU, min. 256 KB RAM, stb.. A C65-öt 1990-ben tervezték, ezt kellett volna sokkal hamarabb és jobban megcsinálni.

A Plus4-es hardver össze lett csapva, elég megnézni az alaplapot, még 3-4 évig se gyártották (csak 1-ig 1984-85-ben), hogy letisztuljon, mint a C64-nél volt a szélesről (250407, 250425) keskenyre váltásnál. Ezért döglenek a CPU-k, TED-ek.

Sok lehetőségük lett volna jobb C64-et, Plus4-et, 1541-et, stb. építeni már 1987 körül. Nem értem miért ragaszkodtak az 1 MHz-es 6510-hez 1994-ig, amikor 1985-ben már kijött a C128 a 2 MHz-es 8502-vel, a 4 helyett 2 MHz-en futó Z80-nal, meg a Plus4 CPU is gyorsabb volt 1 MHz-nél. Már 1988-ra lehetett volna sokkal jobb C64, stb.

 

A floppy meghajtókat is lehetett volna jobbra csinálni, de végig a gyári hibás 6522-t használták mindegyik 1541-ben 1994-ig. Ezért lassú az 1541 adatátvitele. Már 1980-ban léteztek az IEEE-488 floppyk, ezek 6-8-szor gyorsabbak voltak a soros 1541-nél. Nem is lett volna szabad soros floppyt tervezni a Commodore gépekhez. Ott volt az IEEE-488-as 3040, 4040, ezek 1541 kompatibilisan kezelték a lemezeket. Meg miért 1 fejes lett? Az SFD-1001 már 1982 körül 2 fejes volt és 1 MB-os lemezt kezelt. Már 1980-ban 2 fejesek voltak a PC FDD-k is, az 5,25-ösek is, a 3,5-esek is. Az 1571 floppy már 1985-ben kész volt 2 fejesen, aztán jött 1988 körül az 1581 3,5-es 2 fejes. Miért kellett 170 KB-os lemezes 1541 1 fejjel? Helyette lehetett volna az SFD-1001 továbbfejlesztett változata. Mindjárt nem kell lemezt fordítgatni, meg cserélgetni. Az Amigákba tudtak 2 fejes 3,5 FDD-ket rakni 1985-től? A1000, A500, stb. Ne mondják, hogy 1 vagyonba kerültek ezek a FDD-k. Meg miért nem lett RGB kimenete a C64-nek? Az Amigánál, stb. ez alap volt már mikor. Sőt a Videoton TVC-nek is volt RGB kimenete, pedig egy pár 1000-es darabszámban gyártott jelentéktelen magyar gép volt. Az Enterprise 128-nak, ZX Spectrumnak is volt RGB-je. Stb., sok ilyet lehetne még írni. Nem valami szuper, hogy 2018-ban a C64 képét kompozit kimeneten nézzék az emberek, mert nincs jobb, az RF rosszabb. A luma/chroma = svideo jelet ma már semmilyen lapos TV sem kezeli. Ha a C64-nek lenne RGB kimenete, analóg-digitális átalakítóval akár HDMI-re is köthető lenne. Ma már HDMI van mindenütt. A C64 VIC függőleges csíkozását nem is említettem, nem értem miért nem tervezett és gyártott még senki jobbat. Annyi mindent fejlesztenek, SID, 906114, 8701, sőt 251715 helyettesítő modern chipeket.

Előzmény: MMSZoli2 (8859)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!