Ide várok mindenkit, aki érdklődik az angolszász kultúra ezen nem elhanyagolható szegmense iránt.
Ha angolos stílusú kertre vágysz, esetleg már meg is valósítottad, kezdő avagy profi kertészkedő vagy, ha utazásaidból fényképeidet szeretnéd megosztani velünk, vagy ha csak van egy jó linked, amit megnézére ajánlasz mindenkinek e témában - itt a helyed!
Nekem is a kinti lét hiányzik télen a lombos és virágzó növények látványával együtt. Nyáron egy kertnyi szobával nagyobb a lakás. Mi is kinn vacsorázunk rendszeresen, munka után este pedig jólesik a kertben bóklászás vagy a táj szépségében gyönyörködés kinn ücsörögve. A hóval boritott kert a maga némaságával is szép, de a tél nem csak ilyen. Gyakrabban szürkén csöpögős, de legfőképp hosszú.
Irigyelek, nagyon jó helyen lakhatsz, nekem kicsit autóznom kell, hogy kint legyek, (Gemenc) persze nem sokat. Sajnos mifelénk tavaly alig volt hó, én szívesen nézegetném 4 hónapon keresztül is, sőt elég sokat fekszek kint a mínuszokban a lessátorban is (hobbi természetfotós), és inkább azért imádkozok, hogy legyen még fagy. De lehet, hogy csak mazoista vagyok. : )
Igen, és már nem lehet kiülni a kertbe (vagy akár dolgozni a teraszra), mert az ember odafagy a székre... :-( Nagyon hiányoznak télen a remek kerti traccspartik is a telkes barátainkkal. Pesten messze lakunk egymástól, nem úgy megy, hogy csak úgy átugrunk egymáshoz, mint lent. :-(
Bár mindkét kép szép, de nagyon nem ugyanolyan a hangulatuk. A felső szomorú. És azóta --gondolom -- csak romlott a helyzet, hiszen már szinte minden teljesen lombtalan...
Azt hiszem, ez a szép ősz elkényeztetett bennünket egy kicsit: még én sem féltem így a téltől, mint most. A szépsége nem ugyanaz, mint a többi évszaké, mert egyrészt eltakarja a növényeinket, másrészt hosszasan nem is élvezhető a szabad levegő. Nekem az is hozzátartozik a kertészkedéshez, hogy napjában többször végigsétálok és nézegetem a virágokat-bokrokat, de ez most szünetelni fog legalább három hónapig.Egy esős kép október végén: És júniusban:
Jaja, a tél ezen részével nekem sem lenne igazán bajom: kilépek a kapun, tizenöt méterre tőlem az erdő, további ötvenre pedig a DINP területe kezdődik, hely adott, vadállomány adott, a madáretetőt meg az ablakból bámulom. Ámde ha mindezt az egybefüggő fehérségnek négy hónapon keresztül kellene folyamatosan örülnöd, mert el itt nem olvad, és minden nap ugyanaz a látvány, hol nagyon hideg van, hol még annál is hidegebb, egy kis masszív északi széllel spékelve, akkor azért újra megkérdeznélek, hogy szerinted is olyan jó mulatság-e a hosszú tél, amikor a március végét várod, hogy a hótakaró alól végre előtűnjön a táj, hogy végre ne monokrómban lásd a világot...
Pedig a télnek meg vannak a maga szépségei. Személy szerint én már nagyon várom, ilyenkor szívesen megyek ki az erdőbe, csodálatos az egybe függő hótakaró, csak a vadak nyomaival lehet találkozni, gyönyörködöm az etetőn nyüzsgő rengeteg madárkán.
Én évről évre nagyon depis hangulatban vagyok ilyenkor az ősz és a közelgő tél miatt. :-( Mi már kénytelenek voltunk levízteleníteni-lezárni télire a nyaralót, így már nemigen tudunk kimenni, legfeljebb néhány órára. És ez így megy tavaszig!... :-((
Ilyenkor én is számítógépes kerttervezésbe (no nem az én kertemébe, mert ott lassan már egy tűt sem lehet leejteni), képnézegetésbe, tervezgetésbe vetem magam bele... :-)
'Az is lehet, hogy a nyár végi emlékeink erősödnek fel annyira, hogy elnyomják a gazokat :-)' Ez is elképzelhető... ;-) Az biztos, hogy így még nem utáltam az ősz végét, mint most, legszívesebben a következő néhány hónapot amúgy is egy az egyben átaludnám, hogy ne kelljen azt az egybefüggő fehérséget nézni és strigulázni, hány nap van még március végéig... :-/ Már most virágmagok után kutatok, lehet, hogy be fogok tudni szerezni egy-két, itthon kevésbé vagy egyáltalán nem ületett fajt, és ez most egy kicsit feldob.
'Tehetnétek fel képeket megint, hogy nézegetni is legyen mit :-) ' Nosztalgiázni akarsz? Legyen, majd keresgélek ezt-azt, azt hiszem, valóban ránk fér egy kis színes virágosság, mielőtt elveszi az összes kedvünket ez az egyenszürke hideg... Azért Ti is nyugodtan hozhatjátok a képeket, lélekvidítónak! :-)
'mennyit kell még aludni tavaszig?' Tartok tőle, hogy kiábrándítóan sokat... :-( (Mint a klasszikusban: Mondd, Törpapa, messze van még?...)
Valóban sokat segít a mulcs, és ha a növények kezdenek "zárni". Az is lehet, hogy a nyár végi emlékeink erősödnek fel annyira, hogy elnyomják a gazokat :-) Júniusban hihetetlen intenzitással nő minden, így a nem szívesen látott növények is, augusztusban pedig egy addig rendben tartott ágyás alig igényel gondozást. Teljesen elolvadtam azoktól a Rosi képektől. Az alkotás lendülete, a tér szabadsága irigylésre méltó. Szívesen lennék főállású háziasszony, ha csak a kert lenne a dolgom - így nem is lenne munkám, fesztivál lenne az egész élet.
Tehetnétek fel képeket megint, hogy nézegetni is legyen mit :-)
Hát nálunk a szél mindig hoz magutánpótlást, még ha az én telkem nem is gazos.
Nekünk az egyik szomszéd telek sajnos tartósan gondozatlan (befektetésnek vették meg), és még mindig jobb, azt kell mondjam, ha gazos, mint ha véletlenül kijönnek a tulajok... :-( Emellett a telkünk a nyaralótelep szélső utcájában van, amit egyébként nagyon szeretek, de ilyen szempontból nem mindig jó, hogy szemközt, az utca túloldalán ott van maga a Természet. :-)
A családi lelkesedés változó, időnként fantasztikusan lelkes az ifjúság is, időnként meg kikacagnak és elspriccelnek, ha ilyesmi szóba kerül. Férj meg mindenféle térburkolatok meg hasonlók létrehozásával bíbelődik még pár évig szerintem, így kevés erő marad a gyomokra. :-)
'az efféle kert fenntartása rengeteg szabadidőt igényelhet...'
Vagy egy-két teljes munkaidőben foglalkoztatott kisegítő személyzetet, vagy lelkesen kertészkedő és népes családot... :-/ De legalább szép, és az a lényeg, nem? ;-)
'megnöveltem a virágágyat, de már előre félek, hogy lesz-e elég időm/erőm rendben tartani'
Végülis csak azt kell megvárni, amíg a növények besűrűsödnek, amint záródik a zöld takaró, onnantól a gyomlálás is a minimálisra redukálódik... vagyis mulccsal együtt nekem ez a tapasztalatom. Azt hiszem, a jövő szezon már könnyebb lesz, a másik szomszéd is nagyon úgy tűnik, ráfeküdt a telek-projektre, telepít-fúr-farag, úgyhogy nem fog még egyszer kaszálatlanul maradni a mellettünk levő néhány ezer m2, így a gyermekláncfű-magoktól és egyéb gyommagvak 'áldásától' is valószínűleg megszabadulok. :-D
Igen, az efféle kert fenntartása rengeteg szabadidőt igényelhet... :-(
Az idén tavasszal némiképpen megnöveltem a virágágyat, de már előre félek, hogy lesz-e elég időm/erőm rendben tartani, mert ha sok a munka, akkor nyilvánvalóan azé az elsőbbség, a fiúk meg nem dobálják magukat a gyomlálás ötletétől.
Ühümm, sőt, ami igazán tetszik, az a hónapokra lebontott mi mikor virágzik kisokos, kertrészletekkel dúsítva, hogy rögtön példákat is lássunk... Ezért még a néhol csapnivaló képminőséget is megbocsátom. :-D Annyit azért még mellékszálként megjegyeznék, hogy mindez 7-es zónában értendő, szóval itthoni viszonyokra kell optimalizálni az ott látottakat...
Növénykompozíciók tervezéséhez egy kis összeültetési segédlet, bár a képek minősége (mérete) hagy némi kívánnivalót maga után: http://www.rosisgarden.be/yejardin2005.htm
Én úgy kaptam a barátnőmtől egy kékszakállt, hogy nem győzi kigyomlálni a kis magoncokat. Egyet meghagyott, s azt tavaly tavasszal átköltöztettük hozzám! Idén már én is gyomlálhattam a magoncokat!:)
(Magról csak a fajok szaporíthatók, a fajtákra nyári fás, félfás dugványozást javasol a szakkönyv!)
És júniusban:
