Ha az oszlopokat megerősítik két oldalról vastag deszkával megfelelően felcsavarozva, az jó lehet?
Oszlopok belső oldalára 10x2.5-es gyalult deszkát szerelni, az elejére 12x2.5-öst, így előállna egy kvázi 12x12 oszlop. A belső oldalra szerelt deszkára rá lehetne ültetni az új gerendát, kapna könyökfákat, pár extra csavart...
Ellenőrizni kell a szelemenek és az oszlopok illesztését. Ez elég bonyolúlt, de vannak szakkönyvek, ahol tablázatokból ki lehet választani a méreteket, nekem van egy svájci könyvem, még a 70-es évekből, abba megvan minden csomópont rétegelt és vágott épületfára.
Hiába oldod meg azt, hogy a szelemen lehajlása megfeleljen középső oszlopok nélkül, az alátámasztás a 10x10-es oszloppal nem fog kijönni statikailag.
Noha nyomásra nagyon sokat bír egy fa oszlop, nyírásra nagyon keveset és a szelemen nyírást kap.
A kötőelemek csak biztosítanak a faszerkezeteknél.
Azon kivül vannak gyakorlati szabályok is. Egy jó ács, amikor megépít egy csapolt szerkezetet és felmászik a tetejére a fedéshez, érzi, hogy nincs rendben, ha az inog, amikor jár rajta.
Akkor elkezd gondolkozni, hogy mi lesz amikor meg lesz terhelve.
Készitettünk az ősszel egy nagy tetőt, aminek az egyik talpszelemene egy külső terasz felett volt. Az oszlopokat 4 darab 12x12-es gerendából készitettük, az szelemenek 2 db. 12x 32 gerendákból, fogópár stilusba, a csap az oszlop tetején a szelemenek illesztésnél, 4x25x32 volt.
A szelemen és az oszlop csomópontja, az oszlop letalpalása, az oszlop visszatámasztása rendbe volt statikailag, a statikus ellenőrizte.
Terveztünk egy oszlopvasasalatot, X alakba 10mm-es vaslapból, ami a 4 darab 12x12 gerenda közé illeszkedett, ez X rá volt hegesztve egy 15 mm-es vastag fém talpra, ledübelezve a betonfödémre (természtesen a tartófal felé). Két M16-os menetesz szár rögzítette a vasalatot az oszlophoz. Így az oszlop alja kb. 8 cm került betonfödémtől, de oszlopvasalat rejtett.
Aztán a kivitelezésnél, amikor a szelemenkre rákerült a tető és a fa födém is, az oszlopok úgy meg lettek terhelve, hogy pengtek.
Egy gyors számolás után rájöttem, hogy olyan terhelés kap az oszlop, hogy a menetesz szárak idővel valoszínüleg be fognak nyíródni az oszlopokba, így a terheléstől az oszlop le fog ereszkedni a betonfödémre.
Így a cserép felszerelése előtt aláékeltük az oszlopokat, majd a szerelőbeton beöntése előtt beépítünk rejtett vaslapokat a oszlopok alá.
Én nem fogópárra gondoltam, hanem egy szélesebb gerendára. Az drágább mint a palló vagy a deszka, de az oszlopokra föl lehet támasztani konzolra is. Lehet nyírt csavarral is, de ellenőrizni kell a fát a csavar palástnyomására is. Szálirány nem mindegy!
Az ötlet jó, nagyjából hasonlót javasoltam én is. Ezen túlmenőena középső szelement?, mestergerendát? minek nevezzem? meg kell támasztani két oldalról, hogy oldalra ne boruljon. Azonban az eredeti, megmaradó elemeket - elsősorban oszlopokat statikailag ellenőrizni kell, hogy az új terhelést bírják-e. Ha nem lesz oldalról burkolva akkor nagyjából ennyi. Ha burkolva lesz akkor az egész szerkezetet ellenőrizni kell a megnövekedett felületre ható szélteherre.
Az mennyire elvadult ötlet, hogy a kérdező beszerez 4(6) db. 5x15-ös pallót megfelelő hosszban és kvázi mestergerendaként használja? Elöl és középen keresztben felszorítja őket a szelemenek alá az oszlopok két oldalán, 8(12) darabátmenő csavarral rögzíti minden egyes oszlopnál, aztán a kivenni szándékozott oszlopokat elvágja az új gerendák alatt alatt és 4-6 db könyökfát alakít belőlük?
Az egész építményt újra kell számolni, a fénykép alapján elég nyeszlett. Számolni kell a csavarkötéseket is többek közt. Bízzál meg vele egy statikust, a kérdéseid alapján célszerűnek látszik.
Lenne egy kis bádogos kérdésem, hátha valaki tudna segíteni.
Tűzfal bádogozásánál (oromszegés) mennyivel illik túllógnia a bádognak a falon? Illetve, cserepeslemez alá a falszegésnek mennyire kellene benyúlnia?
* Adott egy épület, amin az oromszegés épphogy csak túllog a falon, illetve a cserepeslemez sincs nekitolva a falszegésnek, közte olyan 2-3 cm van, így a falszegésre is csak saccperkábé 5 cm-t takar rá (jó esetben) a lemezfedés. Ez így "szakszerű"? Már csak azért is kérdés, mert valahonnan beázik az épület, és egyelőre csak tippelgetünk, hogy mi lehet a hiba.
De ha jól értem, akkor az első középsőt (homlokzati középsőket) is ki akarja venni, akkor meg "leesik" a középső gerenda. Ha az leesik, akkor az összes szelemen is leesik, hiszen ez eredetileg két szóló garázs volt, azaz nem x darab 6 méteres szelemene van, 2x darab csak 3 méteres. Vagy teljesen félreértettem a te koncepciódat.
A jelölések alapján. A két közbenső oszlop kijön, a többi marad. A homlokzaton a két oszlop tengelyében a középső szelement alá kell támasztani, mert az oszlopok kikerültek. Ez a középső gerenda alátámasztását jelenti egy új gerendával. Ennek nem csak alulról, hanem oldalról is meg kell támasztania a középső megmaradó szelement. A megmaradt szerkezeti elemeket statikailag ellenőrizni KELL, mert a fénykép alapján a minimumra van gyártva a szerkezet.
Minden megoldható, csak -szerintem- többe lesz a leves, mint a hús. Indulj ki abból, amit Jenő mondott, hogy ezekben a szerkezetekben kevés a "ráhagyás", tehát ami nagyobb terhet kap, azt vagy nagyobbra kell cserélni, vagy legalább meg kell erősíteni. Most elméleti okoskodás jön, majd a gyakorlattal rendelkezők kijavítanak.
1.) A három hosszirányú gerendádból marad kettő, hiszen a középső alól kiveted az oszlopokat. Innentől a tető terhét az a két gerenda viszi le az oszlopokra, azokat meg kell erősíteni. Erre felhasználhatod a belülről kieső kettőt, csak azt nem látom, hogy dolgozod át az oszlopok fejét a rögzítéshez. Talán megoldható lenne úgy, hogy a kijövő négy oszloppal besűríted a külső oszlopsort, akkor feleződik a gerendák fesztávja, és ezzel negyedére csökken a rájuk ható maximális nyomaték.
2.) Ennél nagyobb gond, hogy a szarufáid támaszköze a középső gerenda kivételével a duplájára nő, ami itt viszont négyszeres nyomatékot jelent. Ezt sima duplázással már nem tudod megoldani (az kevés), magasítani is kell, tehát minden szarufa cserés.
3.) Utána jön, amit Jenő szintén mondott, az oszlopok kihajlás elleni védelme. Talán jó lehet, ha a leszedett szarufákból "beandrásolod" a közöket, különös tekintettel a hátsó oldalra, ahol maradt a kb. 3 méteres támaszközöd.
De hogy ez munkaórában mi meló, és mennyibe fog neked kerülni, azt csak az ács tudná megmondani. Vagy magad csinálnád?
Nagyon laikus vagyok , de én biztosan nem venném ki , mert túl nagy felület a tetö . Szél , vagy egy rakás nedves hó , vagy a kettö együtt ? Gondolod , hogy biztonságosan átalakítható ?
Télen , ha lesz egy kicsit több vizeshó a ház tetején és rázúdul a házikóra , kifogja bírni ? Meg ugye a két fal közé is kerülhet belöle . Nem fog gondot okozni ? Fal nedvesedés esetleg ?
