Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Igen, ny-magyarország homogén katolikus, a református egyház az iszlám védőszárnyai alatt erősödött meg. A görögök meg 400 évig ortodoxok maradtak. Ennyi erőből a mórok is maradhattak volna spanyolországban, mecsetekkel minarettekkel egyebekkel együtt. A mohácsi csata egy jó példa a multikulturális társadalom fölényére.
Viszont a törökök elég liberálisak voltak a vallás tekintetében. Senkit sem kényszerítettek az iszlám felvételére és megengedték a különféle keresztény egyházaknak és a zsidóknak is a szabad vallásgyakorlást.
Pl. a törökök maguk nem hittek a boszorkányságban, de megengedték a babonás keresztényeknek, hogy boszorkánypereket rendezzenek, persze az elítélt boszorkányok kivégzésének jogáért külön adót kértek.
Az is tény, hogy a hódoltsági területeken a török közigazgatást vezették be a magyar helyett.
Próbálták szedni az adót a magyar döbrögik is. Nem gondolnám, hogy hatékony volt, de ez okozta a terület elnéptelenedését. Egyébként érdekes, de most is így működik, mültik is meg a magyar urak is itt vannak, nem is gyorsabb nem lassabb folyamat, de megy a migráció, csak a belső most tágabb területet jelent.
"Az adóztatás az erő jogán történt előtte is, utána is."
Az adózásra természetesen szükség van, de ezt az adott ország jogrendje mégis legálissá tette. Viszont az akkor kialakult ún. kettős adóztatásnak semmilyen jogalapja nem volt, ezért mondom én, hogy ez teljesen önkényes és jogtalan volt, afféle sarcolásnak is felfogható.
"A tény az, hogy a vármegye mint intézmény nem szűnt meg..."
Az is tény, hogy a hódoltsági területeken a török közigazgatást vezették be a magyar helyett. És ezután a vármegye "működése" - mint intézmény - csak arra korlátozódott, hogy a hódoltsági területeken is szedhetett adót, de valószínűleg ezt is csak azért tehette, mivel a törököt ez addig nem érdekelte különösebben, amíg ő is szedhette az adót a határmenti magyar területeken...
Az tény hogy a török terjeszkedésével megindult az országban egy belső migráció is, de ez sajnos jelentéktelen volt a hódoltsági területek népfogyatkozásához képest, amit az állandósult háborúk, és az ezekkel járó bizonytalan, zavaros idők állapotai okoztak...
Nem rabszolgának vitték el a törökök a népet, hanem a két adó megfizethetetlen volt. Igaz, Erdély is fizetett a szultánnak, de ott nem következett ez be, valószínűleg úgy jobb volt valami okból.
Az adóztatás az erő jogán történt előtte is, utána is.
A tény az, hogy a vármegye mint intézmény nem szűnt meg, továbbra is voltak hivatalnokai, adószedői. A török kézen lévő alföldi és dunántúli megyék nemessége a királyi Magyarországon is megtartotta vármegyei közgyűléseit. Ráadásul a magyar nemesség a végvári katonaság segítségével a török által elfoglalt országrészen továbbra behajtotta a birtokosoknak, illetve a magyar államnak járó az adókat.
Azt írtam, hogy azokon a területeken, ahol a török volt az úr (pl. hódoltság), megszűnt a vármegyerendszer, és ez igaz is. A török a hódoltsági területeken a saját közigazgatási rendszerét vezette be (vilajetek). Az meg semmit sem változtat azon a tényen, hogy az elköltözött vármegyék és nemesek továbbra is megpróbálták a hódoltságban is beszedni az adókat. A török ugyanezt tette a határmenti területeken, akkor ez azt jelenti szerinted, hogy ott meg bevezették a török közigazgatást? Semmi esetre! Ez egy olyan sajátos kettős adóztatási "rendszer" volt akkoriban, ami az önkényen és az erősebb "jogán" alapult...
A magyar vármegyék tovább működtek, csak elköltöztek északra. A hódoltsági területek török joghatóságát a magyar uralkodók nem ismerték el, ez viszont sajátos adózási helyzetet teremtett a megszállt területeken: a törökök is adót szedtek, de a magyar királyok és a magyar nemesség is adót szedett, sőt az egyház is igényt tartott a tizedre, amelynek beszedéséhez gyakran vettek igénybe királyi segítséget. Ez volt az úgynevezett kettős adóztatás rendszere.
A királyság, a nemesség és az egyház nemcsak az adóztatási jogot gyakorolta, hanem a vármegyei jogszolgáltatási és közigazgatási rendszert is kiterjesztették a hódoltsági területekre, egyszersmint megtiltották a lakosságnak, hogy tevékenységük ellen a török hatóságokhoz forduljanak (ezt hívták „törökösségnek”).
Ezt a hatalomgyakorlási technikát nevezzük„kettős uralomnak” (kondominiumnak), amely jelentős szerepet játszott a magyar állami egység tudatának fenntartásában, a török kiűzése utáni helyreállításban, más oldalról persze óriási terhet rótt a hódoltsági területek lakosságára.
Nem tu'om, de mint ha lenne valami ebben a mdencében valami ezoterikus? itt elég hamar mindenki magyar lesz? egy arab srácot ismerek, itt tanult debrecenben, egy született flamandot belgiumból, de az édesanyám szintén flamand férje már mondott olyat, hogy nem bánná ha itt lenne eltemetve. (-:
Úgy tudom a kurucoknak se volt csak talán 60% a magyar, a reformátusság volt a közös bennük, ha maga Rákóczi pont katolikus is volt. A labanc se német volt eredetileg hanem az oda húzó magyarokat nevezték így.
Éppenhogy a török kornak "köszönhetjük" a magyarság legnagyobb népességfogyását, ami éppen – mint ahogy te is írod – az ország közepét, azaz az ország legsűrűbben lakott részét érintette a legjobban, ahonnan a magyar népesség szinte teljesen eltűnt az örökös háborúk miatt.
Migráltak, elmentek máshová. De nem tulajdonítottak ennek jelentőséget a korabeli uralkodók, hogy a parasztok vagy a polgárok milyen nyelvn beszélnek egymással. A személyiség identitás szempontjából is a vallásnak, református, katolikus volt nagyobb jelentősége. De erre is megyünk visszafele, ma már egy német és egy francia közelebb áll egymáshoz ha pl zöld liberális mind a kettő, mint pl 2 német ha egyikük mondjuk AfD szimpatizáns. Lasabban de megy itt is, pl van akit botránkoztatott a momentum mert egy ha jól emlékszem román pártot támogatott mivel az áll hozzá világnézetben közelebb, 20-30 év múlva már semmi jelentősége nem lesz melyik milyen nyelven beszél. Nemzetek mindég voltak és lesznek is, de az államok más alapon szerveződnek meg.
Mátyás koráról van szó, és becslések alapján állapították meg, és én elfogadom a demográfusok számításait.
Persze ez nem tény (rosszul fejeztem ki magam), mert itt is van olyan számítás ami "csak" 75%-os magyar többséget becsül, és a népesség száma is elég széles skálán, durván 3 - 5 millió között mozog...
A vármegyerendszer a Magyar Királyságban csak azokon e helyeken maradhatott meg, ahol nem a török volt az úr. Így a hódoltsági területeken a török közigazgatás szerint intézték a hivatalos dolgokat...
Ezek demográfiai becslések, amelyek természetesen nem pontosak.
Általában a középkori adólistákról, az akkori szaporodási rátákból és egyéb tényezőkből számítják ki, a valószínűsíthető lélekszámot. Ebben van egy olyan tapasztalati tényező is, hogy békeidőben, mindent beleszámítva (betegségek, járványok, stb.) a lakosság lélekszáma 200 évenként a legrosszabb esetben is megkétszereződik. Ez azt jelenti, ha a Mátyás-korabeli lélekszámot 4-4,5 millióra becsülték, akkor az 1600-as évek végén legkevesebb 8-9 millióra kellett volna nőnie a népességnek. Persze ez egy nagyon szigorú számítás, mivel ugyanebben a kb. 200 éves időszakban – különösen a nyugateurópai államokban – olyan nagyarányú népességrobbanás következett be, ahol a lakosság létszáma az 1600/1700-as évek fordulójára szinte megháromszorozódott, mialatt hazánk népessége ugyanebben az időszakban - a már említett okok miatt - 3 millió körül mozgott és inkább alatta.
"A török kornak nem volt ember vesztesége..."
Ugyan már, ne hülyéskedj!
Éppenhogy a török kornak "köszönhetjük" a magyarság legnagyobb népességfogyását, ami éppen – mint ahogy te is írod – az ország közepét, azaz az ország legsűrűbben lakott részét érintette a legjobban, ahonnan a magyar népesség szinte teljesen eltűnt az örökös háborúk miatt. Helyette jöttek a török vazallus népei, a szerbek, albánok, bosnyákok, (oláhok is) stb., akik szintén fosztogatták, gyilkolták a még helyben maradt, de védtelen falusi népet. Különösen a szerb martalócok voltak hírhedtek a vérengző kegyetlenkedéseikről...
Ezt a tényt, vagyis, hogy az ország lakosságának 85-90%-a magyar lett volna, honnan vetted? Az első országos népszámlálást II. József idején végezték...
