Itt van egy hasonló, de sokkal egyszerűbben elkészíthető és megoldható játék:
Ez 18 darab 1*1*7-es hasábból áll. Mindegyinek a két végén egy fél egységre kilógó csap van, amik távolsága 5 egység. Az egyik hasábban csak egy csap van, ott lehet szétszedni.
Szerintem ez is pofás, és sokkal kevesebb baj van vele. Lehet a csapokat egy picit távolabbra tenni (1 mm-rel) és akkor minden könnyebb, csak nem szorul annyira.
Ez a játék lehet nagyobb is, nem 2*3 hasáb egy irányban, hanem pl. 3*4 vagy 4*5, akkor értelemszerűen hosszabb hasábok kellenek.
Azt hittem, kicsit közelebbi forrást mutatsz. Ezek tényleg nagyon szépek. Mondjuk még Bécsig hajlandó lennék elmenni. Pár ravasz szerszámot is kinéztem, amiket itt nem lehet kapni. Pl. a Wolfkraft termékei eléggé tetszenek.
Állítólag a Corvin mozinál van egy kisebb szerelvényes bolt meg Szentendre elején, de egyikbe sem jutottam még el.
Mindkét oldalt bekenem ragasztóval, aztán egy kis kaoldában összeszorítom. Nincs csapozva, de bírja.
Emfibios ragasztót használok, szerintem nagyon jó.
Ahogy látom, minőségi gépeid vannak. Az első kettőről nem is hallottam, talán azért mert nem barkács kategória. De teljesen igazad van, egy jó gép iszonyú sok szenvedéstől megkíméli az embert.
köszi a játékot. Hát..... azt hittem egyszerűbb! Még gondolkozom rajta. Mivel rakod össze az elemeket? Csappal, Ragasztóval?
Az olajat érdemes lenne kipróbálnod, szerintem játékra ideális.Felkenés után kis idő mulva a felesleget úgyis le kell törölni egy ronggyal. Réteget gyakorlatilag alig képez.
Azt hiszem, nekem szar vésőim vannak. Egy zsanér bevésése is komoly problémákat okoz.
Apropó, nem tudjátok, honnan lehet szerezni, picike dobozokra szép vereteket? Zsanért, zárat, esetleg sarokerősítőt, icipici dugópántot... Rézet vagy eloxáltat vagy valami más szépet.
Egyszer kipróbálnád, meglepődnél, mennyire nem nehéz egy bizonyos szintig eljutni.
Nem mondom, ez annyira profi módon van megalkotva, (közelről skubiztam) hogy ilyen nem lesz az enyém sem, de mindegy.
-
Először a névtáblámnak álltam neki egy hulladék parkettából, jó lesz az próbának.
Ui. kezembe került egy ezeréves Selber Machen, amiben lépésről lépésre mutatták egy ilyen készítését.Mondom nosza, próbáljuk.
Egy óra alatt olyan jó kis névtáblát rittyentettem, hogy nem hittem magamnak :)))))
Tényleg nem nagy ügy, csak óvatosan kell kalapálni és legyen éles a véső
Azóta minden ilyenhez így állok hozzá:ha nem sikerül:kidobjuk és lesz helyette kockabútor. :))))
Apropó véső:ez itt a reklám helye lesz, de marha jó faragóvésőket vettem a Hajós utca Bajcsi felőli végén, a maszeknál.Jófajta kanalas vésőket árul, valami kováccsal csináltatja, és nem túl drága.Mondjuk mire minden fajtát, amit elkerülhetetlenül szükségesnek találtam megvettem, túl voltam a huszason, de akkor is olcsó volt.
Nem tudom van-e még, mert én tavaly vettem, de érdemes szétnézni, ha ilyesmi kell.
Én azt nem vitatom, hogy egy jól megcsinált szögletes csapolás nagyon stabil, stabilabb mint a hengeres vagy főleg az idegencsapos módszer. Csak azt mondom, hogy egy hobbistának nehezebb és ha nem pontos, akkor lehet, hogy a könnyen, pontosan megcsinálható hengeres idegencsapos jobb.
Meg azóta a ragasztók is sokat fejlődtek. Meg itt arról lenne szó, hogy fenyőbe bükk csapokat tenni, ami szintén erősebb anyag.
Kösz a fazettázást, persze, hogy láttam, sőt még csináltam is, de nem tényleg nem tudtam, hogy az a neve.
Vagy tíz éve újítottam fel egy száz éves szekrényt, amiben ilyen átmenő szögletes lukas csapolás volt a polcoknak.
Egy darab szög-csavar nélkül billeg a szekrény a padlón, annyira stabil.
Egy 2x2-es lukat kivésni szvsz gyerekjáték, egy jó véső és egy éles sniccer sgedelmével.Egy próbadarabon kisérletezz, meg fogsz lepődni!
A fazettázás az, mikor az éleket 45 fokban lecsapod.
A régi szekrények üveg ajtóbetétjeit csiszolták le annó ilyen 15-30 fokban, és onnan az elnevezés.Meg tükrök szélét, biztosan láttál már ilyet, csak nem tudtad, hogy ennek nevezik. :)
Az igaz, hogy sokkal stabilabb, de pont a négyszögletes lyukak kialakításával vannak problémák. Bár az átmenőt könnyebb megcsinálni.
Meg azt is el tudnám képzelni, hogy az oldaltartót hosszában félbevágni, úgy megcsinálni a csaphelyeket, majd újra összerafasztani. Egy ilyen hosszú ragasztás nagyon erős. Persze ezek mind megalkuvások, de én pl. nem tudnék elég pontosan megcsinálni egy fedett, szögletes csapolást. És ha nem pontos, annál már lehet, hogy jobb a kis megalkuvással készült pontos cucc.. Ez persze a hobbista szemlélet.
