Tévedni tetcik, egyáltalán nem volt vicc a szögezés! Azért kell, amit Erzsébeti nagyon szakszerűen leírt: merev, mechanikus kapcsolat legyen, ami átviszi az erőket. Beleverem az egyik oldalba, mint 1 tiplit (persze intelligensen, kicsit előfúrva, nehogy szétrepedjen a lap), finomul beállítom derékszögbe, lecsípem kb. 1 centisre, kihegyezem, és "ráhúzatom" a másik darabot. Szerintem menni fog.
A lapcsere nem igazán megoldás, 30 éves cuccról van szó a megfelelő "patinával", nehéz lenne úgy megcsinálni, hogy ne üssön el.
Lehet ezt igényesen csinálni. Persze vannak ehhez célszerszámok (lásd az általam berakott képet) DE sokszor a helyszínen kell megoldást találni egy akkor, és ott fellépő problémára. Ilyen lehet ez a szeg dolog is! Mi aszatalosk is rendszeresen használunk ilyen "gagyi" megoldásokat. Végül is a végeredmény a lényeg!:)
A tiplizés vagy a lamellózás nem abból indul ki, hogy megnöveljük a ragasztandó felületet (de ez is bejátszhat!) hanem az az asztalos alapigazság, hogy egy kötés akkor a legbiztosabb, ha azt a lehető legkeveseb irányból lehet szétválasztani. Erre egy példa: egy keret összeállításánál alapból két lehetőség közül lehet választani.
1) rálapolás. Ez olyan, hogy mikor a keretanyagot anyagvastagságában két 50%-50% os arányban ki lapoljuk a ragasztandó (összeillő) felületén. Ezen látszik, hogy ezt gyak 3 irányban szét lehet szedni.
2) ollós csapozás. Ezen alapból látszik, hogy 1 irányból már nem lehet oldani, így csak 2 irányú oldása lehetséges roncsolás nélkül.
A 2. példán látszik, hogy ez a jobb megoldás.
Visszatérve a lépcsőhöz: ha betiplized akkor jobb megoldást választassz mert a tiplizés után már csak 1 irányban oldható a kötés! Én éppen ilyen dolgok miatt sokszor előnybe helyezem a tiplizést a lamellózással szemben. Persze ez feladatfüggő. és nagyon sokszor sem tiplizni, sem lamellózni sem érdemes.. mint pl itt a lépcsőnél.. Ha nincs extrém terhelése a lépcsőnek (nagy súly, rideg körülmények) akkor a sima lapos ragasztás is megfelelhet... eredetileg sem volt más:)
De a ragasztó az legyen tuti!! vigyázzatok ezek a vizes diszperziós ragacsok FAGYVESZÉLYESEK!!! ezt azt jelenti, hogy ha kint tároljátok az erkélyen, vagy a sufniban akkor annak lehet, hogy ma reggelre lőttek:( Semmi elváltozást nem lehet látni azon a ragasztón amelyik egyszer "megfagyott" csak annyi, hogy hiába vársz rá 24 órát nem vagy csak félig ragsztanak meg dolgokat.. Sok, nagy bosszúság lehet a vége... Megtudni azt, hogy egy ragacs jó e még nagyon egyszerűen lehet... ki kell próbálni!:)) nem élesben... hanem össze kell ragasztani valami kisebb fát vele, kivárni a száradásiidőt, és ki lehet próbálni, hogy működik -e...
Bocsáss meg, ha rosszul látom, de ez a "verek bele szögeket" nekem iszonyú gányolásnak tűnik. Félő, hogy szarul fog kinézni a végén és ráadásul tán még szét is pereg majd idővel megint.
A csapolás, mint felületnövelés ... hát, ezekkel a hengeralakú köldökcsapokkal nem veszem észre a jelentős felületnövekedést. Persze ártani nem árt, de ha nem tudja az ember pontosan átjelölni a csaphelyeket, akkor ahelyett, hogy segítene, csak a bajt csinálja az illesztésnél. Ezért mondtam, hogy azt éppen nem muszáj.
Erre a lépcső-témára, ha nem nagyon nagy a lépcső-lap, esetleg megoldás lehet még az is, hogy elslattyogsz a bótba, veszel megfelelő méretű vadonatúj lépcsőlapot és azt használod, a szétpergett darabból meg csinálsz valami mást.
"Közben kitaláltam a megoldást: jól lepucolom az éleket, verek bele szögeket, beragasztózom, jól összeszorítom és kész :))"
:))))))
"Mennyit kell száradnia annak a ragasztónak?"
Rá szokják' írni a dobozára. Már régen volt ilyesmi a kezemben és akkoriban még kellett a 6 óra kötési és 24 óra teljes száradási idő. Ha azt vesszük figyelembe hogy a vegyészet tudománya legalább úgy fejlődik, mint az elektronika akkor az utóbbi 30 év fejlődését figyelembevéve én 6 órára tippelnék a 24 helyett, de biztosan lesz itt olyan aki megmondja majd neked a frankót is. :))
Aha.
Közben kitaláltam a megoldást: jól lepucolom az éleket, verek bele szögeket, beragasztózom, jól összeszorítom és kész :))
Mennyit kell száradnia annak a ragasztónak?
Ezzel nem húzol össze semmit. Az összehúzáshoz kell az asztalosszorító +a zulag. A lépcső kantnijára felfogatsz 2 db stafnit szorítónként és rá merőlegesen a lépcső síkjára szintén két-három pár zulagot ugyanígy azért hogy párhuzamos maradjon a két ragasztandó felületet határoló lap (a lépcső járólapja). Huh! Nem erősségem a magyarázás úgyhogy igencsak bajban vagyok ha ezt most nem érted. Nem a te hibád, hanem az enyém. :))
A zulag mégjobb mint a stafni, mert ha jól emléxem általában filc is van rajta ill. a szorítás irányában vastagabb a felfekvési felülete. Azért köszi! :)
A stafni mást jelent, de persze lehet használni stafnit is zulagnak:)
zulag= olyan (áll. fa) anyag amivel a szorításkor keletkező felületi problémákat megtudjuk előzni. Arra is jó, hogy elossza a terhelést amit a szorító csak nagyon kis felületre képezne.
"Ha a lepcsolap elvalt, akkor valoszinuleg meg is vetemedett valamilyen iranyban, kulonben nem valt volna el."
Ez így ebben a formájában csak féligazság, mert elengedhetett annak következtében is hogy szarul ragasztották ill. ha rosszul rögzítették, stb.
"Szoval ha most csak egymasmelle fesziteni lehet a ket darabot, de magatol nem simul ossze, akkor gyalulni kell."
Nem. Minden esetben gyalulni kell, ha ragasztott felület enged el mert csak a teljesen összesímuló felületek ragasztása feszültségmentes ill. így kerüli ki az ember hogy a ragasztón és a ragasztandó anyagon felül semmi ne kerüljön a technologiai területre (na ezt megin' jólmegaszondtam).
"A csap azert kell, mert a szemet ragaszto csuszos, es amikor osszeszoritod oket irdatlan erovel, akkor elcsusznak."
Megint nem. Elsősorban azért kell az idegen csap hogy növeljük a ragasztási felületet. A lapok elcsúszását - lépcső lap esetén - 2 db stafnival és 4 db és vagy 3 db stafnival 6 db szorítóval - elfogadható szinten megoldhatjuk. :)
Nem nem! Ehez kell egy lamelózó gép, amely engem a flex és a körfűrész közti állapotra emlékeztet leginkább. :)) Előnye hogy pontosan akkora nútot mar be mint a "pogácsa v. piskóta izé" (rendes nevén idegen csap) és mindkét lap oldalába (kantnijába) ugyanarra a helyre teszi azt. Na ezt jól megaszondtam, de majd visszakérdezel ha nemérted. :)))
Basszus, aszittem mellekattintottam, es a szegyentabla topikot nyitottam ki!!
Ha a lepcsolap elvalt, akkor valoszinuleg meg is vetemedett valamilyen iranyban, kulonben nem valt volna el. Szoval ha most csak egymasmelle fesziteni lehet a ket darabot, de magatol nem simul ossze, akkor gyalulni kell. A ragaszto nem fogja orokre osszefesziteni, akarniuk kell osszesimulni, a ragaszto csak egybetartja.
A csap azert kell, mert a szemet ragaszto csuszos, es amikor osszeszoritod oket irdatlan erovel, akkor elcsusznak. Kalapaccsal mindenkit helyere utogetsz, nem nezel oda, es megint elmaszott. Ha tettel bele ket csapot, nincs problema.
