Sajnos nem fogod tudni megtartani a síkot, hogyha csak a spaniferrel szorítasz! Mindenképpen meg kell oldanod a párhuzamosság megtarásának gondját! Higgyé' Sanyának, akko' nem fogol szopni! :) Ha nincsen eszközöd (nem is veszel) erre a célra és köjcsön sem tucc' kérni akkor szólj vissza és meglátom mit tehetek éreted. Érted? :)))
Ugy latom, hogy regen volt mar hozzaszolas, de hatha ideteved valaki, aki tud segiteni.
Szuksegem lenne ket darab 43 x 47 cm-es, 18 mm vastag tablasitott fenyore. Tudtok-e javasolni valami budapesti boltot, ahol levagnanak nekem ekkora darabot es nem kernek erte szemtelenul sokat (vagy ez eleve lehetetlen)?
"már jártam úgy, hogy a szög, sőt a csavar is a fa száliránya, göcse, vagy egyéb tulajdonságai miatt a fába hatolva szépen elkanyarodott"
Benn a fában már nyugodtan elkanyarodhat, akkor is odahúzza a megfelelő helyre, ha a ellendarabban a "behatolási pont" jó helyen van. Nem?
"Kivéve, ha mindkét oldalon előfúrod szög-vastagságú fúróheggyel"
Persze, szögnél nyilván megfúrom kicsit, hogy könnyen belekapjon. Kicsit vékonyabbal szoktam, hogy fogjon is jól. (Vagy lecsípem a szög hegyét, ha nincs kedvem furkálni :))
Úgy gondoltam, hogy az egyik (a szélesebb) darabba ütöm bele a szögeket, levágom/kihegyezem, beállítom szépen szembe a másik lapot, picit nekinyomom, hyogy átjelölődjön, és kicsit megfúrom. Aztán kenés és szorítás.
Jut eszembe, van viszont raklapom, azon szépen meg tudom csinálni: 2 lécet ráütök oldalvezetőnek, a deszkái alatt/között meg átvezetem a hevedert... Jó lesz az :))
Jó az ötlet, egy feltétele van: az ember odanyúl a kupacba és kikapja a megfelelő méretű deszkákat. Na, ez nálam nem adott :)))
Maz: persze, vannak is. Erre is gondoltam. Meg hogy beszorítom 2 fal közé kocsiemelővel, stb :)))
A spanifer viszont 1*űbb, ha van kéznél...
Kell egy deszka, lehet butorlap is. Keményen rászegelek keresztben két lécet, ogyan távolságra, mint a szoritandó anyag, + 2-3 cm. Közéteszem a munkadarabot, és két egyforma éket egymással szemben melléütve beszoritom. Igy bármilyen méretű lapot meg tudok szoritani. Ezt egy régi asztalos tankönyvben láttam, jóval erősebb állitható kivitelben. Ékes szoritógerendának hivták.
Egyébként meg egy kérdés: hol lehetne venni nem-egyenes laminált faforgácslapot, esetleg rétegelt lemezt és faanyagot. A nem-egyenest úgy értem, hogy szeretnék egy olyan bútort csinálni, aminek egyes alkatrészei nem egyenesek (konkrétan ez egy ágy feje lenne).
És még egy: lehet-e valahol kapni olyan rétegelt lemezt, aminek legalább az egyik felülete valami szebb keményfa (pl. bükk). Vagy ezt csak úgy lehet megcsinálni, hogy a sima rétegelt lemezt lefurnérozom? És ha igen, akkor hol lehet ehhez való furnért kapni?
Hát, ez a szöges megoldás - tekintve, hogy a fa mégsem egészen homogén anyag - nekem még most se tuti. Én már jártam úgy, hogy a szög, sőt a csavar is a fa száliránya, göcse, vagy egyéb tulajdonságai miatt a fába hatolva szépen elkanyarodott. És akkor fuccs a pontos illesztésnek. Kivéve, ha mindkét oldalon előfúrod szög-vastagságú fúróheggyel.
Egyébként a faragasztók tipikus kiszerelése 1/2 Kg, vagy 1 Kg, de láttam már kics kb. 1 decis flakonnal is. 30 kilós vakolatokat és betonokat, meg színezőanyagokat lehet inkább látni. :)
Különben ezt a folyékony szöget már én is használtam, működik.
Ez kimondottan jó fára is (ill. annyit ír, hogy legalább az egyik anyag legyen nedvszívó). A henkel.hu-n van leírás. Vizes diszperzió ez is, és nem kis előnye -amellett, hogy már van :))-, hogy nem 30 kilós a legkisebb kiszerelés, mint a spéci faragasztókból :)))
Mivel a nyíróerőket nem ennek kell átvinnie, sz'tem jó lesz.
Kösz a segítcséget, de a Sanyával 1edül is boldogulok! ;-))))
Sanya! +fox lepődni: ez nekem is eszembe jutott, és pont ezt találtam ki rá :))) (Főleg mivel vki már emlegetett is ilyesmit.) Szorítóm télleg csak 2 van, de az is elég lehet, ha az illesztés közelébe teszem. Azér' körülnézek még a családba', biztosamibiztos...
Ja és ragasztóm is van :))) A hétvégén találtam, nemrég vettem: Pattex SuperFix (az a "folyékony szög"-nek reklámolt trutyi). Egy kis szekrényt raktam össze, a fiók előlapját ezzel ragasztottam föl (a 4 tiplire 1-1 csepp, a lap élére meg 1 egész kicsi): pár perc alatt úgy megfogta, hogy nem bírtam leszedni. Sz'tem a szöges "tiplizéssel" jó is lesz. Majd beszámolok :))
nekem pl volt olyan feladatom amikor egy szobortalapzatot kellett készíteni a befoglaló méreti kb: 120x90x90 cm volt.
Ezt fúrnéros forglappal csináltuk, és az élek nem látszódhattak! Sőt lábazatnál kellett egy olyan "vastagítást" is csinálni mint a magy épületeknél, kicsi ferde tetővel..
Gyak minden élet 45˙ban kellett vágni.. Na ha akkor nem használjuk az ilyen hevederes szorítókat akkor szerintem még ma is csak nézegetnénk az anyagot...:)
Ebben az esetben is merevítened kell a síkokat különben összecsuklik az egész! Lapjára rakjál két zulagot és szorítsd meg 4 db szorítóval. Csak ezután kezd el megtépni a "racsnis hevederes rakományszorítót". Egyébként ez a racsnis izé kurv*ra leleményes megoldásnak tűnik! :)))
Ezt megmutathatnád, hogy lehet! :-O
Mellesleg meg csak 2 van, 1 ponton szorítva a kb. 80 centis lapot tuti nem lenne jó. Namind1, majd kitalálok vmi trükköt erre is :))
"Én ezt a szöget mint jelölőtüskét alkalmazom"
Igen, ez volt az első ötletem nekem is.
"nem annyira termelékeny mint a stuci"
Viszont szögem van, stucim meg nincs :))
"Egyébként nem rossz elgondolás az sem, haezek a szögek bennt maradnak"
Ugye? Ha szépen merőlegesre állítom és figyelek, hogy az ellendarabok szemben legyenek (ez megoldható), jól meg is vezeti őket, és "garantálódik" a pontos illesztés! "Kiküszöbölődik" a tiplinél fölvetett illesztési gond.
"ha valaha valaki át akarja formálni ezt az anyagot nem számíthat arra, hogy ezen az anyagon belül vasat fog fogni... Igen drága szerszámot is le lehet amortizálni"
Hát ha valaki valaha is szét akarja fürészelni a lépcsőmet, az a legkevesebb, hogy a drága szerszáma(i) amortizálódni fog(nak) ;-)))
Amúgy meg ha vki hozzányúl, az én leszek...
Már csak 1 gondom van: nem éri át a teljes lapot a szorítóm (most néztem) :-((
Ja, a száradási idő azér' fontos, mert addig vmi pótlap köll... Sejtettem, hogy ilyen nagyságrend.
"A tiplizés vagy a lamellózás nem abból indul ki, hogy megnöveljük a ragasztandó felületet (de ez is bejátszhat!) hanem az az asztalos alapigazság, hogy egy kötés akkor a legbiztosabb, ha azt a lehető legkeveseb irányból lehet szétválasztani. Erre egy példa: egy keret összeállításánál alapból két lehetőség közül lehet választani."
Ráma - ha már asztalosságról beszélünk... ;)
"1) rálapolás. Ez olyan, hogy mikor a keretanyagot anyagvastagságában két 50%-50% os arányban ki lapoljuk a ragasztandó (összeillő) felületén. Ezen látszik, hogy ezt gyak 3 irányban szét lehet szedni.
2) ollós csapozás. Ezen alapból látszik, hogy 1 irányból már nem lehet oldani, így csak 2 irányú oldása lehetséges roncsolás nélkül."
No meg van még jópárféle hogy csak a félig rejtett csapozás(okat) emlegessem föl példának, de a legfontosabb szempont a ragasztási felület növelése volt mindig is. Csak azoknál az eseteknél van igazad, ahol a kötéshez nem alkalmaztak raganyagot, de ha jól emlékszem az már ácstechnika. :)))
Én ezt a szöget mint jelölőtüskét alkalmazom, így nem marad benne a fában!! ha kész a "mű". Ugyanaz a szerepe mint a stucinak, csak kicsit macerásabb a használata, és messze nem annyira termelékeny mint a stuci.
Egyébként nem rossz elgondolás az sem, haezek a szögek bennt maradnak a fában, DE! én ha lehet nem használok olyan megoldást amivel "feleslegesen" bennmarad valami vasalkatrész a munkadarabban. Azért mert ha valaha valaki át akarja formálni ezt az anyagot nem számíthat arra, hogy ezen az anyagon belül vasat fog fogni... Igen drága szerszámot is le lehet amortizálni egy ilyen megoldással valamikor a "jövőben"...:( És akkor még a leendő balesetveszályről nem is írtam. Szóval én ha lehet kerülöm ezeket a rejtetten de benntmaradő megoldásokat.
