Bocsi, hogy bepofátlankodok, de úgylátom a társaság igen szakértő:)
Tavaly ajándékba vettem egy faliórát barátnőm esküvőjére, aminek nagy előnye volt hogy nem ketyeg.
Nincs ötletetek hol lehetne ilyen órákat találni nagyobb választékban, vagy hogy mi alapján lehetne utánanézni? (Pl van ezekre valami szakkifejezés?) Akkor azt mondták a boltban (ami egy ajándékbolt volt, nem óra szaküzlet) hogy német óramű van benne. De többet nem tudok. (Nem volt horror ára, 10e alatt volt, szóval semmi spéci, csaképp nem ketyeg :)) )
Szerintem élre van köszörülve, és az tűnik ilyennek. Pont az emelőfelületeket nehéz is lenne tartósan bevonatokkal ellátni. És talán értelme sincs sok, a gátkerekek jó kivitelben, jól karbantartott órán gyakorlatilag örök életűek. Évszázadokat biztosan kibírnak.
Ahol a cilindert is rubinbol keszitette a Breguet ott mar en is gyujtogetnek. :-)
Elkezdtem egy zsebora szerkezet katalogust osszeallitani, de meg nem talaltam szervert ahol FileMaker servert is futtatnanak, van otleted hogy hol keresgeljek? Ugy gondolom hogy egy szerkezeti es egy szamlap alatti kepnek mar teljesen elegendonek kellene lennie a beazonositashoz, persze ha egyaltalan van mihez hasonlitani. :-)
Szerintetek a gatkerek fogait hokezeltek vagy csak bevontak valamivel? Ezt meg nem lattam eddig, volt mar dolgom teljesen fekete gatkerekkel, de ezt a megoldast meg nem lattam.
Ez tényleg egy jobban kivitelezett cilinderes, ám Cortebert mivolta így is meglep. Inkább a XIX. század végére tenném korban, a Cortebert egyértelműen jobbféle órákat készített, és ebbe a cilinderes a XX. században már biztosan nem fért volna bele.
És azért nagyon finom, igényes cilinderesek is készültek - korábban. Készített cilinderest a Vacheron, a Patek, Breguet meg egyenesen mestere volt. Hát, persze jóval korábban.
A cilinder jaratu orak nem nagy kedvenceim, nagyon egy fazonra keszultek, meg a neves gyartok sem igazan tudtak alapkivitelben nagyon elterni a sablontol. Ezert is mutatnek egy erdekes cylinderes szerkezetet ami mar nagyon a korszak vege fele keszulhetet, legalabbis a szokastol elteroen jelolt, szamozott, kialakitasa rendhagyo, igy szamomra is erdekes annak ellenere hogy nagyon nem vagyok cilinderbarat. :-)
Öreg, évszázados órák ezek. Az ilyen ferde csavarok és egyéb csúfságok általában régenmúlt korok fakezű órásait "dícsérik". Azért gyárilag ezek valószínűleg ennél jobbak voltak.
Hogyan hogyannem valahogy nem sikerult az erintore merolegesen "beletomeggyartani" a kiegyenlito (arany) csavarok legalabb felet ebbe a billegobe. A horgony meg kimondottan egy kovacsolt darabra emlekeztet, de a kovezes valoban "fullos". :-)
Ezek bizony már méret- és minőségi sorban tömeggyártott billegők, amelyek biztosan nem házon belül készültek. Ezek készültek olcsóbb és jobb minőségű kivitelben, az olcsóbbakat nem vágták fel (valószínűleg ezek eleve rosszabbul sikerültek), de "imitálták" rajtuk a bimetál megjelenést, a drágábbakat valóban kompenzálták. Hiszen a felvágás csak egy dolog, a kompenzáció mértékét - amit a végül alkalmazott hajszálrugóhoz kell igazítani - a megfelelő helyre megfelelő módon betett megfelelő súlyú csavarok biztosították. Sok mindennek kellett megfelelni. :-)))
Szerintem eleg meggyozoen bimetal, de nem szabad elfelejtenunk hogy joval tobb mint 100 eves orat nezegetunk, valoszinuleg mindent maguk keszitettek, meg a horgony szaran is latni a hazilagos kialakitas nyomait. Namost ha nekem kellene ezt a billegot legyartanom es az atvagas utan egy amorf hasznalhatatlan billegot kapnek az alulszerszamozott, informaciotol elzart kis muhelyemben, akkor lehet hogy en is (valamifele kuposodas kiegyenlito hatasaban remenykedve:-) megelegednek egy bemetszessel. Az is lehet hogy valami rovid idon belul megbukott kompenzacios filozofiaval allunk szemben. :-)
Meg nehany kep. A tok ugyan arany (18k) de vekony , az egesz oraval kapcsolatban valahogy disszonans erzesek vannak a minoseg es a sporolas kozott. Ez nem annyira meglepo mert ebbol a korbol valo oraknal mar sokszor volt hasonlo erzesem.
Mea culpa. rosszul emlékeztem, javítom, amit a nem felvágott két fémből álló billegőről írtam. Ott réz a küllő és acél a koszorú kemény forrasztással, és ahogy tágul a réz, ovális lesz. De itt úgy tűnik acél a küllő.
Viszont kiváncsi lennék, hogyha tényleg bimetál, akkor mekkora feszültség lehet benne. Lehet hogy tényleg kúposra hajlik?
Erre mondanám, hogy szerintem tökéletesen elegendő, ha alkoholos tűfilccel a hátlap belsejébe az órás felírja a szükséges adatokat. Kotyvával kimosható, tiszta vízzel nem fog lejönni, jól látható, mégsem okoz maradandó károsodást. Összekarcolgatni egy óra belsejét - nem tartom jó megoldásnak.
Nézd, nem mindegyik korabeli kompenzált billegő-megoldás volt felvágott. A Gillaume vagy például Vollet billegők sem felvágottak, mégis kompenzáltak. A mai precíziós kompenzált billegők mindegyike is monometál. Ezzel együtt ez a konkrét darab tényleg gyanús. Ugyanakkor egyáltalán nem vennék mérget arra, hogy egy ilyen korú órában bizonyosan az eredeti billegő van. Bizony, előfordulnak huncutságok.
Lehet hogy ez most hülyeség, de létezik egy olyan megoldás, ezt innen nem tudom magítélni, ahol nem behajlik a fűrészelésnél, hanem az egész kerület változik a hőmérséklettől, és a balansz küllője hajlik el. Tehát központos marad, de kúp alakú lesz. Ha nem jól mondom javítsatok.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy egy nem közismert eljárást hamisítsanak. Mert pl távolkeletiek raktak plusz tranzisztornak látszó valamiket a rádiókba a hatvanas években, de akkor mindenki azt számolta, hogy hány tranzisztor van a rádióban. De egy átlagos óravásárló (még a tizes években sem) hiszem, hogy tudta mi az a hőkompenzáció.
"Compensation Balance" ?? - Mar lattam jopar billegot amit csak ketharmadig vagtak at, (gondolom igy meg viszonylag pontos maradt az ora es ugy nezett ki mint ha hokompenzalt lenne, es nem kellett a teknikaval bajlodni, stb.) de hogy a velemenyem szerinti "alkompenzaciot" gravirozassal hirdessek a szerkezeten azt most latom eloszor. Lehet hogy felreertek valamit, de akkor magyarazza mar el valaki hogy mitol kompenzalt ez a billego. ?
Érdekes, mert a rongálás szó utoljára jutott volna eszembe. Persze ha pénzért javítanék, akkor lehet hogy meg kellen kérdezni a tulajdonost, hogy szignózhatom-e. Lehet hogy nekem azért tűnik természetesnek, mert a munkámból eredően, minden tevékenységhez kézjelet kell tenni.
Én valamiféle üzenetet látok az utókornak benne. Engem szidjatok, vagy dícsérjetek.
Érdekes volna egy nagyobb órás (pláne titkos) jelzését megtalálni.
Én direkt vadászom, hogy mikor volt utoljára órásnál. Azt reméltem, hogy kidrülhet az is, hogy kinél.
Mindenesetre az utóbbi időben szerényebb jelzéseket alkalmazok. Az első (napi egy percen belül tejesítő) órába név, év, hó nap, utca, házszám (alig fért a hátlapba) :-).
A bűneset szegeden történt, azt hiszem egy papot öltek meg. A gyilkos elvitte az áldozat óráját. Később elfogták, de tagadott, de egy szegedi órás azonosította a bekarcolással, hogy ezt ő javította.
Olyannyira nincs, hogy elvileg szigorúan tilos az órásnak ilyesmit csinálni. A hátlapba alkoholos filccel beleírhat, beragaszthat eltávolítható kis feliratot, de karcolgatnia elvileg nem lenne szabad. A gyakorlatban karcolgatnak. Ki így, ki úgy, sokan csak a dátumot, más a nevét is, van aki csak maga által értelmezhető jeleket tesz bele. Nincs konvenció, és mindegyik rongálás. :-))) Én a magam részéről a nagyon vékony alkoholos filcet támogatom.
A svájci órák f.on már próbálkoztam ezzel a kérdéssel, hátha itt több sikerem lesz.
Volt-e, van-e valamilyen rendszere annak, hogy a javítás után az órás milyen jelet karcol a fedlap belsejébe. Volt-e nyilvántartott azonosító száma, vagy jele az órásoknak, vagy ez csak az illető által kialakított szignó és dátum. Esetleg valamilyen egyezményes megállapodás, amit pl az órás iskolában javasoltak. Rendszerezték-e ezeket?
Egy bűnesetre emlékszem, amikor ez volt az egyik fő bizonyíték. (Ha válaszoltok, akkor elárulom melyik.)
Koszi, a Valyi fele konyvek mar megvannak, engem inkabb a Schwarz Zsiga fele chronometer-jarat javitasa erdekelne. Azt nem latom hogy ez is rajta lenne a CD-n.
Bocs, hogy én válaszolok: Tanárunk, Vályi Huba adta ki édesapja, Vályi Ödön és saját tankönyveit CD-n. További info a honlapján, www.oktatora.hu oldalon az "Oktatás"-ra kattintva találsz.
Koszi, ezt a csapfuros dolgot meg en is korbejarom mert van vagy 6-8 oram amit javitani kellene. Tudsz valamit az oras CD-rol amin regi magyar konyvek vannak pdf-ben?
Ez egy remek szerkezet, van hasonlóval nekem is zsebórám.
A csapfúró egy más kérdés. Van ilyen kis íjas csapfúróm kettő is, de már jó ideje nem vettem elő őket a fiókból. Nagyon keserves velük dolgozni, nagyságrendekkel hatékonyabb, szebb és gyorsabb az esztergára feltett csapfúró készség. Jó fúróval amúgy azért használható, kézzel kell húzogatni a hajtó íjat, és nyomni a csapfúrót. Igazán kis dolgokhoz nagyon nem jó, mindig leugrik a menesztőről az alkatrész, inkább letörött csapú kerekekhez alkalmas. Persze ügyes kézzel egész apró dolgokat is meg lehet vele fúrni. Billegőtengelyt manapság inkább már nem fúrok, készítek újat. Vagy ha fúrok, akkor nem a csapot a végén, hanem jóval méretesebb furatot készítek, és egy tampont esztergálok, a végén csappal - sokkal kezelhetőbb.
Mutatnek egy szep zseboraszerkezetet. Eddig a szerencsetlen nevhasonlosag (Pateck) miatt szinta ra se neztem ezekre az orakra, de igy kozelebbrol megvizsgalva megvaltozott a velemenyem. Ha nem a PP a hasonlosagi alap akkor nincs miert szegyenkezni, egesz jo kis szerkezet.
Udv Urak! Van valakinek tapasztalata, jotanacsa a csapfurast illetoen? En eddig nem eroltettem a dolgot, de most beszereztem egy speci szerszamot ami nagyon jol megvezeti a furot. Zsebora billegotengely biztosan javithato igy, de nem artana egy ajanlott munkamenet, vagy nehany jotanacs hogy ne legyen sok a selejt. :-)
Némi büszkeséggel jelentem, hogy hála eddigi segítségeidnek, a családi "óravagyon" hat személyes kötődésű darabjából, már a negyedik lett megmentve. Ez az érettségire kapott Unitas 6498, aminek beletört csavarja is volt, meg gátkerék tengely törése, és el volt veszve belőle a kis felhúzókerék csavar, és a váltótengely. (Ez utóbbit egy UMF órából reszeltem át). Sajnos ennek az órának eredetileg spiáter tokja van és az sérült. Most egy megnagyobbított belső átmérőjű 37 mm vékony Molnija tokban van, és nem igazán szép. Elképzelhető, hogy valahol árulnak ekkora olcsó tokot? Mindegy is hogy kar vagy zsebóra. A Robert, meg a Helvetia is tokozza ezt a szerkezetet. Nem tudsz valami lelőhelyet?
Szerintetek a gatkerek fogait hokezeltek vagy csak bevontak valamivel? Ezt meg nem lattam eddig, volt mar dolgom teljesen fekete gatkerekkel, de ezt a megoldast meg nem lattam.
Megprobaltam utanajarni hogy mikor hasznalhatta a Cortebert ezt a jelzest, de semmi info.
Hogyan hogyannem valahogy nem sikerult az erintore merolegesen "beletomeggyartani" a kiegyenlito (arany) csavarok legalabb felet ebbe a billegobe. A horgony meg kimondottan egy kovacsolt darabra emlekeztet, de a kovezes valoban "fullos". :-) 
Szerintem eleg meggyozoen bimetal, de nem szabad elfelejtenunk hogy joval tobb mint 100 eves orat nezegetunk, valoszinuleg mindent maguk keszitettek, meg a horgony szaran is latni a hazilagos kialakitas nyomait. Namost ha nekem kellene ezt a billegot legyartanom es az atvagas utan egy amorf hasznalhatatlan billegot kapnek az alulszerszamozott, informaciotol elzart kis muhelyemben, akkor lehet hogy en is (valamifele kuposodas kiegyenlito hatasaban remenykedve:-) megelegednek egy bemetszessel. 
"Compensation Balance" ?? - Mar lattam jopar billegot amit csak ketharmadig vagtak at, (gondolom igy meg viszonylag pontos maradt az ora es ugy nezett ki mint ha hokompenzalt lenne, es nem kellett a teknikaval bajlodni, stb.) de hogy a velemenyem szerinti "alkompenzaciot" gravirozassal hirdessek a szerkezeten azt most latom eloszor. Lehet hogy felreertek valamit, de akkor magyarazza mar el valaki hogy mitol kompenzalt ez a billego. ?
Mutatnek egy szep zseboraszerkezetet. Eddig a szerencsetlen nevhasonlosag (Pateck) miatt szinta ra se neztem ezekre az orakra, de igy kozelebbrol megvizsgalva megvaltozott a velemenyem. Ha nem a PP a hasonlosagi alap akkor nincs miert szegyenkezni, egesz jo kis szerkezet.
