Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Végre le tudtam tesztelni a szimulátort. Most próbáltam először az Oszát is, és bár nagyon szokatlan, de az első benyomásom az volt, hogy aki tervezte, az egy zseni! Nagyon jó ez az automatizált elfogás!
Pedig több tervező a Gulágon végezte...
A Karát a Volhovhoz és a Nyevához is nagyon jó lett! Sokat segít egyes küldetéseknél!
:)
Viszont, egyből jelentenék is egy programhibát. Oszánál nem működik a pause funkció, hiába nyomom, a szimulátor megy tovább (nem mintha annyira fontos lenne, amint megszokom hogy kell kezelni a rendszert, már nem lesz szükség rá)
Jogos, a gyorsítás sem működik...
Ezután mik lesznek a tervek a jövőre nézve? Karát a Krughoz? Az nagyon jó lenne!
Bocs, de amit említesz az rohadtul nem szériagép... Az F-2 IOC dátuma 2000 táján volt... Ennyi erővel akkor idehányhattam volna az első jenki AESA radar tesztjének időpontját...
Végre le tudtam tesztelni a szimulátort. Most próbáltam először az Oszát is, és bár nagyon szokatlan, de az első benyomásom az volt, hogy aki tervezte, az egy zseni! Nagyon jó ez az automatizált elfogás!
A Karát a Volhovhoz és a Nyevához is nagyon jó lett! Sokat segít egyes küldetéseknél!
Viszont, egyből jelentenék is egy programhibát. Oszánál nem működik a pause funkció, hiába nyomom, a szimulátor megy tovább (nem mintha annyira fontos lenne, amint megszokom hogy kell kezelni a rendszert, már nem lesz szükség rá)
Ezután mik lesznek a tervek a jövőre nézve? Karát a Krughoz? Az nagyon jó lenne!
Ez így nem igaz sőt, szerintem sehogy sem. A Gripen E AESA radarja rendelkezni fog továbbra is mechanikus pásztázással és ennek cirka 60 fokos és az AESA 60 fokos aizmuth kitérítéséből jön ki +/-120 fok, ami a te értelmezésedben lehet 240 fok, csak éppen nem egyszerre pásztázza le villámgyorsan, mint az AESA a saját azimut korlátját. Tehát vagy folyamatosan mechanikusan pásztáz miközben az AESA is dolgozik, vagy fixen kitérítik és F-pole manőver mehet nem 50 fokig, hanem akár 100-110 fokig is és úgy is képes lesz MCG-t adni a Meteorhoz vagy AMRAAM-hoz. Viszont szó nincs arról, hogy 240 fokot AESA sebességgel egyenszilárdan pásztáz...
Amúgy AESA radarban a japán fejlesztők ma az ászok, hozzájuk képest mindenki le van maradva.
Aha... És ezt mire alapozod...? Mert rohadtul nem látszik meg a vadászgép flottájukon, de úgy kb. semmin. Csak azért, mert kitalálták, hogy AESA radaros BVRAAM-et csinálnak, attól még nem ők az ászok. Nézd már meg, hogy ki és mikor rakott szériagébe először AESA radart. F-15C, 2000. Hol voltak akkor a többiek? Kb. sehol. A 2000-es évek közelében több száz Super Hornet, F-22 már AESA radaros volt, most már F-15C és jövőben a korszerűsített és lélettartam kitolt gépek is. Szóval maradjunk annyiban, hogy ebben is a jenkik járnak az élen utcahossznyival a többiek előtt...
Mar most is vannak repfedelzeti radarok amik egyetlen antennavalkepesek 240-260 fokos szogben maguk korul latni minusz a gep saraknyanak arnyekolasa itt ott
Tehat kepes szo szerint visszfele a gep hatso legterebe is sugarozni !!!
2003 Operation Iraq Freedom, 32nd AAMDC háború utáni jelentéséből egy slide...
... bal felső sarok (és itt PESA radarról beszélünik).
A cca 30-40 fokban beepitett antenaracsot a hosztengely menten elforgatjak es erre jon ra az extran kiteritett radarimpulzas ( egy rohadt nagy adag standing vawe-l )
Mar most is vannak repfedelzeti radarok amik egyetlen antennavalkepesek 240-260 fokos szogben maguk korul latni minusz a gep saraknyanak arnyekolasa itt ott
Na ezt nem tudtam. Melyik radar tud ilyet? Valamilyen prototípus cucc, vagy széria?
Csak azért kérdem, mert az APG-77 (Raptor) is csak 120 fokot tud ha jól tudom.
-----------------------------------------
Más:
Akit érdekel, mától elérhető a 9T217BM2 (Osza TZM) műszaki leírása és üzemeltetési utasítása!
9К33 ОСА-АКМ. 9Т217БМ2. Машина 9Т217БМ2. Техническое описание и инструкция по эксплуатации 9Т217БМ2.00.000 ТО.
"- csak olyan dolgokat tud zavarni, ami a gép előtt van"
Csak erre reagalnek .
Mar most is vannak repfedelzeti radarok amik egyetlen antennavalkepesek 240-260 fokos szogben maguk korul latni minusz a gep saraknyanak arnyekolasa itt ott
Tehat kepes szo szerint visszfele a gep hatso legterebe is sugarozni !!!
Ráadásul az AESA radar legnagyobb előnye pont az hogy sokkal alacsonyabb energia szinteken is hozza azt a teljesítményt amit a korábbi radarok jóval nagyobb teljesítménnyel tudtak csak elérni. Ez amúgy fizikai korlát is, mert amíg egy PESA SPY radarba be tudnak tenni egy akár 6 MW klisztront is addig az AESA radar szilárd test alapú oszcillátorai teljesítményének erős fizikai felső korlátja van.
Amúgy AESA radarban a japán fejlesztők ma az ászok, hozzájuk képest mindenki le van maradva.
Ja és az AESA radarok a 4. generációnál tartanak tudtommal.
- a radarnak egyszerűen nincs elég ereje hozzá. Működik a dolog, de csak nagyon kis távolságból. Így maximum a közeledő rakéták elektronikáját tudja zavarni.
- a radar csak egy szűk hullámhossztartományban tud működni, ez egyből behatárolja az alkalmazás módját.
- csak olyan dolgokat tud zavarni, ami a gép előtt van
Az AESA elven működő AN/APG-63(V)2 változatot a 2000 decemberétől építették be a F-15C gépekben, de mindössze 18 darab Sas kapta meg, az alaszkai gépek az Elmendorf támaszponton. Az új radar új hűtőrendszer beépítését tette szükségessé, ezen felül a rendszer tömege olyan nagy, hogy a gépek farkába ballasztot kellett elhelyezni a gép súlypontjának megőrzése érdekében. Az ilyen radarral repülő Sasok üres tömege laza 900 kilogrammal haladja meg a mechanikus radarokkal ellátottakét.
A (V)3 változata az AN/APG-63-nak nem igényelt tudtommal semmiféle ilyesmit, a gép lényegében a régi üres tömeggel bír. A radar fejlesztése és gyártása során a Super Hornet radarjának (AN/APG-79) technológiai megoldásait alkalmazta a Raytheon. 2006-ban megkezdődtek a tesztrepülések az AN/APG-63(V)3 változattal.
Az F-15C AN/APG-63(V)2 radarja elvileg csak hagyományos radarként üzemel, az F-35 és F-22-ben használt változatoknak elvileg van nem publikus egyéb EW célzú alkalmazhatósága is ezen felül képes egyéb hardverekkel LPI üzemmódra, amíg ez az első széria AESA radar nem.
Ezen felül a AESA radaroknál tudtommal az alakalmazott félvezető technológiája is változott.
Szóval a generációzás nem mindig pofátlan és marketing öncélú dolog...
A légvédelmi rendszerek naná, hogy elvannak a PESA-val, mert nem követelmény a párhuzamos AG és AA üzemmód, mint a multirole vadszgépeknél...
Sajnos nem all modomban barmennyire is tisztellek es szeretnem.
De hamarosan kijonnek majd ( szerintem 2016 vagy 17 ben es akkor majd lehet amulni pedig akkor is csak a kepessegeik egy reszet fogjak nyilvanossagra hozni.
Megegyszer kerlek ne haragudj az en hibam de sajnos nem mondhatok tobbet.
Kissé túllihegettnek tartom a generációkat (mint besorolást) ebben az esetben is (akárcsak a vadászoknál, ahol nem egyéb mint marketing), a NATO Patriot és az Orosz Sz-400 jól elvan a PESA radarral.
(nyílván minden rendszernek vannak előnyei, és hátrányai)
Tudod melyik az AESA radarok legkomplexebb resze ?
A vezerlo szoftver. Hosszu hosszu evek elkesziteni sok sok teszt aran es meg igy is az igazan hozzaertok azt mondjak hogy az elso generacios AESA radarok maximum a bennuk levo potencial 30% at hasznaljak.
Es az ok amiert csak 30% mert egyszeruen ennyire volt ido a nullarol es mar itt a kovetkezo generacios hardver ami teljesen uj szoftvert igenyel es ez a hardver 10 szer hatekonyebb mint az elso gen.
Tehat aki manapsag fejleszti vagy kezdi el hasznalni az elso gen AESA radarjat az hamarosan megint egy generacios lemaradasba fogja talalni magat.
