Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A repeszeknek óriási a mozgási energiájuk, de ettől függetlenül sok darab megáll valamilyen akadályban, pl. a gép darabjaiban, emberi testekben, poggyászokban. Nem zárható ki sajnos az sem, hogy a roncsterületet valakik már átfésülték, és begyűjtötték a darabokat - ez ugyan csak gyanú, de véleményem szerint azért ennél többet kellett volna találni.
A rakéta többi darabjából, amikor a robbanófej detonált, szintén többnek meg kellett maradnia. A következő videón 1:15-nél látható, ahogy a Buk harci rész robban, a rakéta többi része még továbbrepül:
Tehát a rakéta motorjából, vezérsíkjaiból meg kell lennie a roncsoknak, csak persze valószínűleg jóval messzebb...
Idaig csak SZu25 volt "megvadolva" az oroszok es csakis az oroszok altal. Aztan mikor mar tarthatatlanna valt a SZU-25 os koncepcio akkor bedobtak az oroszok ( egy merikai szakerto kuldte el nekik es csak nekik ) a SZu-27 rol keszult fotot amit ahogy molni is irta egy ordas hamisitvany de olyan alacsony szinvonalu hogy csak na. Veletlen pont akkor jelent meg az orosz mediakban majd onnan a tobbibe amikor Putyin eppen a G20 flt attol hogy kiosztjak az ukran kalandja meg hazugsagai miatt ( mi nem szallitunk fegyvereket stb stb ... )
Azonban SZu-27 el is vannak problemak.
Eloszor is azt sem lattak a radarok csak egy ideiglenesen par masodpercre felvillano radarjel van ami zuhan. Erre mondtak eredetleg hogy SZU-25 most meg azt hogy talan SZU-27 . Annak a gepnek oda kelett volna repulnie abban a magassagban ahol hirtelen megjelent. Mivel ez nem egy lopakodo gep igy a dolog erthetetlen illetve ertheto csak nem ugy ahogy az oroszok mondjak mivel a hirtelen megjeleno es zuhano jel nem mas mint a malaj gep tenyleges elsodleges radarjele.
Roviden.
Nem volt ott sem SZu25 sem Szu 27 gep kozelebe ezzel csak az oroszok probaljak menteni a szepiket vagy eppen ( es ez a valoszinubb ) a sajat emberuket aki megnyomta a gombot es megolt majd 300 civilt.
Aztan ahogy a hazugsaggal lenni szokot az ember belebonyolodik lebukik es vagy bevalja vagy egy masik hazugsaggal probalja elfedni.
A Szu-27-nek semmi gond a magassággal és a sebességgel. Ellenben az a műholdas kép a Szu-27-tel akkor kamu és ordas hamisítvány, hogy szavak alig vannak rá. N+1 dolog nem stimmel a képen, amit kiadtak...
Ha nincs teljesítmény az emelkedéshez és továbba is felhúzva tartja a gépet, akkor szeritned mi fog történni? Szépen nő az állászög és egy idő után átesik vagy átesésközeli állaptba kerül. Az F-16 esetén szépen leadja az orrát a gép, de csak az FCS miatt, ami megadakályozza - ha tudja - hogy a gép bedugózzón. (Varga Ferenc erről mutatott privát HUD videót is és megjegyezte, hogy hasoló FCS nélküli MiG-21-gyel mi történt volna... Na, a Szu-25 is ez a kategória...)
Ha a gép sebessége forduló közben csökken, mert a Ps=0 vonalnál gyorsabban fordul akkor egy idő után az egyik szárny átesésközeli állapotba kerül és végül átesik, ahogy ez történt a híres B-52 és C-17 balesetben is, ahol forduló közben a gépek szépen lepereceltek. A különbség annyi, hogy a sűrű légkör és kis magasság miatt ez más sebesség és bedöntésnél következik be. Az U-2-nél közismert tény, hogy mennyire pengeélen táncol odafent, amikor a CAS 70l+ láb felett alig 100 csomó. Ott is, ha a pilóta erősen megtépnél a gépet, szinte azonnal átesne...
Netes sztengben a topik - ez már magyar :), topic lenne eredetiben - 1-1 ilyen "fórumtéma", de ma már talán ez is idejétmúlt.Bizonyos helyeken elég szigorúan veszik az (ún.) offtopik (fórumtéma inadekvát, jellegétől idegen) megnyilvánulásokat, ez pl. teljes egészében az, de remélem, az előzmények miatt belefér. :)
A kommenteket nem olvastam, most a cikket is csak felületesen, a(z előzetes?) holland jelentést igen, de lehet, hogy a maga idején sem a linkelt helyről.
Ha megnézed a 23632 bejegyzést a 9N314 harci részről, ez valószínűleg egy BUK repesz. Azt a képet kinagyítva, a piros borításon levő lyuk pereménél látszik, hogy az alsó sor felett van egy második sor. A felső sor egy nagyjából 12 milliméteres "lapított kocka", durván 12 x 12 x 5 mm.
Persze kellene ebből és a többi fajtából is még egy jópár, hogy 100%-ra azonosítani lehessen.
"A következő logikus lépés az, hogy a vizsgálóbizottság bemutatja a sajtónak a helyszínen talált rakéta-darabokat és repeszeket, és ebből egy szakértő beazonosítja a rakétát"
szerintem nem mutatja be... legfeljebb fél év múlva láthatjuk egy újabb preliminary-ban... a JIT-ben titoktartási kötelezettség van.
"srapnelszerű dolgok" már a publikus fotókon is láthatók egyébként...
Mara, a belinkelt cikk semmi újdonságot nem mond és nem szabad nagyon messzire mutató következtetéseket levonni.
Amit tekintsetek biztos kiindulópontnak:
1. rakéta harci rész robbant a pilótafülke magasságában, illetve jobbra-előtte, valószínűleg felül, repeszek ezreit szórta szét
2. a legtöbb repesz a gép orrát járta át, de jutott belőle a jobboldali szárnyra, sőt néhány darab a baloldali szárnyat is végigszántotta.
3. a gép eleje több darabra ment szét: a pilótafülke felső része több darabra szakadt, az alsó része - amely a műszereket és behúzott orrfutóművet is tartalmazta - egy darabban ért földet.
4. a jobboldali szárny és főleg a hajtómű egy jó adag repeszt és rakéta-maradványt beszívott, a nagy sebességgel forgó turbinalapátok a darabokat szétszórták, maguk is letörtek és szétszóródtak.
5. a kabin robbanásszerűen kihermetizálódott, ami az utaskabinban nem volt rögzítve kirepült előrefele, az oxigénmaszkok automatikusan előbukkantak (ha valaki még esetleg eszméleténél volt, használhatta)
6. a maradék roncs, az orr-rész nélkül pörögve zuhanni kezdett - az aerodinamikai erők csíkokra, cafatokra tépték a gépet
7. a jobb hajtómű és a szárny tört le először, utána a törzs sérült első burkolata, majd a hátsó vezérsíkok és a bal szárny, végül a törzs hátsó részének egyes darabjai
8. nagyjából egyben maradt a törzs középső része, ahol a szárnyak találkoztak, a bal oldali hajtőmű, a behúzott kerekek, az ugyanitt elhelyezett üzemanyagtartályok. Ez a darab repült legmesszebbre, és a becsapódáskor kigyulladt. Más roncsdarabokon nincs nyoma tűznek.
Rengeteg fotó van fenn a neten, a gép darabjairól, és, hol találták meg pontosan.
Ezek a darabok, fotók, a darabok helye összefüggő, logikus történetet mesélnek el. Ezt itt fenn. Nem azóta törölt facebook bejegyzés, nem titkosszolgálati szivárogtatás, nem kitudja-hogyankészült hangfelvétel, nem magánnyomozó okoskodása. Pici kereséssel és térképnézegetéssel bárki maga is utánanézhet. Itt tartunk most.
A következő logikus lépés az, hogy a vizsgálóbizottság bemutatja a sajtónak a helyszínen talált rakéta-darabokat és repeszeket, és ebből egy szakértő beazonosítja a rakétát.
Abba véletlenül se menjen bele senki, hogy bemeneti nyílásból vagy szórásképből akar a repeszek méretére vagy az eszközre következtetni ! Először is, fotó alapján nem lehet. Másodszor - gondoljatok a jobboldali hajtóműre, az abból szétrepülő darabokra. Ha fizikailag a kezedben vannak a repeszek - ahogy a vizsgálóbizottság kezében már ott vannak vannak - az egyértelmű azonosítást ad.
A vkontakte, twitter, facebook, magánnyomozó, titkosszolgálati szivárogtatás, stb. "bizonyítékokat" addig nyugodtan kukázni lehet; nem ér ennyi találgatást mint amennyit itt ráfordítotok :-)
A másik fele pedig az hogy a kínai gép gyakorlatilag a modern tajvani radar mellett zuhant le, így aztán egészen kis darabokat is láttak, de abban biztos lehetsz hogy bármi aminek a radarképe összevethető egy repülőgépével nem lebeg a levegőben ennyi ideig.
Azt irjak a vizsgalok hogy a gep az utolso pillanatig a krizispontig stabilan es allando sebesseggel repult. Az az nem volt semmifele hajtomukiloves meg lassulas hanem onnantol kezdett el a gep lassulni szetesni zuhanni amint a raketa etalalta.
Valaki nagyon szeretne ha ez a gepagyus verzio a koztudatba maradna.
a legnehezebb darabok (hajtóművek, pilótfafülke) 1 perc 40 mp alatt értek le, a legkönnyebbek másfél órát vitorláztak, és 100km-re a széteséstől értek földet.
"Yong said radar data shows that it took approximately 1 minute and 40 seconds for the biggest and heaviest debris to fall into the sea and 1 hour and 30 minutes for the lightest piece to "float" down and finally land."
a jelentésben benne van, hogy az közös anyag, az orosz légiirányítás infója is benne van (Rosztov). és ők sem hallottak semmit.
+azt mondták, a preliminary korrekt. (hivatalosan)
“Some speeches hinted that having called today’s session Russia is casting doubts on the investigation conducted by the Dutch commission,” he said. “This is not true. It is an absolutely wrong statement.”
szerintem a cikkíró félreértette a jelentést, több nagy sebességű tárgyról (=repeszek) volt szó a jelentésben, nem több rakétáról.
de látom, a kommentekben továbbvitték a gépágyú elméletet, miszerint először a hajtóművet lőtték ki, és a lelassult gépet végezték ki gépágyúval - ez elég valószínűtlen, mert azért azt észreveszik a pilóták, ha kilövik az egyik hajtóművet... viszont semmiféle rádióforgalmazás, vészjelzés, ACARS, semmi sincs, ami ilyesmire utalna.
Ez tökéletesen igaz amit írsz, azonban mindez a fejegységre vonatkozik, ha külön fejegységet raksz a különböző frekvenciákra akkor csak a parabolikus reflektor nyereség számít az pedig megfelelő lehet ebben a méretben. Ez egyébként pont ugyanaz amit te is írsz a dipóllal.
Persze mivel itt igen szűk iránykarakterisztikájú antennáról beszélünk ezért itt is lehetnek problémák a fizikai elhelyezéssel.
Az alsó képen lévő SzOU (9A310M1) antennája valóban mozgatható, méghozzá elég komoly tartományban. Sajnos azt már nem tudom, hogy van-e esetleg egy kissebb NRZ antenna is a burkolat alatt, egyszer régen láttam, de már nem emléxem. És ugye sajnos már megtalálni a képet a guglin szinte lehetetlen az MH17 miatt.
Egy érdekesebb képet viszont be tudok rakni, bár ez nem sokat segít:
A BUK M1 verzio meg a hagyomanyos cassegrainantenna val volt szerelve es az elore allo tolcsersugarzoval mig az M2 tol mar a fazzisvezerelt uzemmodhoz tartozo es HPASP altal berakott lapos antennaval .
Az X-sáv (8-12 GHz egyébként és nem 7-11, de ez nem sokat változat a lényegen) nagyon messze van az S-sávtól (2-4) GHz, az L-sávtól (1-2 GHz) meg pláne. Az X-sávú antennát nem lehet L-sávon használni. Elméletileg sem. A hozzávezető csőtápvonalnak ugyanis van egy alsó határfrekvenciája, az L-sávú hullám egyszerűen nem terjed benne. Az antennasugárzók sem fognak működni L-sávon.
Fordítva _elméletileg_ lehetséges a dolog, azaz L-sávú antennán meg lehet próbálkozni X-sávval, de _nagyon_ rossz lesz a hatásfok és az összes többi antennaparaméter is.
Szélessávú antennát csinálni pedig gyakorlatilag lehetetlen küldetés, úgy hogy mind a két hullámhosszon jó tulajdonságai legyenek, bírja a nagy teljesítményt és elég robusztus legyen egy katonai alkalmazáshoz. Persze biztos volt már aki csinált ilyet, jól mutat a PhD értekezés irodalomjegyzékében, mint saját cikk az IEEE Transactions on Antennas and Propagation-ban. :)
Egy antennával úgy lehet megoldani a dolgot, hogy az X-sávú antenna közepébe belerakunk pár dipólt és azokat használjuk az L-sávon üzemelő IFF-hez. Például:
Még valami: a 777-en nincs se Parol, se Kremnyij II, azaz ezekkel hiába is próbálkozott volna a BUK, még ha van is rajta. A gépen polgári transzponder volt, ami 1030 (uplink) és 1090 MHz-en (downlink) működik. A/C-módban (Mark X. IFF) és S-módban.
A BUK antennájához csak egy gondolat:
Ez biztos, hogy egy lapos antennarács, olyasmi, mint amit Hpasp linkelt alant:
Ebben viszont kell lennie valaminek, ami kiáll előrefelé, különben miért lenne ilyen hosszú. Vagy vízszintesen mechanikusan mozgatják az antennát (a Hpasp által linkeltet kell is, mert azt csak függőlegesen lehet elektronikusan mozgatni):
Tovább gondolva: egyáltalán van valami kezelési utasítás, vagy szokásjog, hogy melyik rakétát kell először kilőni? Mert a középsőket - a megmaradt szélsők mellett - nyilván nehézkesebb utántölteni. De ez csak halvány sejtelem, a KRUG-on nem lévén középső... :)
Nyilván olvastam anno, de mivel a zsákmányolt BUK-ról (ha ez egyáltalán valóság és a közkézen forgó képek azt ábrázolják) csak 1 rakéta hiányzik, sosem említettek többet. (Mondjuk számomra az is furcsa keszthelyi "légvédelmi rakétaszerelőként", hogy ezek betöltve rohangálnak néha civil teherautók platóján... Persze egy kvázi háborúban sok csúfság megeshet.)
Ez ügyben viszont az a prekoncepció tűnik megalapozottabbnak, hogy a szakadároknak nincs légierejük, tehát ők mondhatni nyugodtan lövöldözhettek volna "vaktában", saját gépet nyilván nem lőhettek volna. Míg persze az ukránok részéről megvolt ez a kockázat, azzal a ténnyel súlyosbítva, hogy a harcoló csapataik állománya nincsen a kiképzés, ellátmány, fegyelem, morál magaslatán. Meglehet, több szempontból elmaradnak e tekintetben a szakadároknál (pláne, ha azok az orosz hadseregben szolgáltak/-nak...)
