A maghrebi név Harun Al Rashidtól jön, aki kajszita és jemeni törzsekből gyűjt sereget magának és így nevezi el őket. Türközni nem türközik őket, ahhoz, hogy türkök legyenek össze kellett valahol állniuk egy jelentős török népességgel, jelen esetben szerintem baskírokkal.
A szevordikról annyit tudunk, hogy a vezetői 855-ben keresztények. Azért kötöm őket össze az Abu Szewada vezette népességgel, mert egy időben élnek egy másfél megyényi területen, úgy hogy annak nagy része lakhatatlan, csak a völgyekben tudnak megtelepedni, és itt a források szerint Szewada uralkodik, ugyanakkor, 780 után tűnnek fel a forrásokban, és a szevordik névadója Szew, tökéletesen illik Szewadára. Ezenkívül az az örmény tudosítás is ami megemlíti, hogy örményország pusztítói hagar fiai perzsák és szevordik.
Azért is gondolom hogy egy népességről beszélünk mert mind arab mind örmény oldalról jól dokumentált a térség történelme, más beköltözés nincs erre a területre.
Szevada kajszita arab származású, de perzsa emír. A később szevordik lakta területekre a 8. század végén, 9. elején érkezik, Manzikert városából. Beházasodik egy örmény családba és vélhetően meg is keresztelkedik ekkor.
Kajszita arabok a transzkaukázusból a kaukázustól északra a 855-ös vesztes, arabok ellen vívott háború után kerülnek, a forrás szerint a szlávokhoz és a kazárokhoz, illetve bizáncba is menekülnek.
Csak érdekességképpen, mind ez a Labid (Lebed) mind Arbad ugyanannak az arab törzsszövetségnek a leghíresebb tagjai, mint a szevordik élőhelyén feltűnő lehetséges névadójuk a perzsa emír, Abu Szevada. Érdemes lenne utánajárni, hogy a perzsák Lebed-nek mondják-e ezt a Labid nevet. magát a labid szót annak eredeti értelmében a szótár szerint igen, névnél még nem találtam.
Mondjuk itt perzsa értelmezés lehetőségét adja meg. Persze nem magának a névnek, hanem egy hasonló szónak, de kérdezzük őt, hátha többet tud ez ügyben.
Mondjuk egy ilyen értelmezés nem áll távol tőlem. OK, akkor ha belenyugszunk, hogy régészeti módszerekkel nem tudjuk elkülöníteni a honfoglaló komponenseket, akkor maradnak az írott források és a nyelvészeti megállapítások. Azaz gyakorlatilag a DAI. Ő pedig ...izé ...azt mondja, amit én ...(Illetve pont fordítva ...)
ez lássuk be elég kevéske. attól tartok, hogy ezek a sztyeppei népek gyorsabban össze tudtak olvadni mint sokan gondolják, és ez a leletanyagra is kiterjed, 1-2 generáció és már ugyanolyanok. logikus is ha belegondolsz, ennyi idő alatt az eszközeik elöregednek, ha nincsenek saját ötvöseik azt kapják amit a többség.
No de hát a forrás (DAI) tiltja a "több etnikumban gondolkodást". Mert, ugye, volt a kavarok kazár nyelve, és a "türkök másik nyelve". Azaz két komponensű csapat. (Hogy voltak néptöredékek, az szinte biztos, de nem játszottak sem nyelvileg, sem "kulturálisan", hiszen nincsenek a honfoglalók jellegzetes hagyatékától elkülöníthető leleteik.)
2.1. ALÁN RÉGÉSZETI LELETEK A KAUKÁZUS ELŐTERÉBEN 2.1.1. Martan-ču V. B. VINOGRADOV: Altungarische paralellen zu einigen Gräbern des Alanischen Gräberfeldes bei Martan-ču. (ActaArch, 1983, 211–220.) – Martan-ču orosz neve: Grusevoje, CsecsenIngus köztársaság
Katakombás (sírkamrás) tem., 18 km Alcsan-Kala várától (ami a korai alán központ volt) 10. katakomba (8-9. sz.-i, esetleg 10. sz. 1. fele): 1975-ben tárták fel, kettős sír, 30 évesnél idősebb férfi, 15-17 éves nő, T.: NY–K: a) faedény üveg- és ezüstberakással b) agyagedény c) üvegedény és -fiola 5 d) szablya e) tőr f) gyűrűk, g) bronz fülbevaló (láncos-csüngős) h) gömbsorcsüngős fülbevaló (csak két gömbös) i) veretes tarsoly A szaltovói típusú szablyához honfoglaló (Bodrogszerdahely, Újfehértó stb.) és volgai bolgár párhuzamok ismertek, gömbsorcsüngős fülbevaló, veretes tarsoly is volt a honfoglaló magyaroknál. Honfoglaló párhuzamok a 13. és a 15. katakombában is
Lásd a Berta, Czeglédy, Németh, stb. szerint már hozottakat: a DAI tulajdonneveinek egy része (de a Gyeücsa is) magyar hangrenddel (tővéghangzós alakok) és magyar toldalékolással (kicsinyítő képzők) lettek lejegyezve.
Levedi az érdekes nevű szavarti aszfalik vajdája volt. A honfoglalóknál nem volt ilyen méltóság, tovább a Levedi név a magyar hagyományban nem található. Innentől kezdve az egész sztori idegen nyelvű közvetítésre utal. Magyar nyelvi bizonyítása nem alkalmas.
Miutan konszenzusos megoldas nem varhato, eleg most annyi, hogy torok nev nem kezdodhetett l hanggal. Es ha nem is magyar a Levedi, Arpad, Nyek, stb. , e tulajdonnevek a DAI-ban magyar "helyesiras" szerintiek. Tehat ahogy a Jessica nem magyar nev, DE a Dzsesszika MAR az.
