Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
Ha pedig a levegőbe akarod emelni a csőrendszert, akkor leütsz még néhávy vasat a magaságyásod végéhez és drótot feszítesz ki 10 cm magasan köztük, hozzá erősítve a csövet. Egy két élire állított tékla is segít a két vége között itt-ott, hogy ne lógjon be. (Dróton kivül mindent látok a képen, amit felhasználhatsz.)
Aki olyan jártas vasmunkában, mint Te, annak nem probláma egy 1x1x1m-es állványt összehegeszteni a tartály alá. Én U és L vasból csináltam és néhány beton (járdalap törmelék) darabra tettem.
OK Laca, talán túlreagáltam a dolgot, kertészkedésben tudatlanságban bolyongok és valóban "sokat kell még tanulnom", de mérnök vagyok és tengerihajó géptiszt, ami fizika, gépészet, jelen esetben hidraulika abban otthon érzem magam, szóval ezért kaptam fel a vizet, bocs. Tehát így néz ki a cső egyik oldala ( ez a fel nem használt része a tekercsnek, jól látszik, hogy a négy lyukból csak a bal alsó nyitott, a másik háromban bent van a gyártáskor kistancolt anyag, vizet ráadva könnyeznek ugyan, de könnyen bedugul a kis átáramlási lehetőség)
ez meg a tekercs túloldala
itt is csak a bal alsó nyitott teljesen. Néhány olyan is van ahol mind a négy lyuk szabad, de ez a ritka kivétel. Szóval teljesen rendszertelen a dolog ez tulajdonképpen selejt. Belülről rendben van
jól látszanak az apró lyukak ahol a labirintusba bejut a víz. Az nagy kérdés, hogy elhelyezhető e a cső úgy, hogy ne érjenek sehol a talajhoz a csepegtető lyukak, a kerti föld az ágyásban nem laborasztal. Azon spekulálok, hogy az összes alá rakok valami távtartót, egy követ, fadarabot, csak hát van belőle vagy 100. Az igazi megoldás a nyomás növelése lenne, felemelni a víztartályt egy méterrel magasabbra, de hát egy m3 az egy tonna, nem egyszerű hozzá masszív szerkezetet gyártani.
Nem használ valaki ilyen szelepet automatizálni a csepegtető öntözést? A "nagyobb" területen használt ibc tartályos csepegtetőmre gondoltam hátha ez nem fogná vissza az amúgy is kis nyomást és nem kell neki bonyolult vezérlés elég egy időzítős dugalj.
#Aliexpress HUF 2,595.78 32%OFF | Solenoid Valve 12V/24V/110V/220V Electric Valve Brass Normally Closed Air Solenoid 1/4" 3/8" 1/2" 3/4" 1" for Water Oil gas https://a.aliexpress.com/_dZPMvGm
Nálam 4*8m uborka, 3*7m paradicsom (27 tő, tövenként) és 7m paprika (25 tő, tövenként) öntözését szabályozza egy nem pont ilyen, de hasonló átfolyású kínai elektronikus időzítő. https://www.aliexpress.com/item/32969850242.html Bőven elég az áteresztőképessége ehhez. Bár kellett egy kicsi barkács is, mivel kis nyomáson nem működik a dolog. Van benne egy kicsi rugó a tányérszelepen, amit ki kell venni belőle, így működik gravitációs öntözésnél is. Lehet a tiedben is van.
180 fokban??? Linkeld már be, vagy fotózd le, hogy milyen csepegtető cső ez kérlek!
Leckéztetésről szó sincs. Ha ez lenne a célom, akkor félrevezetnélek, vagy nem segítenék. Jöttél, kérdeztél, én meg próbáltam segíteni a legjobb tudásom szerint és ezek szerint nem is járok rossz nyomon azzal, hogy földdel érintkezik a csepegtető nyílás, ami nem jó.
Vákuum nem azért keletkezik, mert elzárod, hanem mert a legalsó részen akar a víz kifolyni, a helyére meg levegő kellene, így ha csak elzársz egy csapot és nem adsz neki levegőt akkor már szívja is be a saras vizet, ha talajjal érintkeznek a nyílások.
Ilyen csövet még sehol nem láttam, de ha így van, akkor oldalt kell lenni a nyílásoknak. Úgy nincs talaj érintkezése.
Aranyos vagy, de hid el tudom hogy néz ki a csepegtető tag, korábban kigoogleztam amit linkeltél sőt egyet fel is boncoltam, hogy pontosan lássam hogy működik. TÉNYLEG nem űrtechnika. Nagyon érdekes, hogy azt írod, hogy kizárólag az ég felé kell nézni a lyukaknak. Nos ha jól megnézed 4(!) külső lyuk van egy labirintuson, 2-2 180 fokban egymástól a cső palástján, tehát eleve ha kettő az ég felé néz akkor kettő a talajon fekszik, ergo eldugulhat, ha nincs csepegés. Ettől mindjárt leeshet a növényekhez jutó víz a felére. Azt kétlem, hogy szívás keletkezne ha nincs a rendszeren víznyomás, mert attól még nem lesz benne vákuum. Egyen el fogok gondolkodni, hogy tudom egyszerűen megoldani, hogy a csepegtető elemek egyáltalán ne érintkezzenek a talajjal. Szóval minden tanácsot köszönök, de tanulni attól jó akinek biztos a tudása és nem leckéztetéssel indít.
"Milyen agyagos sár" A cső fekszik a talajon szivárog belőle a víz, ettől felázik a talaj és a sár ráragadt a csepegőnyílásokra, betömve az amúgyis gyárilag hiányosan kistancolt lyukakat, amikor elzártam a vizet, szóval amikor megszűnt a csepegés. Az alacsony nyomás meg nem volt elég hozzá, hogy a lyukakból mindenütt kimossa a vizet amikor rányitottam ismét 12 óra múlva.
Csináltam egy kis csepegtető öntözőrendszert a palántáimhoz, tartályról üzemel gravitációs elven, minden működik is szépen egy dolgot szeretnék még fejleszteni egy öntöző órát beépíteni a rendszerbe. Egy aliexpresses mechanikus óra sajnos nem vált be mert túl kevés vizet enged át ami nem elég az egész rendszer működéséhez. Esetleg tudna valaki egy olyat ajánlani ami bevált ilyen célra?
Ha a legmagasabb ponton fél-egy méter magas állványra teszed a tartályt és abból kétfelé a két sövénysorra vezeted a vizet végig fog csepegni. Ha kevés pénzből meg akarod úszni és csak 1-3 évig akarod öntözni, akkor csepegtető szalagot használj. Ha hosszabb távra gondolsz, akkor LPE csepegtető csövet, esetleg LPE csövet és bokoröntöző gombákat.
Bátyám, Te nagyon sokat kell még utánaolvass ennek. A jó hír, hogy a végére lehet jutni, nem űrtechnika :-)
Eleve a csepegtető kimeneti pontok nem szimplán furatok, hanem igenis szabályozott kimenetű csepegtető testek kimenetei. (feltételezem itt, hogy LPE alapú csepegtető csövekről van szó, korábban ezt mondtad)
Ezeken a képeken a csőtekercsek alatti színes kis hordók a csepegtető testek:
Arról tudtál, hogy az ilyen csöveket (hacsak nem a ritkább és drágább föld alá tervezettek közül valók) KIZÁRÓLAG csepegtető nyílással FELFELÉ (az ég felé) kell lefektetni?
Ha ugyanis a nyílás lefelé néz (ahogy feltételezem hogy lefektetted) akkor víz elzáráskor a szakasz leürülésével párhuzamosan a saras vizet visszaszívja a cső. Ettől persze bejut a sár.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy 35*12 méteres négyzet alakú telek, mely a keskenyebb oldala felé kicsit leejt. (mondjuk 1-1,5 szintkülönbség lehet a két vége között. A telket körbeültettem babérmeggyel, ezeket szeretném öntözni. A telken nincs se vezetékes víz, se kút egyenlőre, ezért kocsival kell kihordanom majd a vizet. Ezért is szeretném a legtakarékosabb öntözést kialakítani a legegyszerűbb módon.
Arra gondoltam, hogy leteszek egy ibc tartályt, majd LPE csőből csinálok két ágat amit a telek két oldalán lefelé levezetek. Működhet ez így? Elég egy tartály? Tudnátok csöpögtető gombát ajánlani a kis bokraimhoz a kicsit leejtős területre? Rakhatom az egészet egy körre vagy két párhuzamos ágat javasoltok?
Érdekes amit írsz. Azért az erős, hogy esőben is csepegtetni kell. Hidd el nem ez a megoldás! Azt se értem, hogy milyen 'agyagos sár' dugította el a lyukat? Ez se stimmel.
Járd körül mégegyszer az egész problémát, helyzetet.
Nos akit érdekel, esetleg tanulhat belőle. Ugye azzal kerestem fel a fórumot, hogy a korábban működő csepegtető rendszerem egyre kevésbé csepegtet. Kaptam ötleteket, leginkább, hogy rakjak be gombákat, meg hogy nem jó a szűrőm ezért eldugulnak a csepegtető tagok. Mind jó tanács (például a szűrőt feltétlen cserélni fogom 125 mikronosra), de egyik se volt az igazi ok és megoldás. Nem tudom minden csepegtető cső ilyen e, vagy csak én fogtam ki hitvány gyártót ( erős a gyanúm, hogy egyes kínai gyártók olyan műanyagszerszámokat használnak, amiket a márkás cégek már leselejteztek) de feltűnt, hogy sok csepplyukban valamilyen dugó van, mintha a szerszám a gyártás során nem lyukasztotta volna ki rendesen ( elsőre mindenféle elméleteket gyártottam, hogy hátha ezek valami membránok, amik a nyomástól függően szabályozzák a vízhozamot, de elvetettem , mert semmiféle rendszer nem volt az elhelyezkedésükben, volt olyan ahol mind a négy lyuk nyitott volt, máshol meg hol egy, hol kettő, hol három volt ilyen átfolyás-gátolt). Amikor indult a rendszer eleve nem jött víz mind a négy lyukból. Miután a víznyomás alacsony a csak fél métere megemelt tartályból, én pedig nem nyitottam rá a vizet eleve csak éjjel, tehát nappal nem volt még ez alatt a minimális nyomás alatt sem a csőrendszer, a lyukakat ledugította az agyagos sár. Ettől a vízhozam lecsökkent. Ahol egy árral kipiszkáltam a lyukakból a "szűzhártyát", ott megnövekedett a talajon körben a nedvesség. Tanulság, soha nem szabad leállni az öntözéssel, még esőben sem és a gyártáskor bent maradt dugókat (amik körül azért egy kicsit szivárog a víz, legalábbis kezdetben) el kell távolítani még a lefektetés előtt, mert most miután már benőtte a növényzet elég macerás dolog.
A kilyuggatást ne csináld. A gomba is csöpögtet, csak bele kell szúrni, nem kell vágni semmit. Csak ne legyen öntisztító vagy csöpögésmentes kivitel, mert azok CSAK üzemi nyomáson működnek, 0,5-1 bar és felette.