Az ókori Hellász a mükénéi kortól a római uralomig.
Történelem, gazdaság, életmód, kultúra, tudományok, filozófia.
Vajon valóban olyan kiemelkedő volt-e az ókori Hellász kultúrája vagy pedig csak a kései korok történetírói nagyították fel a jelentőségét tudatosan?
Egyenlőre annyit, hogy : dea gentiumque Roma - Roma istennő állama, vagy Roma istennője így helyes. Később írok még erről, mihelyst kitanultam a latint, javaslom neked is ezt!
No,akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba;a Martialis szájába adott Dea Roma nem létezik.Az idézetben a dea szó a pluralis genitivusban levő terra és a szintén pl.gen.-ban levő gens szavakhoz kapcsolódik.A -que utótag megfelel az et-nek,ami a szó előtt szerepel.A Dea Roma máshol sem szerepel,ez egy nagy halandzsa-a Roma szó önmagában is Róma istenasszonyát jelenti.
Pedig tudnod kell,sok szerzőtől idéztem már-a fellelhető könyvek mind megvannak,Ammianus Marcellinust kivéve.Cassius Diot sem adták ki.A Polübiosz kötetek még hátravannak.Plutarkhosz két kötete egyenként 1200 oldal.Livius töredékeiben maradt meg,de olvastam olyan szerzőkét is,amelyet talán egyetlen Hellasz topikra iró sem olvasott,beleértve nemcsak Thuküdidészt,de Xenophont is.De Polübiosz is sorra fog kerülni.
Természetesen igazad van, de nincs olyan kutató, aki mindenre kapásból tud válaszolni ( különbségek persze vannak, de a tény tény )! Ha voltál a kulisszák mögött, akor bizony sok előadás előtt, utánanéz, felfrissíti tudását az illető előadó, hogy folyékonyan tudjon beszélni...:) Készül rá... Crassus veresége és halála, fiával együtt, meg egy szomorú epizód, de egyben a római pökhendiség egy szép példája is egyben.
Egyébként ne csak Tacitust olvass! Én személy szerint, egyébként jobban kedvelem a katonai " szakírókat", érdeklődési körömnél fogva, akiktől infókat lehet olvasni a korabeli római seregekről ( Polübiosz, Josephus Flavius, G. J. Caesar, stb... ) Tacitus pl. Germnaia művében épp az " ellenségről" ír pl. Bár momentán ez a műve elég érdekes, mert katonai témákat is felvet, és a korabeli germánokról íródott legjobb forrás, még ha időnként Caesartól is idéz benne, mert valszeg inkább hallomásból ismeri őket, mint személyesen... A Julius Agricola élete ( ford. Borzsák I. ) egyébként érdekes írás, főleg azért ( legalábbis nekem ), mert Agricola, mint helytartó( és mint Tacitus sógora ) kalandos hadjáratáról is említést tesz, amit egészen északra, Scóciába vezetett, valszeg az egyetlen ilyen északra eljutott hadjárat emlékeként...
Tudnod kell,hogy a forráskritika hive vagyok,akik antik topikokra irnak,90%-uk angolszász forrásból táplálkozik.Az nem vitaképes nálam.Az igazi tudás a fejben van,az kevés ezesetben,hogy megmondjuk,hol kell keresni.Bizony,ha nem tudjuk fejből,hogy pl. mikor volt a Carrhae-i csata,akkor azt nemtudásnak hivják.Az nem válasz,hogy megnézem a ...most elromlott a böngészőm
Látod? Eredeti szerzőkre hivatkozol, de nem tudsz latin - görög nyelven! Tehát az ismereteid, másodlagosak, legtöbbünknek egyébként ilyen ismereteink vannak! Eredeti nyelven jól tudni, kevesek kiváltsága, ezért kell olyan az ismeretségben, aki épp ilyen és segít ha kell!. Ha már nem bírod a nyelvet, akkor legalább ismerj olyanokat, akik a témában otthon vannak! Ez is az egyik ismérve a szakembereknek....:) Különben úgy járhatsz, mint az " Ez történt az átkosban" c. topicban, mikor olyan dolgokra hivatkoznak, amit csak hallomásból ismernek, és több különböző fordítás különböző tartalmát említik, fordítótól függően....:))))
Én leírtam, amit tudok, de ha ez nem jó, akkor fordulhatsz máshoz is megerősítésért! Ezért írtam a másik illetőt! Nem csak az a tudás ami konkrétan a fejedben van, hanem az is az okos ember egyik ismérve, forráselemzés az egyetemen, ha a forrásokat, és egyébb a témába vágó isméket tudja hol keresni!!
Vagy igy van,vagy nem,igaz?A Google mint"hiteles"forrás?Nem gúglozni kell,hanem el kell olvasni ókori görög-latin szerzők könyveit,az ám az igazi!Hellasz a topik cime,de nem derül ki belőle semmi!
Önmagában nem kedvelem azt,ha valaki dicsekszik,milyen ismerőse van.Engem az érdekel,te mit tudsz.Tacitus könyveit elolvasván kiderül,hogy lehetetlenség leforditva visszaadni a szöveget.Ehhez képest valóban nagyon nehéz olvasmány,mert Tacitus ravaszul fogalmaz.Részletekre nem térek ki.A latin tudásról annyit-mármint,hogy ki milyen szinten ismeri a nyelvet,kezembe akadt Iustinus Világkrónikája,amelyet Horváth János professzor forditott.Bollók megjegyzést fűz a forditáshoz:"A kézirat,amely birtokomba jutott,helyenként többszörös javitás nyomait őrzi,s vannak benne olyan részek is,amelyek a nyersforditás benyomását keltik;ez utóbbiakat-lehetőleg Horváth János forditói stilusához igazodva-magam próbáltam korrigálni,illetve stilizálni."-nos ennyit arról,hogy ki tud latinul,a vizsgáztatást pedig még fórum szinten sem kedvelem.
Akkor ajánlom figyelmedbe egy barátom, aki latinos és a római kor egyik szakértője, a Nova Róma egyesület magyarországi megválasztott vezetője! Ismered ezt az egyesületet? Gonda Attillának ( Lentulus ) hívják. És ha megtanultad az ókori dolgokat, akkor beszélhetünk erőltetett ügyben...
Nem hinném,hogy Martialis hiteles lenne a témakörben-egyébként a dea szó a terrarum gentiumque-re vonatkozhat és nem spirituális értelemben a Roma-ra.Roma önmagában is jelenti Róma istennőjét.De mégegyszer-a "dea Roma"sehol nem szerepel.Amit te hoztál,azt erőltetettnek látom.
Nem gondolhatod komolyan,hogy eredeti ókori szerzők latin-görög nyelven irt munkáit olvassam,ehhez se tudásom,se kedvem.Magyarul alig lehet a könyveket beszerezni,ráadásul az eredeti forditásához olyan tudás szükséges,amilyennel az egész országban csak kevesek rendelkeznek.
Terrarum dea gentiumque Roma, Cui par est nihil et nihil secundum, Traiani modo laeta cum futuros Tot per saecula conputaret annos, Et fortem iuvenemque Martiumque 5 In tanto duce militem videret, Dixit praeside gloriosa tali: 'Parthorum proceres ducesque Serum, Thraces, Sauromatae, Getae, Britanni, Possum ostendere Caesarem; venite.' - segítek, mert elég nehéz olvasni a latint. Az első sorban található! Azért nincs pont egymás mellett a két szó, mert a latinban ez nem követelmény!
Na utánajártam! Martialis XII verse tartalmazza a Dea Roma kifejezést, bár valóban nem nagyon említik így! Valamikor a principatus közepétől vált erősebbé a Dea Roma kultusz. Lehet dea nélkül is említeni Roma istennőt, de akkor nem világos, hogy a városra, vagy magára a névadó istennőre gondolsz e. A rómaiak sok mindent isteni rangra emeltek, pl. a városokat is, mint a sok dolog egyikét, aminek van lelke, isteni szikrája. Ezért még a városokat is fel tudták fogni, mivel istentől való lelke van, istenségnek! Lehetne mondani Dea Aquincum - ot is, vagy Dea Bona istennőt akár... Remélem elég volt...:)
Szinte csak Liviusra támaszkodhatunk,ő pedig az annalistákra,Amikor az i.e.300-as években elkezdték az évkönyveket gyártani,tele lett velük a raktár,ezután magánszemélyek irtak,amit irtak.
Azt tudom,hogy a deus.i.m és a dea.ae.f. mit jelent.A kérdésem az,hogy a "Dea Roma"szóösszetétel melyik ókori szerző művében szerepel?Én több ókori szerző művét olvastam,de ezt a szóösszetételt sehol sem olvastam.Sőt,Róma alapitása a homályba vész,több verzió van,de Dea Roma-val nem találkoztam.Csak tisztázni akarom,hogy miről van szó-nincs tökéletes tudás.
Dea Roma / Roma ( anya )-istennő , (Hadrianus óta ) Roma Aeterna / örök Roma. Roma a rómaiak saját istennője volt, ők maguk találták ki. Ez a név nem egyszerűen "csak" egy név, hanem jelzi a rómaiak elkötelezettségét, küldetéstudatát is.
Egyébként a görög, mint szó, vagy népelnevezés, nem tudom mely szóból eredetezhető! De az biztos, hogy újabb keletű elnevezés, 1830 - tól görögország függetlenségétől már görögországnak hívják a maguk országát. A róma ( i ) népnév az közkeletűbb eredetű, jólehet eredetileg latin nép voltak. A görögök hellén népek voltak, ion és dor, meg előbb pelaszg, stb. népek terjedtek el a mai görögország területén. De maga a görög szó eredete nem ismerős számomra.
Mivel görögország, mint olyan, csak jóval később jelenik meg, ezért görögországról ebben az időben valóban nem beszélhetünk, a görögök ( hellének, ha neked tetszik :) ) nem is tartották magukat egy közös népnek, jólehet a kultúrájuk, nyelvük nagyon is hasonló volt. A nemzetállamok intézménye későbbi találmány. Talán én a rómaiaknál kezdeném, nem minden elfogultság nélkül mondom...:)
Hellenizmus mint fogalom, a görögnek mondott kultúra más, különböző kultúrákkal való keveredését jelenti, vagyis eklektikus kultúra. Ez nagyjából már a görög diaszpóra idején megjelenik, de hivatalosan csak későbbtől tartják a hellenizmust kialakultnak, méghozzá Nagy Sándor idejétől egészen a római hódításig. Jólehet maga a görög kultúra tovább is megmaradt... Tehát a hellénség gyakorlatilag a kevert, görög és egyébb népek kultúrpolgárainak elnevezése lehet ebben az összehasonlításban.
