Ha a fóliaházból működik a "lékkollektor" (tehát egy primitív levegő-levegő hőszivattyú) akkor már hasznosítom is a veszteséget.
A fóliaház maga is egy nagy sörkollektor. (hátha így szimpatikusabb) Sőt okos sörkollektor, mert a pluszt bespájzolhatná maga alá. Nem a teljes téli hőigényt kell eltenni....
De igazán nem akarok meggyőzni senkit, csak beírtam azt ami sztem a legegyszerűbb lehet.
[Vagy mondjuk masik oldalrol nezve az osz-tavasz kihasznalasat, egy sorkollektor rendszeru futesrasegites mellett szukseges tovabbi energiat kell csak a szezonalisba tenni.]
Tok tetszik a tablazat. Az nincs benne egyedul, hogy osszel-tavasszal tud-e erre a tarozora rasegiteni valamennyit az a napkollektor, amivel eredetileg fel lett futve. Konkretan szeptemberben a vesztesegeket remelhetoleg, oktoberben mondjuk a magas hofok miatt mar maceras, de pont ezert marcius-aprilisban meg megint konnyen ra lehet segiteni. Es ha nem is nagysagrendekkel, de csokkentheti a meretigenyt. [Arrol az esetrol nem is beszelve, hogy ha egy reszet vissza lehetne nyerni a vesztesegnek pl. haz ala tett tartaly eseten.]
"Legyen egy tartály mondjuk 2m átmérőjű, 10 m hosszú. (32m3)"
Hőszigetelt lábazatra épített henger alakú gyári tartály? Menyibe kerül bótban egy ilyen?
Egyébként ha nem szeretnéd a vízhőmérsékletet közel nulla fokig kihasználni egy újabb drága elem: egy hőszivattyú beruházásával, akkor a 32 köbméteres szezonális hőtároló még egy kisebb passzívháznak sem elég. Ha csak a 27 (padlófűtés minimum) és 80-90 fok közötti hőmérséklet tartományban gondolkodunk (és hozávesszük a hőszigetelés okozta veszteségeket az 5-6 hónap alatt) akkor egy alacsony energiás háznak minimum 150-200 köbméteres tároló szükséges. Innen kiindulva kellene számolni a tartály, hőszigetelés és a teleknégyzetméter árakat.
"A telek m2-e 3e Ft volt"
Ahol nem 5 ezer vagy még több. Szerintem szalmabálákkal körbevéve kb 120-150 m2 lesz a reális területfoglalás.
"Telen ugye bejon a 8 fokos viz amit felmelegitunk 40-re majd a lakasbol kimegy a kb 30 fokos amikor kiengedjuk a kad vizet. Ha a kad es zuhanyzo vizet egy tarlyba gyujtjuk amiben van egy hocserelo akkor a bejovo nem 9 fokos lesz hanem 20-25"
Tudok jobbat (régebbi találmányom). A házba bejövő hideg víz kettéágazik és az az ág, amiből használati melegvíz lesz, először bekerül egy hőszigetelt átmeneti tároló tartályba, amelynek a kád/zuhanyzó/mosogató lefolyója ad át valamennyi hőt amikor éppen kihúzzuk a dugót. A Te verziódban a hidegvíz csőkígyója valószínűleg nem tudna elegendő hőt átvenni a használtvíz tartályból az alatt a néhány másodperc alatt, amíg átrohan rajta, ráadásul a lefolyók vizét nem jó egy helyben tárolni egy pillanatig sem, mert rögtön leülepszik belőle a trutymó, ezért ezt a tartályt folyamatosan tisztítani kellene. De ha a lefolyó vízből menet közben vonjuk ki a hőt, akkor nincs ilyen ülepedési probléma.
Legyen egy tartály mondjuk 2m átmérőjű, 10 m hosszú. (32m3) Akkor az általa elfoglalt terület 14x6m, azaz 84m2. A telek m2-e 3e Ft volt, ez így akkor 250 ezer forint.
Ha energiafűzt ültetek, akkor ennek a kiváltására kell 500 m2.
Persze lehet olyan eset is, amikor az XPS vagy EPS -el szigetelt földalatti tartály betontartály jön ki olcsóbbra.
"Pár napja beraktam a linket, légyszi mondjatok róla véleményt."
Amíg nem mutatsz olyan helyet, ahol meg lehet rendelni bármelyik típusból pár ezer darabot, addig ez egy NEM LÉTEZŐ TERMÉK, másnéven parasztvakítás vagy befektetői csalás (pénzesbalekvadászat).
"A sima napelekekhez képest a gyártó szerint ez 120% körüli teljesítményt ad."
Egy négyzetméter napelemből kb egy négyzetméter a napelem, míg egy négyzetméter cserépnek maximum 75-80 százaléka a fényérzékeny réteg. Ennek ellenére a cserép jobb?
Hm, akkor lehet hogy mar ez is cache-bol van? Az a baj, hogy nem tudom, hogy jogilag terjesztheto-e, mert szivesen kiraknam legalabb amit meg tudok belole menteni valahova.
Mivel ennek a szezonális tárolónak a tetejét nem hasznosíthatod parkolóval vagy kerttel, a beruházás árához add hozzá a sátor által elfoglalt földterület árát is, ami önmagában milliós nagyságrendű összeg lehet, úgyhogy talán ezen a téren is a legolcsóbb megoldás a legdrágább.
Nem csak elmeletben lehet kiszamolni, hogy nem eri meg: http://www.permanent.hu/katalog/solar/heatsys.php [Egyebkent ez egy regi hsz-ombol van kimasolva, mert a permanent.hu-n most nem talaltam meg a menurendszeren keresztul, bar a tartalom mint latszik megvan. Direkt szedtek volna ki?]
Nekem is hasonló jöttek ki, én belevettem a hmv-t is, de a közben a napkollektor nyereségét is, nagyjából kiegyenlíti egymást, és ezért nem értem, szerintetek miért nem életképes.
Ezekből az adatokból szerintem az jön ki, hogy versenyképes egy hőszivattyúval, vagy egy pellettel szemben.
A fóliasátor szalmabálával meg nagyon jó ötlet. Lehet akár 2 méteres szigetelés is. Így már a veszteség jóval kisebb, lehet kisebb a tartály.(30m3-es alutartályra 600 ezres ajánlatot adtak, ennél akár olcsóbban is lehet szerezni, kis kutatással). A szalmabála szigeteléssel (kb 100 ezer) kijön 1 milla alatt.
És még szélfogónak is jó, régen szinte mindenhol volt szalmakazal, csak nem fóliasátorban.:)
Jesu, szerinted ezen eredmények alapján se éri meg?
Az elhasznalt melegviz szuresevel szerintem eleg lenne evente 1 -szer tisztitani a tartalyt . Annyi ammonia honnan ? Otletem van... de azert "annyi" .... ?
Be vagyok jelentkezve, és itt jártam, szóval mégis hozzászólok.
Nem felejteném el a szezonális tárolót. Sőt.
Nem szép dolog idegen hozzászólásokkal ékeskedni (ezért sem szóltam hozzá eddgi bár perszer érdekel) de Dajtás a peak oil topikban pár hete írta le az autonóm ház koncepcióját. (megkértem, mert érdekelt)
Szóval ha én elkezdenék egy ilyet, akkor annak a lelke egy egyszerű fóliaház, (üvegház) lenne melynek a közepén lenne a tároló. (ez mondjuk a szíve hogy jobban hangozzék) Stílszerűen szalmával minél egyszerűbben szigetelve. Akinek már volt fóliaháza az tudja, hogy egy-egy verőfényes napon mit produkál ha hagyják. Szóval a szezonális szó se olyan egyszerű ebben az esetben mint egyébként.
A mérettel kapcsolatban amit írtatok természetesen egyetértek. De ez is arra utal, hogy célszerű lenne egy összefogás külterületi építkezés esetén.
Egyszer Berci kérdezte, hogy csak egy tehát egy esetet tud-e bárki arról hogy valaki levált a hálózatról. (Kerestem de nem találtam.) Kéményseprőkkel vívott meccseim miatt a földgázon erősen gondolkodom, de nyilvánvaló hogy a józan ész alapján ahol van kiépített villamos vezeték ott a leválásnak nincs értelme, hiszen ha valakinek van megújulón alapuló áramtermelése akkor az lenne a korrekt, hogy legalább a csúcsidőszakban visszatápláljon a hálózatba. Ha nem így jár el akkor az a polgárpukkasztás kategóriája.
A külterületi építkezésnek pedig a biztonság és a közlekedés a legfőbb hátulütője. Ha családban és nem magányos farkasokban gondolkodunk akkor csak kis közösségeknek (legalább 4-6 család, az én változatomban a nagy fóliaház sarkain) lenne korrekt javasolni. Akkor viszont már lehet hogy megérné a villanyt kihúzatni, bár nem tudom hogy jelenleg ez mekkora összeg lehet. De ha nem a píktől rettegünk hanem itt és most egy kulturált javaslat kell akkor (fájdalom de) a villanykábel valszeg a reális út.
Visszatérve a kedvenc fóliaházamra: itt történne a szennyvíztisztítás is természetesen (mint az Élőgépek technológia csak sok hókuszpókusz nélkül) kondenzvíz gyűjtéssel. Stb.
Peterch tervein már többször spekuláltam. A dupla faváz helyett egyszerű fémen gondolkodtam, illetve a 12 lábas tengeri konténerek + szalma változaton spekuláltam még. Minél egyserzűbben. Kegyetlenül egyszerűen és olcsón. Ha kész van és működik, élhető és jól érzik magukat akik ott élnek akkor ....
Ne ragozzuk. Mindig az adott épülethez kell számolni, hidd el: nincs még olyan épület, önállóként, amihez megérné! Közösségi szinten, ahol a beruházás költségei megoszlanak már lehet benne fantázia, de a szállítási veszteségek miatt ott sem kóser.
Felejtsd el, marhaság. Mihez képest 120%? Azonos mérethez képest? Azonos elnyelőfelületre nézve? Mivel van összehasonlítva?
Ez marketingmaszlag. Újra-feltalálták azt, ami már évek óta piacon van. Hírverést csaptak neki, kamu-díjazták (konkrét cégek élnek abból, hogy díjátadókat szerveznek meg, kamuból, akár nagy csinnadrattával is, fotózva, videózva, dokumentálva, kérésre leszervezve az egészet sajtó oldalról is, közben KAMU az egész!!!).
Az egésznek pályázat, támogatás-lenyúlós "szaga" van.
Az átmeneti időkben amikor még alig van hőigény már leesik a harmadára/felére a betárolt hő. Rengeteg erőforrást, anyagot igényel a kiépítése. Egyszerűen másra kell fordítani és közelebb a cél máris.
Én már most is szeretnék fát hasogatni (és mint tudják nagyon jó is, mert kétszer melegszel, mozogsz, friss levegős vagy, stb...), és szépen tüzelgetni, nem pedig hallgatni ahogy ki be kapcsolgat a kazán az albérletben....
De úgy néz ki, hogy elindultunk, ha minden igaz, a tervező is megvan....és remélem l2013-ban be is költöztünk. :)
Én nem is akarok se pellettel, se ágdarával fűteni.
