Különösen az ókorral-középkorral foglalkozók számára elengedhetetlen fontosságú az egykori földrajzi viszonyok, a vizsgált történelmi eseményekkel egykorú természeti adottságok ismerete, de a közelmúlt történései szempontjából sem közömbös olykor, gondoljunk csak a Tisza szabályozását megelőző helyzetre...
"The sixth-century Roman historian Zosimus claim that at this point Gerontius, non trusting the strenght of his own troops, formed an alliance with the Vandals, Alans, and Sueves, who were now pillaging southwestern France. In 409, Gerontius agreed to let these marauders cross the Pyrenees unopposed in return for their aid against Justus .. The Vandals, Alans, and Sueves were left to their devices. They could not return to Gaul, now swarming with Constantius's imperial troops, so they decided to settle in the Iberian Peninsula" (K.E. Carr: Vandals to Visigoths: rural settlement patterns in early medieval Spain; University of Michigan Press, 2002, 25–6.)
Szerinted milyen földrajzi akadály volt az, amely pár évig hátráltatja a vandálok és tsaik átvonulását a Pireneusokon, majd hirtelenjében elhárul? Eredetileg már a Rajna befagyásánál is azzal a hülyeséggel jöttél, hogy a jég nem bírja ki egész népseregletek áthaladását... aztán lassan-lassan leesett, hogy nem volt ilyen akadály. A Volga esetében is kőkemény harcot kellett folytatni a "felvilágosításodra". De mi vagyok én? Óvónéni, hogy az egyszeregyet a hülyegyerekeknek magyarázzam?
"szó sem volt arról, hogy a Pireneusnál megtorpantak volna"
Kár, hogy Orosius mégis azt írja, és én inkább neki hiszek: "elárasztotta Galliát, és folyamatosan előrenyomulva megérkezett a Pireneusokhoz; azonban egy ideig ezen akadály által hátráltatva, a környező tartományokban szóródott szét".
Az az "akadály" azért hátráltatta őket, mert eleinte keményen őrizték az átjárókat.
De a céljuk a szöveg szerint egyértelműen a gazdag Hispánia volt, és a Pireneusokon való átjutással akadtak problémáik. Nem azért vacakoltak, mintha a fosztogatás még évekig lefoglalta volna őket.
Hogyan befolyásolhatják a politikai események, a hanyagság vagy egy árulás a hegyeken való átjutást...
The civil war that erupted in the Iberian Peninsula between the forces of Constantine and Gerontius left the passes through the Pyrenees either purposely or consequently neglected, making southern Gaul and the Iberian Peninsula susceptible to barbarian attack. Hydatius documents that the crossing into the Iberian Peninsula by the Vandals, Alans, and Suevi took place on either the 28 September or the 12 October 409.
Nem a hegymászókötelek szövögetésével ment az idő...
Kazsuba Mihály Attila: "Az alán harcosok ... miután 409-ben a vandálokkal és svábokkal együtt betörtek az Ibériai-félszigetre, megjelenhettek a mai katalán területeken is, hiszen a Pireneusok domborzati viszonyai miatt ott kellett átvonulniuk. A másik lehetséges útvonal a hegység nyugati oldalán húzódó tengerparti sáv ... A félszigeten az alánok, a vandálok és a svábok elkülönült területeken éltek, időnként egymással is harcolva. A vandálok és svábok lakták a gazdagabb, termékenyebb északnyugati területeket, míg az alánok a szárazabb déli, illetve centrális vidékeket ... Behatolásuk a félszigetre erőszakos tett volt, amit a hanyatló Római Birodalom nem vett jó néven, így nemkívánatos lakóknak számítottak. Az őket követő vizigótok már római segítséggel és közreműködéssel érkeztek."
Akkor hallgatom a bölcs magyarázatodat arra, mi az oka, hogy a vandálok, alánok és a svábok egy időre megtorpantak a Pireneusoknál. Miért nem sikerült nekik átjutni első nekifutásra?
Mi alapján szoktál kiigazodni a különféle történeti korok és helyszínek eseményeit illetően? Honnan tudod, melyik térséggel mi volt a célja Nyugatróma irányítóinak? Hol mekkora volt a helyi ellenállás? Hogy csak példákat említsek. Ha leszállsz majd egyszer a földre a süket fantáziálásod magasságaiból, talán egyszer leesik, mennyire nem az őssejtek szintjén mozgó "gondolkodásod" szerint működnek a dolgok...
" önmagában a Rajna vagy a Pireneusok nem tartóztathatták fel a népek vonulását, de a jelek szerint még az Ardennek sem. Mindkettőre szükség volt ugyanis: a jó földrajzi biztosításnak megfelelő határvédő erővel kellett kiegészülnie."
Mikor a Rajnát nem tudták védeni a rómaiak, a Pireneusokban mekkora erőket állomásoztattak?
Mert ott a forrásod szerint fennakadtak a vandálok.
Ahol nem erősítik meg a természetadta védelmi vonalakat (hegy- és tengerszorosok, folyami átkelők), ott sokkal nagyobb a katonai áttörés lehetősége. Ugyanez történt a vandálok és társaik szilveszteri átkelésekor, amikor visszahúzódott a római határőrség Itáliába.
Vagyis önmagában a Rajna vagy a Pireneusok nem tartóztathatták fel a népek vonulását, de a jelek szerint még az Ardennek sem. Mindkettőre szükség volt ugyanis: a jó földrajzi biztosításnak megfelelő határvédő erővel kellett kiegészülnie. Ez az Ardenneknél nem volt meg.
"a Maginot vonal nem ért el az említett folyókig. Vagyis attól északra még a XX szd-ban is lehetetlennek tartották a keleti támadást"
:DDD
Hiába spekulálsz, a történelem nem aszerint alakult, ahogy te vagy akár a nálad százszor okosabb kobakok elképzelték. Itt Guderian merészsége húzta keresztül a franciák számítását – egyszerűen nem számítottak arra, hogy az Ardenneken át páncélosokkal megkerüli a Maginot-vonalat.
"1921-ben Henri Philippe Pétain módosított javaslatot nyújtott be, amely szerint erődítményekre csak a német–francia határon van szükség, mivel az Ardennek természetes terepakadály ... A második világháború idején kiderült, hogy felesleges katonai beruházás volt, mert 1940-ben a német hadsereg a Maginot-vonal megkerülésével, az Ardennek-hegységen átvágva támadta meg és rohanta le Franciaországot. A franciák 1940 júniusában kapituláltak, a legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát."
Ezek szerint az Ardennek mint természetes terepakadály nem volt kellően megerősítve ahhoz, hogy önmagában feltartsa a német offenzívát. Ennyi.
Bizonyára nem tudsz róla, de a természettől megerősített határok legkönnyebben védhetőek, mióta világ a világ. Ilyenek elsősorban a folyók és hegységek képezte védelmi vonalak, de akár a tengereket is említhetnénk – gondoljunk az angol "splendid isolation"-re. (Az utóbbi szintúgy egy erős haderő, jelen esetben az angol flotta és a természetföldrajzi adottságok kettősére alapozódott. Ezzel tudta magát Anglia a bábjátékos szerepkörébe helyezni, egy olyan határzárat kialakítva, amelybe még Napóleon és Hitler bicskája is beletört.)
A lényeg: nyilvánvalóan nem önmagában a Pireneusok állták útját az említett népvándorlásnak, mint ahogy a Rajna sem volt önmagában áthághatatlan akadály a vandálok és társaik előtt, a jegesedés legfeljebb megkönnyítette a vandálok és társaik dolgát a politikai széljárás kedvezőre fordultával.
Tarján M. Tamás a Hadrianussal kezdődő római politikai változásokról: "Róma gyakorlatilag már a 2. században rákényszerült arra, hogy a hódítások helyett a természetes határok biztosítására törekedjen, és ezekre – elsősorban a folyókra – támaszkodva védekezzen a sztyeppe és Skandinávia felől érkező népek ellen. Miután a légiók és a telepesek visszavonultak Dacia és Mezopotámia földjéről, a Duna, Rajna és Eufrátesz folyók mentén kiépült egy védelmi vonal – a limes – mely egészen a 4. századig ellenállt a barbárok támadásainak. Új helyzetet a – vélhetően Kína határvidékéről elűzött – hun törzsek teremtettek, akik Balambér király vezetésével 375 táján elfoglalták a gótok szálláshelyeit, és tengernyi népet űztek el nyugati irányba."
Talán hallottál már a Maginot-vonalról. Az az erődrendszer a francia-német határ legkényesebb pontját őrizte. Nos, ez a Maginot vonal nem ért el az említett folyókig. Vagyis attól északra még a XX szd-ban is lehetetlennek tartották a keleti támadást. És erre a te forrásod azt mondja, hogy nem ám a könnyen támadható helyen keltek át a Rajnán. Fenét. Felmentek a frankok lakta vidékre, jól tönkreverték a frankokat, aztán átkeltek a Rajnán.
"Egyedül annak van jelentősége, amit szavahihető források állítanak, hogy december végén, január elején indult meg a Rajnán túlra vándorlásuk, és "az alánok, szvévek és vandálok népe, több másikkal együtt szétzúzta a frankokat, átkelt a Rajnán, elárasztotta Galliát, és folyamatosan előrenyomulva megérkezett a Pireneusokhoz; azonban egy ideig ezen akadály által hátráltatva, a környező tartományokban szóródott szét"."