Több oldalú a dolog, persze, itt voltak a kunok, akik éppen a tatárok elöl megfutva kértek a magyar királytól helyet. Ők biztosan ismerték még a régi technikát 100%-ig, csak szokás szerint nem hogy használtuk volna őket, hanem éppen magunkra bőszítettük nagy részüket. Azok pedig elvonultak dél-keleti irányba.
Ez így fura megfogalmazás,de tény és való,mire a tatárok megjelentek nálunk a kereszténység elterjedésével,addígra szinte el is felejtettük a valahai könnyűlovas nyilazós visszavonulós és támadós taktikát.Sőt ugy emlékszem,hogy Muhinál majdnem mondhatjuk,hogy így vertek meg minket,a tatárok. Mi meg nem ismertük fel!:-) Hát nem érdekes?
No persze, van, aki ezt beveszi csontig... Előtte évszázadokig a magyarok a könnyűlovas harcmodorukkal fél Európát körbe harcolták, majd filmszakadás és beíratkoztak a délszáv tengeri rablókhoz tanfolyamra.:)
Mostanában olvastam egy másik elképzelést a huszárok nevének eredetéről. Meglehetősen érdekes.
Szóval a kazárok neve azt jelenti törökül vándorló, csavargó (ma gazar). (az más kérdés, hogy a kazárok hogy hívták magukat???) Az elmélet szerint ebből jön a "gaz" szavunk ami ugyan azt jelenti. Ugyancsak ebből jön a szerb "gusar" ami ugyansak vándorlót, csavargót jelent. A szerbek pedig talán elszlávosodott szarmaták akik a 6-9 században kerültek a K-Európai sztyeppéről a Lengyelországba (fehér szerbek) és Szerbiába.
Szóval a "gusarból" jöhet a huszár. de az elmélet szerint minden nomád, csavargó (nem pejoratív értelemben) népet csoportot hasonlóan hívtak, mivel nemcsak főnévként hanem melléknévként és igeként is hasnzálták.
Még Nagy Lajos is nagyszámú könnyűlovassal ment Nápoly ellen , sőt még ezeket más itáliai hadakozó felek is kibérelték.Aztán redőnyhúzás és jönnek a délszláv huszárok.
Nem hiszem, hogy tökmindegy, de nem is ez a topic témája. AZ már inkább, hogy a Habsburgok mellett a csehek ellen hadbaszálló magyar király Kun László, 20 ezernyi könnyűlovasával vonult a csatába. namost ez úgy működik, hogy megnyerték a csatát, hazamentek, majd elfelejtettek könnyűlovaskodni és a rácokat kérték fel betanítani erre a magyarokat. Csak ez a pár korábbról fennmaradt "Huszár" név ne lenne annyira feltűnő.:)))
Az előző vitában példálóztál a szerb barátaiddal, vagy ismerőseiddel, tökmindegy.
Ha tévednék, vagy te tévedtél anno, akkor bocsánat:)
Egyébként a már sokat említett vitában (annyit hivatkozunk rá, hamarosan klasszikusá nemesedik:D), ha jól emlékszem, a legtöbben a rác származásnál törtek lándzsát, és alaposan alá is támasztották. Azt, hogy magyar (vagyis magyar királyságbéli) alakulat volt, senki sem vitatta.
Barátja a rák a szerbeknek, nem én. Tán a szürke marha volt a jeled az oviban, hogy ezt írod? A többit se a Pallasból ollóztam, hanem ebben a topicban olvashatod, ha vissza tudsz menni benne néhány hetet. A huszárok minden etnikai megkötöttség nélkül magyar könnyűlovas alakulat volt, akár kunoknak születtek, akárminek. Legelőbb ui. magyar király alatt harcolva szereztek hírnevet ennek a fegyvernemnek, oszt jónapot.
Hehe. Vitatkozhatunk, de tény, hogy a magyar etimológiai szótár is a gusar (hurszar) szóra vezeti vissza az eredetet. Forrás: "A huszár szó eredete valószínűleg a latin cursor (futó, futár). Más nyelvészek a „kalóz” jelentésű latin corsarius, illetve olasz corsaro szavakra vezetik vissza a szó eredetét, amely szerintük a délszláv hurszar („rabló”) formán keresztül kerülhetett a magyarba." Barczy Z. – Somogyi Gy.: Magyar huszárok, Móra K., 1987
Így persze érthető, hogy nem örülnek neki a szerb barátaid:) Azzal a kb 80 évvel igazad van. Forrás: "...mert már egy 1403. kelt okmány egy huszár-kapitányt, továbbá egy valószinüleg a XV. sz. elején irt okmány egy Huszár Imre nevü egyént és végre egy 1449. kelt okmány magyar H.-at említ." Pallas nagy lexikona
De a délszláv eredetet igenis megvolt, sőt még később is: "I. Ferdinánd király alatt jelentek meg elõször horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszár-csapatok Németország hadszinhelyein, ahol a nép õket, nemzetiségükre való tekintettel «Kroaten»-nek nevezte. Mikor késõbb, a schmalkaldi háboru alatt, a bécsi kormány valódi magyar H.-at is küldött Németországba, akkor az ottani nép eleinte nem is vette észre, hogy ezek más nemzetbeli katonák, hanem csakis külsejük után itélve, ezeket is csak horvátoknak nevezte..." Szintén Pallas
A huszárokat már jóelébb kitárgyaltuk. Maga a huszár szó, mint családnév kb. 80 esztendővel hamarábbról ismert, azaz Zsigmond korából. Ennyit a délszláv vonalról, mint könnyűlovas harcosokról. Amúgy lehet a "húsz telek" állít ki egy lovaskatonát is az eredete, mert a délszlávok nyelvén az ilyen tipusú lovas katona neve nem "Husar" v. ilyesmi, sőt, sértő, kissé pejoratív a maiaknál, mint nálunk a zsivány, haramia, martalóc lenne.
"Mátyás híres zsoldos seregét a nehéz lovasok és a gyalogosok mellett jász és székely íjászok alkották, továbbá rác könnyu lovasok, akiket a király huszároknak nevezett. Corvin Mátyás király egy levelében azt írta 1481-ben, hogy hadserege három rendbol tevodik össze: vértes lovasságból, nehéz fegyverzetu gyalogságból és könnyu lovasokból. Mátyás ez utóbbiak nagy részét az otthonukból kiszorított szerb-horvátok közül toborozta. Felismerte ugyanis, hogy a törökök gyors elorenyomulásának egyik fo oka könnyu lovasságuk fürgeségében rejlik, a nehéz fegyverzetu keresztény haderot pedig fékezi a mozgásban a páncélzata. A törököt tehát a harcmodorát ismero saját könnyu lovassággal tudja féken tartani. Mátyás 1474-ben Kázmér lengyel királlyal keveredett háborúba. A 40 000 fonyi lengyel sereggel Sziléziában csak 7 000 fobol álló hadsereget tudott szembeállítani, ezért bezárkózott Boroszló várába, de lovasságát a környezo városokban helyezte el. A lengyel sereg azonnal körülzárta a várat, és megadásra szólította fel Mátyást. A magyar királynak esze ágában sem volt megadnia magát, hiszen már hetekkel elotte pusztává tette a környéket a vár körül. A falvak lakóit is távolabbi helyekre telepíttette, és rászabadította a közeli városokban elrejtett huszárságát a lengyel seregre. Azok kicsapva szállásaikról pokollá tették az ostromlók életét. Portyázásaik során minden kisebb csapatot lekaszaboltak, a fosereget is állandó támadásaikkal csípkedték. Legfobb tevékenységük a lengyel utánpótlás megakadályozása volt. A foseregben hamarosan felütötte fejét az éhség, és a huszárok zaklatása testileg is kimerítette a gogös ostromló sereget. Végül is bekövetkezett az a hadtörténelemben szinte egyedülálló esemény, hogy az ostromló sereg vezére kért békét a körülzárt, ostromlott féltol." www.magyarhuszar.hu
Itt a vexillarius ami téma,vagyis a zászlóvivő. Egyébként láncinget azért hordtak,sőt volt még egy kisebb clipeus tip. kerek pajzsuk is. Gladius és mikor még hordták,egy tőr , pugio is. Míg a jelvényvivő hordott állatbőrt is magán,kultikus célból elsősorban,addíg a zászlóvivő hagyományosan fejfedő nélkül szolgált. Ilyen ellenség közé dobott signum példa : Caesar első britanniai partraszállása idején történt a parton,mikor a helyi törzsek igen nagy ellenállást fejtettek ki partraszálláskor és már meginogni látszott a támadás lendülete. Csak kiegészítésképp írtam.A többi áll.:-)
Csak diszkréten jelezni szeretném a topiklakók felé, hogy az Árpád-sávos zászló jelenkori szerepe, a szvasztika, illetve a politikai oldalak emlegetése és minősítése nem kicsit OFF ebben a topikban. Van egy gyanúm, hogy esetleges folytatás esetén némi moderátori tevékenység várható kelet felől, felhővel és sok mindent elmosó zivatarral. Köszönöm.
Igen a hadijog szerint ez így van. Amennyiben az alakulat zászlója elvész vagy az ellenség birtokába kerül - az alakulatot feloszlatják, illetve nem szervezhetik újjá. Az egység parancsnoka pedig hadbíróság előtt felel ezért (általában az ítélet csak is egy lehet...).
A II.VH alatt több olyan alakulat volt, amit totálisan szétvertek, viszont a zászlók nem kerültek ellenséges kézre, ezért az alakulatokat ismét megszervezték.
Németország kapitulációja után külön nemzetközi szerződés született arról, hogy a náci hadsereg szövetségesek által zsákmányolt csapatzászlóit nem adják vissza, semmi szín alatt. Ezért nincs egyetlen eredeti német egység hadilobogó Németországban (rekonstrukciók vannak, de eredeti nincs). Mondjuk a németeknek nem is hiányzott: az új, háború utáni német hadseregnél szövetségi területenként (tartományonként?) felállítottak egy-egy hagyományos, még a német egyesítésből származó számozású egységet (p.l. Alsószászországi 28. tüzérezred, stb.). Egyes számozások megmaradtak a Weimári időkből (ami érdekes - a 8. gyalogsági hadosztály a nevét büszkén viseli a... Rurh vidék Vörös Hadserege után, amely a nacionalisták szabadcsapataival együtt 1922-ben megütköztek a francia megszálló erőkkel (egy igen kevésbé ismert tény). De vannak egészen érdekes, már tisztán EU megoldások is. P.l. az 1. Esterhazy francia-német páncélos hadosztály. Az egységeit történelmileg visszavezetik a bajor 1. Esterhazy huszárezredre, illetve a francia 2. Esterhazy huszárezredre.
A zászlók, jelvények, hadijelek szerepéről.... A római legiokban a jelvényvivő/signifer/ nem viselt fegyverzetet, nem volt számottevő páncélzata, csak egy volt a feledata, hordozza a hadijelet. Annak védelméről a legio- náriusok tartoztak gondoskodni. Volt rá példa hogy a signifer a megingó legiot nagyobb erőfeszítésre buzdítván az ellenség sorai közé dobta a signumot. A legionak minden áron vissza kellett szerezni, egyrészt a szégyen miatt másrészt az elvesztés tizedeléssel járt. Nándorfehérvár ostromakkor láttuk mekkora jelentőséggel birt egy zászló kitüzése és annak megakadályozása. A mai időkben a politika/ez alól nem kivétel egyik oldal sem/ ledegradálta valami szennyes piszkos dologgá a nemzet, az ősi Árpád-ház jelvényeit / lobogót, turul madarat stb../ Most szégyen a sávos turulos lobogó mert, a tudatlanok agyában nincs világosság. A svasztika az svasztika, a horogkereszt meg merre forog???????
Érdekesnek tartom hogy a tisztavatáskor a leendő tisztek a zsászlóra is esküsznek. Az meg milyen forma?????? milyen szinek találhatók benn????? Egy órával később meg elitélendő a lobogtatása.
>>>Lehet hogy kéne egy topik a zászlókról is. Jelentőségükről, használatukról. >>>Manapság mintha le lenne becsülve a szarepük a csatákban mégis sok korabeli >>>leírásban központi szerepük van a csata menetét illetően.
Ebben nem vagyok biztos, de úgy tudom, hogy jelenleg is érvényben van az a szokás, hogy ha egy csapattest zászlója nem kerül meg (mondjuk mindenki ottmarad, és az ellenfél elviszi a zászlót), akkor nem lehet újjászervezni.
A szvasztika Buddha lábanyomát jelképezi. Hitleréké fordítva forog, mint az eredeti.Hát, talán sokkal jobb katonák lettek volna, ha nem visszafelé forgatták volna...:)
Voltak bizony. No meg a törökök magukat a levitézebb népeknek tartották a világon, csak a magyarokat tartották magukhoz hasonlóan vitéznek. Egyébként fegyverzet, harcmodor, fizikum terén kvázi pariban voltak a magyarok meg a törökök. Egybként nem mindig ment életre-halálra a párbaj, a fiatalok csak kopjatörésig vagy kiütésig mentek. Egészen 1600-ig egészen lovagiasak voltak a viszonyok.
Meg azért a törököknél a parancsnokok sem voltak azok a mai managertípusok, akik bukás esetén jutalmat kapnak, mint Aba Botond, pl. Palota sikertelen ostroma után hamar feje hulott Ali pasának Budáról... Ez is egy szép történet, mert a várat rommá lőtték, de a védők kitartottak, miután az egyik bástya leomlott, elszánták magukat az utolsó napra, ekkor a törökök a messziről közeledő fás szekerekről azt hitték, hogy a felmentő sereg, és elmentek. Legalábbis ez a legenda.
OFF Engem egyetlen dolog zavar, hgoy az árpádsáv nem vörös-fehér, hanem vörös-ezüst. Francba a sok pongyolasággal.
TV-t meg ne nézzél, nincs benne csak egy nagy halom toleranciabajnokként tündöklő Süvi meg mucsajgöbbelsz, no meg egy nagy rakás sz..tár; sztárbemondó, sztárügyvéd, sztárpojáca, sztárlotyó, sztártakarítónéni...
