A legősibb bosnyák város, Viszokó határában áll a 650 méteres Visocica, amely egy bosnyák származású amerikai tudós szerint egy piramist rejt. Az Index botcsinálta régészeti tényféltáró szabadcsapata álmélkodott, hitetlenkedett és lelkesedett, de továbbra is bizonytalan: hegy-e a hegy, vagy piramis-e a piramis.
Hmm. Bárcsak nagyobbak lennének. A padló "téglái" elég meggyőzőek, de a nagyobb kövek nekem nem tűnnek köveknek. Megnéztem az oldalt sajnos rendkívül nem informatív Majd kiderül. Hamarosan merthogy:
"Mystery surrounding Bosnia's Visocica hill could soon be solved, for years myth has had it that beneath the earth lies one of three ancient pyramids. The United Nations has now announced that it is to send a team to find out once and for all."
Vagyis az UNESCO egy csapatot küld hogy kiderítse mi van ott. Sokan azt állítják hogy csak egy római kori vagy középkori építményből származnak a kövek/téglák amelyeket belinkeltél. Talán igazuk van talán nem. Azt fentartom, hogy a többi képen a kövek természetesnek tűnnek
Tévedtem, nem kelta hanem pre-kelta és a "kalapok" előfordulása jobbára dél németországhoz és kelet-franciaországhoz csatolható Kr.e. 1400-800. tudtommal KM-ben és a balkánon nem találtak hasonlót
Arany kalapokról részletesen http://en.wikipedia.org/wiki/Golden_hat
európai bronzkori kultúrákról részletesen http://www.geocities.com/reginheim/bronzeage.html
Érdekes hogy KM egyik kultúrának sem a központja hanem a perifériája. Ugaynakkor mégis központi helyet foglal el hiszen a három nagy bronzkori kultúra találkozásánűl heleyezkedik el. Tehát mégis lehetett a kiindulópontjuk.
Én nem akrok prejudikálni, Csupán azért hoztam föl, hogy láthassuk: a bosnyák fel/kitaláló előtt már jeleztek ezt-azt a vidékről, amit senki /:"felkent":/ nem vett komolyan. Vélhetően ezután sem fog. Attól még a csizma az asztalukon lesz. Ha büdös, ha nem. És még a környékeken talált 1-1,5 m magasságú, arany mágussüvegekről nem is beszéltem, melyek "díszítése" logaritmikus felépítésű bolygómozgás jelzőként lett megfejtve (forrása adott).
Az szerintem is valószínű hogy a KM jó kiindulási alapot adott a mezőgazdaság európai megjelenéséhez és elterjedéséhez. Főleg hoyg ha figyelembe vesszük az '"átjáróház" jellegét. Kis-Ázsia, Közel kelet és Nyugat európa között nehéz elképzelni olyan szárazföldi kapcsolatot amely nem KM-en keresztül megy át.
Érdekes kifejezés ez a magaskultúra. Mit takar? Vonaldíszítéses agyagedényeket?
Raczky Pál SZOLNOK MEGYE A NÉPEK ORSZÁGÚTJÁN Szolnok megye története a régészeti leletek tükrében Damjanich János Múzeum 1982. (részlet)
" Tudásunk mai állása szerint, az új életmód nem önálló, helyi fejlődés eredményeként jött létre Délkelet-Európában, tehát a Tiszavidéken sem. A Kőrös kultúra szoros kapcsolatot, sőt rokonságot mutat a Starcevo-Cris-Karanovo I-II-Protosesklo-Sesklo kultúrákkal, amelyek a mai Jugoszlávia-Románia-Bulgária-Gürögország területén szintén az első élelemtermelő népcsoportok hagyatékát foglalják magukba. Ez a rokonság többek közt a települések típusában, az anyagi kultúrában jól dokumentálható, de a genetikus összefüggések szempontjából lényeges jelenség, hogy e kultúrák településein mindenütt nagy mennyiségben kerültek elö kecske és juh csontok, illetve megtalálhatók a búza és árpa maradványai is. Ezek egyrészt kétségtelenül bizonyítják a kiskérődző állatok tenyésztését, másrészt az említett kenyérgabonák tervszerű termesztését. Mindemellett jól tudjuk, hogy Európában sem a kecske, juh sem pedig a búza, árpa vad alanyai, szelídíthető előzményei nem voltak honosak, éppen ezért háziasításuk sem történhetett itt."
Csakhogy a vonatkoztatásokban némiképp igazad legyen, írok ezekről:
Grandpierre Attila tavaly kb.aug-okt.-között megjelent cikkéban arról ír, hogy a The Indepent két cikkében is arról ír (:nethely megjelölve :), hogy Európa első magaskultúrája civilizációja a Kárpát-medence déli és avval határos részéről indult ki úgy Kr.e 4.800 körül.
Ezenkívül ugyane cikkben, hogy T.Dougla Price 2001-ben az Antiquiti c. régészeti lapban (szintén megadva:) arról, hogy str.-izot. vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem (írott) előtti Európa első magaskultúrája a vonaldíszes kerámiakultúra szintén a mai Magyarország területéről indult ki a népesség kis csoportjai szétvándorlása útján.
Továbbá arról, a Kr.e.5.500 körülire datált Körös-kulturkör "fővárosában" Erősdön "központi fűtéssel ellátott" kőházakban laktak az emberek (UNESCO-London 1962)
Ahogy rapakivi is célzott rá, ha valóban marketing az egész, teljesen lényegtelen, hogy tudományos oldalról kritikák érik-e, vagy sem. Ha hinni akarnak benne, akkor is el fogják hinni.
Gondolom láttál jónéhány erről készült riportot a tv-ben. A helyiek meg vannak arról győződve, hogy nekik van egy saját bejáratú kis (nagy) piramisuk. A krikitai érvek legnagyobb része soha nem fog visszajutni hozzájuk, tudományos újságokat, műsorokat csak elenyésző része olvas/néz. Gyaníthatólag azt sem angol nyelven... Ők akkor is meg leszenek a piramis létéről győződve, ha kiderül, hogy kamu az egész.
Ha csak itt a fórumon körülnézel, itt is láthatsz érdekes reakciókat. Jelenleg azt sem tudjuk, piramis-e a domb, mesterséges-e a mesterséges kőfal, és melyik rétegben is találták a leleteket, illetve hogy azok bolygatottak-e. Mégis vannak már olyanok, akik arra célozgatnak, hogy bizonyosan magyarok építették ezt is, hiszen mi már akkor itt voltunk, a bosnyákok meg még pajzán gondolat se... Ahogyan írtam is, le merem fogadni, hogy pár hónapon belül bosnyák, szerb, horvát és magyar alternatívok fognak azon vittakozni, melyikük ősibb nemzete húzta fel oda azt az "építményt".
Kaiffal ertek egyet, tenyleg nem feltetlenul gondolnak erre.
Attol felek, ha valaki nem tudomanyos alapon kozeliti a dolgot, hanem marketing, vagy egyeb erdekek vezerlik akkor nagyon is elofordulhat, hogy eszebe sem jut, hogy ilyen dolgokra figyeljen.
Nincs is ra szuksege, mert a celcsoport sem kezd el ezeken gondolkozni, egyszeruen csak befogadja a hallottakat es elkezd hinni benne. Persze itt mar felmerul a sajto felelossege es hasonlok, de ez mar egy masik tortenet.
(Pl. miert kellet a National Geographicnak is szinte kritika nelkul atvennie azt a rovidhirt, amit az egesz vilagsajtoban megszelloztettek vakamikor tavasszal? - ez engem oszinten meglepett, mert szerintem akik ott dolgoznak igazan elgondolkozhattak volna bizonyos dolgokon es lehettek volna egy kisse kritikusabbak...)
nem feltétlenül:) Ha valakik TÉNYLEG hinni akarják, hogy ott piramis volt, akkor aztán bizonyítgathatják kétszázféle tudományos módon, hogy az ott nem az, aminek mondják, akkor is azt fogják hinni. Esetleg még belekevernek egy kis politikát, miszerint el akarják nyomni a szegény kis bosnyák (magyar, szerb, horvát - leteszem a garast, előbb vagy utóbb azon is össze fognak veszni, ki is építette) népet, mert nem akarják, hogy kiderüljön, mekkora nép is voltak régen... Aztán ha ezt még legalább olyan sokszor elismétlik különböző médiumokban, mint a piramis létét, akkor már garantált a hírnév és pénz akkor is, ha tényleg nincs ott semmi:)
Most komolyan: ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy marketingfogás stb., akkor annak kiagyalói vajon nem ügyeltek volna arra, hogy a hegy anyaga ne keltsen gyanút?
Elolvastam, lehet hogy túljutottak rajta de ez az első tudományos és geológiai magyarázat térképekkel alátámasztva. rapakivi -nek pedig volt egy remek találata a flissel. Aszem belinkelem ezt a forumot amoda.
Ahogy gondoltam, a földtani térkép elég reménytelen... A képeket elnézve nekem nem a mészkő ugrott be elsőre, hanem valamiféle flis üledék (homokkő, meg agyag váltakozása) Itt van pár kép, ami elég gyanús...:)
Egyetértek, szerintem még a szabályosnak kinéző alakú kövek egy jelentős része is természetes, egyszerűen csak sík réteglapok mentén vált el a kőzet....
Azokon a képeken meg, ahol teljes letakarítási felszíneket, feltárásokat mutatnak szerintem semmi a normális földtani jelenségeken (rétegzés, kibillenés stb.) túlmutató dolgot nem lehet látni...
Persze továbbra is azt mondom, hogy az egyes egyedi, bizonyíthatóan mesterséges leleteknek van jelentősége, csak nem feltétlenül az, és nem úgy ahogy azt bemutatják...
Gránitnak néz ki. Az hajlamos így erodálni. Mondjuk ezeket nyilvánvalóan faragták. azt hiszem hogy Osmanagic ez alapján kívánta bizonyítani a maya és a bosnyák kultúra rokonságát.
Szerintem egy vagy két geológiai vetődés és asszimetrikus kibillenés hozta létre. Úgy lehete lképzelni mintha egy gigantikus téglatestnek az egyik sarka lesülyedne a másik kiemelkedne. Hasonló kibillenés elég gyakori, különlegességnek az számít hogy az egyik sarka nagyon szabályosan emelkedett ki. A lépcsőzetességet az adja hogy a mészkőrétegeknek az oldala került a felszinre az egyik (meredekebb) oldalon
Megfigyelve a feltöltött képet, meg is lehet találni a sarokhoz futó három (és nem négy) élt. A két északi nyilvánvaló a harmadik pedig a kék vonal mentén található. Nekem nem sikerült több oldalt találni.
Az ásatásról készült képeket megvizsgálva látható hogy hegy egyik oldalán a legtöbb sziklatömb a hegy oldalával párhuzamos, nem lépcsőzetes, míg a másikon ahhol a rétegfejek bukkannak ki ott lépcsőzetes de ott is meg van kicsit dőlve.
Tény hogy némelyik fényképen megmunkált (-nak tűnő) kőtömböket lehet látni de csak néhányon.
Pontosan ez az. Persze ez nem zárja ki, hogy tényleg vannak a területen, ősi település nyomok, temetkezési helyek, vagy bármi, csak szvsz erős túlzás ezt piramisnak nevezni.
