a fold kerulhetett a lovagrend kozvagyonaba, de azt menedzselni is kell, azt pedig nyilvan azok a lovagok kapjak, akik harcoltak erte.
szerintem ez egy nagyon fasza uzleti model.
a gazdagabb lovagok egyedul, sajat tokejuket kockaztatva mennek csataba, es gyozelem eseten ovek a birtok, mig a szegenyebb lovagokat a lovagrend szereli fel es kuldi csataba, gyozelem eseten a nyereseget a lovagrend folozi le
Szerintem pedig a közvetlen anyagi haszonszerzés abszolut elhanyagolható tényező volt...:)
Mondom, menjünk végig a résztvevő felekn, és nézzük meg, melyiknek miylen közvetlen anyagi haszna származhatott belőle. Akkor talán tudunk felállítani valamiféle arányt.
nem hinném. én azt mondom, hogy ha nincs anyagi érdekeltsége egyes résztvevő feleknek, akkor nem következik be az események azon sorozata ami bekövetkezett, ugyanis sztem a 3 tényező egyaránt alapfeltétel volt.
"lovagokat anyagi erdekek hajtottak, a foldszerzes mamora."
Azért túlzásokba ne ess:)
A lovagrendek, ami birtokot kaptak, saját fenntartásukra fordították. A közlovag annyi hasznot látott ebből, hogy 1-2 héttel korábban jött meg az ellátmány, mert nem messziről kellet hozni. Jó példa erre a templomos lovagrend, ahol a tagoknak semmiféle magánvagyonuk nem lehetett. A loagrend bevételeit gyakorlatilag mind egy szálig Európába szállították. Azaz pont azok a lovagok nem kaptak belőle semmit, aki harcoltak érte. Hol itt "földszerzés mámora"?
Aham. És a magyar nagybirtokrendszer csak a 17. század után alakult ki? És a porosz, az mikor? És a lengyel?
Nem azért, de írtam bárhol mást? Eddig arról volt szó, hogy a lovagrendek tagjai magukban nem kaphattak birtokot. Erre hozol egy linket, ahol azt írják, hogy a lovagrendek és a nemesek (nem a lovagrendekben szolgáló nemesek!) kaptak birtokot.
Őszintén, te látsz a két állítás között bámiféle ellentétet?
The big territories awarded to military orders and nobles were the origin of the latifundia in today's Andalusia and Extremadura, in Spain, and Alentejo, in Portugal
Hiszen a vallas lenyege pont az volt, hogy szentesitette a tulajdon es feudalis jogokat. Kereszteny teruletrol nem lehetett szabadon birtokot rabolni, de pogany teruletrol, aki kapta, marta.
oké, velence nem. de genova és pisa igen. az meglepő is lenne ha mindhárom érdekelt lett volna és ez esetben egészen biztosan a hitnek lett volna ebben szerepe...:)
Poloék nem kereskedni voltak Acréban. Az apja és nagybátyja először Konstantinápolyon át a Fekete-tengeren keresztül mentek. Echte velencei útvonalon, a Szentföld teljes kikerülésével. Visszafelé is Örményországon keresztül érkeztek, és a pápához indultak, aki azonban időközben meghalt. Így kerültek Acréba, ahol a helyi nagyfőnök, a pápai prelátus elé járultak. És láss csodát, a kedves acrei legátust pápává választották időközben:)
Azaz a velencei kereskedők saját maguktól nagy ívben kikerülték a Szentföldet.
Pisát viszonylag hamar eltakarították az útból, éppen azért, mert felhívta magára a figyelmet. Genova tengeren, Firenze a szárazföldön. Pisa valójában soha nem volt játékos.
Velencéről már írtam: pont a gazdasági okai voltak, hogy miért nem támogatták ténylegesen (értsd: nagy mértékben) a keresztes hadjáratokat.
Akkor csatlakozz te is résztvevők és érdekeit boncolásához:) Talán a végére jutva meglátjuk, mekkora arányban is lehetett a közvetlen gazdasági érdek...
milyen zöm? :) pisa(? - lehet hogy keverem valamelyikkel) velence és genova volt pont az a három állam amelyik egymással is versengve komoly flottát volt képes kiállítani és biztosítani tudta az utánpótlást tengeren keresztül.
"gondolom nem voltak hatalom nelkul es feltetelezem a renden beluli cimet, befolyast tovabb lehetett orokolni."
Nem lehett örökölni.
"Na meg igazabol a kerdes az az, hogy megha katonai renden keresztul erkezett a lovag, visszatert a kuldetes vegevel, vagy inkabb osztottak neki egy kis birtokot es ottmaradt."
Ha renden keresztül érkezett, nem maradhatott ott. Nem kaphatott birtokot sem. Legfeljebb ha egyénileg érkezett, mint a franciák egy része.
Nagyon nem vagyok bufe benne, hogy a katonai rendekben mi motivalta az embereket, de pl. a nemet lovagrend lovagjai gondolom nem voltak hatalom nelkul es feltetelezem a renden beluli cimet, befolyast tovabb lehetett orokolni.
Na meg igazabol a kerdes az az, hogy megha katonai renden keresztul erkezett a lovag, visszatert a kuldetes vegevel, vagy inkabb osztottak neki egy kis birtokot es ottmaradt.
Kicsit nehez elkepzelnem a szitut, hogy mondjuk a keresztesek egy nagy veres csata utan elfoglalnak egy gazdag tartomanyt, mire a kiraly elkezdeni osztani a birtokot a spanyol lovagoknak, a francia, angol etc lovagok meg szep illedelmesen felreallnak, letorlik a vert a panceljukrol: aaa koszonjuk, mi nem kerunk birtokot, inkabb megyunk haza imadkozni....
"Az első hadjárat okai közt a vallási buzgalom jóval nagyobb szerepet töltött be, mint a későbbiekben, ezt elismerem. Az itáliai városok távolmaradásának oka lehetett az is, hogy ők se gondolták komolyan, hogy ez a vállalkozás sikeres lehet. "
Pedig Genova pont erre bazírozott. Arra, hogy sikeres lesz, és felvehetik a versenyt Velencével.
"fatimidákkal kapcsolatban jogos a felvetésed, bár a későbbiek során elkezdtek bepróbálkozni a Nílus torkolatának ellenőrzésével, ami az egyiptomi kereskedelmi útvonal végpontja, szóval ott is gazdasági érdek motiválta a nagy részüket."
Szvsz azért a "nagy részüket" kissé túlzás.
De az egyszerűség kedvéért végigvehetjük a részvevő államokat (akár grófságok szintjéig is), hogy melyik "államnak" milyen gazdasági és politikai érdeke fűződött a keresztes hadjáratokhoz.
