Kozben a veteran-forum zart reszen komoly vita vette kezdetet, ugyan ebbol a temabol kifolyolag. Ime, csak egy reszlet: ,,Nem tudom, hogy ez az ujsagiro honnan vette, hogy a Zsalanaskole-n dulo konfliktus 1969 decemberen indult. A harcok mar januarban elkezdodtek, es ezt is csak ugy emlitem, hogy ha nem vesszuk figyelembe, hogy az incidensek 1928-tol kezdve ALLANDOAK voltak ezen a szakaszon - itt vezettek a kinaiak opium-utvonalai, amik Kozep-Azsiaba iranyultak. 1969-ben, ha jol emlekszem majus 20-21-en minket visszahivtak a Szemipalatyinszkban eppen zajlo versenyrol /itt minden hadosztalytol 9-12 ember volt, osszesen 250 fo/ es repulogepeken atdobtak a veszelyeztetett hatarorallomashoz. Ha jol emlekszem, a hataror allomas parancsnoka Szaveljev hadnagy, vagy fohadnagy volt. Govor-teso (az egyik felszolalo nikje) mi a hatarorokkel egyutt vedtuk az ugynevezett Ko-kapukat. Augusztus elejen meg szabalyos haboru kezdodott. A vagottszemuek 1 kilometerre benyomultak a teruletunkre. Probaltak beasni magukat, de... Roviden - kitakaritottuk a fergeket... Reg volt, aprobb reszletekre mar nem emlekszem... Ez a majom meg azt irja, hogy ,,1969 decembere". Imadom az ujsagirokat, leginkabb igazmondasukert...,,
Olvasom az anyagot, amit eddig kaptam. Terkepek, fotok, helyszinek, elemzesek... MINDEN! Meg a vesztesseg-listak is megvannak!
Peldaul: Az 57. hataror osztaly 1. hatarorallomasa: - Jermoljuk Viktor Mihajlovics, ormester - Korzsukov Viktor Haritonovics, tizedes - Vetrics Ivan Romanovics, kozlegeny - Gavrilov Viktor Illarionovics, kozlegeny - Zmejev Aleksej Petrovics, kozlegeny - Izotov Vlagyimir Alexejevics, kozlegeny - Ionyin Alexandr Filimonovics, kozlegeny - Sircev Alexej Nyikolajevics, kozlegeny - Nasretdinov Iszlamgali Szultangalejevics, kozlegeny (marcius 15-en vesztettek eletetuket)/es igy tovabb, egysegenkent...
A Damanszkij-szigetnel vivott utkozetben osszesen 43-an vesztettek eletuket.
ezt csak azert irom, mert itt van elottem az anyag. Meger egy kulon konyvet... Egy komoly kutatast es egy komoly konyvet... De itt nem csak Damanszkij, hanem az egesz hatarvonal, Kazahsztan, Amur-mellekagak, tengeri incidensek, Tarabarov-sziget, Tumannaja-folyo, orosz-kinai konfliktusok a vietnami hataron, szovjet-kinai konfliktusok az 1962-es kinai-indiai haboru soran, beszivargo egysegek harca a 80-90-es evekben, szovjet-kinai titkosszolgalati osszecsapasok Afrikaban, Mongolia teruleten, Ujguria, a Csojbalszani-meszarlas, stb. Pontos hronologia, vesztesseg listak, leirasok... eddig, amit atraktam Wordba - 970 oldal, es meg jon tovabb...
Hat... szoval, uraim. Jon az info-aradat a szovjet-kinai hatarkonfliktusokrol es hatarhaborukrol, egeszen a 20-as evektol kezdve, a 80-kig. Ez egy borondnyi anyag!!!:((( Csak gyozzem atnezni es leforditani:((( Viszont nagyon erdekes. Lassu, kinkeserves munka lesz.
"A szovjet-kínai határon szuronyt szegezve, ugrásra készen néznek egymással farkasszemet Brezsnyev és Mao katonái. Egyszercsak váratlanul megjelenik az égen Lenin szelleme és egy hosszú transzparenst húz maga után, a következő szöveggel: "Világ proletárjai, oszoljatok!"
– Miért írtották ki Moszkvában a macskákat? – Mert úgy nyávogtak, hogy "Mao-mao"!
– Miből isszák a kínaiak a teájukat, miután a vörös gárdisták összetörték a régi kínai porcellánokat? – Maolikából…
Ennél a 21 során többet olvastam, s magyarul :)) Egy-két oldalas cikkeket lehet róla találni. Azt hittem az oroszok közlékenyebbek - voltak - a témában. Végül is őket támadták meg, s elég sokáig tartott a haragszom rád miatta. Hruscsov és Brezsnyev nem tudott pingpongozni?:)
Bar a Damanszkij szigeter NAGYON komoly harcok voltak. Lehet, hogy hatarkonfliktus volt, de a szovjetek tobb mint 20 hadosztalyt mozgositottak. Gondolom nem azert, hogy elzavarjak a hatartol az ehezo kultur-forradalmarokat.
Feldobtam a hatarkonfliktusrol a kerdest egy orosz hadtortenelmi forumon, kivancsian varom az eredmenyz - hatha ott tud valaki valamit.
Ujguria (Szindzjan) bar fuggetlennek tuint, a valosagban 1947-ig szovjet csapatok allomasoztak ott. Bar Tuvat beolvasztottak a szovjetek, Ujguriabol kivonultak.
(van egy cikkem errol, leforditom - bedobom)
A szovjet-kinai hatarkonfliktusoknak utanna kene neznem, mert azt az egyet tudom, hogy a mai napig rendkivul keves anyag all rolla rendelkezesre.
Valoszinunek tartom, hogy amiota kenyszerszovetsegben vannak 1996-tol Kinaval, az oroszok nem sietnek kitalalni a szennyest. (Rendkivul keves anyag van rolla nekem is. Rohogni fogtok - 21 sor a 2000-ben kiadott negykotetes konyvben ,,Oroszorszag vesztessegei, 1600-2000.".:((((((((((
Mongolia tudtommal a legérzékenyebb pontjuk - az ott levő orosz hadsereget mindig közvetlen fenyegetésnek tekinttték - az országot meg Kína részének.
Ujgúria, mely igen laza autonómát élvezett a mandzsuk alatt a 2 vg közt gyakorlatilag független volt - jellemző, hogy a Pekingbe tartó vezető ujgur politikusok gépét mao szimplán lelövette a hatalomátvétel nyitányaként.
Igen, de Sztálin se mert vele, mert attól félt, hogy egy fullscale háborút kéne bevállalni Kínában, ami már a japcsiknak se ment. Inkább kirobbantotta a koreai háborút, sokak szerint azért, mert így lekötötte Maot, aki így még jobban rászorult a szovjet támogatásra.
Tibet nem egy nagy wasistdas, csodálatos hegyek, oszt jónapot. Semmit nem ér, ha Mao hamarabb konfrontálódik Sztálinnal, akkor most lenne egy független Tibet. Mao igaziból Mongólia függetlenségének se örült túlságosan.
Szóval egyikük se szívesen cibálta a másik bajuszát (Maónak nem is volt :-) ), inkább próbálták az illemszabályok szerint a békés egymás mellett élést...
azért Maót haláláig kontrollálta Sztálin - Maó respektálta az erős kezet, ráadásul a környezete tele volt szovjet beépített emberekkel, szovjet tanácsadókkal, Mandzsúriában még éveken át ott voltak a szovjet csapatok, szüksége volt a támogatásukra a polgárháború befejezéséig - ami Tibet lenyelésével ért véget.
Hruscsovot puhának tartotta Mao, s ekkor lépett csak igazán külön útra. A gazdával nem mert nyíltan konfrontálódni.
Az volt a baj, hogy Zsugás erre játszott pontosan: hogy a polgárháborúban Csang nyer, és Mao veszít, viszont a szovjet szuronyok árnyékában bábállamként Mao megmarad Mandzsúriában... Az volt a baj, hogy a saját csatlósa önállósította magát, és Sztálin kifejezett ellenkezését semmibe véve megtámadta Csangot, és győzött. Utána már volt egy egységes erős Kína, Sztálinnak meg hirtelen nem volt eszköze ezzel szemben. Jugoszlávia mintája intő példa volt amúgy is, hogy egy függetlenül hatalomra jutott komcsit áttolhat az amerikai táborba, de meg nem buktathatja...
mert Kína a szövetségesek oldalán álló, hadviselő fél volt és a győzteseket mégsem szokás felosztani :) ezért csak azt játszhatták el, hogy a viszonyok rendezéséig maradhatnak a külföldi, szövetséges csapatok. az USA is gyorsan partra tett csapatokat - akárcsak Koreában.
Ezért is nem örült neki, hogy Mao megindította a polgárháborút. Úgy gondolta, neki jobb lenne egy gyengébb, széttagoltabb, Csang irányítása alatt álló Kína, ahol az északi tartományokban Mao uralkodik, mint Sztálin vazallusa, adott esetben szovjet katonai tanácsadókkal és katonai támaszpontokkal, sőt megszálló erőkkel súlyosbítva.
Egy Mao uralta Kína Sztálin számára veszélyforrás volt, ami a későbbi fejlemények tükrében érthető is.
Az öreg zsugás egy anekdota szerint Jaltában azt mondta a jappokkal kapcsolatban, hogy azért száll majd be ellenük a háborúba, hogy csak pár százezer halottból értenek - ezt tudja jól, hiszen ő is ázsiai. Churchillnek és Rooseveltnek nem tetszett, de nem szóltak semmit, mikor Trumannak elmondták később és bevetette az atombombát. Meg is volt sértődve, hogy ellopták az ötletét. Ráadásul Mandzsúriára fájt a foga a régi szép cári idők emléke... de nem annektálhatta ( bár megszállta pár évre, a régi szép Port Arthurt is...)
Azt tegyük hozzá, hogy az oroszok kiszámlázták, sőt valószínűleg úgy kétszeresen túl is számlázták a leszállított ipari berendezéseket, és a szovjet tanácsadók kiemelt színvonalú ellátása is a kínaiakat terhelte.
Nem vagyok meglepve ...
Zsugásvili (egyik olvtársunk örökzöldjével élve) igyekezett mindenből kipréselni a maximális hasznát.
Mindenesetre egymáshoz illő páros voltak Maoval, asszem.
A koreai háborúban hivatalosan elismerten magyar katonaorvos csoport tevékenykedett, de meg lennék lepve, ha katonai szakértők (megfigyelők, esetleg tanácsadók) ne jártak volna a hadszintéren. Tud róluk valaki valamit? Esetleg neten olvasható?
Azt tegyük hozzá, hogy az oroszok kiszámlázták, sőt valószínűleg úgy kétszeresen túl is számlázták a leszállított ipari berendezéseket, és a szovjet tanácsadók kiemelt színvonalú ellátása is a kínaiakat terhelte. Ráadásul eleve az oroszok inkább hajlottak Csang Kaj-sek támogatására, szinte végig ott tartották a másik vasat is a tűzben, szóval a kínaiak részéről azért nem is lett volna túl indokolt a hála érzése...
