a 2-eshez nem tudok rangsort írni, mert csak az ELTE bölcsészkarát ismerem. általában igaz az , hogy mivel a zakadémia is pesten van ezért a pesti egyetemi karokon relatíve több a komolynak számító oktató, de nem tudom hogy ez igaz e a történelemre.
a 4-eshez ismét azt tudom mondani, hogy tökmindegy mit végzel, ha bölcsészdiplomád van alapvetően esélytelen vagy arra, hogy a szakmában helyezkedj el, de ha valamilyen csoda folytán mégis sikerül, akkor sem fogsz sokat keresni.
a többi szakot egyébként nincs értelme a történelemhez hasonlítani, mert annyira közel azért nem állnak hozzá. legalábbis a képzés formáját tekintve. a tanárszak az viszont gyakorlatilag ugyanaz csak kell hozzá tanárképzés, ami néhány óra felvételét jelenti. de tanári pályára szintén nincs sok értelme menni a fentiek miatt + az nagyon idegölő és kilátástalan munka jelenleg.
Kösz a gyors választ. A 4. kérdést kicsit pontatalanul fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy az összes történelem vagy egyéb történelemhez szorosan kapcsolódó (pl régész) szakon kezdett és utána a történelmmel foglalkozó egyéb irányzatokra (nem feltétlenül történész) szakosodott diplomás pl levéltáros, régész, hadtörténész, tanár, múzeológus stb. el tud e helyezkedni?
Gondolom ők se nagyon, de azért az évi 5-10-nél csak többen.
A 2. kérdéshez kaphatnék egy kicsit részletesebb választ? Pl egy rangsort a hazai egyetemek között stb.
Az egész kérdéskört nem kifejezetten történész, hanem az egyéb történelemmel foglalkozó szakokra is értettem, úgy globál.
Kösz a gyors választ. A 4. kérdést kicsit pontatalanul fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy az összes történelem vagy egyéb történelemmhez szorosan kapcsolódó (pl régész) szakon kezdett és utána a történelmmel foglalkozó egyéb irányzatokra (nem feltétlenül történész) szakosodott diplomás pl levéltáros, régész, hadtörténész, múzeológus stb. el tud e helyezkedni?
1. mindenképpen egyetemi bölcsészkart válasszanak. ne főiskolát. 2. színvonal 3. felejtse el hogy abból akar megélni és válasszon olyan szakot amiből meg fog tudni élni. 4. nem.
+ annak van értelme, hogy elvégzed a szakot, mert az érdekel és aztán hobbiszinten foglalkozol vele. de megélni belőle nem fogsz tudni. évfolyamonként azoknak a száma, akik ténylegesen belekerülnek a történész szakmába országos szinten nem lehet több 10-nél. de inkább 5.
1. Melyik egyetemek történelem szakát ajánljátok a nemsokár felvételizők figyelmébe? 2. Milyen különbségek vannak az egyes egyetemek történelem oktatása között? 3. Hova érdemes jelentkezni egy olyan embernek, aki szereti érti a történelmet és a diploma után is EZZEL akar foglalkozni. 4. Egyátalán mit lehet kezdeni manapság egy történész diplomával, el lehet e helyezkedni?
Nem tudom megerősíteni. :) Rómából már meg volt a sárga színű Ferenczi-Maróti-Hahn, a görögből meg azt hiszem 2000 óta meg van a piros, sokszerzős egyetemi tankönyv. Mondjuk a Távol-Keletből tényleg nem volt semmi, de ha minden kötél szakad, akkor lehet kérni másik tételt, igaz, kissé rontott eredménnyel.
Szerencsére régészeten, akikben nincs kellő lelkesedés, baromi gyorsan kirostálódnak, legalábbis az ELTÉ-n biztos. Gondolom Szegeden is hasonló a helyzet. A bolognaisok... Nos, kíváncsi vagyok mire megy egy kvalitásaiban abszolút hasonló korosztállyal egy erősen módosított struktúrájú képzési rendszer.
Megerősítem. Ókor, és középkor szigorlaton is több embert láttam, amint a középiskolai tankönyvéből tanul a vizsga előtti percekben, és gondolom ez otthon sem lehetett másképp.
Amikor felvételiztem, akkor került a kezembe egy sárga színű kiadvány, amiben inkább humor jelleggel gyűjtötték ki a történelem, és a magyar felvételi kérdésekre adott számos téves választ. Mindenki poénra vette, holott valahol elgondolkodtató, hogy egy kiadványt meg lehet tölteni ilyesmivel.
"2.-al nem teljesen, leginkább amiatt, mert ez egyben azzal is járna, hogy ha minden korszakot részletesen meg akarsz tanítani és tanulni, hogy egy jobb gimnázium szintjét se ütné meg az egyetem 4-5 éve..."
ÍGY SEM üti meg egy jobb gimnázium szintjét :D legalábbis a 6 osztályos gimik számára készült könyvekből sokan szoktak volt szigorlatra felkészülni :-)
szerintem fontos az hogy minden korszakról kapjon mindenki átfogó képet, aztán eldöntheti melyikre akar szakosodni és ott kap többet. az oktatói karban vannak olyanok, akik a saját korszakukon kívül hát khm.. nem túl sok ismerettel rendelkeznek...
a tanárképzés az szintén egy általános ELTE probléma. gyakorlatilag minden tanárszakos szív vele. viszont szerintem a tanárszakokon eleve alkalmassági vizsgával kellene kezdeni még a felvételi környékén (ami megszűnt, tudom... :( )
2.-al nem teljesen, leginkább amiatt, mert ez egyben azzal is járna, hogy ha minden korszakot részletesen meg akarsz tanítani és tanulni, hogy egy jobb gimnázium szintjét se ütné meg az egyetem 4-5 éve...
Én inkább a módszertanokban igényelnék komoly változást:
Több igazi műhelymunka, gyakorlatorientáltabb oktatás.
megerősíteni a tanárképzést, mert azért mégis nonszensz, hogy az egyetemi végzettséggel tizedannyi tanítási gyakorlatot szerzel, mint a humán főiskolai végzettséggel. Pedig tudtommal nagyobb presztízsű az egyetemi tanári diploma, mint a főiskolai.
fel lehet hívni rá a figyelmet, de nem sok minden történne. mindenki azt mondaná, hogy "az én gyerekem nem ilyen buta, ezek csak szélsőséges esetek".
de tudnék ilyeneket, igaz , inkább földrajzból. bár ott is tudnék történeti tárgyúakat. valahol a történelem a társadalomföldrajznak fontos segédtudománya, de egyetemi szinten sincsen kapcsolat a két tudományterület között.
A közvéleményt " rádöbbenteni" arra hogy a magyar oktatás ma itt tart, esetleg lenne belőle széleskörű-társadalmi vita meg hasonlók...
(Bár sejtve azt mennyire vagyunk képesek, mi magyarok hosszútávra gondolni és szélesebb látószögben vizsgálódni, Én sem füznék ilyenhez nagy reményt..)
"Csak ez azért nagyon dúrva hogy évszázadokat tévedni, egy történelmet szerető diáknál"
a történelmet szerető nem is téved,de ez manapság ritka. a szakra felvételizők döntő többsége szerintem könnyen megszerezhető diplomát akar, semmi mást. nem érdekli különösebben a történelem, csak könnyűnek tartja.
"Volna annak értelme ha szélesebb nyilvánosság is megismerné ezeket a sztorikat (persze nevek említése nélkül) ?"
OK, ezt magam is sejtem hogy nem csak a tanár személyén múlik hanem a szülőn és a sokat szidott/magasztalt magolós módszerünkön.. Csak ez azért nagyon dúrva hogy évszázadokat tévedni, egy történelmet szerető diáknál....Valami előzetes felkészítést csak tart nekik a középiskolai tanár ?
Ha még nagyon más szakos lenne, mondjuk biológia akkor megérteném.
Volna annak értelme ha szélesebb nyilvánosság is megismerné ezeket a sztorikat (persze nevek említése nélkül) ?
el lehet csak nem mész vele semmire. adott esetben nem is feltétlenül a tanár hibája. a problémák gyökere szerintem sokkal mélyebb, egyrészt a gyereket gyerekkorban nem tanították meg tanulni, másrészt a jelek szerint a szülő soha nem vette a fáradtságot ahhoz hogy a gyerek tudásáról meggyőződjön. a mostani tizenévesek döntő többsége magolva tanul a tapasztalataim szerint. a dolgozatig tudja amit bemagolt (de érteni nem érti, úgyhogy ha gondolkodtató feladatot kap, azon eleve elhasal), a dolgozat után elfelejti, és nem is fog többet emlékezni rá.
