2001-ben volt egy Amnesty International kampány a magyarországi rendőri erőszak ellen. valami rendőrörmester szétvert lába. "képzeljék, milyen lehet az áldozata, akit felrúgott."
nincs meg véletlenül valakinek a tüntetők útvonalrajza (Alkotmány utcától az Astoriáig)? valami monitor-fénykép volt emlékeim szerint. valami animációból, talán tv2?
A német, az olasz és francia rendőrök tüntetésen nem használnak gumilövedéket 2006. október 24., kedd 12:16 1621 olvasás A németek másképp csinálják. Náluk egy nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen soha nem vetnének be vízágyút, gumilövedékekről nem is beszélve.
Szokatlanul nyíltan beszélt kérdésünkre a berlini rendőrség szóvivője a televízióban látott képek alapján a budapesti demonstrációkról és azok rendőri kezeléséről. Szó szerint kijelentette, hogy mi ezt másként csináljuk. Tudniillik a képek szerint túlzott budapesti rendőri reakciót sejtetnek, ilyesfajta radikális beavatkozásra a szóvivő saját praxisából kiindulva nem emlékszik.
Meghökkentette ugyan, hogy némely demonstráló hatalmába kerített egy régi páncélos járművet, de ettől függetlenül úgy véli a berlini rendőrség szóvivője, hogy náluk - és ezt külön kiemelte - egy ilyen nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen semmiképpen sem vetnének be radikális eszközöket, pláne vízágyút. Ami a gumilövedéket illeti, arról pedig végképp nem lehetne szó, nemcsak Berlinben, de más német tartományokban sem. Ugyanis Németországban a rendőrségnek nincs gumilövedéke.
Amit még megtudtunk: itt esetenként vizsgálják, hogy milyen eszközzel lépjenek föl a radikális demonstrálókkal szemben. A lényeg, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása felett kell őrködniük a rendőröknek, akiknek külön úgynevezett gyülekezési részlege adja ki lényegében azonnalra a tüntetési engedélyeket, nincs 72 vagy 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség. Viszont minden demonstráció mellé kirendelnek a békés lebonyolítás érdekében rendőröket.
Az utóbbi időben, értsd az utóbbi két évben egyszer sem került sor radikális kilengésekre. A szélsőjobboldali MDP párt aktivistái kísérletet tettek többször is, hogy eljussanak a Brandenburgi kapuhoz, de útjukat nem a rendőrök, hanem ellentüntetők állták el. Összecsapások nem voltak, a rendőröknek tehát nem kellett beavatkozniuk.
Az olasz rendőrök sem használnak tüntetésen gumilövedéket
A tömegtüntetések hazájában, Olaszországban olykor hevesen összecsapnak a tiltakozók és a rendőrség. Gumilövedék azonban nem szerepel a rendfenntartók fegyverei között.
Olaszországban sem kímélik a tüntetőket a rendőrök. Pajzs, gumibot, könnygáz, vízágyú, lovas osztag. Ha a rohamrendőrség kivonul, Olaszországban tudják már, mi lesz a forgatókönyv, mivel a velük szemben állók sem kímélik a rendőröket. Ezek a jelenetek gyakoriak az itáliai stadionoknál, s a globalizáció ellenes tüntetéseken.
Az olasz hatóság gumilövedéket nem használ. Emberre a rendőrök nem lőnek, ha kell, csak a levegőbe amióta fegyver dördült el, és áldozata is volt az utcai harcnak 2001 júliusában a G8-ak genovai csúcsértekezletének napjaiban. Egy 20 éves tüntető a punkok csoportjából rátámadt egy csendőrautóra, poroltóval zúzta be az ablakait, és egy szintén 20 éves csendőr rálőtt.
Politikai tüntetésen utoljára Nápolyban gumibotozták meg az embereket. Ez is öt évvel ezelőtt történt, a túlkapással vádolt rendőrök elleni vizsgálat azóta sem zárult le.
Franciaországban gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás
A franciaországi tömegtüntetéseken a rendőrség gondosan különválasztja, és másként kezeli a békés demonstrálókat, illetve a randalírozókat. Gumilövedéket azonban ez utóbbiakkal szemben sem alkalmaznak.
Franciaországban mindennaposak a tüntetések, de gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás. A demonstrációk ugyanis az előre bejelentett és engedélyezett időben és útvonalon zajlanak, olyakor például Párizsban három-négyszázezer tüntető részvételével. A szervező politikai pártok, szakszervezetek vagy egyetemi diákszövetségek nagy számú rendezőgárdáról gondoskodnak, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy a megmozdulás békés keretek között maradjon. Persze készenlétben állnak a rendőrség jól felszerelt, kiválóan kiképzett és nagy tapasztalattal rendelkező speciális alakulatai is.
Másfél évtizede még komoly gondot okoztak a tüntetők közé keveredő törő-zúzók. Ma már többnyire civil ruhás rendőrök emelik ki őket a tömegből, és teszik őket ártalmatlanná, bár idén tavasszal az egyik nagy párizsi tüntetés végén komolyabb összetűzésekre is sor került. De ez sem tömegoszlatás volt, hanem a randalírozók kisebb csoportjai játszottak bújócskát a rendőrökkel, akik ha kell, használnak könnygázt, gumibotot, de gumilövedék bevetésére csaknem immár két évtizedes tudósítói pályafutásomra visszagondolva, nem emlékszem.
Zentai Péter (Berlin), Sárközy Júlia (Róma), Keleti Miklós (Brüsszel)
A német, az olasz és francia rendőrök tüntetésen nem használnak gumilövedéket 2006. október 24., kedd 12:16 1621 olvasás A németek másképp csinálják. Náluk egy nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen soha nem vetnének be vízágyút, gumilövedékekről nem is beszélve. table.sample { border-width: 1px 1px 1px 1px; border-spacing: 0px; border-style: solid solid solid solid; border-color: rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172); border-collapse: collapse; background-color: #F1F1F1; } table.sample th { border-width: 0px 0px 0px 0px; padding: 1px 1px 1px 1px; border-style: none none none none; border-color: gray gray gray gray; background-color: white; -moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px; } table.sample td { border-width: 0px 0px 0px 0px; padding: 1px 1px 1px 1px; border-style: none none none none; border-color: gray gray gray gray; background-color: #F1F1F1; -moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px; }
hirdetés // <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); // ]]> on error resume next ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6"))) Sub banner_120011_FSCommand(ByVal command, ByVal args) call banner_120011_DoFSCommand(command, args) end sub
Szokatlanul nyíltan beszélt kérdésünkre a berlini rendőrség szóvivője a televízióban látott képek alapján a budapesti demonstrációkról és azok rendőri kezeléséről. Szó szerint kijelentette, hogy mi ezt másként csináljuk. Tudniillik a képek szerint túlzott budapesti rendőri reakciót sejtetnek, ilyesfajta radikális beavatkozásra a szóvivő saját praxisából kiindulva nem emlékszik.
Meghökkentette ugyan, hogy némely demonstráló hatalmába kerített egy régi páncélos járművet, de ettől függetlenül úgy véli a berlini rendőrség szóvivője, hogy náluk - és ezt külön kiemelte - egy ilyen nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen semmiképpen sem vetnének be radikális eszközöket, pláne vízágyút. Ami a gumilövedéket illeti, arról pedig végképp nem lehetne szó, nemcsak Berlinben, de más német tartományokban sem. Ugyanis Németországban a rendőrségnek nincs gumilövedéke.
Amit még megtudtunk: itt esetenként vizsgálják, hogy milyen eszközzel lépjenek föl a radikális demonstrálókkal szemben. A lényeg, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása felett kell őrködniük a rendőröknek, akiknek külön úgynevezett gyülekezési részlege adja ki lényegében azonnalra a tüntetési engedélyeket, nincs 72 vagy 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség. Viszont minden demonstráció mellé kirendelnek a békés lebonyolítás érdekében rendőröket.
Az utóbbi időben, értsd az utóbbi két évben egyszer sem került sor radikális kilengésekre. A szélsőjobboldali MDP párt aktivistái kísérletet tettek többször is, hogy eljussanak a Brandenburgi kapuhoz, de útjukat nem a rendőrök, hanem ellentüntetők állták el. Összecsapások nem voltak, a rendőröknek tehát nem kellett beavatkozniuk.
Az olasz rendőrök sem használnak tüntetésen gumilövedéket
A tömegtüntetések hazájában, Olaszországban olykor hevesen összecsapnak a tiltakozók és a rendőrség. Gumilövedék azonban nem szerepel a rendfenntartók fegyverei között.
Olaszországban sem kímélik a tüntetőket a rendőrök. Pajzs, gumibot, könnygáz, vízágyú, lovas osztag. Ha a rohamrendőrség kivonul, Olaszországban tudják már, mi lesz a forgatókönyv, mivel a velük szemben állók sem kímélik a rendőröket. Ezek a jelenetek gyakoriak az itáliai stadionoknál, s a globalizáció ellenes tüntetéseken.
Az olasz hatóság gumilövedéket nem használ. Emberre a rendőrök nem lőnek, ha kell, csak a levegőbe amióta fegyver dördült el, és áldozata is volt az utcai harcnak 2001 júliusában a G8-ak genovai csúcsértekezletének napjaiban. Egy 20 éves tüntető a punkok csoportjából rátámadt egy csendőrautóra, poroltóval zúzta be az ablakait, és egy szintén 20 éves csendőr rálőtt.
Politikai tüntetésen utoljára Nápolyban gumibotozták meg az embereket. Ez is öt évvel ezelőtt történt, a túlkapással vádolt rendőrök elleni vizsgálat azóta sem zárult le.
Franciaországban gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás
A franciaországi tömegtüntetéseken a rendőrség gondosan különválasztja, és másként kezeli a békés demonstrálókat, illetve a randalírozókat. Gumilövedéket azonban ez utóbbiakkal szemben sem alkalmaznak.
Franciaországban mindennaposak a tüntetések, de gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás. A demonstrációk ugyanis az előre bejelentett és engedélyezett időben és útvonalon zajlanak, olyakor például Párizsban három-négyszázezer tüntető részvételével. A szervező politikai pártok, szakszervezetek vagy egyetemi diákszövetségek nagy számú rendezőgárdáról gondoskodnak, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy a megmozdulás békés keretek között maradjon. Persze készenlétben állnak a rendőrség jól felszerelt, kiválóan kiképzett és nagy tapasztalattal rendelkező speciális alakulatai is.
Másfél évtizede még komoly gondot okoztak a tüntetők közé keveredő törő-zúzók. Ma már többnyire civil ruhás rendőrök emelik ki őket a tömegből, és teszik őket ártalmatlanná, bár idén tavasszal az egyik nagy párizsi tüntetés végén komolyabb összetűzésekre is sor került. De ez sem tömegoszlatás volt, hanem a randalírozók kisebb csoportjai játszottak bújócskát a rendőrökkel, akik ha kell, használnak könnygázt, gumibotot, de gumilövedék bevetésére csaknem immár két évtizedes tudósítói pályafutásomra visszagondolva, nem emlékszem.
Zentai Péter (Berlin), Sárközy Júlia (Róma), Keleti Miklós (Brüsszel)
A német, az olasz és francia rendőrök tüntetésen nem használnak gumilövedéket
2006. október 24., kedd 12:16
1621 olvasás
A németek másképp csinálják. Náluk egy nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen soha nem vetnének be vízágyút, gumilövedékekről nem is beszélve.
table.sample {
border-width: 1px 1px 1px 1px;
border-spacing: 0px;
border-style: solid solid solid solid;
border-color: rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172) rgb(172, 172, 172);
border-collapse: collapse;
background-color: #F1F1F1;
}
table.sample th {
border-width: 0px 0px 0px 0px;
padding: 1px 1px 1px 1px;
border-style: none none none none;
border-color: gray gray gray gray;
background-color: white;
-moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px;
}
table.sample td {
border-width: 0px 0px 0px 0px;
padding: 1px 1px 1px 1px;
border-style: none none none none;
border-color: gray gray gray gray;
background-color: #F1F1F1;
-moz-border-radius: 0px 0px 0px 0px;
}
hirdetés
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6")))
Sub banner_120011_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_120011_DoFSCommand(command, args)
end sub
Szokatlanul nyíltan beszélt kérdésünkre a berlini rendőrség szóvivője a televízióban látott képek alapján a budapesti demonstrációkról és azok rendőri kezeléséről. Szó szerint kijelentette, hogy mi ezt másként csináljuk. Tudniillik a képek szerint túlzott budapesti rendőri reakciót sejtetnek, ilyesfajta radikális beavatkozásra a szóvivő saját praxisából kiindulva nem emlékszik.
Meghökkentette ugyan, hogy némely demonstráló hatalmába kerített egy régi páncélos járművet, de ettől függetlenül úgy véli a berlini rendőrség szóvivője, hogy náluk - és ezt külön kiemelte - egy ilyen nemzeti ünnepen tartott demonstráció résztvevői ellen semmiképpen sem vetnének be radikális eszközöket, pláne vízágyút. Ami a gumilövedéket illeti, arról pedig végképp nem lehetne szó, nemcsak Berlinben, de más német tartományokban sem. Ugyanis Németországban a rendőrségnek nincs gumilövedéke.
Amit még megtudtunk: itt esetenként vizsgálják, hogy milyen eszközzel lépjenek föl a radikális demonstrálókkal szemben. A lényeg, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása felett kell őrködniük a rendőröknek, akiknek külön úgynevezett gyülekezési részlege adja ki lényegében azonnalra a tüntetési engedélyeket, nincs 72 vagy 24 órás előzetes bejelentési kötelezettség. Viszont minden demonstráció mellé kirendelnek a békés lebonyolítás érdekében rendőröket.
Az utóbbi időben, értsd az utóbbi két évben egyszer sem került sor radikális kilengésekre. A szélsőjobboldali MDP párt aktivistái kísérletet tettek többször is, hogy eljussanak a Brandenburgi kapuhoz, de útjukat nem a rendőrök, hanem ellentüntetők állták el. Összecsapások nem voltak, a rendőröknek tehát nem kellett beavatkozniuk.
Az olasz rendőrök sem használnak tüntetésen gumilövedéket
A tömegtüntetések hazájában, Olaszországban olykor hevesen összecsapnak a tiltakozók és a rendőrség. Gumilövedék azonban nem szerepel a rendfenntartók fegyverei között.
Olaszországban sem kímélik a tüntetőket a rendőrök. Pajzs, gumibot, könnygáz, vízágyú, lovas osztag. Ha a rohamrendőrség kivonul, Olaszországban tudják már, mi lesz a forgatókönyv, mivel a velük szemben állók sem kímélik a rendőröket. Ezek a jelenetek gyakoriak az itáliai stadionoknál, s a globalizáció ellenes tüntetéseken.
Az olasz hatóság gumilövedéket nem használ. Emberre a rendőrök nem lőnek, ha kell, csak a levegőbe amióta fegyver dördült el, és áldozata is volt az utcai harcnak 2001 júliusában a G8-ak genovai csúcsértekezletének napjaiban. Egy 20 éves tüntető a punkok csoportjából rátámadt egy csendőrautóra, poroltóval zúzta be az ablakait, és egy szintén 20 éves csendőr rálőtt.
Politikai tüntetésen utoljára Nápolyban gumibotozták meg az embereket. Ez is öt évvel ezelőtt történt, a túlkapással vádolt rendőrök elleni vizsgálat azóta sem zárult le.
Franciaországban gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás
A franciaországi tömegtüntetéseken a rendőrség gondosan különválasztja, és másként kezeli a békés demonstrálókat, illetve a randalírozókat. Gumilövedéket azonban ez utóbbiakkal szemben sem alkalmaznak.
Franciaországban mindennaposak a tüntetések, de gyakorlatilag soha nincs tömegoszlatás. A demonstrációk ugyanis az előre bejelentett és engedélyezett időben és útvonalon zajlanak, olyakor például Párizsban három-négyszázezer tüntető részvételével. A szervező politikai pártok, szakszervezetek vagy egyetemi diákszövetségek nagy számú rendezőgárdáról gondoskodnak, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy a megmozdulás békés keretek között maradjon. Persze készenlétben állnak a rendőrség jól felszerelt, kiválóan kiképzett és nagy tapasztalattal rendelkező speciális alakulatai is.
Másfél évtizede még komoly gondot okoztak a tüntetők közé keveredő törő-zúzók. Ma már többnyire civil ruhás rendőrök emelik ki őket a tömegből, és teszik őket ártalmatlanná, bár idén tavasszal az egyik nagy párizsi tüntetés végén komolyabb összetűzésekre is sor került. De ez sem tömegoszlatás volt, hanem a randalírozók kisebb csoportjai játszottak bújócskát a rendőrökkel, akik ha kell, használnak könnygázt, gumibotot, de gumilövedék bevetésére csaknem immár két évtizedes tudósítói pályafutásomra visszagondolva, nem emlékszem.
Zentai Péter (Berlin), Sárközy Júlia (Róma), Keleti Miklós (Brüsszel)
Kommunisták" vs. "fasiszta populista": Orbán lemosta a szocialista bizottsági tagokatNagy Szilvia 2006. október 31. 16:39
Lemosta a felkészületlen szocialista képviselőket Orbán Viktor a bizottsági meghallgatásán. A Fidesz elnöke végig posztkommunistázta a tanácskozást, amelynek célja az ő sarokba szorítása és magyarázkodásra kényszerítése lett volna.
Történelmi verés volt, Klára! Szücs Balázs jegyzete 2006. október 26. 17:02
Szücs Balázs Magyarország: műveleti terület. Az Altus gumilövedékgyárba invesztál. Már bestseller A kommunizmus és a könnygáztámadás művészete! Tömegoszlatási tanfolyam indul nyugdíjasoknak. Barikádépítés kezdőknek hozott anyagból. Őszinte, indulatmentes levél Ferinek Gyurcsány új országából.
Feri,
Innen írok Magyarországról, amelyet voltál szíves műveleti területté nyilvánítani. Eltelt három nap 23-a óta. Indulat nélkül írom le: neked nincs szíved. Megverettél egy csomó fiatal srácot a rendőrségeddel. Egy fiúnak kilőtték a szemét, biztos láttad a tévében, ahogy folyik a vére az aszfaltra. Másoknak eltörték a karját tompfával, aztán amikor a földre teperték őket, belerúgtak a veséjükbe. Egy férfinak a mellkasából operálták ki a gumilövedéket – talán hallottál róla –, már túl van az életveszélyen, de ne keseredj el, maradandó sérülése van.
Van még 160 ember – nem tüntető vagy rendzavaró, hanem ember –, aki megsebesült. Erről a sajtód is hírt adott, de most biztos nem fogsz a kamerák előtt pityeregni miattuk. Nem, mert erőszakos kisebbségnek nevezted őket, és mivel nem szeretnek téged, lakolniuk kellett. Ellened voltak, és ezt meg is mondták, igen, ledöntötték a kordont, lengették a zászlót, azt mondták: táncolj, Feri!, a rendőreid pedig belelövöldöztek a tömegbe. Annyi volt a bűnük, hogy Demszky liberális városának utcáin vonultak, és azt kiabálták, hogy te, Feri, ebben az országban ne legyél miniszterelnök.
Korábban azt hittem, hagyod élni a jobboldaliakat, és a sajnálatos bal-jobb sárdobálásban nem borul el az agyad. Valahogy elviseled, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után te leszel a hazugság mértékegysége, vagy hogy a poligráfok új generációját veled tesztelik. Azt hittem, beletörődsz, hogy nincs elég tehetséged államférfivá válni, és hogy nem öntenek bronzba, legfeljebb kerti törpét mintáznak rólad sorozatgyártásra. Bíztam benne, hogy belátod: elkúrtad. Reméltem, hogy neked ez az egész nem élethalálharc. Le lehet mondani a hatalomról, és vissza lehet térni oda. Mindkettőt emelt fővel. De nem. Te nem tűröd, hogy nem szeretnek. (Történelmi verés lesz, Klára!)
Igen, Feri, ezért küldtél időseket, gyerekeket a könnygázfelhőbe. Végigkergetted az osztagaiddal Budapest utcáin a jobboldali ünneplőket, mert téged tisztelni kell. Mert nem lehet, hogy a Katus néni pici fiát ne szeressék. Nem lehet, hogy hőzöngő, radikális 56-osok, meg holmi gulágtúlélők megalázóan ne jattoljanak a felkapaszkodott pápai gyerekkel. Az nem lehet, hogy Orbánt éltessék, ne téged, az örökös KISZ-titkárt.
Pedig téged most már végképp nem lehet szeretni. Akik még támogatnak, azért teszik, mert Orbánt gyűlölik. És te is gyűlölsz, ezért már csak szégyellni lehet.
Emlékszel? Te találtad ki a 23 millió románt. Büszke voltál rá. Igen, megcsináltad. Magyart fordítottál magyar ellen, amikor kiutáltattad a határon túliakat. Államférfi lehettél volna, de egy óriási történelmi pillanatot sem ismertél fel. Nem érted az országot, amelyben miniszterelnöknek választottak. Nem hogy belátásod nincs, érzéked sem. Szélsőségeseknek, bűnözőknek nevezed a zászlólobogtató egyetemistákat, akik kimentik a felgyújtott vízágyúból a bajtársai által magára hagyott rendőrt. A te torz világodban egy idős bácsi egy elkötött, múzeumi T-34-essel rendőröket akar halálra tiporni. A Szabadság szó betűiből barikádot építő fiatalok neked kegyetlen nácik. Ennek ellenére nem tartalak elmebetegnek. Te az az ember vagy, akinek abszolúte semmi érzéke a szimbolizmushoz. (Segítek: Karinthy) És ez sokkal rosszabb.
Neked nincsenek érzéseid. Buszra váró srácokat, járókelőket csukatsz fogdába, ítéltetsz börtönbe, mint a gyilkosokat, mert rosszkor voltak rossz helyen. Robbantással riogatod a békés embereket és röhögsz a markodban. Vedd észre, már nem arról van szó, hogy csinálod a te jó Magyarországodat és közben hazudozol. (Akkor még csak kinevettelek.) Nem arról van szó, hogy végigtáncolod kedvenc nyugdíjasaidnak a választási kampányt, és utólag azt hazudod, hogy majdnem beledöglöttél a hazudozásba. (Akkor még csak megvetettelek.) Hétfő óta ott tartasz, hogy a hozzád hasonlóan frusztrált rendőreiddel megveretsz egy ellenzéki országgyűlési képviselőt, egy papot, több újságírót, külföldi turistákat. (Most már elítéllek.) Ez már terror, igaz még csak light, de semmiképp nem „indokolt és bátor rendőri fellépés”, mint azt a rendőrfőnököd mondja.
Miközben a Fidesz-szimpatizánsokat csapdába ejtették rendőreid az Astoriánál, te a saját 56-os emlékműved előtt térdeltél a saját 56-os veteránjaid jelenlétében. Feri, te hiába kérsz bocsánatot 56-ért! Hát nem fogod fel? A te egész életed egy folytatólagosan elkövetett provokáció. Csak akkor lennél hiteles, ha kiköltöznél az Apró-villából. De nyilván nem teszed, mert nem érted, miért kellene megtenned. Vagy ami rosszabb: érted, de nem teszed meg. Hiába térdelsz le a Felvonulási téren. Te nem lehetsz a magyar Willy Brandt. Ő Auschwitzért vezekelt, de szocdem volt. Nem volt Hitlerjugend-vezető, nem vette el egy náci háborús bűnös unokáját, anyósa nem juttatta állami vagyonhoz. Ő kérhetett bocsánatot mások helyett, mert bűntelen volt. Te nem.
De hogy jobban értsd: egy Apró családba benősülő, milliárdos kapcsolati tőkés nem tudja egyesíteni ezt a szétszakadt országot soha. Még ha képes is lennél rá, akkor sem tudnád megtenni, mert nem vagy demokrata.
Az általad megcsinált Új Magyarországon most kétszer annyi az indulat, mint két éve, amikor Kunczéval megbuktattátok Megyót. Meddig akarod titkolni, hogy csak a gyűlöletkampányhoz értesz, a kormányzáshoz nem? Mikor ismered be, hogy a lehetőségeid végére értél, mára csak az erőszak maradt?
Sosem fogod bevallani. Sokak szerint azért, mert hatalommániás vagy és szánalmas. Szerintem pedig csak azért, mert egész egyszerűen nem vagy rendes ember.
Az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője csütörtökön közölte, hogy a magyar médiában megjelentekkel ellentétben Orbán Viktor nem szólította fel Európai Uniót, hogy vonja meg Magyarországtól az anyagi támogatást. Hans-Gert Pöttering szerint az 56-os forradalom megemlékezési ünnepségén résztvettek egyikében sem hagyott kételyt, hogy a Fidesz elnök beszéde nem tartalmazott ilyen tárgyú felhívást, azt csak a beszéd meghamisítói állíthatják.
Mivel senki sem fogja leírni, elmondani helyettünk, rögzítsük a tényt: Olaszliszkán a gyerekei szeme láttára agyonvertek egy 44 éves tanárt. Fényes nappal, az utcán. Az elkövetők cigányok voltak. Több tucat. Több tucat lincselő.
Azért kell ezt leszögeznünk, mert amúgy tudjuk pontosan, mi fog most következni.
Most a párás szemű, elviselhetetlenűl aljas "jogvédők" fognak következni. Ugyanazok, akik a zámolyi gyilkosokból szenvedő hősöket faragtak, és kimenekítették őket Franciaországba. A forgatókönyv így néz majd ki: néhány nap elteltével meg fog jelenni az első cikk arról, hogy az agyonvert tanárember rasszista volt. Majd nagy helyszíni riport is lesz, amelyből kiderül, hogy szegény cigány gyerekeket állandóan elütik, és a szegény cigányok élete emiatt egy véget nem érő rettegés Olaszliszkán. A harmadik riport már arról fog szólni, hogy Olaszliszkán amúgy tombol a rasszizmus, és a szegény védtelen cigányok állandó atrocitásoknak vannak kitéve. Nem csoda hát, ha elszakadt náluk a cérna. Nagyjából e harmadik riport megjelenésével egy időben fog feltűnni az SZDSZ, Gusztos Péter meg a Furmann Imre. Odaállnak majd Olaszliszka főutcájára, és szenvedélyesen elítélik a rasszizmust. Kicsit elítélik majd a tanárember agyonverését, de hozzáteszik, hogy ha nem is elfogadható, mégis érthető, ami történt. S hogy az igazi probléma megint a többség intoleranciájában keresendő.
Végül az olaszliszkai gyilkosok Franciaországban találják majd magukat, és az EU elítéli a rasszista magyarokat.
Ez fog történni.
Ezért kell most, mindjárt az elején rögzítenünk a tényt: Olaszliszkán több tucat lincselő agyonvert egy tanárembert a gyerekei szeme láttára.
Fontos, hogy rögzítsük: több tucat. Ez azért fontos, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal sztálinista közleménye óta tudjuk, hogy aki békés tüntetésen vesz részt, ahol valami törvényellenes történik, megvalósítja a "pszichikai bűnsegéd" tényállását, és maga is törvényszegővé válik. Nem csupán formállogikai fejtegetés tehát, hogy ahol több tucat állat ver agyon éppen egy 44 éves tanárembert a saját gyerekei szeme láttára, ott nem csak azok a gyilkosok, akik a husángot fogják. Az összes, többtucatnyi állat: GYILKOS.
Mindezen tények ismeretében pedig vonjuk le a legalapvetőbb következtetéseket.
1. Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba. Akit még elütünk, annak pechje van. A lehető legnagyobb sebességgel továbbhajtva, autónkból hívjunk mentőt, és a legközelebbi rendőrörsön álljunk csak meg, ahol adjuk fel magunkat. (Sajnos, tudom én, ez a helyzet nem fordulhat elő. Ha az ember elüt valakit, különösen, ha az illető gyerek, muszáj megállnia. Tehát meg fogunk állni ezután is. Valamit mégis tenni kell. Jó ha indulás előtt beszerzünk egy lőfegyvert. Ha elütünk egy gyereket, álljunk meg. S ha gyülekezni kezdenek körülöttünk az állatok, használjuk nyugodtan fegyverünket...)
2. Mivel a fentebb ismertetett forgatókönyv megvalósulásának esélye nagyjából 99 százalék, hát jó, ha tudjuk, hogy az állam nem fogja garantálni biztonságunkat. Miképpen abban sem bízhatunk, hogy az állam megtorolja sérelmeinket. (Esetünkben a lehető legnagyobb elégtétel annyi lesz, hogy a több tucat állat közül kettőt bűnösnek mondanak ki hirtelen felindulásból elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűnében. Kapnak majd öt évet. Három év múlva kint lesznek. Éppen annyit fognak ülni, amennyit a kukagyújtogató randalírozók.)
3. A második pontból levonható és egyben legfontosabb következtetés: mondjuk ki jó hangosan, hogy a többségi társadalom nem köteles mindezt tolerálni. Önsorsrontó idióták vagyunk, ha mindezt toleráljuk. Ha eltűrjük.
Bizony. Amerika megérkezett. Ott már évtizedek óta magától értetődő, elfogadott tény, hogy vannak helyek, ahol az állam nem vállal felelősséget az állampolgárok biztonságáért. Lemondott az állam Amerikában bizonyos helyekről. S ezeken a helyeken mindenki úgy gondoskodik a biztonságáról, ahogy jónak látja. Ahogy éppen tud.
És persze a legelkeserítőbb igazság: felkerült a veszteséglistára egy 44 éves tanárember. S a két leányának a lelke. Merthogy miképpen heveri ki egy gyerek, ha a szeme láttára verik agyon az apját - nos, ezt nem tudhatja senki sem. De az állatok a két gyerekre sem voltak tekintettel. Ez külön tűrhetetlen. A két gyerek lelke is bosszúért kiállt.
Zéró tolerancia. Legyen ez a jelszó.
A mi jogainkat ugyanis senki sem fogja megvédeni. Csak mi. És ha Olaszliszkán ezt is megússzák a cigány lincselők, akkor velünk van baj. Óriási baj. Akkor velünk már bármit meg lehet tenni."
Elvett és visszaadott nyugdíjemelés NOL • Várkonyi Iván • 2001. november 27.
...
A kormánykoalíció ciklusa elején - a hatályos törvényt módosítva - differenciáltan emelte a nyugdíjakat. A legalacsonyabb ellátásokat negyedével növelték, a 30 ezer forintnál magasabb járandóságokat 11 százalékkal. Így összességében az 1999-es nyugdíjemelés 14,2 százalék volt, több mint négy százalékkal kevesebb annál, ami a törvény szerint járt volna. Ezáltal mintegy 50 milliárd forintot "spórolt" meg a kormány abban az évben. A megtakarítás a következő időszakra is áthúzódott: ez az alacsonyabb nyugdíj lett a későbbi emelések alapja is. Számításaink szerint a nyugdíjasok az idei és a jövő évi extra három százalékkal kapják vissza, amit három évvel ezelőtt elvettek tőlük.
akik a zámolyi gyilkosokat strassbourgba menekítették:
... Ascher Tamás főrendező, Bársony János kisebbségkutató, Bíró András alternatív Nobel-díjas, Daróczi Ágnes újságíró, Eörsi István író, Esterházy Péter író, Faludy György író, Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár, az MTA és az Európai Akadémia tagja, Fischer Ádám a Manheini Opera művészeti igazgatója, Fridli Judit a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, Furmann Imre ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Gombár Csaba társadalomkutató, Grünwalsky Ferenc filmrendező, operatőr, Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár, Havas Gábor szociológus, Hegedűs B. András közgazdász, szociológus, Hell István újságíró, Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Jancsó Miklós filmrendező, Kemény István szociológus, Kende János operatőr, Kende Péter politológus, a C.N.R.S. volt kutatási igazgatója, az MTA tagja, Kenedi János kritikus, Kertesi Gábor közgazdász, egyetemi tanár, Kis János filozófus, egyetemi tanár, Közép-európai Egyetem, Kóczé Angéla az emberi jogi oktatási program igazgatója, European Roma Rights Center, Budapest, Konrád György író, Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Lengyel László közgazdász, politológus, Ludassy Mária eszmetörténész, egyetemi tanár, Nádas Péter író, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, egyetemi oktató (ELTE, Közép-európai Egyetem), Orsós Éva a Mediátor Alapítvány igazgatója, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke, Szikinger István ügyvéd, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Ungváry Rudolf író, Vásárhelyi Miklós sajtótörténész.
Az MSZP a választásokig már nem vesz részt a parlamenti munkában Az MSZP-frakció a választásokig már nem vesz részt az Országgyűlés munkájában - jelentette be Nagy Sándor, a képviselőcsoport vezetője szerdán Budapesten. A szocialisták a kormányfő viselkedése miatt hozták meg döntésüket.
Az Árpád-sávos zászló az 1270-es években jelent meg. Imre királyunk (1196-1204) Aragóniából hozatott magának feleséget, s az aragóniai uralkodók címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatóak. S a magyar király a leendő felesége, és családja tiszteletére, a függőleges osztású vörös -arany pajzsmező magyar párjaként a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott(addig az Árpádok zászlaja sima vörös volt). Tehát előbb címereben jelent meg az Árpád-sáv (a mai napig is címerünkben megtalálható!!), majd az 1270-es években V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepelt
A kisebb létszám és az átalakuló intézményrendszer hatására a közszféra egészének működési kiadásai a GDP jelenlegi 18,4%-áról 2009-re 15,2%-ra mérséklődnek.
...
Ma három nagy területen van jelentős ártámogatás: • a gyógyszereknél, ahol a támogatás mainál hatékonyabb rendszerének kialakítására az egészségügyi reform részeként kerül sor; • a közlekedésben, amelynek módosítására, a tarifa- és kedvezményrendszer átalakítására az új közlekedésfejlesztési koncepció keretében 2007-ben kerül sor; • a lakossági energiafogyasztás támogatásában, amelynek legnagyobb részét a gáz árához adott tömbtarifa támogatás teszi ki. A gázártámogatás jelenlegi – valamennyi háztartás számára jelentős támogatást biztosító – rendszerét 2006-2007-ban fokozatosan felváltja a szociális helyzetük alapján rászorulók, a nagycsaládosok célzott szociális támogatása. A szociális alapú támogatási rendszerben az érintett mintegy 1,2 millió család terheit a Kormány a világpiaci áraknál alacsonyabb hazai kitermelési költségek alapján keletkező 70-80 milliárd forintos bányajáradék és az ezt kiegészítő 10-30 milliárd forintos költségvetési támogatás biztosításával mérsékli.