Az ivarérettség kb 4-5 hónapos kortól kezd kialakulni, minden ebben a korban bekövetkezett változás általában ehhez köthető. Sajnos az ivarzási tünetek -már ha ez az- nem mindig múlnak el ha az ivarérettség kialakulása után ivartalanítanak, de többnyire jelentősen enyhülnek.
Ha még nem ivartalanított a cicád, akkor mihamarabb keresd meg az állatorvosodat (vagy cseréld is le, mert egy jó állatorvos felhívta volna a figyelmedet, hogy az ivartalanítást ne hagyd ki!) és beszéljétek meg vele a lehetőségeket. A lánycicák kicsit nehezebben viselik a műtétet, de egy hét alatt teljesen túl lehet rajta lenni.
A képeknek meg kell felelnie pár kritériumnak, valamilyen közismert formátumúnak kell lennie, és nem lehet a fájl mérete nagyobb 512kb-nál.
Itt alul a "Kiválasztom a képet" gombra kattintva tudod feltölteni, azután a feltöltött képek mellet még rá kell kattintani a "Beillesztés" gombra, hogy bekerüljön ide, a hozzászólás szerkesztőterületére is.
Megpróbálom röviden: amikor megérkezett, onnantól fogva folyamatosan bújt hozzám, bármit csináltam a vállamon, nyakamba, mellemen volt, az első naptól velem alszik. S én simiztem, puszilgattam, babusgattam, szóval állandó volt a testi kontaktus. Éjszaka a nyakam körül, mint egy sál, ugy aludt, majd kb 4 hónapos korától úgy, hogy fogtam az egyik mancsikáját és ő rátette a kezemre a másikat.:) Az, hogy állandóan a nyomomban van, mindig mindenhova követ, az megmaradt. Nagy lakásban élünk, minden helyiségben van ágyikója, a dolgozóban kettő, még az íróasztalon is van egy, sőt az ablakpárkányon is, hogy ha többet vagyok ott, akkor is tudjon mellettem aludni. Rengeteg játéka van, de egyedül nem nagyon játszik, viszont azt "elvárja", hogy én játszak vele. De bármilyen helyzetben, akár játék közben megakarom simogatni, azonnal harap és kivétel nélkül, bárki jön hozzám, megharapja!
Próbáltam utána olvasni, hogy mi az oka a harapásnak, de ami magyarázatot találtam, semmi nem indokolja. Ezért gondolom azt, hogy "túlszerettem" az állandó ölelésemmel, puszilgatásommal. Pl.: minden alkalommal,amikor hazajövök, az az első, hogy : szia drága Herelmem, megjött anya, hogy vagy édesem..." és azonnal felveszem, ölelgetem, megpuszilgatom.
Ha nem vagy felkészülve egy alom vállalására akkor inkább az ivartalanításra gondolj! A cicád hosszútávon egészségesebb lesz. Nem is beszélve az ivarzási tünetekről.
Néha Lizike is csinálja ezt a rohangálós dolgot, főleg este felé. Remekül el tud lenni egy fülpucolóval, attól szinte transzba tud esni! Egyébként szinte pontosan olyan a viselkedése mint amit leírtál.
Rajta nem nagyon lehetett észrevenni az ivartalanítás után jellemváltozást, Fricike ellenben sokkal nyugodtabb lett és kicsit bújósabb is. Lizin inkább az látszott meg, amikor szegény Fricikém elkóborolt, azután feltűnően több szeretetet mutatott irányunkba, de még ez sem valami sok. Jellemzően három helyzetben keresi a társaságunkat, fürdés közben szokott beülni a kád mellé és "vigyáz" ránk, este az ágyba szokott megjelenni és "zörög" és reggelente, akkor nagyon bújik, mert olyankor szokott enni kapni...
Napközben nem nagyon szokott közeledni, többnyire elvonul és "hepázik" néha kicsit játszik, és ha úgy heveredik le, hogy le tudunk ülni a közelében, akkor lehet simogatni, de akkor sem túl vehemensen, ha például valaki az ölébe próbálja venni, akkor ott nem marad.
Egyedül talán a legkisebb fiam tudja elalváshoz átkarolni, de amint elalszik, Lizi ott is hagyja, mondjuk Ádám fiam kb 3 perc alatt ki tudja ütni magát...
Őt se akarta még odaadni a tenyésztő, de a Lányom kikönyörögte, mivel dec. 23-a volt és mindenképpen szeretett volna meglepni Vele. Semmi gond nem volt ezzel, azonnal otthon érezte magát, szépen evett, szobatiszta volt és a tenyésztővel folyamatosan tartottam a kapcsolatot, s tartom a mai napig. Követi Herelmem ( nem ez a neve, hanem Ramszesz, csak én így szoktam őt említeni, mert 1 szóval így tudom kifejezni, hogy Ő az életem, a mindenem) fejlődését.
Jaj, annyira szeretném megmutatni Nektek!:) Legalább 7-800 kép van róla (na, nem mindet, ne ijedjetek meg!) Sajnos nem tudom, hogy kell képet felrakni.:(
Lehet, ez itt alul az az opció? Na, megpróbálom...
Szerintem ez minden cicánál más.Az enyém 2 éves lesz februárban.Kandúr a drága.15 hetesen hoztuk el.Azóta semmit sem változott a jelleme.A "ragtapasz" tökéletes jelző rá.Ahol vagyunk,ott van.Úgy hozzám bújik,ha alszunk,h időnként a páromat kell megkérnem,h segítsen megfordulnom az ágyban:-)Ha ülök a gépnél,az ölembe bújik és alszik.Mindenhol ott van.Imádja,ha vakarom és simizem.Ritkán vonul el,az sem tart sokáig.Akkor alszik külön,ha nyáron nagyon meleg van.Ha nem foglalkozunk vele reklamál.Szeret fogócskázni.Olyankor elbújik és lesből támad.Kergetni kell és elkapva meggyömöszölni:-))
Mit jelent nálad az,h nem viseli jól a szeretgetést?
Pár észrevétel: Mint azt már itt olvashattad, az nem igazán nevezhető tenyésztőnek, aki 7 hetes korában odaad egy kiscicát! Én is 8 hetesen hoztam el Lizikét és hát volt is probléma, nem evett rendesen és talán ezért sem lett egy nagy cica, de mondjuk mi már így szeretjük... :-D
Egy cicát nem lehet nevelni... illetve csak nagyon nehezen. A cicák általában, pláne a Brit cicák felnőtt korukra hajlamosak arra hogy visszavonultabbá vállnak. Lizike is olyan volt picinek, hogy szinte görcsöt lehetett rá kötni... most meg reggelente bújik amikor a kaja közeleg, meg esténként néha szokott az ágyba odajönni és bújni egy kicsit, de azt sem nagyon. Napközben csak akkor lehet simogatni ha odajön és lefekszik a szomszéd fotelbe, de csak úgy, na úgy nem! A fiam azt szokta mondani rá, hogy egy arisztokretén...
Lehet mozgatni, egy lézerrel, egy egérlabdával vagy egy tollaspálcával egészen be lehet pörgetni, de a babusgatást azt nem szereti.
Ha esetleg vannak képeid a cicádról, akkor azt ide is felteheted.
Új tagként csatlakoznék Hozzátok. Nagyon sajnálom,hogy eddig nem találtam meg ezt a klubbot!:(
Bele-bele olvasva az eseményekbe nagyon jó lett volna. Sokat tudtatok volna segíteni. Talán most is tudtok még.:)
Nekem soha nem volt cicám, nem is gondoltam volna, h valaha lesz. Tavaly karácsonyra kaptam 7 hetesen egy kis bogyót.:)
Emlékszem elsírtam magam a gyönyörűségtől, de kétségbe is estem, hogyan tovább, mit hogyan kell csinálni? Még ma sem tudom igazán, bár a tenyésztőtől kaptam instrukciókat, de ezek kifejezetten a tartására vonatkoznak. Viszont a "nevelése" komoly kérdőjel számomra, s félek elrontottam. Az igazság az, hogy amikor megkaptam, a nyakamba bújt.....:) én ott, akkor elvesztem.....azóta is csak határtalan szeretetet, imádatot érzek iránta! Fogalmam sincs, hogy élhettem eddig nélküle??? Sajnos én olyan vagyok, hogy a szeretetemet a babusgatással, simivel, az érintéssel is muszáj kifejeznem, s úgy tűnik ezt nem viseli jól.:(
Nem tudom, hogy "van -e élet" mostanában itt, csak remélni tudom, hogy igen. Többször felnézek és ha lesznek tapasztalt gazdik, akkor szeretném kérni a véleményüket, segítségüket.
Csak annyit tudok,amit itt olvastam róluk.2 éve amikor cicát kerestem,én is csodálattal néztem a képeiket.Aztán kiderült,h a képek évek óta vannak fent.Aki pl most Datolya von Orchindenwald néven fut....szerintem évekik Tájfun néven volt kint.Írjátok meg ha tévednék,de én így emlékszem.A többi róluk szóló hozzászólást olvasd vissza,ha megtalálod.Az a biztos.
Valószínűleg többet leszek zugolvasó, de mindenképp jelezni akartam, h én is itt vagyok :)
Mi új kennel vagyunk (bár a téma körüljárása már több mint 2 éve tart), és nem csak hogy brit cicáink vannak, hanem egyenesen brit hosszúszőrű cicáink.
Első almunk 12-én született és rettentően izgatottak vagyunk, hogy milyenek lesznek és várjuk az első kiállításukat is.
Sajnos, én is ismerek igen közelről tenyésztőt, aki csak papíron az.... valójában szaporító.... és ahogy látom, sokan vannak még. Azt is látom, h rettentő sok helyen megy futószalagként a dolog... mi ennek sem vagyunk hívei, kis kennel szeretnénk maradni, mert még mindig a cicáink boldogsága a legfontosabb.
Én igazából abban szeretném a segítségeteket,ötleteiteket kérni, hogy az osztrák határ közelében lakunk és olyan tenyésztőket keresünk akik itt laknak a közelben Szombathely,Kőszeg, Sopron,Győr, ismertek e ilyeneket. Én most szerettem bele egy ilyen Brit kiscicába és nagyon szeretnénk egyet.Kislánykoromban mindíg voltak cicáim most 2 kutyánk és halaink vannak,de felélett a vágy egy ilyen kis csöppség után :)
Remélem nem lesz bajuk a piciknek, de nem is nyúltunk hozzájuk pont ezért. Azért én nem bántam a talit, mert legalább láttuk őket, és a helyet ahol cseperednek.A szülőkkel is találkoztunk és mkndenki tőrzskönyvét, orvosi papírjait megnéztük.Az állatorvosukat kiderült hogy személyesen is ismerjük, szóval jó eséllyel megtaláltuk az ideális kenelt, és a tökéletes cica babát! :-) Már csak számunkra tetszőbb nevet kell választanunk, mert a cica törzskönyvezett neve Diamond Shine Cián lesz, a keresztnév azonban nekünk nem annyira tetszik, túlságosat asszociativ. :-)
ha 2 hetesen engednek egy picikét meglátogatni,akkor az nem jó jel. egy igazi tenyésztő 4-5 hetes koráig idegent még az alom közelébe sem enged. túl nagy a veszély esetleges baci bevitelére. én egyszer voltam látogatni 4 hetes piciket, és csakis az ajtóból kukkolhattam 3 méter távolságból
Sajnos azt kell mondjam, hogy ma Magyarországon ez a mentalitás benne van a levegőben. Egyszerűen minden helyről ez a minta árad. Talán a Kéri László jellemzése tudja ezt legjobban leírni, ez az alulról jövő kétharmad...
Akkor amikor a becsület, a tisztesség, a tolerancia és még sok hasonló "érték" ennyire le van értékelve egy ország elitjének szemében, akkor nem nagyon lehet csodálkozni, ha ez a társadalom alsó szintjén (ahol nem mellesleg vérre menő és nem csak egzisztenciális túlélési harc folyik nap mint nap) megjelenik.
De nem szeretnék ide nem való témába keveredni, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy manapság az ismertség és a jó hírnév az amiben bízni lehet, a "szerződések" kora lejárt! Mielőtt valaki úgy gondolná, hogy túlzottan pesszimista vagyok, gondolja végig, hogy milyen lehetőségei vannak a jogai érvényesítéséhez, mibe kerülne neki és valóban hajlandó lenne-e egy ilyen procedúrába belekeveredni.
...azt azért hozzátenném, hogy ez a lentebb linkelt, hivatásszerűen tenyésztéssel foglalkozó emberekre nem igaz, és ott szinte elő sem fordul ilyen jellegű "garanciális" probléma.
Ezek a tenyésztők általában kapcsolatban maradnak a vevőikkel és ápolják a jó viszonyt, nekik számít a jó hírük!
Gondolj bele, mit tudnál csinálni ha beütne a baj? Csak az eladóhoz mehetnél, aki vagy elismeri a felelősségét, vagy nem! Ha nem, akkor mész a rendőrségre? Körberöhögnek! Ügyvédhez? Csak az első konzultáció kb.: 10ezer ft.
Ha elismeri, és nincs kikötve a szerződésben, hogy a garancia mit takar pontosan, akkor a felkínált "cserecica" helyett nem kérhetsz pénzt, illetve ez megint csak egy polgári jogi vita...
De az a gyanúm, hogy aki az apróhirdetési oldalakon hirdeti a cicáit annak nem sokat jelent, ha ilyen fórumokon esetleg megszellőzteted, hogy egy inkorrekt ember, tehát szóba sem fog veled állni. Mindamellett simán állíthatja egy vitás ügyben, hogy a cica nem lett kifizetve, ha nem tudod számlával, vagy nyugtával igazolni, hogy átadtad a vételárat. A szerződés csak a vételárat rögzíti, de a fizetés tényét nem igazolja.
Rengeteg ilyen-olyan lehetősége van az eladónak, hogy kibújjon a felelőssége alól, míg neked meg szinte alig van lehetőséged a jogaid érvényesítésére és azok is csak ráfizetésesek. Egy ilyen esetben mindig az eladó jóindulatára vagy bízva, az meg maximum egy "cserecica" erejéig szokott terjedni, de szinte biztosan nem egy ~100 ezer ft. körüli összeg visszafizetéséig, erre bármikor nagyobb összegben mernék fogadni.
