A caitiffek, azok, akiknek nincs klánja. A Giovannik, pedig a Cappadocianoknak az utódjai. Mint a Tremerék a Salubriknak. Nem birom már olvasni ezt a szenvedést... :-)
Most néztem meg a játék főmenüjét (alaposabban)
és oldalt ott a 13 klán jele, és a Caitiff és a Cappadocian jele nincs ott úgyhogy arra gondoltam hogy ez a két csoport nem is létezik csak a játékban. Viszont egy oldalon ( members.tripod.com/~relaxation/12.htm ) meg olvastam mind a kettöről és az az oldal nem hinném hogy a játékot vette alapúl.
Találtam két oldalt ahol írnak a klánokról (hány van meg milyenek)
az eggyik ezt írja:
"Klánok:A káiniták 13 klánba rendeződnek,azon belül Vagy Kamarilla, vagy
a Szabbat szektájába tartoznak,de vannak független klánok is.
Kamarilla :Brujah,Gangrel,Malkaviták,nosferatu,toreador,tremere,Ventrue
Szabbat:Lasombra,Tzimisce
Függetlenek:Asszamiták,Giovanni,Ravnos,Szet követői."
egy másik is felsorolya klánokat, de ott kimaradt Giovanni, de viszont van egy új még pedig
a Cappadocian és így mind a két helyen meg van a 13 klán (illetve még van a Caitiff de ez
ugye bár nem klán). Ott ahol van a Giovanni klán (www.nexus.hu/ferae/klan.html) ott van neki
jele is. Viszont a számomra nagyra becsűlt játékban (Vampire The Masquerade - Redemption )
Meg van mind a kettö és egy csomó másik ki van hagyva.
Ha valaki tud valamit erről pötyögjebe ide. légyszi:)
küldtem word-ben az emilcímedre egy csomó cuccot a vámpírokról. a netről kapartam össze, most nagyon lelkes vagyok és rá vagyok kattanva a témára, úgyhogy most ez van. ha tudsz valami plussz infót vagy képeket, akkor küldhetsz.:) ne legyünk már tudatlanok.:)
"nem lehetek tudatlan vámpír.:)))) "
Én is így vagyok vele ezért keresem:))
"NOD KÖNYVE: A Nod könyve a vámpírok históriáját írja le, egészen Káin születésétől napjainkig. A klánok harcait, a történelmüket. A Nod könyvét sohasem jelent meg teljes egészében, részletek ismertek különböző nyelveken."
Én is ennyit találtam :)
Ja nem itt egy kis adalék:fantasy.nrg.hu/egyeb/nodkonyv/nodkonyv.htm
Az oldalakat meg köszi!!!!!!!!4
Nod könyvéről így hirtelen ennyi, még kutatok, én is szeretnék többet tudni, hát ez így nem állapot, nem lehetek tudatlan vámpír.:))))
"NOD KÖNYVE: A Nod könyve a vámpírok históriáját írja le, egészen Káin születésétől napjainkig. A klánok harcait, a történelmüket. A Nod könyvét sohasem jelent meg teljes egészében, részletek ismertek különböző nyelveken."
hát kérlek:
http://wolfieluc.tripod.com/vlee.html
vagy
http://theshadowlands.net/vamp.html
sorry, de nem tudom idelinkelni, vagy mifene, csak így beírni. majd még írok, ha érdekel, meg magyarokat is. amit kigyűjtöttem, azt elküldöm majd emilben word-ben,csak egy másik gépen van és át kell onnan bányásznom. nod könyvéről nem tudok semmit.:(
No végre valaki:))))))))))
És tudsz írni pár címet abbol a terjedelmes cuccból?? Nod könyvéről van valami infód?
me' engem elöször az érdekelne úgy "isten" igazábol, hogy mivagyon a nagy könyben megírva. Utánna már lehet olvasni regényeket is, meg stb...
ja, folyton kihal ez a topic, úgy látszik a sötétség gyermekeinek máshol van dolga.:)
terjedelmes mennyiségű cuccot kutattam fel a neten a vámpírokról, nem csak az irodalom-babona-misztikum világából, hanem a vámpírizmusról, mint betegségről is. érdekes nagyon. kár, hogy dracula gróf rémtetteiről nem sokat találtam.
most olvasom sokadjára a lestat a vámpírt, eleinte nem tetszett ez a fajta ábrázolása a vámpírnak, túl érzelgősnek találtam, de most már egyre inkább "bejön".
Hát már megint leült a topic de rendesen:(
Na mivan! Újévre kihaltak a Vértestvérek vagy mifene??!!
Nekem az interjú a vámpírral című FILM rakta a fülembe a bogarat, Mondjuk akkor annyit tudtam a vámírokról hogy vért szívnak oszt jóvan, de most érdekelne a Nod Könyve nemtom hogy magyarúl megvane? mert egy kűlhoni lapon láttam (assz 2 font körüli aron) és az tényleg alapokkal szolgálna.
Nekem mondjuk csak az volt a gondom, hogy teljesen felesleges volt a végén a mai korba "lökni" szerencsétlen főhőst. Az egész olyan hiteltelen lett. Számomra.
Ahogy a dátumokat nézem, nem kicsit. A redmption játék nem volt rossz egy ideig, de volt egy nagy hibája abszolút nem csapat játék. Ha volt egy kis esze az embernek akkor megkérte társait maradjanak ahol vannak, és egyedül intézte el az aktuális jelenetet. Max néha váltogattad a karaktereket, de egy idő után kicsit uncsi volt.
Meg nevetséges is volt az egész. Amikor pl. az elején lenyomtad a Tzimisce-t, na már az hollywood-i mese. Aztán meg annyi vámpír volt minden klánban, hogy az egész országban nem volt annyi nem hogy egy városban. Abban az időben a prágai Tremere népesség kb. 2-3 volt. Nem 20-30.
Az meg a másik hülyeség, ahogy az egy szál kezdő Brujah végigírtja az egész Bécsi Tremere központot. És a nevek, haha, mikor minden második Tremere régens volt. Egy városban jó esetben van 1 régens nem tucatnyi!
Kicsit leült a topic. :)
Ebben a témában még nagyon jó volt számomra a Vampire Masquerade Redemption nevű PC játék, ami az eredeti játékszabályok szeint készült. Aki még nem nem próbálta, annak kötelezô darab.
Egyetértek az itt leírtakkal. Élvezetes öreg vámpírral is játszani, csak sok tapasztalat és sok munka kell hozzá, hogy meg tudj formálni egy ilyen karaktert.
Angel/Buffy kicsit gyengébbek a Penge 2-nél.
Nevetséges. Mikor Buffy pusztakézzel kinyír egy vámpírt. A hasamat fogtam a röhögéstől. Ha egy vámpír látta ő is örült. Egy-két hülye talán elhiszi, és azt hiszi bármi esélye egy vámpírral szemben. Hahaha...
Szerintem Fehér Farkaska egész jól eltalálta a vámpír létet. Vagy legalább elég hihetőre csinálta.
Persze felvetődik, hogy egy huszonéves nem tudja elképzelni se hogy gondolkozik egy 6 ezer éves. Bár Plus ca change, plus ce la memo choose.
Mondjuk az RPG-ben főként kezdőket játszol, és nehézsége miatt csak veteránabb játékosnak ajánlott, plusz olyannak aki nem kockákat dobálgatni és gyilkolászni akar. Hence Storytelling game.
Bár persze, hogy báb vagy nem. Ha rossz hangulatban vagy, feldühítenek, becsúszik egy két ölés. :)
A harc rendszer elnagyolt, de egész élethű. Ez pedig azt jelenti halálos. Azaz nem érdemes harcolni, mert minden harcban benne van hogy kinyúlsz.:)
Néha olvasok vámpiros regényeket is, de nem ez a fő irányvonalam.
Az Anne Rice könyvek "romantikus" vámpirjait kedvelem a legjobban. A könyvek: Lestat, Kárhozottak Királynője nagyon bejött, zseniális ahogy a különböző nézőpontok helyességét, és az ok-okozatot levezeti. A filmek közül Az Interjú nagyon tetszett, főleg a hangulata miatt, de a Kárhozottak Királynője filmet csak a Dracula 2000 popcornmozihoz tudnám hasonlitani (ha valakit megsértettem ezzel, akkor bocs, de ez a véleményem), a Bram Stoker Drakulája szintén bejött anno. A többi AR regényt még nem volt alkalmam olvasni, de a közeljövőben szeretnék időt szakitani rá. Vannak olyan jók, mint a fent emlitettek?
Ha valakit érdekel a Kárhozottak Királynője CD-n DVD rip/feliratos, akkor dobjon mailt.
Az Angel/Buffy közül talán az előbbi tetszik jobban, bár egyik sem jön be igazán. Bár az Angel zenéje egyszerűen istenölés, olyan jó.
A Blade dolog meg szvsz szimpla vicc akciófilm, melyben csak ürügy a vámpir-erő a gyakáshoz.
Üdv : rozsoma
A vámpírok elvileg örökéletűek, ennélfogva lehetnek többezer évesek is. A származásukat általában valami porhontéssel elintézik, ez a dolog kényes része, ugyanúgy mint a teremtéstörténeteknél a semmiből valamivé válás közti pillanat, amit gyorsan elkennek valami maszlaggal, hogy az izgibb témákra lehessen rátérni.
A szerepjátékos vámpírokban elvileg külön hangsúlyt fektetnek az általad hiányolt dologra is csak azt nagyon nehéz kimesélni és kijátszani, sokkal könnyebb vérivó szuperlényként ábrázolni a figurát és tobzódni. Ez nem a játék, hanem az azt játszók hibája... de nem is hiba, mert játék. A lehetőség benne van, nem mindenki él vele.
Egyébként az Interjú a vámpírral-ban Louist Lestat öleli, később nyavajognak is, hogy nem kellett volna vámpírt csinálni egy ilyen szentimentális fickóból de Lestat később Claudiával is bakot lő, szóval ez a vámpírgyártás nem igazán ment neki:). Egyébként Lestatnak Louis pénze kellett, hogy fenntartsa az egzisztenciáját, mert ő maga csak költeni tudta és mindig elfogyott. Csak egy prózai ok, hogy miért teremt egy vámpír társat. A másik, ha unatkozik. Vagy ha a szellemi energiájára van szüksége, lásd Armand viszonyát Louishoz.
És hogy még mindig ennél a könyvnél maradjak, a párizsi vámpíroknak Armand vezetésével egész frankó kis társadalmuk volt. Ez pedig továbbiak léténekl lehetőségét is felvetheti, tehát ez esetben nem tűnik hihetetlennek a dolog. Másrészt meg talán törvényszerű is... valahol emberek voltak ők is, igényük van a hasonlók társaságára, kutatják egymást, ahogy Louis és Claudia is kutatta a többi vámpírt és fajtájuk eredetét... meg is találták a többi vámpírt. Nem biztos, hogy jó nekik, ha kevesen vannak, írtani pedig a szigorú törvényeik miatt írtják egymást. A szerepjátékos világnézet szerint pedig azért, mert a néhány nagy öreg kitalálta ezt a játékot, a kisvámpírok pedig csak bábok a gigantikus sakktáblán. Az egész pedig az öregek szórakozását szolgálja, hogy el bírják viselni az évezredek súlyát. Figyelemelterelés az örök kárhozatról, ami egyre nyomasztóbb teher. Érdekes lenne megtudni, milyen lehet hatezer évesnek lenni bár lehet, hogy nem kellemes.
álom: valóságos volt, félelmetes. Hülye hasonlat, de olyan érzés volt, mint mikor a kisgyerek játszik a késsel, és hiába mondják neki, hogy el fogja vágni a kezét, nem érdekli. Aztán egyszer tényleg elvágja a kezét, és rájön, hogy a szüleinek volt igaza.
Amúgy a vámpírokban az a jó, hogy
a) gyilkosok, akár tetszik ez nekik, akár nem
b) nagyon sokáig élhetnek (halandókhoz képest). A legjobban az a része érdekel, hogy ezt a kettőt hogy dolgozzák fel. Ezért nem szeretem a szerepjátékos vámpírokat, mert az nem ezt domborítja ki. Ott csak vérivó szuperlények, akik egymást meg az embereket gyilkolásszák ezerrel. A vámpírok azért ettől többet képviselnek.
Épp ezért nem bírom az AR könyvek folytatásait sem. Az Interjú még teljesen hihető volt, 200 meg 500 éves vámpírok, az még OK, de mikor bejött a képbe Marius, a 2000 körüli, meg Akasha a 6000 évével, az már egy kicsit sok volt... a boszorkányokról meg ne is beszéljünk.
A vámpírokban hiszek, de ez nem azt jelenti, hogy hiszek a farkasemberekben, ghoulokban meg hasonlókban. És nem hiszem, hogy a vámpíroknak bármilyen társadalma lenne, vagy egyáltalán túl nagy számban élnének. Nekik az a jó, ha minnél kevesebben vannak, miért 'teremtenének' újakat? Ugyanígy, miért irtanák egymást, amikor azzal csak azt kockáztatják, hogy magukra vonják az emberek figyelmét?
hát a nevükre már nem emlékszem, de abban játszott corey haim, feldman és kiefer sutherland, nem? ha az, amire én gondolok és nem én keverem, akkor az a film nem nagyon tetszett. paródiának elég szánalmas, jó pasik voltak benne. igaz, voltak benne vérfagyasztó jelenetek, azok szükségesek egy vámpír filmhez, de voltak benne marhaságok szvsz.
asszem elnézek egy tékába, kedvet kaptam megint néhány vámpírfilmet megnézni.:)
Nb
Hja, de legalább lettek volnak jók a poénok. Ez az erőltetett humortalanság meg az egy percre jutó poénok számolása leginkább egy gúnyos mosolyt csal elő, gondolom nem ezt akarták elérni.
De a Lost Boys-ban a két vámpírvadász kölyök tök jó volt (remélem abban voltak és nem keverem:), Edgar és Allen:)
az a jó, hogy aki a "romantikusabb, nyálasabb" vámpírokat kedvelik, és azok, akik a "véresebbeket", azok is találnak maguknak kedvükre valót bőven a könyvek és filmek között is. nekem személy szerint viszont a paródiás vámpír filmek nem tetszettek, főleg a leslie nielsen féle. bár a színész is ellenszenves, de hülyeség volt az egész.
Én meg éppen azt unom. A romantikát. Miért kellene minden vámpírregénynek romantikusnak lennie? sajnos a legtöbb esetben ez nem romantika, hanem valami romantikusnak tűnő nyálas valami. Persze ha jól meg van írva, akkor tényleg nagyon jó egy ilyen történet. Ha meg van írva jól...
A vámpíroknak van nyers erejük, ha akarják. Nem kell, hogy nekik legyen. elég, ha van egy rakat ghouljuk durva fegyverekkel, és ebből mondjuk 30-40 darab.
Ami meg a Matuzsálemeket illeti, vagy a Nictukukat, egy Vörös Halál szintű veszedelem, ami az egész vámpír és halandó létet veszélyezteti, nyílván nem valami kezdő ifjoncot állítanak rá.
Pl az Inconnu, vagy egyéb nagyhatalmú matuzsálemek nyílván való, hogy ősöreg vámpírokat, azok szövettségeseit küldik ellene. Ez a Jyhad. Ha valaki túl erős, akkor hozzá mért ellenfél kerül elő előbb-utóbb.
Szerintem ezt a könyvet úgy érdemes olvasni, mint egy jó akció regényt, csak éppen a Sötétség Világában:)))
Semmi probléma nincs, természetesen lehet olyan regényt írni, mint a Weinbergé:) Csupán nekem nagyon nem tetszett és ennek hangot adtam, mert így gondoltam helyesnek. És nem állítom, hogy nem volt benne intrika, sőt elég sok van benne. De én azt az igazi cselszövést, összeesküvést, diplomáciát, szóval a valódi intrikát hiányoltam belőle és az ezt övező stílusos körítést, a vámpíros hangulatot. Ehelyett tömény seregszemlét, hatalmasabbnál hatalmasabb hatalmasokat és mindennél übertápabb őslényeket kaptam és mintha folyton csak rá akarna licitálni és még és még és még... Szóval egy alap kis pár éves vámpírocska számomra több hangulatot áraszt, minthogy azt olvassam, hányszor tízezer éves és hogyan pofozta fel Káint és milyen alap embernek néz ki mégis, miközben fél kézzel el tudja pusztítani a világot. Igazából teljesen úgy éreztem magam a könyv (mindegy melyik) lvasása közben, mintha egy nagyon kezdő és becsvágyó mesélő még kezdőbb és nagyszájúbb csapatába keveredtem volna, ahol mindenki a másikra licitál, a mesélő meg el akarja pusztítani a partit. Közkeletű kifejezéssel élve: Vérpistikéék közé. Szóval ilyen kontárságnak éreztem a dolgot, bár nagyon tetszettek a régi mítoszok a Niktokukról (jól íriom?) meg minden, csak az a fránya hangulat... Ez persze saját vélemény, biztos rossz az ízlésem.
A vámpír természetesen azért intrikázik, mert nincs nyers ereje és így próbál szerezni. A nyers erő a vérfarkasoké, a vámpírok ereje a többségben van. Meg a szervezettségben, ha éppen szervezettek. Épp az egymás közti viszálykodásaik (Jyhad) miatt nem tudták még kiírtani minden ellenségüket.
A Sabbatnál egyébként ugyanúgy megvan az intrika, a nyers erejükkel meg az a baj, hogy hiába van meg, ha fegyelmezetlen.
Weinberg könyve egy reklám a szerepjátékhoz, ez nyilvánvaló. Kapott egy megbízást. Ettől fogva pedig érthető, hogy szépirodalom helyett inkább egy erőltetett forgatókönyv lesz a végeredmény, aminek a világ minél teljesebb bemutatása és egy vagy három könyvbe sűrítése a célja. Ez egyébként tényleg jól sikerült, így a pár oldalas gondolatébresztők hatására a kíváncsibbak rohanhatnak is a boltokba Inkvizíciót, Sabbath-ot, különböző klánkönyveket és egyéb kiegészítőket vásárolni és ezzel a könyv el is érte a célját.
A baj csak az, hogy ilyen sztorit én a metrón tíz perc alatt kiagyalok, ha készületlenül megyek mesélni.
A szépséget egyébként nem erre a könyvre és nem is a szerepjátékra értettem (utóbbiban azért sokat fel lehet fedezni), hanem a témában rejlő lehetőségekre, amik szerintem még mindig kiaknázatlanok. Talán Anne Rice közelítette a legjobban meg ezt a részét.
A Romantikát.
Mert ez az egész babonás horrorsztori a vámpírokról tele van romantikával és csak úgy duzzad az igazi giccses de jó kezekben tényleg értékesre formázható lehetőségektől. Csak gondolj bele: egy gyertyaláng, egy szál rózsa és egy csepp vér... Tök giccses de én mégis ezt a hangulatot hiányolom.
Az meg csak apró adalék, hogy tisztában vagy vele, mi folyik odakint. De ezek a kontrasztok akkor is legyenek benne egy sztoriban. Hogy a vámpírban ne a szörnyeteget lásd, hanem a kárhozottat.
Persze ötven szereplő jellemét nem nagyon lehet kiemelni egy könyvben.
A játékban meg igen, pont az a jó, hogy úgy játszod el, ahogy neked tetszik. És úgy mesélsz és azt, ahogy és amit neked tetszik. Interaktív:) Sokszor sokkal jobb, mint amit egy író el tud képzelni, pláne meg is írni.
Miért ne lehetne olyan regényt írni, mint Weinbergé? nehogymár azt mond, hogy a könyvben nem volt intrika? Az meg a másik, hogy ha egy vértestvér valamit intrikával nem ér el, a legtöbb esetben jön a nyers erő. Főleg pl a Sabbatnál. Seker meg eléggé jól intrikált a regényben szerintem.
Egyébként meg ez csak egy kis epizód a vértestvérek végtelen karneváljából. Amúgy meg mi az hogy mélyebb meg szebb? Én pl szemmi szépséget nem látok pl a Giovannik tervében, vagy a Sabbatban, de mondhatnék még egy csomó klánt is. Szerintem pont az az egészben a jó, hogy ilyen is meg olyan is van a világban, és ha játszol, akkor eldöntöd, melyik aspektusát domborítod ki a vámpíroknak.
természetesen ragadozó lennék, semmiképpen sem préda. de mi alapján választ, hogy ki legyen vámpír és ki nem? elég mókás elképzelni, hogy megjelenik, de csak egy feltétellel engedem be: ha belőlem is vámpírt csinál.:)) ha jól tudom, három szívás. de mi van, ha ő nem akarja?
