Ez egy roppant érdekes dolog. Sokak számára Tőkés egy nemzeti hős. Ugyanakkor sokszor találkozom Erdélyben emberekkel akik egyszerűen elkezdenek köpködni amikor Tőkés neve szóba kerül. Persze megkérdezem miért. A válasz általában olyasmi, hogy nagyratörő, el van szállva magával. Hogy maradt volna tiszteletesnek, miért kell neki politizálni. Hogy ezt meg azt csinált. Erre konkrétumokat szoktam kérni. Valami konkrét oka kell legyen amiért köpködnek rá. Konkrét ok pedig nincs. Legalábbis nekem még senki nem adott. Szerintem ez csak amolyan tipikus magyar dolog. Bezárni nem tudták, meggyilkolni nem sikerült, de a suttogó propaganda mindig beválik. Aki maga nem mer kiállni semmiért az leköpi azt akinek volt bátorsága hozzá. Kár pedig, mert nagyon kevés olyan magyar közéleti szereplő van akire még fel lehet nézni.
Kihantolnák Ceausescut a román kommunisták
A mítosz tovább él
A Román Munkáspárt (RMP)elnöke a Ceausescu-házaspárt exhumálná, mert így szeretné a kommunista vezetőket övező mítoszt szertefoszlatni, illetve illendőbb helyre temetni. Január 26-án pedig tüntetéssel emlékeznek meg a román diktátor születésnapjára.
A csángók a jászvásári (moldvai) püspökséghez tartoznak. A jászvásári püspökség román. A csángók sokszor és sok helyen kérték a pápát, hogy helyezze őket a gyulafehérvári (erdélyi) püspök fennhatósága alá, hiába. A gyulafehérvári püspökség magyar. Miután magyar iskoláik nincsenek, ezért különösen fontos lenne a csángóknak, hogy legalább a templomokban használhassák anyanyelvüket. A pápát ez minden jel szerint nem hatotta meg, a csángókra és úgy általában az erdélyi magyarokra a Vatikán egyébként is messziről és nagy ivben... Talán emlékszel még mikor a pápa Romániában járt és a román nyomásnak engedve Erdélybe el se ment, pedig hát mégis csak ott élnek a hivei, vagy mi... A román püspök ott Jászvásárban (Iasi) pedig nehogy már megengedje azoknak a szegény elmagyarositott románoknak, hogy magyarul imádkozzanak a templomban. Helyette elviszik a csángó srácokat janicsárképzőbe, ami ott a papnevelde helyi megfelelője, és csinálnak belőlük jó magyargyülölő román papokat. Ezek aztán visszamennek a falvaikba és kihirdetik, hogy a magyar az ördög nyelve, stb. A csángók meg mind a mai napig hiába kérnek magyar nyelvű miséket. Lehet, hogy át kellene térniük egy olyan vallásra amelyben nem Rómában vagy Jászvásárban döntik el, hogy milyen nyelven imádkozhatnak.
En megertem viszolygasodat.De azert mar most meg lehet mondani hogy tobbet ertek el mint a nagy paraszt-liberalis olelgetesben.
Megismetlem:valamire valo kompromiszumot mindig csak a legszelsobbel (vagy annak a kozelebbe levovel lehet csibnalni es betartatni) .A centristakkal asoha mert azzok felnek a szelszosegiektol.Nezd meg Izraelt ,a etrorista Begin es a Nasser helyetes Sadat (bele is halt) tudtak a mai napig is megmaradt konvenciot kotni.Remelem hogy igazam lesz,nem biztos de remelem.A politikai egyuttmukodes nem szerelmi aktus .Ilyenkor el kell fedni a partner arcat hogy ne undorodj tole...
Kedves Pézsmabölény!
Tudnál nekem mondani a lenti (185.) kérdésröl? Mellesleg édesanyámat '88-ban amikor Klézsára akartak menni elvitte a secu. Izgalmas ut volt. Akikkel csángóföld határán találkoztak megdöbbentö dolgokat mondtak. pl. öregnéni...beszélgetés erröl arról, majd öregnéni kérdez"-Maguk Lengyelek?"....
HT: ne orulj annyira!
Pezsmaboleny! Honnan szedted, hogy a Szabadsag kormanytamogatast elvez?!?
Szerintem messze a legjobb e-magyar napilap.
Makkay József a mai (kolozsvari) Szabadsagban igy velekedig errol:
Elveszett illúziók?
A hatalomváltást követô néhány hét alatt az utóbbi tizenegy év törvényhozási rekordjai dôltek meg: néhány nap alatt sikerült két törvényt is megszavazniuk a honatyáknak, és a hirtelen felértékelt szakbizottságokban folyó intenzív munka tanúsága szerint ez az ütem néhány hónapig folytatódni fog.
A kormánypárt legszebb Csipkerózsika-álmaiban sem kívánhatott ennél jobb felállást, miután kiderült, hogy kisebbségben fog kormányozni. A törvények elfogadásához szükséges parlamenti többség játékos könnyedséggel összejön, fenntartások nélkül működik a szavazógépezet, még akkor is, ha a kisebbik rossz támogatását felvállaló Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ úgy szavaz, hogy szavazótáborának igényeit nem mindig veszi figyelembe. Mint ahogyan az államosított ingatlanokról szóló törvény elfogadásánál történt. Az RTDP még az elôzô kormánykoalíció idején kiherélte a törvénytervezetet kénye-kedvére, és ezzel gyakorlatilag szentesítette a kommunista rendszer ingatlanelkobzásait. Hogy számunkra, magyarok számára milyen pozitívumot jelent az új törvény, nem tudom. Egy dolog bizonyos: ugyanaz a folyamat kezdôdött el, mint 1996-ban, amikor az RMDSZ úgy lépett be a kormánykoalícióba, hogy semmi garancia nem volt követeléseinek kiharcolásához. A képlet és a történelem ismétlôdik: ugyanaz a többségi román mentalitás és ugyanaz az RMDSZ szövetkezett velük ismét.
Nem véletlen, hogy a román lapok és a Nagy-Románia Párt gúnyolódik velünk: ismét kormánykoalícióban vagyunk, láthatatlan támogatóként. Az RMDSZ állítólag most az a kiskutya, amelynek egyelôre nem szabad csaholni. Ugyanazt tesszük, mint az elmúlt négy évben, annyi különbséggel, hogy magas rangú kománytisztviselôink száma a tavalyi 200-ról lecsökkent 30-40-re. Ez nagyon rossz üzlet mind az RMDSZ, mind a romániai magyarok számára.
Az RTDP-kormány elsô hat hónapja a külföld fele történô bizonyítással fog eltelni. A 180 nap alatt valószínűleg a helyi közigazgatási törvény elfogadásával kell beérjük, amit az elmúlt évek tapasztalata szerint nem lehet amúgy sem alkalmazni. Merô utópia abban bízni, hogy a mai nemzetállami keretek között a kétnyelvű tábláinkat nem fogják bemázolni, illetve valakit is elítélnek a tettesek közül. A vegyes lakosságú vidékek polgármesteri hivatalainak hivatalnok-állományát sem lehet egyhamar megváltoztatni, fôleg ott, ahol ezt eleve kizárja a polgármesterek túlfűtött sovinizmusa. Félô, hogy az RMDSZRTDP egyezmény ismét csak arra lesz jó, hogy néhány díszmagyarunk kormányhivatalokba kerüljön, vagy ott maradjon. A romániai magyarság lényeges problémáit éppen úgy nem tudják kezelni, mint az elôzô kormánykoalíció idején.
A mit miért kapunk kérdésére elôreláthatólag a következô négy évben sem kapunk választ. Ahogy telnek a hetek és hónapok, az is kiderülhet: az RTDP meggyôz néhány nagy-romániás honatyát, hogy iratkozzon át soraiba, így szerény támogatásunkra sem lesz szükség. Az RTDP és a kisebbségellenes román többség ismét megoldottnak tekinthet egy kényes kérdést: a magyarok úgyis hallgatnak, Nyugat és Amerika pedig természetesnek veszi, hogy a magyarok gondjait az új román hatalom is igyekszik megoldani. Autonómiatörekvéseink szép lassan feledésbe merülnek, néhány ember felelôtlen illúziójaként", amit a mai román helyzetben nyilván" nem lehet kivitelezni. A Kolozsváron 1992-ben elfogadott nyilatkozatra maholnap csak poros újságlapok hasábjai emlékeztetnek. Arra az RMDSZ-csapatra, amelynek többsége tisztában volt vele, hogy a romániai magyarság megmaradásának egyetlen lehetséges útja az önrendelkezés. A szép elképzelés a brassói kongresszuson meghalt, hiszen egyértelmű volt: érdekvédelmi szevezetünkben nincs annyi politikai akarat, hogy tűzön-vizen át harcoljon egy ilyen célkitűzésért. A sort folytatni lehetne, hiszen az elmúlt tíz év tanúsága szerint sokkal több kisebbségi elvárásunk volt, mint amirôl egyáltalán szót ejtettünk Bukarest törvényhozásában vagy nemzetközi fórumokon.
Marad a kérdés: meddig vállalja az RMDSZ a bábszerepet, és mikor nô fel végre a romániai magyarság reális elvárásaihoz?
Ma reggelre általános örömöt vártam volna itt, hiszen a román parlament megszavazta a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvényt, ami az aggodalomra okot adó parlamenti válsztások után, számomra igen pozitiv fejleménynek tünik, ugyhogy kifejezetten örülök neki.
Már a válsztásokkal kapcsolatban korábban is megemlitettem, hogy a fenyegtö szélsöjobb veszély hatására, amitöl a kisebbségi kormány elzárkózni igyekszik, lehet hogy paradox modon olyan pozitiv fordulat remélhetök az erdélyi magyarok (és szerintem a román nép ) javára, amely végrehajtására az elözö kormány képtelen volt.
Tulajdonképen a magyarnyelvű lapok javarésze támogatásból tartja fenn magát a határokon túl. Egyébként érdekes de éppen az Erdély lapok kapják a legkevesebb támogatást.
Valószínüleg azért mert ott lakik a legnagyobb létszámú magyarnyelvű olvasó/előfizető közönség.
Van egy elég alapos beszámoló erről az www.ika.hu alatt. ( ika=Illés KözAlapítvány)
A szlovákiai magyar lapok jelentős támogatás kaptak , főleg az előző hozzászólásomban néven nevezettek, persze a Mechiar rezsim alatt.
Sajnos nem olvasok igazán erdélyi magyar sajtót. Viszont, néha - néha belenézegetek egy -egy Kolozsváron megjelenő Szabadságba. Ez pedig egy hagyományos hangvételű napilap. Sok kolozsvári megszokásból olvassa. Fúrcsa szerkesztőségi gárdája van. Mindig is az volt. Jellemző erre a lapra, hogy sokszor vitába szállnak a román nyelvű Adevarul napilappal, ami egy közismerten Funarparti napilap. A régi rendszerből ez a két újság menekült át. Nem tudom miből él a Szabadság. Biztos, hogy valami kormánytámogatást élveznek.
Sokkal érdekesebb viszont a Krónika, ami erdélyi közéleti napilapnak titulálja magát. De mégis kevesen olvassák. Ki látszik belőle valami magyarsajtós hangulat. Nagy dolog ha nem a magyar kormány, vagy valami magyarországi alapítvány támogatását élvezi. Szerintem az ujság előállítása költsége jóval meghaladja az eladási árat.Ez csoda kellene legyen. De vigyázat az mert az ilyesmit szúrós szemmel nézi a román adóhivatal meg a román pénzügyörség!Valamikor csak lesz valami balhé, ha kiderül, hogy a napilap veszteségesen müködik. 3 éves folytonos veszteséges gazdálkodás után majd felszámoltatja Öket az adó hivatal. Kár lenne mert érdekesek.Az erdélyi újságok közül talán a legversenyképesebb megjelenésű napilap.
Romániai Magyar Szót nem olvasok. Sajnos ezek egyáltalán nem érdekesek, de szükség van rájuk. Végül is, Ök is alakjtják az erdélyi magyar közvéleményt, népeszerüsítik az R.M.D.SZ propagandát.
Anyám apja csángó volt. Valamikor a 20. század elején telepedtek le Déván, aztán Kolozsvárra jöttek. Ismerem a csángokról szóló legendákat. Jártam csángó földön, átmentem jó párszor a Gyimesi hágon.Nincsenek kapcsolataim csángokkal, habár származásom szerint félig az vagyok magam is.Persze apám református erdélyi magyar ember, én jómagam pedig református lettem. Jópofa plébános barátom azt mondja rólam, hogy én egy kopott katolikus vagyok akit elloptak a reformátusok :-))Persze az utolsó elötti dolog a világon amiért én problémáznék az a vallás lenne. Fontosnak tartom, hogy valahova tartozzam, és meg vagyok elégedve eddigi hovatartozásommal. Van egy volt újságíró fotós barátom akit a 70.-es években meghúrcolt a securitate mert csángó földön fényképezett. Van egy másik haverom aki néprajzos és éveket áldozott fel életéből a kultúrájuk tanulmányozásának céljából.
Mi erdélyiek úgy tudjuk, hogy erre vonatkozóan van egy titkos román kormányszintú hosszutávú stratégia még Trianon ota folytonosan érvényes, aminek az a lényege, hogy minden áron azt kell bebizonyítanni a románoknak a nemzetközi közvélemény elött, hogy a csángok eröszakosan asszimilált románok voltak és most történelmi igazságot hajtanak végre azáltal, hogy ezeket a szerencsétlen embereket ugymond vissza románosítják.
Különleges világ a csángó világ. Külön ize, zamata van a csángó nyelvnek. Kihaló félben van de életerös, eredeti. Kár, hogy a csángokért már rég szólnak a harangok...
Az anyanyelvű oktatás mellett az anyanyelven írott sajó szerepéről is jó volna szót ejteni.
Lehet fontos szerepe :
Az Új Szó mellett a Szabad Újság az egyetlen, tehát második lap, amely a Meciar-kormány sötét idejében a legkeményebb ellenzéki lap volt a Felvidéken.
Támogatás nélkül a határon kívül egyetlen magyarnyelvű hírközlő fórum sem tud életben maradni.
Erdélyben mi a tapasztalat, csak annyi amit a stiláris hibáiról már olvashattunk a magyarnyelvű lapokról?
Te azt sem tudod miröl beszélsz!!!!! Tudod mit jelent az a szó csángó???? Tudod hol élnek? Tudod miröl kérdeztem? A topic címében szerepel Erdély, talán nem itt kell kérdezni a témáról? Igaz, hogy a moldva kicsit odébb van de mindegy. Amugy meg mehetsz a busba, mert ..... vagy.
Čn eddig azt hittem,hogy mindenki olyan nyelven imátkozik a maga istenéhez, amin akar, annak hivatalból minden nyelvet meg kell értenie.
Ha meg egy egyház hierarhikusan szervezett, és nem tetszik a kinevezett plebános képe, akkor,
a. meg lehet irni az illetékes elöljárónak,
b. át lehet jelentkezni egy más közösséghez,
c. ott lehet hagyni az egyházat,
d. alapitani egy másikat.
Szóval, ezt a kérdést nem igazán érzem a forum /politika rovatba valónak.
Kedves topiclakók!
Nem volt most idöm átböngészni a topicot szóval lehet, hogy erröl már volt szó (ha igen akkor megfelel nekem a hozzászólás száma is és megkeresem). Tegnap parázs vitába keveredtem barátommal a csángók kérdéséröl. Szeretném tudni, mi a hivatalos álláspontja a magyarországi katolikus egyháznak a csángók vallásgyakorlatának (anyanyelvü) tiltása ügyében. Tesz-e valamit? Mit mond a Pápa? Mond-e valamit? Választ köszönöm: Waxxa
Végül is Ön abba hagyta a macsak farkának tekerését és lényegi jellegű kérdéseket kezdett megfogalmazni számunkra. Helyes. Ez a tisztességes jó út.
Na már most!Én is ténylegesen elvárom azoktól az úriemberektől akik az erdélyi magyar nyelvű oktatással foglalkoznak, hogy ódafigyeljenek egy jó pár dologra.
Egy oktatási rendszert csak akkor lehet müködtetni ha van rá igény.Megteremtenni egy olyan oktatási rendszert amire nincs igény az hiábavaló munka.Fel kell mérni elöbször, hogy mekkora ez az igény és hogyan alakúl a jövőben. Ilyen adatok alapján ki lehetne dolgozni egy rövid, közepes és hosszútávú oktatási stratégiát. Ugye Te sem leszel annyira naiv, hogy azt képzeld, hogy erre az erdélyi magyar egyetemre majd románok fognak járni vagy amerikai magyarok?
Az a baj kedves Zézé barátom, hogy rengeteg helyet képeztek a magyar diákok számára szinte minden szinten az utóbbi elmúlt 2--3 évben és nem volt rá jelentkező.
Jó azt is mondhatjuk, hogy ez a kezdet. De az egyszerű erdélyi embert amikor a gyereke jövőjére gondol nem az izgatja, hogy mennyire válik majd be az R.M.D.SZ. oktatási stratégiája hanem inkább az, hogy miből fog megélni a gyerek.
Ha megtanul egy jó szakmát vagy elmegy tovább tanulni. Itt marad e az országban vagy megy külföldre? Legtöbben az erdélyi magyarok közül magyar nyelvű iskolába adják gyerekeiket. Szerencsére még müködik a közösségi hovatartozás szorítása kényszere.Aki nem igy cselekszik, első fázisban kiközösíti magát. Pecsovistának titulálják, és kész! - elkerüli a lakását a pap, a gyerekkori barátok, megszólják a rokonok stb. Szerencsére!Aki vállalaja ezt a kiközösítést annak megéri.Ez inkább falun és kisebb városokban müködik. Nagyobb városokon azért napjainkban már nem annyira probléma.
Minden olyan társadalomból ahol kicsi a GDP elfútnak a jó fejek, amerre a szemükkel látnak. De nem mennek el mind, maradnak is. Mi lesz azokkal akik maradnak? Egyesek román iskolába mennek, mások pedig magyar iskolába mennek.Iskola végzés után munkába kell állni. Orvosok, jogászok mérnökök munkát keresnek. Elmennek egy munkáltatóhoz ahol szóba állnak egy személyzetissel. Ha az illető személyzetisnek megfelel a munkakereső dosszija akkor esélye van munkába állni. Szerintem kizárt dolog magyar nyelvű magán egyetemről a mai Románia területén orvosnak, jogásznak, közgaszdásznak munkát találni.
A "handimanekkel" nem lesz próbléma de az értelmiségiekkel igen csak lesz.Ugyanez a folyamat zajlik le Magyarországon is az erdélyi munkakeresővel. Informatikában, technikai beosztásokban még eltürik az erdélyieket. A legfrissebb végzösökön bizony már meglátszik a romániai oktatás silánysága. Java részük nincs fel készülve a piacgazdasági viszonyokra,. Életükben nem halottak minőségi szabványokról.Fogalmuk sincs mit jelent megfelelni a pillanatnyi minőségi követelményeknek. Jó persze megtanulhatják, de kinek van ideje ezt megvárni?
Mi lenne ha ezek az eljövendő erdélyi magyar felső oktatási intézetek a költségvetési tervezeteikben beterveznék mindazokat a rendkivüli költségeket is amelyek az erdélyi diákok európai szintű oktatását biztosítnák.
Mi lenne ha ezek az egyetemek és felső iskolák már eleve szervesen integrálodnának neves, elismert európai oktatsái rendszerekbe.
Az még nem igazán segítség ránk erdélyi magyarokra nézve, hogy a Gábor Dénes müszaki egyetem Kolozsváron vizsgáztat és okleveleket bocsájt ki. Jó és szép, de mi a cél és kinek használ? Hol érvényes, hol lehet használni azt az oklevelet, egyáltalán mire jó?. Jó, hogy ezáltal megismerkedhetnek az erdélyi magyar diákok is a magyar oktatási rendszerrel, de újból kérdem mi a cél és kinek használ?
Végül is be lehet gyüjtenni több tucat diplomát is. A mai világban a szigórú szakosodás éveiben, biztosan jól fog egy plúsz diplóma is a Gábor Dénes egyetem részéről is.Pláné annak aki majd Magyarországon akar dolgozni vagy letelepedni. De ha az elitünk elmegy Erdélyből Magyarországra, -habár ott sem várja öket senki sem tárt karokkal, mert ott már müködik egy piacgazdasági kényszerből szaármazó munkaerő szelekció, akkor tényleg jogos a kérdés, hogy mi lesz velünk, meddig lesz még magyarul beszélő ember Transsylvaniaban?
Kedves Pézsmabölény
Mar azt hittem, nem lesz mibe "belekotni" ;-) olyan osszegzos, megbekelos hangvetelu volt a legutolso hozzaszolasod.
De lam, megis csak van itt valami:)
Végső következtetésként kell a magyar nyelvű felsőoktatás de pillanatnyilag ez silány és nem megfelelő, emiatt nem feltétlenül román egyetemre kell menni, de el kell menni valahová máshova erdélyi elitet képezni mert messze még a Szapiencia alapítvány igérete.
Nos ez is haladas, mert e legelejen meg elvetetted az e-magyar egyetemet szuksegessegenek gondolatat.
Ellenben most azt irod, hogy silany, ezert menjenek mashova tanulni.
Ismerve a kulfoldon egyetemet vegzettek visszateresi statisztikait, ez sem egy brillians otlet. Ha pedig a kutya nem jon vissza, mitol javulna a szinvonal? Ha meg nem javul, ott tartunk ahol voltunk, 50 ev, es mar tenyleg nem lesz szukseg egyetemre.
Az is igaz, hogy mi ertelme jo egyetemen, kivalo szakembereket kepezni, ha a gazdasagi helyzet folytan ugy is elpucolnak amint csak tehetik.
Én ugy látom ezt a felső oktatási problémát, hogy nagyon szükséges lenne. Tényleg, ahhoz, hogy 2165 -ben is valaki Kolozsvárrol még belépjen a világhálóra és magyarul értekezzen a magyarul beszélő emberekkel, ahhoz elengedetlenül szükséges erdélyben a magyar nyelvű felsőoktatás.Azt nem szabad feladni, nem lehet alkú tárgya, egyszerűen létfontosságú cél kell legyen, az erdélyi magyar ajkú etnikai közösség számára. Én mint jogász, az ok-okozati összefüggéseket vizsgálva kénytelen vagyok elismerni azt a megállapítást, hogy minden cselekedetünknek kell legyen egy motivációja is. Erdélyben az elemi magyar nyelvű iskolába járó gyerek tovább megy a magyar nyelvű gimnáziumba, innen pedig a magyar nyelvű középiskolába és aztán bekerül az erdélyi magyar nyelvű egyetemre, felsőiskolára stb. Egy jó fej megállja a helyét bárhol és megtanul mindent amire csak szüksége lehet.Ez idáig minden rendben lenne. Csakhogy a jelenlegi elemi iskola, kivéve az erdélyi nagyvárosokat, enyhén szólva silány alapokat szolgáltat a késöbbi felső fókú oktatásnak. A nagyvárosokban is csupáncsak pár elitiskola létezik, a többi pedig vax.Az erdélyben létező jó középiskolák az ugynevezett, jó, színvonalas liceumok megszámlálhatóak a két kéz újjain. Szerencsére mindig volt, van és lesz magyar ajkú elitünk Erdélyben. Nem lehet elvárni azt, hogy minden erdélyi kisgyerek a XXI. század Nobel dijasa legyen.(Ez a Nobel dij nagyon kavarja az agyamat, de egyébként csak közhelyként használom - nincs tudomásom erdélyi származású Nobel dijasról).
Tényleg olvastam itt ebben a topicban nagyszerű érveket is az anyanyelvű felsőoktatás védelmére vonatkozóan. Én is azt mondom, hogy kell és meg is kell szervezni kellőképpen.Félmegoldásként nem érdemes. De igy ahogy ez pillanatnyilag kinéz nem müködik és nem is fog müködni ha nem intézkedünk.
Igaza volt annak a "nick" - nek aki azt írta, hogy kezdünk kasztokra tagolódni. Én tovább megyek és azt mondom, hogy egyre jóbban kezdünk eltávolódni egymástól, egyre egoistábbáká válunk, és már kihalófélben van a közösséghez való tartózás tudata. Hiába erőszakoskodunk magyar ajkú oktatást követelve minden szinten mert ha nem javítunk a létező romániai magyaroktatáson akkor csúnyául lemaradunk még a románoktól is.
Igaza van annak a "nick "-nek is aki azt irja, hogy a színvonalas oktatás már csak mitosz a tömegoktatás körülményei között.Arra pedig válaszolni,"hogy a roman egy csodaleny, akik minden szak-olimpiaszt megnyernek a vilagon, olyan ragyogo eros a roman pedagogia szinvonala???" csak azt tudom válaszolni, hogy nem szándékom elhitetni senkivek sem ezeket a román médiában közzé tett badar mitoszokat a román intelligencia ugynevezett "felsőbbrendüségéről a más európai nemzetekhez viszonyítva".Ehhez elég kimennem az utcára és szertefószlik a media által keltett mitosz. Igaz, hogy egy románnak nehezebben foszlik szerte, Ök általában ilyen téves mitoszokkal áltatják magukat, talán ezzel a módszerrel tartják fen önbizalmukat menekülnek át egyik napról a másikra, egyik századból a másikra.
Ami pedig azt illeti, "hogy a szakirodalom aszerint hasznos, hogy 100%-osan beleillik-e egy adott ország jogrendszerébe, akkor Romániában semmilyen, nem román szakirodalmat nem lehetne igénybe venni! Márpedig ez azt hiszem hülyeség." Tényleg egyetértek ezzel a "nick"-el is, valóban hülyeség. Mert semmi köze a jogi szakirodalomnak az ország jogrendszeréhez és a jogi normák gyakorlati alkalmazásához.A törvényeket a törvényhozó országgyülés hozza és töröli, a jogászok pedig csak gyakorlatba próbálják ezeket ültetni, átvilágítják, érvényre juttattják stb. Ehhez szükséges a szakirodalom és nem ahhoz hogy feltétlenül fedje a létező jogrendszert. Most pillanatnyilag nem akarok elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatosan, hogy mennyire kell egy romaijog kurzúsnak vagy egy polgárjogi kurzúsnak beilleszkednie a román jogrendszerbe. Ezekben a kurzúsokban általában csak általános jellegű normákat, elveket, téziseket szoktak kifejteni. Hogy a román törvényhozó miért nem veszi ezeket figyelembe az már nem a jogászok problémája és nem a jogi szakirodalom rovására írható tény. Hogy miért nem müködnek Romániában olyan egyszerű jogi alapelvek amelyek minden más jogállamban müködnek az csak azt bizonyítja, hogy Romániában messze még a jogállam megteremtése. Beszélhetünk egy átalakulásban levő társadalomról ahol talán létezik is egy kezdetleges demokrácia, ahol emlegetik a jogállamot, de mindaddig amig az alapvető jogoknak, mint amilyen például a magántulajdonjog nem teremtik meg a megfelelő garanciákat és oltalmat, addig Romániát nem lehet modern európai államnak tekinteni.
Végső következtetésként kell a magyar nyelvű felsőoktatás de pillanatnyilag ez silány és nem megfelelő, emiatt nem feltétlenül román egyetemre kell menni, de el kell menni valahová máshova erdélyi elitet képezni mert messze még a Szapiencia alapítvány igérete.
Látod újra eljutottunk egy másik úton oda, hogy a segítség egyik legfontosabb formája az anyanyelvi oktatás szinvonalának emelése.
Amikor arról volt szó a társalgás elején, hogy az anyaországbéliek, hogyan segíthetnének a határon túliakon pedzettük már az oktatás támogatásának ügyét.
Van ennek ügynek nyilván minden féle érzelmi motiválója de az anyagi vonzata az egyetlen kézzel fogható.
Éppen erről van szó!
Hogyan várjuk el azt, hogy jó minőségű általános és középiskoláink legyenek, ha közben arról beszélünk, hogy nem kell magyar felsőoktatás. És ez utóbbi nem csak tanító és tanárképzést jelent, hiszen amennyiben nincs elegendő számú, a magyar szaknyelvet megfelelő szinten uraló értelmiségünk, a pedagógus rétegünk is egyre silányabb lesz.
Az anyanyelv ismerete, meg az anyanyelvi oktatás szinvonala Szlovákiai viszonylatban is azonosságokat mutat az Erdélyiről hallottakkal.
A határontúli középiskolát végzettek képzettségének átlagos szinvonala hiányos, gyenge.
Van néhány kivételesen jó szinvonalú középiskola de sajnos nem ez a jellemző.
Az Illyés Közalapítvány eszközei a tehetség támogatásban és a határon túli iskolák támogatásában sokára érik be.
Aki úgy gondolja, hogy szükségtelen a magyar nyelvű felsőfokú oktatás az olvasson bele néhány újságba. Most nem a bivalyröcsögei Hírmondóra gondolok, hanem a Magyar Szóra, a Szabadságra, vagy a Népújságra. Ez utóbbiak helyi lapok ugyan, de jelentős művelődési központokban - Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen - jelennek meg. Olyan szörnyű nyelvezetben jelennek meg, hogy olvasás közben nehéz eldönteni, hogy röhögjek, vagy bőgjek. Hemzsegnek a tükörfordításoktól, tele vannak a magyar nyelvben nem így létező kifejezésekkel stb. Az egyik ok - az elkövetők trehányságán kívül - az, hogy a szakkifejezéseket az egyetemet végzettek csak románul és legfeljebb egy másik idegen nyelven tanulják meg. Miért gondolják azok akik feleslegesnek tartják a magyar nyelvű egyetemi oktatást, hogy az kizárná a román nyelv ismeretét? Attól, hogy valaki pl. a római jogot, pl. a kolozsvári magyar egyetemen magyarul tanulja, nem jelenti azt, hogy ügyvédként nem tud majd akár románul is megtartani egy perbeszédet.
A jog esetében - eltérő rendszerekről lévén szó - még elképzelhető lenne, hogy nincs mit kezdeni a magyarországi szakirodalommal. De ha ez így lenne, és a szakirodalom aszerint hasznos, hogy 100%-osan beleillik-e egy adott ország jogrendszerébe, akkor Romániában semmilyen, nem román szakirodalmat nem lehetne igénybe venni! Márpedig ez azt hiszem hülyeség.
Más tudománykörökre azonban a fentiek még kevésbé igazak. Éppen az lehetne a fő aduja a magyar nyelvű egyetemnek, hogy ott a "szokványos" egyetemektől eltérően többlet tudáshoz lehetne hozzáférni. Nem beszélve arról, hogy magyarul számos forrásmunka elérhető és valamivel talán könnyebb egy tudományos szöveget anyanyelven elovasni, mint teszem azt spanyolul.
Hányszor vitted, a számitógépedet klotyora, villamosra, ágyba, strandra, hogy valami jót olvassál?
Milyen hosszu volt az az szöveg, amit szemed kifolyasa nélkül egyfolytában képes voltál a képernyön olvasni? Ugye nem a "Háboru és béke"?
Gondolkozz el ezen.
Tiz év mulva, ha általános lesz az e-book, a nagy sebességü olcsó mobiltelefontechnológia és a mainál sokkal jobb felbontásu display, akkor fellélegezhetnek az erdök, de egy ideig nem kell a könyveket temetni.
Egyaltalan nem gyoztel meg. Ez egy masik mitosz, hogy ti. az erdelyi roman oktatas erosebb mint a magyar. Mit akarsz meg elhitetni velem, hogy a roman egy csodaleny, akik minden szak-olimpiaszt megnyernek a vilagon, olyan ragyogo eros a roman pedagogia szinvonala???
Ketsegtelen, hogy az egesz romaniai tanugy valsagban van, de az egesz tarsadalom abban van immar 11 eve. Ebbol nem szerencses mindjart azt a kovetkeztetest levonni, hogy jarassuk inkabb roman osztalyba a kölköt, mert az erosebb.
Sokkal aggasztobb, hogy evente 200 e-magyar osztaly szunik meg, ez durvan 5000 tanulot jelent.
A tanarok egyaltalan nem tettek le a fegyvert, de meg nem tudtak az uj rendszerhez alkalmazkodni. Az egesz oktatas elnyugatiasodik, ahol a fegyelem, a rend, a szinvonal ma mar csak legenda. De, hogy ennek etnikai szinezete volna??
Nem hiszem!
A Computer-buzi egy kicsit eros volt. Az MVSZes Csori, is ezzel tamadta Patrubanyt, pedig csak azt nem birtak ideat lenyelni, hogy erdelyi.
Ha a szamitogep kiszoritja a konyveket meg nem feltetlenul baj, hisz informacio atado lehetosege nem merheto a konyvekehez, + nem kell annyi esoerdot kivagni ;-)
Ugyanezt amit saját gyerekeidröl irsz, elmondhatod a magyarországiak kilencven szézalékárol is:
A vitzuális kultura megette a szeriálisat; nem tudnak és nem szeretnek olvasni, a stupid eröszakot hordozo számitogépes programjaik elött csücsülnek, képtelenek arra hogy kifelyezzék magukat.
A társadalom hihetetlen mértékben kasztosodik, a kiszámu elitiskola válogatott csládi hátterü tehetséges gyerekei hatalmas elönnyel startolnak az életben.
Kedves Zézé
az általad idézett szomoru nyelvi jelenség okát én elsösorban a szülök elfoglaltságában, vagy primitiv voltában látom. Szerencsétlen, kivételes történelmi helyzetének következtében magam is találkoztam egy olyan ismerössel, akinek joformán nem volt anyanyelve, mert szülei sajátjukon nem mertek vele beszélni, és azt amit megtanitottak neki, nem birták kellöképp.