Keresés

Részletes keresés

BeNZiN Creative Commons License 2011.07.20 0 0 5992

Maradjunk annyiban, hogy semmivel nem is utal erre :)

Nem igazán látok erre vonatkozóan semmi bizonyítékot forrásokban, persze nem zárható ki semmi teljesen de ennyi erővel a föld bármelyik pontjáról származhatunk.

Előzmény: abani (5991)
abani Creative Commons License 2011.07.20 0 0 5991

a djagfar tarihi semmivel nem mond ellent annak, hogy a kivándorlások, kirajzások a KM-ből történt.

Előzmény: BeNZiN (5990)
BeNZiN Creative Commons License 2011.07.20 0 0 5990

Számtalan ok miatt sem osztom a KM-i őshaza elméletét, ezek közül az egyik, hogy ha innét vándoroltunk volna szanaszét a hozzánk közelebb élő finnugor népek nyelve közelebbi rokonunk lenne mint a manysiké és a hantiké, de nem ez a helyzet, sőt, időben jóval távolabbi rokonságot mutatnak. Arról nem beszélve, hogy a finnugor nyelvek a török nyelvek közül az altáji török nyelvekkel állnak legközelebbi kapcsolatban ami szintén nem kárpát medencei eredetet feltételez.

 

Természetesen nem tartom kizártnak, hogy jóval a honfoglalás előtt éltek magyar törzsek a KM-ben, de,hogy ez lett volna az őshaza nem valószinű. Számtalan római forrás van pannoniáról, több nyoma kellett volna maradnia itteni eredetünknek.

 

A magyarok, hunok, alánok, avarok, stb csak a kaukázus északi részén, és annak előterében lévő füves pusztákon keveredhettek, és csak itt kerülhettek óperzsa, sumér stb szavak a magyar nyelvbe.

Ahogy azt a djagfar tarihi is írja.

Előzmény: abani (5989)
abani Creative Commons License 2011.07.20 0 0 5989

Egyet azért ne felejtsünk el, ugye volt a Wurm és a KM bizony nagyon védett helynek bizonyult.

Nagyon is elképzelhető, hogy innen származhat a közös nyelvrokonság, melyet bizonyos csoportok a WURM elmúlásával továbbvittek. Wgy úgy is mondhatnám, hogy a rénszarvas nyomába eredtek.:-))

Előzmény: BeNZiN (5988)
BeNZiN Creative Commons License 2011.07.20 0 0 5988

Finnugor nyelvet beszélnek észak svédországtól kelet szibériág, nehéz lenne azért elhinni, hogy mind tőlünk tanulták, nem vagyunk az a tundrán nyelveket oktató fajta.

Előzmény: abani (5987)
abani Creative Commons License 2011.07.20 0 0 5987

Én csak azt a következtetést tudom levonni, hogy jól megtanulták tőlünk a nyelvet, mert még mindig nem felejtették el!

Azért kíváncsi lennék arra is, hogy vajon 5000 -éve miként ejtették ki az elhangzott szavakat.:-))

Előzmény: Törölt nick (5985)
BeNZiN Creative Commons License 2011.07.19 0 0 5986

 

Nem kellett sokat keresgélni. Ez pedig egy csodálatos Hanti népdal, 20. másodperctől érdemes nézni, egy kisgyerek számol el 4-ig a dal elején. 

 

Előzmény: Törölt nick (5985)
Törölt nick Creative Commons License 2011.07.19 0 0 5985

Nagy része tényleg érthető magyarul is. Klasszul kikerested ezt a példát.

Előzmény: BeNZiN (5984)
BeNZiN Creative Commons License 2011.07.19 0 0 5984

 

Ezek ne lennének rokonaink ?

Előzmény: Tomtom76 (5975)
Glavulo Creative Commons License 2011.07.15 0 0 5983

Ha ezt nekem szántad, akkor íme az őseszperantó és a normál eszperantó fordítása:

 

Malamikete de las nacjes,

Cadó, Cadó, jam temp' está;

La tot' homoze in familje

Konunigare so debá.

 

 

Malamikeco de la nacioj

Falu, falu, jam temp' estas;

La tuta homaro en familion

Kununuigi sin devas.




Előzmény: szobornok (5982)
szobornok Creative Commons License 2011.07.13 0 0 5982

Hozni kéne egy kb. ilyet:

Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa finnuc eſ uguruc uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut oz finnugurut. eſ odutta vola nekmuk belewl ugurut hug turchucat mige zocoztia vola. eſ munda. num igg ember mulchotia ez vermut.

Glavulo Creative Commons License 2011.07.12 0 0 5981

Az eszperantó esetében nincs igazad.

 

Az eszperantó nyelv tekinthető egy indoeurópai minimumnyelvnek, fonetikailag leginkább a neolatin nyelvekre, illetve az ógörögre emlékeztet.

Előzmény: DIDORO (5972)
zipar Creative Commons License 2011.07.01 0 0 5980

Kedves kisharsány, úgy látom, hogy a kákán is csomót keresel.

 

A vimád alak a Halotti Beszédben szerepel. A második pontot nem biztos, hogy értem. Azt kérdezed, hogy a könyörög és a kérlel jelentés hogyan függ össze? Nem hiszem, hogy egy, a magyar nyelvben járatos embernek ezt magyarázni kellene...

Több v-vel kezdődő finn szó a magyarban v nélküli. Sajnos régen tanultam erről, de pl: a létige (ol-/on és vol-/van), vagy a varjo - árny.

 

Azért kicsit ellentmondásba kerülsz magaddal. Szabályokat követelsz, közben megjegyzed, hogy a finnugorizmus hibája, hogy nem számol a nyelvjárásokkal. Nincsenek szabályok, csak tendenciák, és egy szónak több változata is van. A gy-ny, vagy a gy-d váltakozásra csak egy-egy példát hoztam fel, de van több is. A gyomor, gyömöszöl kapcsolata a nyom igével, vagy a men-/megy- és a van-/vagy- alakok.

 

Aki jár az leginkább gyalogol, vagyis járog. Érdekes, hogy a jalkaa a finnben lábat jelent, míg a fut az angolban szintén láb: foot. A gyárt szóval kapcsolatosan több elmélet is van az egyik az, hogy a jár szóból ered: járat, jártó.

 

Ajánlom, hogy olvasgasd a Czuczor-Fogarasi szótárat, vagy bízzál a nyelvérzékedben, és egy kis hangtani ismerettel felvértezve észre fogod venni, hogy a mag, magyal, makk, mák, mogyoró, mony, meggy, málna, bog, boka, bokor, buga, bogyó, stb. mind ugyanannak a szónak - esetleg tovább képzett - változata. Az én véleményem más a gyök jelentéséről, de az az elfogadott álláspont, hogy kerekdedséget jelent és elsősorban növények termésére használják.

 

Előzmény: kisharsány (5977)
Punks Creative Commons License 2011.06.29 0 0 5979

Az Urali ij viszont hivatalosan elismert a Magyar egy szóval .

Előzmény: szobornok (5978)
szobornok Creative Commons License 2011.06.28 0 0 5978

Más szóegyezésekkel szemben a számok –úgy fest- jóval későbbi találmányok. Egyazon nyelvcsaládon belül is akkorák lehetnek az eltérések, hogy semmiképpen sem származhatnak közös tőről.

 

A proto-uráli *ikte (*ükte) nincs is egyeztetve a magyar egy-gyel.

Közeli viszont a berber:

Északi berber Chenoua iidj = egy

Shilha Figuig idjen = egy

Keleti berber Siwa ijîn = egy

 

Az afro-ázsiai nyelvek közül:

S Ethiopic – east

Gurage ad = 1; Soddo att = 1, kitt = 2; Muher (W Gurage) at = 1,  khwet = 2

Masqan at = 1, khwet =2

 

North-Omotic

Gonga -

Kafa (Kaficho) ikka = 1,: gutta = 2; Anfillo ikko = 1, gutto = 2; Amuru ikka = 1, gitta = 2

(Az itteni egy inkább hajaz a finnugorra.)

A Dagesztánban található Avaro-Andi-Dido botlix nyelvének kettője: ke-da = 2; a rokon godoberi nyelvben  ke-da = 2  is közelebbi, mint a *kakta proto-uráli alak.

 

http://www.zompist.com/numbers.shtml

Itt lehet böngészni!

 

 

 

A *kakta kitalált proto alak alapján a „szabály” szerint a magyarban H-nak kellene lennie.

(Persze ki lehet kombinálni egy *käktä alakot is. Erre mondják: Ha csak úgy nem…)

Mindenesetre a ’kettő’ igen távoli a kaksi-hoz képest. (Lásd a dél-etióp kitt és kwet alakokat!)

---------------

A három inkább stimmel, ám ez is közös másokkal is, így pl. a Berber - Tuareg

Tamahaq kerad = 3; Tamazheq karadh = 3

---------------

A néggyel ugyanez a helyzet: a dravidában nakh, nalu, nalgi, nilir, stb. megegyezik a finnugorral.

-------------------

Érdekes az öt. A finn viisi, az észt viis közel áll a bes, bis, pes, besh, bish, päsh türk alakokhoz.

(Innen csak egy ugrás a tokhár pis, az albán pes, vagy a lengyel piec alakokig)

--------------------

A hat is stimmel. Bár a türk alti-val is, valamint a szaka ksäta-val is, amit iráninak (?) mondanak.

A sémi setta-sitta-sette, a dél-arábiai hatteh még inkább.

Előzmény: Tomtom76 (5975)
kisharsány Creative Commons License 2011.06.28 0 0 5977

Becsülöm ezeket a fu. nyelvészeket. Ekkora fantáziával sokat lehetne ám hasznosat alkotni !

 

 Eredet [imád < ómagyar: imád (könyörög) < ősmagyar: vimád (kérlel) < dravida: vinádal (kér, kérdez)]

 

egy ilyet ugyan találtam, de: 1.) honnan van "szedve" az "ősmagyar "vimád ?

                                              2.) fogalmilag mitől analóg a kettő ?

 

A gy egy speciális hang. A magyar nyelvben is van több variánsa: n, ny, d, g, , k, l. ly. j.

Néhány példa:

monyoró - mogyoró

disznó - gyisznó

jár - gyárt, gyalog

mák - makk - mag - magyal - bogyó

A neljä szerintem kimondottan hasonít a négyre.

 

Az első kettő még elmegy, bár szabálynak sovány. Viszont eréven az i és az e közt is lehetne ilyen szabvályt találni, mert gyisznyó, meg gyesznó/gyesznyó is járatos.

A harmadik összefüggéstelen, a negyedik meg teljesen az. szerintem. - bár ezek alapján tényleg hasonlít a nelja a négyre, a szeret meg a szivornyára, bár itt fogalmi analógia azért van.

 

Egyébiránt ott is van tévedés, hogy egységes nagyar nyelvet vizsgálnának, mivel nem látják, vagy ismerik el, hogy minden szkíta nép kissé másként beszélt(dialektus), s ez megőrződött a KM-ben is.

Előzmény: zipar (5976)
zipar Creative Commons License 2011.06.27 0 0 5976

Hát pedig ezek ugyanazok a szavak. Persze kell hozzá egy kis fonetika. meg hangtörténet.

 

Pl, a finnben, ha a t után i jött, akkor az sz-szé vált.

A kaksi ragozott töve: kaht-.

Viisi: viit-

Kuusi: kuut-.

 

A v hang könnyen eltűnik, főleg a magyarban:

vimád - imád

 

Kell továbbá tudni, hogy a k és a h, meg az r és az l rokon hangok.

Kolm(e)

Hár(o)m

 

A gy egy speciális hang. A magyar nyelvben is van több variánsa: n, ny, d, g, , k, l. ly. j.

Néhány példa:

monyoró - mogyoró

disznó - gyisznó

jár - gyárt, gyalog

mák - makk - mag - magyal - bogyó

A neljä szerintem kimondottan hasonít a négyre.

Előzmény: Tomtom76 (5975)
Tomtom76 Creative Commons License 2011.06.27 0 0 5975

Bámulatos egyezések a kezdőszámok tekintetében:  kaksi '2, kolme '3',neljä '4', viisi '5', kuusi '6'. Tényleg nehéz dolog ez a nyelvészet; én semmi hasonlóságot nem vélek felfedezni. 

Punks Creative Commons License 2011.06.22 0 0 5974

Bocsi , de ezt már megcsinálták . Rekonstrulták az ősi alapnyelvet a mostani összes nyelvcsaládból .

Ez Meritt Ruhlen munkája .

Neten megtalálható , ha beírod :

An American Etymological Dictionary-Meritt Ruhlen

 

 

Előzmény: Törölt nick (5971)
zipar Creative Commons License 2011.06.21 0 0 5973

Meg lehet próbálni.

 

Az a helyzet, hogy a finn és a magyar nyelv meglehetősen távoli rokonságban állnak egymással. Mint pl. az indoeurópai nyelvek közül az izlandi és a bengáli. (Azt hiszem kb. 40 közös szavuk van.) Vannak olyan szavak amelyek kisebb változáson mentek keresztül, vannak olyanok, amelyek nagyobban. Nem felületesen kell ezeket vizsgálni, hanem a különbözőségek beleillenek-e egy rendszerbe. Athila felhozott néhány példát még arra, hogy ami a magyarban i, az a finnben j. (Persze vannak más variációk is, de ilyen is van.) Ha jobban megnézed a rekonstruált alapalakot és ismered a többi hangtani változások lehetőségét, akkor logikusan le lehet vezetni mind a két szót.

A finnugor rokonsággal nem a nyelvi rokonság ténye a gond, hanem a hozzá körített leszármazási, történelmi és kulturáltsági elméletekkel. Pl. a lapp nyelv is rokona a sumérnek. A másik hibája a szűkítő kirekesztő jelleg. Az altáji és az uráli nyelvek is rokonságban állnak egymással, de még az indoeurópaival is. Persze ez még távolabbi kapcsolat. Érdekesség kedvéért ajánlom figyelmedbe az angol (ungar) nyelvet. Tömegesen találhatóak benne a magyarral közös szavak.

Előzmény: DIDORO (5970)
DIDORO Creative Commons License 2011.06.21 0 0 5972

Ez viszont igaz. Mivel minden nyelvnek van őse, és az ősnek is van őse, meg annak is, tehát minden nyelv visszavezethető a legősibbre, azaz a legősibb nyelv utóda, azaz maga a legősibb nyelv.  :)

Eszperantó most nem számít :)

Előzmény: Törölt nick (5971)
Törölt nick Creative Commons License 2011.06.21 0 0 5971

Meg i s alkották ezzel a módszerrel, a ˝világ legősibb nyelve a magyar, és minden nyelv abból származik˝ elméletet.

Csak elfelejtették a módszert, az összes létező nyelv irányából megismételni. Mert, akkor kijönne, hogy a világ összes nyelve lehet legősibb nyelv.

Előzmény: DIDORO (5970)
DIDORO Creative Commons License 2011.06.21 0 0 5970

"Bővebben?"

 

Ezzel az erővel rokon szavakat találhatnánk a zulu nyelvben is......

Ha elveszünk belőle három betűt és hozzá teszünk 5 másikat akkor már meg is kaptuk az iszik megfeleltetést :)

Előzmény: zipar (5967)
Athila Secundus Creative Commons License 2011.06.20 0 0 5969

most nézem rosszat copy-ztam be, mert az éj az nem egészen jó arra, helyette ez inkább:

 

jänne 'sinew, tendon' - ideg 'nerve'

Előzmény: Athila Secundus (5968)
Athila Secundus Creative Commons License 2011.06.20 0 0 5968

"tetszi ez a juo=iszik egyeztetés...."

 

hát állítólag van egy olyan hangmegfelelés, pl.:

'night' - éj

jousi 'bow' - íj

stb.

Előzmény: DIDORO (5966)
zipar Creative Commons License 2011.06.20 0 0 5967

Bővebben?

Előzmény: DIDORO (5966)
DIDORO Creative Commons License 2011.06.20 0 0 5966

tetszi ez a juo=iszik egyeztetés....

Előzmény: Athila Secundus (5963)
Athila Secundus Creative Commons License 2011.06.17 0 0 5965

nincs mit.

 

"Az Uralic etimology-t sajnos nem tudom megnyitni ."

 

lehet, ahogy elnézem némelyik bőngésző nem hajlandó azt a linket bevenni,

de itt egy másik:

http://starling.rinet.ru/cgi-bin/main.cgi?flags=eygtnnl

 

bejön egy lista, majd ennél kiválasztod az Uralic etymology mellett a query-t, és onnantól ugyanaz mint az előbbi hsz-emben.

Előzmény: Punks (5964)
Punks Creative Commons License 2011.06.17 0 0 5964

Az Uralic etimology-t sajnos nem tudom megnyitni .

Az első link nagyon szuper . Köszönöm !

Előzmény: Athila Secundus (5963)
Athila Secundus Creative Commons License 2011.06.17 0 0 5963

hát olyan nemigen van,

 

de itt egy lista a finn és a magyar közötti párhuzamokról:

 

"Related words" in Finnish and Hungarian

 

http://homepage.univie.ac.at/johanna.laakso/Hki/f-h-ety.html

 

 

valamint itt egy netes adatbázis, amibe meg tudod nézni az összeset, a többi rokon nyelvével együtt:

 

Uralic etymology

 

http://starling.rinet.ru/cgi-bin/query.cgi?basename=datauralicuralet&root=config&morpho=0

 

itt bejelölöd a magyar/Hungariannál a not empty négyzetet, azaz hogy nem üres, és akkor kidobja az összes uráli közös szót, aminek vannak magyar megfelelői, számszerint 721-et.

Előzmény: Punks (5962)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!