... és mi már (többé- kevésbé) 4 éve tartunk össze, a családommal meg már azóta, amióta megtudták, hogy leszek, a barátaimmal meg azóta, mióta ismerjük egymást, vagyis körül vagyok véve kedves és szerető emberekkel, akik tolerálják és elviselik olykor nehéz természetemet, és hozzájuk bármikor fordulhatok, ha baj van, persze, ők is hozzám (ez csak természetes)
és ezért minden nap hálát adhatok
hála, hogy van, amire szívesen emlékezhetek
hogy előkereshetem az ezelőtti hétvégéket,
amelyekből kedvet meríthetek, míg itt vagyok,
s hogy a mostaniban is megláthatom a kellemetlen
mellett azt, aminek örülhetek, nem csak rosszat
1. Az élelmiszerboltban kértem ezt-azt, többek közt párizsit. Az eladó lemérte, a mérlegből kijövő kis cetlit ráragasztotta a zacskóra. A pénztáros pedig szólt, hogy tévedésből valami TV-kolbászt (vagy mit?) üthetett be, ami háromszor annyiba került volna, mint a parizer. Pedig már záráshoz közel voltunk, de figyelt, észrevette és szólt - az én érdekemben!
2. Este megyek az autóval egy rendőrnő egyszercsak lelép a járdáról és elkezd veszettül integetni. Már azt hittem, hogy igazoltatni akar (bár az egyirányú utca baloldalán állt, ami szokatlan), amikor észrevettem, hogy nem ég a lámpám. Felkapcsoltam, mire intett, hogy menjek csak nyugodtan tovább, még lassítani se kellett.
1. A fél éve ajándékba kapott hibiszkusz gyönyörűen virágozni kezdett.
2. Telefonáltaka Mekdonalcból, hogy megtalálták a lányom diákigazolványát.
3. Az élet szép.
Hála
-a fiam jogsijáért (elsőre, bár kenőpénzzel, de kit izgat)
-a régi cégemnél az új munkakörömért (papír még nincs, de már 99,99%)
-a nyárért, amikor igazán minden klasszul összejött
-mindenféle volt és lesz jópofa talikért:)))
-hogy nautát boldognak láthatom.
- Tegnap a misén (évente 1-szer bekukkantok ilyen helyre is:), az előttem ülő sokszoknyás nénike imakönyvében könyvjelzőként egy fiatalkori, régi ffi arckép volt. Talán a férje, talán a fia. Valamiért olyan megható volt.
- Köszönet az ezüstéremért a vízipólósoknak!
(Azt már szomorúan jegyzem meg, hogy a meccs után a riportertől egyetlen dicsérő szó sem hangzott el. Mert csak(!) másodikok lettek. Bezzeg, ha a foci negyed ilyen jó lenne, hetekig másról sem lehetne hallani.:(
Köszönet és hála azért, mert sikerült az Internetten új ismerősöket találni, akik kedvesen, szeretettel fogadtak be maguk közé.
Hála azért, mert egy nagyon kedves barátra is találhattam.
A mai napon pedig azért vagyok hálás, mert elkeseredve leültem megint a géphez, és amikor az Internettel baj lett, nem volt összeköttetés, telefonon segítséget kaptam, hogy a rendszeremet rendbe tudjam tenni, és újra összeköttetésbe tudtam kerülni a külvilággal és kedves barátommal.